Fiatalok világnapja: öt kihívás, amellyel a serdülőknek meg kell küzdeniük a digitális térben
Csak a naprakész kompetenciákkal felvértezett fiatalok lesznek képesek helytállni a kihívásokkal teli digitális jövőben és az új technológia kockázatait elkerülve kiaknázni annak lehetőségeit. A kamaszoknak ebben szüleik is sokat segíthetnek, ehhez nyújt támaszt a médiahatóság gyerekaneten.hu weboldala. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) augusztus 12-e, a fiatalok világnapja alkalmából gyűjtött össze öt kihívást, amivel a serdülők a digitális térben szembesülhetnek.
1. Az online behálózás
A közösségi médiafelületek remek lehetőséget kínálnak a fiataloknak új kapcsolatok kiépítésére, azonban ezzel együtt folyamatos veszélyt jelentenek rájuk az általában álprofilok mögé rejtőző, rosszindulatú idegenek, akik a kiskorúak bizalmába férkőzve, őket érzelmileg manipulálva például intim képeket vagy személyes adatokat csalhatnak ki tőlük.
Ha már megtörtént a baj, fontos, hogy a fiatalok merjenek a környezetükben élő felnőttekhez fordulni és beszélni a velük történtekről – ehhez elengedhetetlen a bizalmas családi környezet. A bajba került fiatalok vagy szüleik a médiahatóság jogsegélyszolgálata, az Internet Hotline bejelentőfelületén is kérhetnek segítséget. A behálózásról és kivédéséről bővebben itt olvashatunk.
2. A közösségi média idealizáló hatása és kihívásai
A közösségimédia-felületeken a fiatalok szinte kizárólag tökéletesnek és boldognak tűnő emberekkel találkozhatnak, hiszen a nyilvánossággal mindenki a legboldogabb pillanatait osztja meg. A serdülőkben ezért az a hamis kép alakulhat ki, hogy ők rosszabbak kortársaiknál, a meglévőnél boldogabb életet kellene élniük vagy jobban kellene kinézniük. Az is egyre gyakoribb, hogy népszerűségszerzés reményében veszélyes online kihívásokat próbálnak teljesíteni.
Érdemes rendszeresen beszélgetnünk gyermekünkkel az online élményeiről, az online kihívások való életbeli következményeiről és tudatosítanunk benne, hogy a közösségi médiában látottak nem mindig a valóságot tükrözik. Hogy pontosan hogyan tehetjük ezt, arról bővebben itt olvashatunk.
3. Az influenszerek tartalmaiba bújtatott marketing
A mai tinédzserek hatékony elérésére alkalmazott új kommunikációs módszer az adott termékek és szolgáltatások internetes véleményvezéreken, influenszereken keresztüli népszerűsítése, amely során a szponzorált hirdetések szinte észrevétlenül, tartalomként olvadnak be a véleményvezérek bejegyzéseibe.
Fontos tudatosítanunk gyermekünkben, hogy az influenszerek ajánlásai vagy véleménye mögött valójában nagyon gyakran gazdasági érdek, és nem valódi meggyőződés húzódik – az influenszerkedést ugyanis erősen átszövi a marketing és a hirdetői szándék. Az influenszer-hatásról és következményeinek megelőzéséről bővebben itt olvashatunk.
4. A generatív mesterséges intelligencia kihívásai
A generatív mesterséges intelligencia (MI) képes meglévő mintákból tanulva új és eredeti, korábban nem létező szöveges, képi vagy audiovizuális alkotásokat létrehozni. A technológia gyors fejlődése egyre inkább átalakítja a gazdaság és a munkaerőpiac elvárásait, így a most felnövekvő generáció tagjai közül várhatóan versenyhátrányba kerülnek azok, akik nem sajátítják el az alkalmazásához szükséges digitális készségeket.
A fejlett MI-rendszerek a jövőben megannyi területen hozhatnak úttörő megoldásokat – egyebek mellett az oktatásban is. A fiatalok ezeket figyelemmel kísérve, digitális kompetenciáikat folyamatosan naprakészen tartva tudnak majd elhelyezkedni az innovatív, digitalizált folyamatokban. A mesterséges intelligencia mindennapjainkra gyakorolt hatásáról bővebben itt olvashatunk.
5. A Deepfake-technológia
A deepfake, vagyis a mesterségesintelligencia-alapú médiatartalom-hamisítási technika ma már bárkiről könnyedén előállít olyan mozgóképet vagy hanganyagot, amely megszólalásig hasonlít az illetőre. A módszer nem csak közszereplőket célozhat, bárki áldozatául eshet – akár úgy, hogy ilyen tartalommal megtévesztik, akár úgy, hogy visszaélnek az arcmásával, identitásával.
Mivel a digitális térben már a saját szemünknek vagy fülünknek sem biztos, hogy hihetünk, többé nem elég a hagyományos értelemben vett médiaértés, mélyebb szintű médiatudatosságra van szükség: az online tartalmakat nem csupán önmagukban, hanem kontextusukban kell értelmeznünk. Ha például látunk valakiről egy videót, amiben olyan dolgokról beszél, amelyek merőben eltérnek az eddigi beszédtémáitól, nézeteitől, gyanakodjunk, hogy manipulált tartalmat látunk.
A deepfake-ben és a generatív mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről, veszélyekről és kockázatokról, valamint a lehetséges megoldásokról bővebben is beszélgetnek az NMHH Podcast szakértő vendégei a műsor legújabb epizódjában.