A 13-16 éves korosztály közösségimédia-használati szokásait felmérő kutatás eredményei
A dokumentum letöltése (pdf)Az internet az életünk elengedhetetlen részévé vált, ahol szinte minden információ és szolgáltatás egy kattintásra elérhető. A végtelen számú lehetőség mellett ugyanakkor fontos beszélnünk azokról a veszélyekről és kihívásokról is, melyek az online térben leselkedhetnek ránk, legyen szó akár valamilyen adatlopásról, online csalásról, vagy éppen online zaklatásról. Ezek a veszélyek a tudatos médiahasználattal jelentősen csökkenthetők a fiatalok és idősebbek körében egyaránt.
Az internet elterjedésével párhuzamosan a közösségi média is egyre jelentősebb szerepet tölt be az emberek mindennapjaiban. Ugyan az életkor előrehaladtával az internetezéssel töltött idő csökken, de ennek ellenére a közösségi oldalakon minden generáció képviselteti magát. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) által 2023-ban végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a megkérdezettek közel 100%-a internetezik otthon, átlagosan pedig 4,3 órát töltöttek a képernyők előtt (NMHH: Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata, 2023 – internetes felmérés).
A közösségi média platformok az utóbbi években a hírfogyasztás, a szórakozás, a kapcsolattartás, és a kapcsolatépítés első számú színterévé váltak. A témához kapcsolódóan megjelent kutatások zöme a 16 éven felüli lakosság internet-, és közösségimédia-használati szokásait vizsgálta, kevés szó esik az ennél fiatalabb korosztályról.
A jelen kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a 13-16 éves korosztály közösségimédia-használati szokásairól, a leggyakrabban használt közösségi oldalakról, valamint információval szolgáljon a kockázatos magatartásokkal kapcsolatos vélekedésekről és gyakorlatokról. A felmérésben továbbá azt is megvizsgáltuk, hogy a fiatalok miben látják a közösségi média előnyeit és veszélyeit, milyen adatvédelmi beállításokat ismernek és azokat milyen arányban használják, továbbá hogyan viszonyulnak a közösségi médiában fellelhető információkhoz és hírekhez.
Az adatfelvétel 2024 tavaszán valósult meg, mely során törekedtünk arra, hogy a minta minél szélesebb körben lefedje a vizsgált korosztályt az életkort tekintve, ugyanakkor az eredményeink nem reprezentatívak a populáció egészére vonatkoztatva.
I. Demográfiai adatok
Az életkori eloszlást tekintve az alábbiak szerint alakult a minta összetétele:
Élekor | Gyakoriság (fő) | Gyakoriság (%) |
---|---|---|
13 éves | 298 | 28,932 |
14 éves | 286 | 27,767 |
15 éves | 321 | 31,165 |
16 éves | 125 | 12,136 |
Összesen | 1030 | 100 |
Nem | Életkor | Gyakoriság (fő) | Gyakoriság (%) |
---|---|---|---|
Fiú | 13 éves | 141 | 28,427 |
14 éves | 148 | 29,839 | |
15 éves | 161 | 32,460 | |
16 éves | 46 | 9,274 | |
Összesen | 496 | 100 | |
Lány | 13 éves | 157 | 29,401 |
14 éves | 138 | 25,843 | |
15 éves | 160 | 29,963 | |
16 éves | 79 | 14,794 | |
Összesen | 534 | 100 |
A résztvevők közül 172 fő (16,7%) lakott a fővárosban, 583 fő (56,6%) valamilyen vidéki városban, 275 fő (26,7%) pedig faluban a kitöltés időpontjában. Tehát láthatjuk, hogy a nemi arány közel kiegyenlített volt, míg a lakóhely szerinti eloszlást figyelembe véve főként a vidéki városból érkezők aránya volt kiemelkedően magas a többi kategóriához képest.
II. Közösségimédia-használat
A kitöltők válaszai alapján elmondható, hogy napi szinten a megkérdezett 13-16 éves korosztály leggyakrabban a Messenger és a TikTok alkalmazásokat használja, ezeket szorosan követi az Instagram és YouTube, majd a Snapchat, míg a Facebook csak a 6. leggyakrabban használt app, ami egybevág azokkal a korábbi eredményekkel, amelyek a Facebook háttérbe szorulását emelték ki a késői Z, és Alfa generációhoz tartozók körében. Részben Pásztor és Bak (Z generáció online: közösségi média használat, FOMO és a társas kapcsolatok közötti összefüggések. XXIII. Tavaszi Szél Konferencia, Budapest, 2020) korábbi felmérésének eredményeit sikerült igazolni, akik ugyan az Alfákat nem, de az Y és Z generációhoz tartozókat vizsgálták a legtöbbet használt közösségi média platformokat tekintve, és eredményeik alapján már ott is a Messenger volt a legkedveltebb, melyet a Facebook, majd pedig az Instagram követett, viszont esetükben a TikTok alkalmazás nem szerepelt a vizsgált listában.
Az NMHH 2023-as közösségi oldalak használatát vizsgáló felmérésében a 16 év fölöttiek körében a Facebook, utána pedig a YouTube és Instagram bizonyultak a legnépszerűbb platformoknak, míg a TikTok csak a negyedik helyen szerepelt. Ebben az esetben ugyanakkor a Messenger alkalmazást nem vizsgálták külön, tehát előfordulhat, hogy a kitöltők a Messengert a Facebook részének tekintették, ezért az adatok nehezebben összehasonlíthatók a jelen kutatás adataival.
Az életkort és a legkedveltebb közösségi oldalak összefüggéseit figyelembe véve nem tehetünk egyértelmű megállapítást arra vonatkozóan, hogy az befolyásolja-e a tartalomfogyasztási szokásokat, azt viszont láthatjuk, hogy a Messenger több korosztály esetében is az egyik legnépszerűbb applikációnak számít, ami nem véletlen, hiszen a legtöbben ezen keresztül kommunikálnak a barátaikkal, családtagjaikkal, ismerőseikkel. A TikTok népszerűségét a fiatalabbak körében pedig magyarázhatja az is, hogy többnyire könnyen fogyasztható, rövid, szórakoztató videós tartalmak kimeríthetetlen tárházát sorakoztatja a felhasználók elé, ezzel hosszasan lekötve azok figyelmét.
A jelen felmérésben vizsgált, közösségi oldalakról szóló részletes eredményeket az 1. ábra szemlélteti, melyen látható, hogy már helyet kaptak a válaszlehetőségek között a legújabb közösségi platformok is, mint a Discord, a BeReal vagy éppen a Twitch, amelyek az Y és Z generációhoz tartozók körében egyáltalán nem, vagy csak kisebb arányban ismertek.
A legkevésbé ismert és használt appok a vizsgált fiatalok körében a Reddit, a WhatsApp és az X (Twitter) voltak.
III. Kockázatok, rizikós magatartások
A közösségi média rengeteg lehetőséget rejt magában, ami nagyon vonzó lehet a fiatalok számára, főként a vizsgált korosztályban, viszont tudatos médiafogyasztóként ismerniük kell a közösségi oldalak használatából eredendő veszélyeket, tisztában kell lenniük azzal, hogyan csökkenthetik az áldozattá válás kockázatát, legyen szó online bántalmazásról, csalásról, és olyan képességekkel is rendelkezniük kell, amely segítségével időben felismerik a hamis profilokat vagy éppen az álhíreket. A kutatás következő részében azt vizsgáltuk, hogy a felmérésben résztvevő gyerekek tisztában vannak-e a közösségi platformok veszélyeivel, mi az, amit saját magukra nézve leginkább veszélyesnek tartanak az online térben, és a kitettségük csökkentése érdekében milyen adatvédelmi beállításokat alkalmaznak. Ezek az adatok azért is lehetnek különösen érdekesek, mert a kutatásban résztvevő fiatalok 24,6%-át még ugyan nem jelölte be olyan személy a közösségi oldalakon, akikkel előtte nem találkozott személyesen, de 65,3%-uk már kapott ismerősi felkérést idegenektől, akiket saját bevallása alapján nem jelölt vissza, míg a válaszadók 9,4%-a szinte gondolkodás nélkül vissza is jelölte azokat az idegeneket, akik bejelölték őt.
A posztolásokat tekintve a vizsgálatba bekerült válaszadók többsége megfontoltnak bizonyult, ugyanis a posztok közzététele előtt a válaszadó fiatalok 81,4%-a válaszolta, hogy átgondolja, és ha rizikósnak érzi, nem teszi közzé a tervezett posztot, míg 11,2% mindenképpen feltölti, mert úgy véli, vele nem történhet negatív esemény, míg a válaszadók 6,9%-a nem gondolja át, hogy az adott tartalom közzététele milyen következményekkel járhat.
A közösségi média veszélyeivel kapcsolatban a legtöbb 13-16 év közötti kitöltőnek az online bántalmazás, az adatlopás, a különböző közösségi oldalak feltörése, a zaklatás, a visszaélés, a függőség, a pornográf tartalmak, valamint a visszaélés és ezzel összefüggésbe hozható pénzlopás és a gyorsan terjedő számítógépes vírusok jutottak legelőször eszükbe, amint a mellékelt szófelhő is ábrázolja. A nagyobb betűméret a gyakoribb előfordulási arányt szemlélteti (2. ábra).
Az adatvédelmi beállítások közül a gyerekek többsége változó arányban használja azokat, attól függően, éppen milyen funkciót tudnak vele korlátozni (a felsorolásból akár többet is választhattak a kutatásban résztvevők). Ezek alapján a válaszadók 30%-a figyel arra, hogy ismeretlen személy nem jelölheti be, ugyanakkor 56%-uk nem foglalkozik vele, így bárki küldhet neki ismerősi felkérést a közösségi oldalakon (3. ábra).
Az üzenetküldésnél valamivel jobb aránnyal találkozhatunk, ugyanis a fiatalok 44% korlátozza, hogy ki az, aki ráírhat, így ismeretlen személynek nem engedélyezik azt, míg 42% nem állít be ilyen jellegű korlátozást, így bárki küldhet nekik üzenetet ezeken az oldalakon (4. ábra).
A válaszadók nagy része, 61%-uk figyel arra, hogy megosztásait, közzétett képeit, posztjait csak az ismerősei láthassák, de a kitöltők 25% egyáltalán nem korlátozza azt (5. ábra).
Továbbá a fiatalok nagy része, összesen 52%-uk nem, míg a válaszadók mindössze 33,6%-a korlátozza, hogy ki jelölheti meg a közösségi felületeken közzétett posztokban vagy képeken (6. ábra), tehát a kitöltők nagy többségét megjelölhetik a barátai, vagy távolabbi ismerősei különböző tartalmakban, a megkérdezése nélkül is.
A profilja nyilvánosan elérhető adatainak (pl. születési idő, lakóhely) láthatóságát a kitöltők 66%-a korlátozza, míg a 20%-uk nem foglalkozik ilyen beállításokkal, így bárki birtokába juthat ezeknek a személyes információknak, amik fellelhetők a profilok adatlapjain (7. ábra).
A kutatásban résztvevő fiatalok 13,5%-a viszont a felsorolt adatvédelmi beállítások közül egyiket sem használja annak érdekében, hogy megőrizze személyes adatainak biztonságát, ami egy jelentősen nagy arány ahhoz képest, hogy ezáltal jelentősen megnő a kitettségük az online tér veszélyeivel szemben.
Összességében az eredményekből láthatjuk, hogy legkevésbé az idegen általi ismerősnek jelölést, illetve a videókban, posztokban való megjelölést korlátozzák a fiatalok, tehát ezt tartják legkevésbé veszélyesnek magukra nézve, míg a nyilvánosan, bárki számára elérhető adatok korlátozására figyelnek a legtöbben. Bár a fiatalok többek között az online zaklatást, a fiók feltörést, adatlopást emelték ki, mint a közösségi oldalak negatívumait, amikor erről kérdeztük őket, ugyanakkor azt láthatjuk, hogy az ezek megelőzésére szolgáló szigorúbb adatvédelmi beállítások számos esetben nem kerülnek alkalmazásra a közösségi profilok esetében. Valószínűleg a gyerekek többsége bízik abban, hogy felismerné a rá veszélyt jelentő profilokat, helyzeteket a közösségi oldalakon, ha arra kerülne a sor, ugyanakkor a gyakorlatban ez sokszor nem egyértelmű, hiszen a csalók is egyre élethűbb történeteket találnak ki, és valóságosabbnak tűnő profilokkal rendelkeznek, köszönhetően a technológia gyors ütemű fejlődésének.
Az összefoglaló adatok a 8. ábrán láthatók.
IV. Közösségi média mint lehetőség
A közösségi média előnyeit vizsgáló kérdésekre érkezett válaszok alapján láthatjuk, hogy a legtöbben azért tartják hasznosnak, mert jó szórakozásnak, kikapcsolódásnak bizonyul, megkönnyíti a kapcsolattartást a távoli családtagokkal, barátokkal és ismerősökkel, ugyanakkor segíti a tájékozódást, az ismeretek bővítését és a tanulásban is segíti a fiatalokat, valószínű ez a másokkal való könnyebb kapcsolatteremtés révén tud megvalósulni (9. ábra). A válaszadó fiatalok legkevésbé az érzéseik, gondolataik megosztására használják a közösségi oldalakat, ami meglepő eredmény lehet, viszont erre a korosztályra kevésbé jellemző, hogy érzéseiket és gondolataikat szívesen megosztják másokkal, a baráti kapcsolatok ebben az életkorban jelentősebbek. A részletes válaszadási arányt a 9. és 10. ábra szemlélteti.
V. Kritikai gondolkodás/tájékozottság/információs megbízhatóság
A Z és Alfa generációhoz tartozó fiatalok számára elengedhetetlen, hogy új tudással, képességekkel vértezzék fel magukat, amennyiben a közösségimédia-használatról van szó. Az egyik ilyen képesség a kritikai gondolkodás, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy kellő körültekintéssel dolgozzák fel azokat az információkat melyekkel a mindennapokban az online térben találkoznak. A közösségi oldalakon fellelhető reklámokkal, hírekkel, hirdetésekkel kapcsolatban különböző korlátozásokat állíthatnak be a felhasználók, a fiatalok esetében pedig különösen fontos, hogy ezen korlátozó beállítások lehetőségeivel naprakész tudással rendelkezzenek, hogy minél inkább csökkentsék kitettségüket az online veszélyekkel szemben.
A kutatásunkban ehhez kapcsolódóan felmértük, hogy a megkérdezett 13-16 éves korosztály milyen korlátozó intézkedéseket használ azokkal a tartalmakkal kapcsolatban, amelyekkel naponta akár több alkalommal is találkozhat az online térben. A válaszadók minden állításnál kiválaszthatták, hogy az adott korlátozó intézkedés mennyire jellemző rájuk a különböző ismétlődő tartalmakat, álhíreket, vagy éppen reklámokat, hirdetéseket illetően. A közösségi médián belüli hírfolyammal kapcsolatban az általunk megkérdezett fiatalok 55,8%-a tapasztalta, hogy bizonyos témák nagyon gyakran jelennek meg, míg másokkal nagyon ritkán vagy egyáltalán nem találkozik. A válaszadók 42,7%-a mondta azt, hogy mindig változatos, sokféle témával találkozik a közösségi oldalaikon.
Álhírekkel a kitöltők 20%-a gyakran, míg 66%-uk ritkábban, de találkozott már, és a vizsgált minta mindössze 12%-a nem találkozott még olyan hírrel, melyről később bebizonyosodott, hogy nem volt valós, tehát álhír volt. A kérdőívet kitöltők nagy része, 82,7%-a gyakran, vagy szinte mindig ugyanolyan hirdetéseket, reklámokat lát a hírfolyamában, míg mindössze 15,5%-a a kitöltőknek csak ritkán, vagy egyáltalán nem lát ismétlődő hirdetéseket.
A reklámok hatására történő vásárlások arányát tekintve kiegyenlített volt a minta: a résztvevők fele, 50, 7%- a nem vásárolt még soha semmit reklámok hatására, míg 47%-nál előfordult már, hogy egy-egy terméket csak a látott reklám miatt vettek meg. A vizsgálatban felmérésre került, hogy a hirdetések, álhírek és ismétlődő témák közül melyek azok, amik leginkább valamilyen cselekvésre ösztönzik a fiatalokat. Amint az a 11.a.–c. ábrákon is látható, leginkább az álhírek, a legkevésbé pedig az ismétlődő témák azok, amikkel foglalkoznak a felmérésben résztvevő 13-16 évesek. Álhírek esetén a leggyakoribb a bejegyzés jelentése, illetve a profilnak/oldalnak a letiltása, míg az ismétlődő témák esetén nem tesznek semmit a legtöbb esetben. A hirdetések/reklámok esetén pedig leginkább a konkrét bejegyzés-, valamint az oldal bejegyzéseinek elrejtése, annak ideiglenes leállítása „szundiztatása” jellemző.
VI. A közösségi médiában mutatott, idealizált kép
A közösségi média oldalak, mint a TikTok, Instagram vagy a Facebook jelentős hatással vannak arra, hogyan észleljük a saját és mások életének mozzanatait. Az emberek gyakran osztanak meg ezeken a felületeken magukról olyan tartalmakat, melyek a tökéletes, boldog és minden igényt kielégítő élet képét sugallják, a mindennapok problémáit és nehézségeit háttérbe szorítva. Ez a jelenség hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek a saját életüket kevésbé boldognak vagy sikeresnek éljék meg másokéhoz képest, a folyamatos összehasonlítás pedig gyakran mentális problémákhoz, szorongáshoz, alacsony önértékeléshez vagy akár depresszióhoz vezethetnek. A fiatalok életében ez az idealizáló hatás még inkább jelentős, mivel nagy hatással van az alakuló énképükre és személyiségükre. Fontosnak tartottuk felmérni, hogy a vizsgált mintában ez a jelenség milyen mértékben azonosítható.
A közösségi oldalakra feltöltött képeket és videókat látva a fiatalok 31%-a érezte már úgy, hogy az élete unalmasabb, mint másoké, továbbá 17,6% gondolta már magát kevésbé boldognak, mint a különböző posztokban szereplő személyek, a kitöltők 35,2%-a pedig gondolta már magát kevésbé szépnek, az online látottak hatására. A megtekintett posztok hatására a kitöltők 27,5%-a érezte már úgy, hogy neki is szebbnek és boldogabbnak kellene lennie, míg 26,5% irigyelte már azok életét, akik egy látszólagosan tökéletes életről posztoltak.
Ugyanakkor ezeknél a kérdéseknél érdekes megvizsgálni azt is, hogy nemek szerinti bontásban hogyan alakulnak a válaszadási arányok, ugyanis gyakran találkozhatunk azokkal a megállapításokkal miszerint a lányokra nagyobb mértékben van negatív hatással a közösségi média, mint a fiúkra. Ezt az eredményt a jelen kutatásban is sikerült bizonyítani:
- Míg a közösségi médiában látottakat figyelembe véve a fiúk 23,7%-a, addig a lányok 37,8%-a gondolta unalmasabbnak az életét másokénál.
- A lányok 19,4%-a, míg a fiúk 15,7%-a érezte már magát kevésbé boldognak egy poszt láttán.
- A lányok 49,6%-a gondolta már magát kevésbé szépnek a közösségi média hatására, míg a fiúknál ez a szám 17,7% volt.
- A posztok hatására a lányok 36,5%-a, míg a fiúk 18%-a gondolta már úgy, hogy neki szebbnek és boldogabbnak kellene lennie.
- A lányok 32,8%-a, míg a fiúk 19,8%-a irigyelte már azok életét, akik posztjait a közösségi oldalakon látták.
A kutatásban résztvevők véleménye ugyanakkor megoszlik arról, hogy a közösségi oldalakon a valóságot látják-e, vagy csak egy jól megszerkesztett képet, videót. A gyerekek 58,5%-a szerint többnyire a valóságot mutatják a barátaik az általuk feltöltött tartalmaikban, viszont mindössze 29,3%-a véli biztosnak magát abban, hogy mindig a valóságot látja, míg 10,1% gondolja úgy, hogy nem a valóságot mutatják ezek a posztok.
Az influenszerek esetében ez a kérdés két nagy csoportra osztotta a fiatalokat: 47,3% mondta azt, hogy többnyire a valóságot mutatják a feltöltött posztok, bár néha előfordulnak szerkesztések rajtuk, vagy megjátszások, míg szinte ugyanennyien, a válaszadók 46% mondta azt, hogy az influenszerek tartalmai általában szerkesztettek, megjátszottak és nem a valóságot mutatják be. A válaszadók fennmaradt 4,6%-a pedig úgy gondolta, hogy minden esetben a valóságot mutatják be a tartalmak.
Amint azt a 12. ábra is szemlélteti a vélemények eléggé szerteágazók, főként az influenszerek esetében oszlanak meg az álláspontok abban, hogy a valóságot, vagy pedig nem a valóságot látják, viszont a válaszok szórtsága nem meglepő, hiszen sokszor nehéz eldönteni, a jól szerkesztett tartalmakról, hogy a valóságot mutatják vagy sem.
A kitöltők többsége szerint a szerkesztett és megjátszott képek mögött leginkább a lájkok, elismerés iránti igény, a valóságosnál szebb és boldogabb élet mutatásának motivációja áll, de sokan fontosnak gondolták még a kimaradástól való félelmet is megemlíteni (13. ábra).
A kutatásban résztvevő fiúk 17%-nál, míg a lányok 26%-nál fordult már elő, hogy szerkesztett vagy magát boldogabbnak mutató képet posztolt a közösségi oldalaira, csak azért, mert hasonlókat látott a saját hírfolyamában.
A résztvevők jelentős többsége, összesen 89%-uk egyetértett abban, hogy az influenszerek azért posztolnak egy termékről, mert fizetnek nekik érte, és mindössze 9% mondta azt, hogy valóban szeretik is azokat a termékeket, amelyeket reklámoznak. Ennek ellenére a kérdőívet kitöltők 22,5%-a vásárolt már meg csak azért egy terméket, mert a kedvenc influenszere posztolt róla.
Összességében láthatjuk, hogy vannak olyan gyerekek, akik tudatosabban fogyasztanak online tartalmakat, és nagyszámban vannak, akik semmilyen óvintézkedést nem tesznek a személyes adataik megvédése érdekében, kevésbé látják át hogyan működnek az online platformok, a reklámok és hirdetések világa, és ezáltal az online veszélyeknek való kitettségük is jelentősen megnő. A kitöltők között nagy arányban voltak azok, akik az online bántalmazást, a csalásokat, az adatlopás nagyobb valószínűségét, a fiókfeltörést, és a hamis profilokat emelték ki, mint a közösségi platformok legnagyobb veszélyeit, ugyanakkor az előnyök közül leginkább a szórakozást, és a másokkal való kapcsolattartást, valamint a tanulást helyezték fókuszba. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy bár a gyerekek többsége tisztában van a veszélyekkel, a megelőző intézkedésekre, mint például a személyes adatok nagyobb fokú védelmére, vagy a nyilvánosan elérhető információk korlátozására már sok esetben nem kerül sor.
Az online közösségi platformok idealizáló hatása jelentős, amit a jelen kutatás eredményei is megerősítenek, és ugyan a fiúkat is érinti, de különösen nagy hatással van a lányok mentális egészségére. A tudatos médiafogyasztásra való ösztönzés során elengedhetetlen annak hangsúlyozása, hogy a közösségi oldalakon látott tartalmak gyakran nem a valóságot tükrözik, az általuk támasztott elvárások nem reálisak a mindennapi életben.
Amint a fenti kutatási eredményekből is láthatjuk, ugyan több negatív hatása van a közösségi létnek, de egyúttal sok pozitívumot is rejt magában. A tudatos tartalomfogyasztás megkívánja, hogy a fiatalok kellő információval rendelkezzenek ezekről, és így megtalálhassák az egyensúlyt az online és offline jelenlét között, szem előtt tartva a saját érdekeiket és mentális egészségüket, a szakemberek számára pedig a jövőben az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat, hogyan segíthetnek a fiataloknak abban, hogy ezt az egyensúlyt megtalálják és hosszútávon fenntarthassák.