A tanulmány nem titkolt célja annak bemutatása, hogy miként változott a média preferenciája, hangsúlya (és lehetősége) a világ történéseinek ismertetése során, másszóval, a legfontosabb tájékozódási pontok hogyan mutatták be 1979-ben, illetve 45 év elteltével, 2024-ben az aktuális geopolitikai eseményeket. Az elemzés a fontosabb demográfiai, kulturális, politikai, tudományos, ökológiai, gazdasági és háborús eseményekre is kitér, amelyek 1979-ben és 2023-2024-ben zajlottak. A történések médiareflexiójának megismeréséhez egy 1979-ben, 29 ország részvételével készült UNESCO és egy 2024-ben, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által végzett kutatás szolgált. A korabeli és a mai mérvadó tömegkommunikációs csatornákon megjelent több tízezer hír feldolgozása ugyanazzal a módszertannal készült. Az ENSZ szervezete által négy és fél évtizede készített tanulmány nemzetközi kitekintést nyújt az olvasóknak, míg az NMHH kifejezetten a hazai sajtóhelyzetre fókuszált. Az elemzés igyekszik feltárni a televíziókban, a rádiókban, az újságokban és az online hírportálokon megjelent híranyagok közti különbségeket, a hírekben megjelenő geopolitikai és külfölddel kapcsolatos hírek arányát, azok forrását, a hírügynökségek jelentőségét, a Föld országainak és térségeinek megjelenési gyakoriságát és a tudósítások legfontosabb témáit, s mindezt úgy, hogy a felsorolt dimenziók időben is összevethetők legyenek.

Változó világ

A kutatások éveiben lezajló események, a köztük felfedezhető hasonlóságok, párhuzamok és ellentétek bemutatása segít visszaemlékezni a 45 évvel ezelőtti korra. A 2024-es évet érintő korai (januári) adatfelvétel kényszerpályára állította a történelmi összehasonlítást: sok esetben kénytelenek voltunk 2023-as adatokkal összevetni a hetvenes évek legvégét.
1979-ben 4,4 milliárd ember élt a Földön, ami 2024-re majdnem a duplájára, 8,1 milliárdra növekedett. Akkoriban a legnépesebb ország Kína volt, 32 millióval kevesebb, mint egymilliárd lakossal. Indiában – a második legnagyobb országban – 681 millióan éltek. Kína éppen ebben az időben lépett fel a túlnépesedés ellen. A lakosokat az egygyermekes politika betartására szólította fel a kommunista párt, melynek 2023-ra meg is lett az eredménye: míg a korábbi világelsőnek „csupán” 458 millióval növekedett a populációja 1,426 milliárdra, addig India 748 millió fővel gyarapodott 1,429 milliárdra, s ezzel megelőzte szomszédját. Hazánk 10,7 milliós lélekszáma 9,6 millióra mérséklődött. Idehaza az átlagéletkor 36 évről 43-ra nőtt , a születéskor várható átlagos életkor pedig 69-ről 77-re . Több mint négy évtizede évente 160 ezer gyermek született és 137 ezren haltak meg, manapság pedig 85 ezren jönnek világra és 128 ezren hunynak el . Vannak kedvező tendenciák is. 1979-ben közel ötezer magyar döntött úgy, hogy saját kezűleg vet véget életének, amivel világelsők voltunk. Ez a szám 1988 óta szinte folyamatosan csökkent, és 2023-ban már az ezerötszázhoz közelített . 1980-ban 81 ezer terhességet szakítottak meg, 2023-ban kb. a negyedét: 21 ezret . A ’79-es 1,2 millió általános iskolás gyermek száma 712 ezerre esett vissza. Ezzel szemben a 27 ezer felsőfokú végzettséget szerző száma megemelkedett 64 ezerre .

Az életszínvonal is jelentős átalakuláson esett át. Magyarországon a ’70-es, ’80-as években zajlott a nagy panelépítési hullám. 1979-ben több mint 88 ezer lakás épült, 2023-ban már csak 19 ezer. Akkor 3,6 millió lakás volt hazánkban, ma 4,6 millió . 1979-ben 26 ezer orvos gyógyította a betegeket, 2023-ban már 42 ezer, igaz, akkoriban 93 ezer kórházi ágyba feküdhettek be az invalidusok, ma már csak 63 ezerbe . Majdnem egymillió személygépkocsi szelte a magyar utakat , ma már 4,2 millió . Ritkaságszámba ment, ha Magyarországon déli gyümölcsöt, csodáknak csodájára még banánt is lehetett kapni. Igaz, csak télen, kizárólag hosszú sorok kiállása után és drágán és csupán egy kilót. Ebben az évben kezdett el hanyatlani a „gulyáskommunizmus”. Kádár János lemondott az életszínvonal emeléséről, és július 22-én egyik napról a másikra drasztikus áremelések sokkolták az országot. A húsért 30, a cukorért 23, a lisztért 36 százalékkal kellett többet fizetni. A tüzelőanyagok árai átlagosan 34 százalékot emelkedtek . 2023-ban szintén magas volt az infláció, átlagosan 18 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak. Decemberben a hús négy, a cukor 42, a liszt 18 százalékkal lett drágább, mint 2022 utolsó hónapjában, igaz, a háztartási energiáért fizetett összeg 14 százalékkal csökkent. A közbiztonság nem javult az idők során. Akkoriban 125 ezer bűncselekmény történt, 2023-ban már 168 ezer. Akkor 63 ezer embert ítéltek el jogerősen, tavaly viszont – a magasabb számú bűntett ellenére – csak 55 ezret .

A gasztronómia is megváltozott. 1979-ben jött ki a McDonald’s a gyerekeknek szánt Happy Meal menüjével, és ebben az évben kezdték forgalmazni a Hubba Bubba rágógumit (természetesen hazánkban nem sokan hallottak ezekről). Manapság a három legnépszerűbb magyar étel a gulyásleves, a paprikás csirke és a krémes. Amerikában a legkedveltebb falnivalók versenyének dobogós helyezettjei a burrito tál, a sajtburger és a sajtos pizza. Az Amerikából sugárzott Gordon Ramsay szakács tévéshow-ja a tengeren túl 15 millió feletti nézettséget produkál és a YouTube-on is 20 millió feliratkozója van. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az emberek szeretnek a konyhában kísérletezni, mint ő és a kulináris érdekességeket bemutató műsorok széles palettája.

Politikailag mindkét év kiemelt fontosságú. 2024 a választás esztendeje. Hazánkat az önkormányzati és az európai parlamenti választások érintették. Globális szinten idén több szavazó járul az urnákhoz, mint korábban bármikor. Hatvannégy országban (plusz az Európai Unióban) rendeznek nemzeti választásokat, a voksoló országok népessége a világ 49 százalékát teszi ki. 1979-ben a választásokat Margaret Thatcher, a Vaslady nyerte az Egyesült Királyságban. Már 15 éve Leonyid Brezsnyev volt a szovjet pártfőtitkár, Hua Kuo-feng a kínai pártelnök, Jimmy Carter pedig az amerikai elnök, hazánkat pedig Kádár János vezette. Ebben az évben hagyta Magyarországon Brezsnyev az utolsó csókját. Bár 1982-ben halt meg és ’79-ben már a beszéd is nehezére esett, de azért a látogatása végén a Ferihegyi repülőtéren még megcsókolták egymást Kádárral. Ebben az évben jelentette be Ronald Reagan és Edward (Ted) Kennedy (a meggyilkolt John F. Kennedy testvére), hogy elindulnak az elnökválasztáson. 2024 augusztusában a két nagy párt jelöltje a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump. 2024 júliusában Trumpot le akarták lőni, de csak a fülcimpáját érte a 130 méterről érkező lövedék. Robert Fico szlovák miniszterelnököt májusban a hasán és a kezén érték találatok, de júliusban már vissza is tért a munkába, igaz, bottal a kezében.

A világon ritka a béke csendje, mely sem a hetvenes éveket, sem a 2020-as évek kezdetét nem jellemezte. 1979. június 18-án a hidegháború két rivális nagyhatalmának vezetője találkozott Bécsben, ahol aláírták a SALT-2 megállapodást, melynek célja a fegyverarzenálok méretének szabályozása volt. Az Egyesült Államok – a Szovjetunió 1979 decemberében történt afganisztáni bevonulására hivatkozva – a szerződést nem ratifikálta, így nem léptek életbe az egyezményben megfogalmazottak. Afganisztánban 1979-ben egy puccs során megölték a szovjetbarát pártvezért, majd egy USA-ban tanult vezető került a helyére, akit egy afgán csoport a halálba segített, majd bevonultak a szovjet csapatok, és december végén az ország vezetője Babrak Karmal lett. Szintén 1979-ben győzött az iráni forradalom. Az év elején elűzték a sahot, ezzel megbuktatva a Pahlavi dinasztiát és az általuk kiépített rendszert. Ugyancsak ebben az évben kambodzsai felkelők és vietnámi csapatok foglalták el Phnompent, Kambodzsa fővárosát. A kambodzsai-vietnámi háború első évében a pekingi vezetés úgy döntött, hogy beavatkozik. A Vietnám északi részére bevonuló, túlerőben lévő kínai csapatokat azonban a helyi vietnámi milícia megállította. Kína a katonai erőit gyorsan visszavonta és kudarca ellenére győzelmet hirdetett. A vereségnek köszönhetően Kínának nem sikerült nyomást gyakorolnia Vietnámra, azon keresztül pedig közvetve a Szovjetunióra. 1979 nyarán Ghánában katonai puccsra került sor, ami akkoriban arrafelé nem ment ritkaságszámba – ’78-ban és ’81-ben is bekövetkezett egy-egy sikeres fegyveres államcsíny az országban. 1979. november 20-án Szaúd-Arábiában a nyugatbarát kormány ellen keltek fel. Fegyveresek elfoglalták a mekkai nagymecsetet és hatezer zarándokot ejtettek túszul. A lázadást több hétig tartó véres ostrom után, francia különleges egységek segítségével sikerült leverni. Az év végére még egy 444 napig tartó túszdráma is jutott: iráni fiatalok megrohamozták Teheránban az amerikai nagykövetséget, ahol 66 embert ejtettek foglyul. Ötvenkettőt közülük csak több mint egy év után engedtek szabadon, Carter utolsó hivatalban lévő napján. A 2023-as és a 2024-es évben sem a világbékéről szóltak a hírek. Öt, legalább évi tízezer harctéri halált követelő nagy háború, 16 kisebb (legalább ezer halott), valamint 18 konfliktus (legalább száz halott) zajlott egyidejűleg , melyek közül a legnagyobb médiavisszhangot az Ukrajna területén, valamint az Izraelben és Gázában folyó összecsapások kapták. 2023 áprilisában Szudán is hadszíntérré alakult át, mellyel azonban nem igazán foglalkozik a világ közvéleménye, pedig becslések szerint bő egy év alatt a polgárháború 150 ezer halottat, 12 millió belső menekültet és kétmillió országát elhagyót követelt . Oroszországban zendülés zajlott le 2023-ban a Wagner-csoport részéről, ami nem járt sikerrel. Pontosan egy hónappal később a csoport vezetője és operatív főnöke életét vesztette: tisztázatlan körülmények között felrobbant a magánrepülőgépük.

A háborúk mellett a béke is teret nyert. 1979-ben Washingtonban az egyiptomi elnök és az izraeli miniszterelnök békeszerződést írt alá. Ennek értelmében az 1948 óta életben lévő hadiállapotot megszüntették, Egyiptom első arab államként elismerte Izrael létét, valamint az Izrael által elfoglalt Sínai-félszigetről kivonultak a civilek és a katonák, majd visszaadták azt Egyiptomnak. Az Egyesült Államok Egyiptom diplomáciai lépését 38 milliárd dollár segéllyel honorálta. Az Arab Liga válaszul felfüggesztette az ország tagságát a szervezetben, két évvel később pedig halálos merényletet követtek el az elnök ellen. 1978 végén választották meg II. János Pál pápát. A „béke pápájának” első külföldi útja 1979-ben a Karib-térségbe és Mexikóba vezetett. 2023-ban Ferenc pápa hazánkba látogatott.

Az említett konfliktusok – és természetesen más tényezők is – hatással voltak a világgazdaságra. Az iráni forradalom óriási olajdráguláshoz vezetett. A ’79-es ár egyetlen év alatt a duplájára (189%) emelkedett, 45 év alatt pedig 2024 januárjára a nyolcszorosára (764%) nőtt . Az arany ára 1980-ra a megelőző évi két és félszeresére (246%), 2024-re pedig a kilencszeresére (910%) szökött . Kínában 1977-78-ban az úgynevezett négy modernitás került megfogalmazásra, melynek következményeként 1979-ben először az agráriumot reformálták meg. Megszüntették a népi kommuna rendszert, növelték az engedélyezett magánparcellák méretét és legalizálták a mezőgazdasági termékek árusítását a nem hivatalos piacokon. A termények felvásárlási ára emelkedett, a reformnak köszönhetően pedig a megtermelt mennyiségek jelentősen növekedtek. Donald Trump ebben az évben kötötte első jelentős ingatlanügyletét New Yorkban és 45 évvel később, 2024-ben éppen e város esküdtszéke által vált az első olyan amerikai elnökké, akit bűncselekményért felelősségre vonnak. A hidegháború (cold war) mellett javában zajlott a kólaháború (coke war) is. 1979 volt az első év, hogy a Pepsi megelőzte vetélytársát 1,4 share-ponttal. Erre válaszul a Coca-Cola 1980-ben megduplázta a reklámokra költött pénzét, és megkezdte titkos kutatásait, hogy piacra dobhassa a diétás kóláját.

1979-ben a látogatók azonban még nem ihattak kalóriaszegény üdítőket a mozikban, amelyekben ekkor mutatták be az Apokalipszis mostot, az Alien – A nyolcadik utas: a Halált, a Brian életét, a Hairt, a Rocky II-t vagy az akkor még alig ismert Mel Gibson főszereplésével a Mad Maxet. Magyarországon az Angi Verát, ami a cannes-i fesztiválon díjat is nyert. Az Oscart ekkor a Kramer kontra Kramer filmdráma vitte el, míg 2023-ban az Oppenheimer. A legjobb főszereplő díjakat ’79-ben Dustin Hoffman és Sally Field nyerte, ’23-ban pedig Cillian Murphy és Emma Stone. Akkoriban egy év leforgása alatt 69 milliószor mentek moziba a magyarok, míg 2023-ban már csak 11 milliószor . A világ legmenőbb zenészei, zenekarai az ABBA, a Blondie, a The Police, a Village People és a Sex Pistols voltak, manapság pedig Taylor Swift, Bad Bunny, a The Weeknd, Miley Cyrus és Harry Styles. Magyarországon a Neoton Família, az Omega, Koncz Zsuzsa, az LGT és a Piramis tagjai voltak a legnagyobb sztárok, mostanság pedig Azahriah, a Follow the Flow, a Bagossy Brothers Company, Rúzsa Magdi és a ValMar. Hazánkban akkor nyolcezer könyvet adtak ki, most 14 ezret, melyek akkor összesen 92 millió példányszámban fogytak, ma 32 millióban – akkoriban többet olvastak, de kevesebbet írtak. Az év kultuszkönyve a Galaxis útikalauz stopposoknak volt. A Times év embere Ruholláh Homeini, az iráni forradalom egyik vezéralakja lett, 2023-ban pedig Taylor Swift, amerikai énekesnő.

A környezetvédelem iránti érzékenység nem újkeletű dolog, a Carter adminisztráció például 1979-ben 32 napelemes panelt telepített a Fehér Ház tetejére (melyeket az őt követő Reagan eltávolíttatott). Ekkor alakult meg az első magyar természetvédelmi egyesület, a Bükki Nemzeti Park Baráti Köre. Az amerikai Niagara Fall kisváros Love Canal kerületében anyák tüntetésétől volt hangos az utca és az egész amerikai sajtó a ’70-es évek végén. A település egy vegyi hulladéklerakóra épült, ahol több mint 20 ezer tonna veszélyes kemikáliát temettek el. Beszámolók szerint a mérget szigetelő agyagréteg megsérülése után az óvodások vegyszeres pocsolyákban tocsogtak a játszótereken, az iskolások robbanó kövekkel dobálóztak, a növényzet lassan kipusztult és a pincékből orrfacsaró szagú, kékes iszap bugyogott fel. A környéken született gyermekeknek csupán kevesebb, mint húsz százaléka volt teljesen egészséges. Az akkori verdikt szerint mindez csak „véletlen klasztereződés” műve volt. Hosszas pereskedés után az Occidental Petroleumnak, a vétkes cég jogutódjának, 1995-ben kellett kifizetnie a kártérítéseket. Ez a cég 2024-ben a Fortune 500 szerinti rangsorban a 149. helyet foglalja el . Manapság a média leginkább azokat a környezetvédőket karolja fel, akik az olajfogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás ellen szólnak. Greta Thunberg az egyik fő vezéralak, a 21 éves svéd aktivista, aki – állítása szerint – először nyolcéves korában hallott az éghajlatváltozásról, és ettől fogva az azóta szélesebb körben is elterjedt, úgynevezett klímaszorongásban szenved. Középiskolás korában elindította a Péntek a jövőért mozgalmat: a hét utolsó tanítási napjain az iskolások klímasztrájkot tartanak és nem jelennek meg az iskolai órákon. Manapság az aktivisták nem riadnak vissza a vandalizmustól sem. 2023-ban és ’24-ben például vörös festéket kentek Monet A festő kertje Givernyben képének védőüvegére, majd odaragasztották a kezüket a képkerethez; odaragasztózták tenyerüket Raffaello Sixtusi Madonnájának keretéhez; kalapáccsal verték be Velázquez Vénusz a tükörben festményének védőüvegét; sütőtöklevessel öntötték le a Mona Lisát és narancsszínű sprével fújták le Stonehenge-et, csak hogy néhány jelentősebb eseményt említsünk. Mellesleg 1979-ben fél órán keresztül esett a hó a Szaharában. 2016-ban újfent havazás volt a sivatagban, mire a szakértők megállapították: ilyen csak negyven évente fordul elő, majd megismétlődött mindez 2018-ban, 2021-ben és 2022-ben is.
Katasztrófák minden évben sújtják a Föld lakosait, de a vizsgált két év kiemelkedően sok tragédiát hozott. 1979-ben egy három méter magas cunami nyolc ember életét vette el Nizzában, a Betelgeuse tankhajó felrobbanása ötven áldozatot követelt, az American Airlines 191-es járatának katasztrófája 271-et , az Air New Zealand 901-es járatának lezuhanása 257-et , az Ixtoc-I olajkút felrobbanását követően pedig 475 ezer tonna olaj szennyezte be a Mexikói-öblöt. 2023-ban egy hidegfrontnak köszönhetően -30 °C-ra hűlt le a hőmérséklet Afganisztánban és 30 centiméteres hó esett, mely 160-nál több ember és 80 ezer haszonállat életét követelte, Kelet-Afrikában a Freddy-ciklon közel ezerötszáz , a Törökországot és Szíriát ért földrengés pedig több mint 55 ezer ember haláláért volt felelős. Magyarországon 1979-ben Sajóbábonyban felrobbant a TNT-gyár, 13-an haltak meg.

Lássuk a bűnt és a bűnhődést, az alvilágot és a jogszolgáltatást. 1979-ben kapták és ítélték el Soós Lajost, a rendszerváltás előtti évtizedek egyik legjelentősebb köztörvényes bűnözőjét, akinek a kezéhez öt ember vére tapadt. Közel tíz éven keresztül ábrándozott a Magyar Nemzeti Bank kirablásáról, de sokáig csak idős asszonyok és gyanútlan vagy leitatott emberek meggyilkolásáig jutott. A nagyszabású művelethez egy gépkarabélyra volt szüksége, amit bűntársaival egy őrségben álló rendőrtől szereztek volna meg, akit agyonvertek és elástak egy kukoricásban. Ez se úgy sikerült, ahogy tervezték, az őrbódéban a nagy sietségben nem találták meg a gépfegyvert és otthagyták. Hatalmas erőkkel kezdtek el kutatni utánuk, és ekkor használtak Magyarországon először számítógépes adatbázist a nyomozás során. Végül elkapták őket, és ’80-ban felakasztottak a három bűntárs közül kettőt. A harmadik még csak 19 éves volt, így a rá kiszabható legsúlyosabb büntetésnek az életfogytiglani fegyházbüntetés számított, amit meg is kapott. 2000-ben szabadult tíz év próbaidővel, majd 2019-ben ismét vádat emeltek ellene, és 2023-ban tényleges életfogytiglanit kapott. A saját és az élettársának gyermekét szexuálisan abuzálta, valamint a Kútvölgyi Kórház közelében fekvő erdőben rágyújtotta a bungallóját egy hajléktalanra, az áldozat pedig bennégett. 2023-ban előbb Budapesten késeltek halálra egy főtörzsőrmestert, majd Esztergomban történt az újabb rendőrgyilkosság: egy zavarodott férfihez kiérkező TEK-es csapatra robbantott az elkövető bombát, a detonációba saját maga és egy rendőr halt bele. Ma 54 országban él még a halálbüntetés, de 2023-ban ténylegesen csupán 16-ban alkalmazták – a legtöbb megerősített kivégzést Iránban (853), Szaúd-Arábiában (172) és az USA-ban (24) hajtották végre.

A technikai újítások és a tudomány terén mindkét vizsgált időszak mérföldkő. 1979-ben dobta piacra a Sony a walkmant, de ami sokkal fontosabb, Tokióban ekkor vezették be az 1G vezeték nélküli technológiát, melyre először egy Panasonic telefon kapcsolódott. 2023-ban a technológiai újítások főszereplője a mesterséges intelligencia volt: felfutott a chat GPT és több vetélytársa, valamint több száz, például rajzolásra, zeneszerzésre vagy videókészítésre specializálódott MI . 1979-ben a legtöbbek által ismert Nobel-díjas Teréz-anya volt, 2023-ban pedig két magyar is megkapta ezt az elismerést: Karikó Katalin és Krausz Ferenc. Farkas Bertalan űrhajós kiképzését 1978-ban kezdte meg és 1979 helyett egy évet csúszva, 1980-ban indult el a világűrbe, 2023-ban pedig bejelentésre került a négy kiválasztott magyar űrhajósjelölt, akiket a HUNOR program keretein belül készítenek fel egy kutatóűrhajós misszióra.

1979-ben a birkózó-világbajnokságról a magyar csapat négy aranyat hozott el és a kajak-kenu-világbajnokságon Wichmann Tamás két világbajnoki címet nyert, 2023-ban pedig a magyar férfi pólósok szerezték meg a világbajnoki címet. Ebben az évben az Európa-liga focidöntőjének a Puskás Aréna, az atlétikai vb-nek pedig az új Nemzeti Atlétikai Központ adott otthont. A 2024-es XXXIII. Párizsi Olimpiai Játékokon a magyar csapat hat arany-, hét ezüst- és hat bronzérmet szerzett, amivel a 14. helyen végzett.

Az UNICEF 1979-et A Gyermekek Nemzetközi Évévé nyilvánította. Az egész világon szervezett ünnepségekkel a nemzetek és a szervezetek megerősítették elkötelezettségüket a gyermekek jogai iránt. Egy 1979-es tanulmány szerint közel 1,5 milliárd 15 év alatti élt abban az időben (a Föld lakosságának 36%-a), ami 2023-ra 2 milliárdra kúszott fel (a Föld lakosságának 25%-a). A hetvenes években 590 millió gyerek nem fért hozzá tiszta vízhez (a 15 év alattiak 41%-a), ma 450 millió (23%). Akkoriban 156 millió 15 év alatti (11%) lakott nyomornegyedekben, favellákban, engedély nélküli lakhelyeken, ami azóta közel 500 millióra (25%) nőtt. Csupán 600 ezer (0,04%) menekült gyereket tartottak akkoriban számon, ami 2023-ra 78-szorosára, 47 millióra (2,4%) ugrott. Az üldözöttek 73 százaléka öt országból származik: Afganisztán, Szíria, Venezuela, Ukrajna és Dél-Szudán. 2023-ban közel négyszer annyi gyerek született menekültként, mint amennyien a ’70-es években összesen léteztek.

Milyen változások játszódtak le a médiában és a hírközlésben? 1979-ben mutatták be a Videoton 51 centiméteres képátlójú Super Color tévé prototípusát, majd ’80-tól kezdték gyártani és forgalmazni Magyarországon 27.900 forintos áron (havi bruttó átlagkereset: 4.098 Ft ). Ezekben az években kezdtek el terjedni a színes készülékek, bár még nagyon kevesen engedhették meg maguknak: 1978 legvégén a háztartásokban lévő tévék 2,4 százaléka volt csak színes. A nem fekete-fehér műsorok aránya azonban ugyanekkor már megközelítette a 42 százalékot. 2023-ban a tévék királyává a Sony A95L OLED-et koronázták, ami akár 195 centiméteres átmérőn is a legszélesebb színskálát mutatta. A csaknem kétméteres készülék ára 1,9 millió forint (havi bruttó átlagkereset: 571 ezer Ft ). 1979-ben a hivatalos adatok szerint 2,6 millió rádió- és 2,7 millió tévéelőfizető volt , száz háztartásra 77 rádió és 79 tévéelőfizetés jutott. 2023-ra a televízió-előfizetők száma 3,6 millióra nőtt, száz háztartásra 87 jutott. Az utóbbi években a streaming-használat elterjedtsége töretlenül nő: 2023-ban a lakosság 41 százaléka nézett rendszeresen mozgóképes tartalmakat valamely streamingszolgáltató felületén. 1979-ben továbbra sem volt aktuális kérdés a hétfői adásnap bevezetése, míg ma bármely nap bármely pillanatában válogathatunk műsorok tízezreiből. A podcastok mellett a vodcastok (videós podcast) szintén egyre nagyobb teret hódítanak. 2023 nyarán a világ egyik, ha nem a legismertebb konzervatív médiaszereplője, Tucker Carlson interjút forgatott Orbán Viktorral, a magyar miniszterelnökkel. A 30 perces beszélgetés több mint 130 millió megtekintést ért el, ami globális szinten kimagasló érték. A hírközlés elsődleges helyszíne egyre inkább átterelődik a nyomtatott sajtótermékekről, a rádióról és a tévéről az online térbe. 2023-ban napi szinten 3,9 millióan keresték fel a magyar online média kínálatát és 5,5 millióan neteztek. Már a ’70-es években népszerűek voltak a valóságshow-k, Magyarországon ’79-ben indítottak egyet Csavarhúzó címmel, melynek az alapszituációja a következő volt: öt különböző képzettségű és foglalkozású fiatalt kitesznek egy lakatlan szigetre néhány szerszám, tárgy és állat társaságában, majd nyomon követik, hogyan rendezik be életüket a vadonban. 2023-ban a Sztárbox minden adása egyértelmű fölénnyel nyerte meg a saját idősávját. Ebben a műsorban celebek mérik össze pallérozatlan boxtudásukat, de jelentős szerepet kap a programban a szereplők egymás becsmérlése, pocskondiázása is. Akkoriban a sorozatokat kedvelők az Onedin családot követték hétről hétre a képernyő előtt, manapság pedig a Mi kis falunkat. 1979-ben hunyt el 84 éves korában Öveges József tudós, oktató, aki a hazai televíziós ismeretterjesztés első és talán legnagyobb egyénisége volt.

Ezek voltak a média említésre méltó számbeli, személyi és műsorkínálati változásai, érdekességei, párhuzamai. De hogyan formálódott a hírek fókusza, hová tevődött át a tudósítások geopolitikai hangsúlya és miként módosultak a megjelenített főbb témák? Arra a kérdésre, hogy milyen volt 1979-ben, egy akkor készített kutatás ad választ, melyet a világ minden táján elkészítettek, köztük hazánkban is. Arra pedig, hogy milyen jelenleg a helyzet, egy, az NMHH által készített, a ’79-est módszertanilag megismétlő kutatás ad választ.

A nemzetközi kutatás bemutatása

1979-ben nemzetközi kutatás készült a geopolitikai híradásokról, melyet 1985-ben publikált az UNESCO Külföldi hírek a médiában: 29 ország nemzetközi tudósításai címmel. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja a különböző fejlődési szakaszban lévő, különböző szociális rendszerű országok sajtójában megjelenő, külföldi országokról bemutatott képet. Az IAMCR égisze alatt és koordinálásával 29 országban – köztük hazánkban is – vették nagyító alá főként a nyomtatott sajtótermékeket, de a televíziók és a rádiók híradásai sem maradtak ki. A fő kérdés az volt, hogy az egyes országokban mely térségek reprezentáltak felül a nemzetközi hírekben. Nyolc régiót különítettek el, így Észak-Amerikát (Bermudával), Latin-Amerikát (Mexikóval, a Karib-térség országaival és Kubával), Afrikát (Egyiptom nélkül), Közel-Keletet (Egyiptommal és Iránnal, Törökország nélkül), Ázsiát (Afganisztántól Ausztráliáig és Óceániáig), Kelet-Európát (Szovjetunióval és Jugoszláviával), Nyugat-Európát (Törökországgal, a skandináv és a mediterrán országokkal), valamint létrehoztak egy nyolcadik, egyéb kategóriát is, amelybe a világűr, a nemzetközi vizek, nemzetközi szervezetek kerültek. Két hét minden hírét elolvasták, megnézték és meghallgatták, s ez alapján hozták meg az értékeléseiket.

A tanulmányból kitűnik: leggyakrabban olyan külföldi híreket közöltek a nemzetek sajtói, melyeknek az anyaországhoz semmi közük nem volt (pl.: külföldi országban történt elnökválasztás eredménye). Egyedül a Szovjetunió sajtója követett más mintát ebben a tekintetben, ahol gyakoribb volt, hogy hazai eseményekhez, szereplőkhöz kötődtek a nemzetközi tudósítások (pl.: a főtitkár külföldi útja).

A vizsgált országok leginkább a saját régiójukkal kapcsolatos híreket közöltek – kivételt képezett ez alól Lengyelország és Jugoszlávia. A lengyel újságírók százalékpontosan ugyanolyan fontosnak tartották Európa keleti és nyugati felét, míg Jugoszlávia előrébb sorolta a nyugatot. A régiók országainak tudósításait összesítve kivehető, hogy mindegyik a saját érdekszférájáról adta a legtöbb hírt. Ha kizárjuk a saját területek említettségét, kirajzolódnak a „hírfővárosok”, melyek központi helyet foglaltak el a hírföldrajz világtérképén – kiderül, a saját eseményeiken túl, melyek azok a területek, amelyek leginkább az érdeklődés középpontjában álltak. Említettség terén leggyakrabban Nyugat-Európa szerepelt a második vagy harmadik helyen (az első a saját régió volt), majd Észak-Amerika következett. Ezekről a területekről származott tehát a legtöbb külföldi beszámoló világszerte. Legkevésbé pedig Latin-Amerikáról, majd Kelet-Európáról olvashattak/hallhattak a világ hírfogyasztói. Úgy tűnhet, ezeken a területeken nem igazán történt semmi, ők szinte láthatatlanok maradtak az informálódók szemében.

A kutatás a hírek tartalmára is fókuszált, 18 fő témát különböztettek meg és azt vizsgálták, mely régióról milyen információk kerültek a nyomdákba. Leginkább a politika határozta meg a cikkeket, mely a legtöbb országban a híregységek egyharmada és kétharmada közti arányt foglalta el. Három ország kivételt jelentett ez alól: Nigéria a külföldi hírek csupán 23 százalékát, Ausztrália 26 százalékát szentelte a politikának, míg Irán megdöbbentően magas számot ért el, 73 százalékot.

A forrásmegjelölésekből kiderül, mely nagy hírügynökségek táplálták az országok sajtóit, valamint mely hírügynökségek voltak jelentős befolyással a világ lakosainak tájékoztatására. Észak-Amerikában, az NSZK -ban, Hollandiában és Indiában leginkább a saját munkatársakra hivatkoztak a cikkek, a hazai hírügynökségek pedig Zambiában, Lengyelországban és Törökországban voltak a sajtó legfőbb támaszai. A Reuters a vizsgált országok közül egyedül Malajziában volt a legbefolyásosabb, az AP Finnországban, az AFP Libanonban és Indonéziában, a TASZSZ a Szovjetunióban, az UPI pedig sehol sem. A legtöbb ország sajtójára viszont az volt a jellemző, hogy nem tüntetett fel hírforrást, és ez leginkább az afrikai, a latin-amerikai és a közel-keleti régiók újságíróinak volt bevett szokása. Tunéziában a hírek 92 százaléka, Zaire-ben 87 százaléka, Elefántcsontparton pedig 84 százaléka referencia nélküli volt 45 évvel ezelőtt. A négy nagy nyugati ügynökség jelentős hírkészítő volt ugyan, de összességében nem ők dominálták a világsajtót, sőt még a saját régióikban is ritka volt, hogy 25 százalék fölé emelkedett volna citálásuk.

A magyar kutatás bemutatása

Az UNESCO-s kutatás magyarországi vezetője Terestyéni Tamás volt, aki 2023-ban hunyt el. 1981-ben a Jel-Kép folyóiratban publikálta a hazai eredményekre fókuszáló tanulmányt . Külföldi kutatások részinformációira támaszkodva már ekkor megírták: a fejlődő országok az iparilag erősen előrehaladott, nagy politikai befolyással bíró országokhoz képest hátrányos helyzetben voltak: „… a fejlett országok erősen technicizált és tömegtermelésre berendezkedett kommunikációs ipara elárasztja a fejlődő országok információs piacait a népszerű kultúra igénytelen termékeivel, és ez a hazai kultúra értékeinek háttérbe szorulásával fenyeget.” Hogy ez a fenyegetés testet öltött-e, részben kiderül később az 1979-es és a 2024-es adatok összehasonlításából.

Összesen több mint tízezer hírt elemeztek, melyből 3.245 volt külföldi. Ezek a Népszabadságban, a Népszavában, a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban és az Esti Hírlapban jelentek meg, valamint a Televízió 1. programjának első híradójában és a Kossuth rádió Esti Magazinjában adtak közre.

Akkoriban a politikai-ideológiai tartalmak megjelenését is számlálták, amit 2024-ben értelmetlen lett volna megismételni, mert torz eredmények születtek volna. A kommunizmus, a szocializmus, az enyhülés, a nemzetközi segítségnyújtás, a nukleáris fegyverek korlátozása, a politikai függetlenség a Kelet-Európával kapcsolatos hírekre volt leginkább jellemző. Nyugat-Európát a magyar lapok a fasizmussal, a terrorizmussal, az individuális szabadságjogokkal és a demokráciával hozták összefüggésbe, Afrikát a faji ellentétekkel, fajüldözéssel, Közel-Keletet az emberi jogokkal és az energiaválsággal, Ázsiát pedig a vallási vagy etnikai ellentétekkel. Az eredeti nemzetközi kódolásban voltak olyan témák, melyek a magyar publikációban nem jelentek meg. Ebből vagy arra következtethetünk, hogy az itteni sajtóban nem találtak említésre méltó számossággal a kifejezésekből, vagy cenzúrázták a kiadványt. Többek között ezek hiányoznak: kémkedés, népszaporulat és kontrollja, emberi jogok, vallásszabadság, szólás- és véleményszabadság , felforgatás, bomlasztás, kínzás vagy korrupció.

A szerző zárószóként kiemeli: „… a világnak vannak olyan geopolitikai térségei (USA, Szovjetunió, Nyugat-Európa), amelyeknek eseményei, kapcsolatai a történelmi fejlődés jelenlegi szakaszában jelentősebb mértékben befolyásolják a világ sorsának alakulását, mint más térségeké, és így bizonyos mértékig természetes, hogy a külföld figyelme erőteljesebben irányul rájuk.”

A 2024-es NMHH-s kutatás bemutatása

2024-ben az NMHH megismételte a 45 évvel korábban elvégzett kutatást. Igyekezett a kódolás és a kiértékelés során ugyanolyan metodikát követni, mint azt korábban tették, ám a mintát kibővítette. A nyomtatott sajtótermékek veszítettek befolyásukból e közel fél évszázad alatt, sok lap a korábban vizsgáltak közül meg is szűnt, de a Magyar Nemzet és a Népszava jelen van a piacon, így ezek bekerültek a vizsgálati keretbe. A harmadik sajtóelem a vármegyei napilapokból állt össze, melyek szerkezete és témája hasonló, így csak a legtöbb példányszámban terjesztett 12 lap egy-egy száma került elemzésre – ugyanannyi, mint a két országos napilapnál. A televíziók közül hat csatorna esti, legnézettebb híradója került tárgylemezre, valamint a leghallgatottabb rádiós híradás, a Kossuth Déli Krónikája. A technológiai változásokat sem lehetett figyelmen kívül hagyni, így az online térben legnépszerűbb öt, politikával és közélettel foglalkozó hírportál minden híre szintén az elemzés részévé vált. A fél évszázaddal ezelőtti és az idei összesített eredmények összevetésén túl, a minta lehetőséget nyújtott két nyomtatott termék, egy rádiós és egy tévés híradó összemérésére, valamint egy lap print és online változatának összehasonlítására. A kutatás január második és harmadik hetét ölelte fel.

Az analízis alapegységének a híregységek számítottak. Újságokban ez az egy szalagcím alá sorakozó információkat jelenti. A sugárzott hírek esetében a hírműsoregységeket vettük alapul, amelyeket a műsorvezetők felvezető szövegei tagolnak. Csak azokkal a tételekkel foglalkozott a kutatás, amelyek a Magyarországon kívüli eseményeket vagy helyzeteket taglalták, vagy a hazánkban zajló eseményeket, amelyekben külföldi állampolgárok vettek részt. Az olyan magánszemélyekről szóló itthoni történetek, akiknek külföldi állampolgársága mellékes volt a történetben (például „Rossini úr, a Bonnban élő olasz nyert a lottón.”), nem került elemzésre, csak abban az esetben, ha a külföldi állampolgárság fontos eleme volt a történetnek – és itt az állampolgár országa számított, nem az etnikai hovatartozás. Hasonlóképpen, ha a hazai eseményekről szóló anyagokban külföldi országokra utaltak olyan kifejezésekkel, mint „orosz gyártású” vagy „A miniszter hazatért a spanyolországi nyaralásáról…” – nem kerültek felvételre. A sportjelentéseket szintén figyelmen kívül hagytuk. A tanulmány „magját” csak az általános híranyagok adták. A különböző speciális híroldalakon, rovatokban megjelenő anyagok nem képezték a kutatás részét. Ilyen speciális rovatok a nyomtatott sajtótermékek esetén például a sportoldalak, az üzleti és pénzügyi rovatok, a női, a gyerek és a hobbi oldalak, az utazási és szabadidős rovatok , valamint a szombaton megjelenő mellékletek . A rádiós és tévés felületek feldolgozásakor mellőztük az időjárás-jelentéseket és a sportösszefoglalókat, a hírportálok esetén pedig a percről-percre közvetítéseket, az idegennyelvű cikkeket vagy az élő, írott sportközvetítéseket.

A külföld csak a Magyarországtól eltérő országot jelenti, így a külföldön lévő magyar tulajdonokat, nagykövetségeket idegenként kellett kezelni, ahogyan a határon túl élő magyarokat is külföldiként – 1979-ben ez volt a besorolási módszertan. Háromféle vonatkozású lehet egy egység. A hazai hír külföldön olyan határainkon túl zajló híreseményt fed le, amelynek főszereplője Magyarországról származik, vagy amelynek fontosságát kifejezetten a hazai események okozták. A külföldi hír itthon olyan hazai híreseményt jelent, amelyben külföldi szereplő vett részt, vagy elsősorban külföldi eseményre, helyzetre vonatkozik. Ebbe beletartoznak általában a külügyekkel kapcsolatos hazai viták is. Végül a külföldi hír külföldön minden, az országon kívüli eseményt átfogja, kivéve a hazai híreket külföldön.

A lokáció a történet első és fő eseményére vonatkozik, a híresemény közvetlen helyszínére. Így a „Rodéziáról szóló genfi béketárgyalások” helyszíne Svájc. Ez alól kivételt jelentenek a több ország szövetségét alkotó szervezetek, így például az Egyesült Nemzetek Szervezetének ülései: ezekre az „ENSZ-ben” került sor (további példák: EU, BRICS, Arab Liga). A tengeren, a világűrben, a nemzetközi légtérben stb. zajló események az egyéb kategóriába kerültek.

A hírek változása 45 év távlatában

1979-ben az öt újságban és az egy-egy rádiós és tévés híradásban a két hét során 10.339 híregység jelent meg, míg 2024-ben a három újságban, hat tévés és egy rádiós híradóban, valamint az öt hírportálon összesen 10.582. Átlagosan egy lapszámban 157 cikket tettek közzé, ami 2024-re 61-re csökkent. Hírportáloknál az átlag napi 111 cikk volt. A tévék és a rádiók híregységeinek számát - mérési eltérések miatt - sem ebben, sem a következő alfejezetben nem közöljük.

Külföldi hírek részaránya

A nemzetközi tanulmány szerint a lapok teljes terjedelmében a külföldi hírek aránya a közel-keleti régióban volt a legalacsonyabb: a térségben az újságcikkek mindössze 23 százaléka foglalkozott országhatáron túli eseményekkel; a legmagasabb arány pedig Kelet-Európában volt megfigyelhető 45 százalékkal. Az összes vizsgált ország közül Nigéria volt a leginkább belföld-centrikus, ahol a cikkek 11 százaléka volt külföldi, míg ennek ellentétének Tunézia számított 64 százalékos aránnyal.

A hazai sajtóban négy százalékponttal nőtt a külföldi tudósítások aránya: 1979-ben a cikkek 31 százalékát tették ki, 2024-ben már 35 százalékát. Látványos növekedés figyelhető meg a Magyar Nemzetnél, melynek terjedelmének csaknem fele nemzetközi beszámoló manapság. A vármegyei napilapoknál egyértelmű a lokális hírek preferenciája, még úgy is, hogy a minta harmadát ezen újságok tették ki, az országra vetített átlag növekedett 45 év alatt.

A vizsgált hírportálok közül szintén a Magyar Nemzet bizonyult a leginkább külpolitikai és külföldi orientációjúnak, hiszen majdnem a print verzióval azonos, 47 százalékot ért el. Az összes online termék közleményének 37 százaléka volt külföldi.

A külföldi hírek típusai

1979-ben Magyarországon a nyomtatott sajtó foglalkozott legnagyobb arányban olyan nemzetközi eseményekkel, amelyeknek egyáltalán nem volt hazai vonatkozása, az összes tömegkommunikációs eszközön átlagosan a külföldi hírek 55 százalékát adták ezek a közlések. Ez az arány 2024-re 70 százalékra nőtt, a hírportálok esetében pedig a 80 százalékot is meghaladta. Sokkal több olyan külföldön zajló eseményről tudósítottak 45 évvel ezelőtt, amelyek határainkon túl történtek ugyan, de volt magyar vonatkozásuk.

Hírforrások

1979-ben a magyar sajtóban a külföldi hírek 16 százalékának forrását a Magyar Távirati Iroda adta, ami 2024-re 8 százalékra feleződött. Míg korábban a cikkek 54 százalékának nem lehetett beazonosítani az eredetét a print felületeken, ez idén már csak 37 százalék volt. Mindegyik hírügynökség veszített a jelentőségéből, és az egyéb csatornák törtek előre, mely sokszor egy közvetlen hírforrásra utal (pl.: kormányinfó, sajtótájékoztató, politikai nyilatkozat), de gyakori a közösségi médiában megjelenő tartalmakra való hivatkozás is – 2024-ben a tartalmak 33 százaléka ilyen forrást említett. A külföldi telekommunikációs eszköz kategória is 6 százalékról 18-ra nőtt, melybe leginkább határainkon túl megjelenő lapok vagy online hírportálok tartoztak.

Az elektronikus eszközökről csak 2024-es adat áll rendelkezésre. Ebben az évben az összes híregység (sajtóval együtt) 30 százalékának volt a hírforrása külföldi telekommunikációs eszköz, 41 százalékának egyéb, míg 20 százalékánál nem volt beazonosítható. A hírek mindössze 11 százaléka hivatkozott az MTI-re és négy százaléka valamilyen külföldi ügynökségre. A Magyar Nemzet online változata egészen más mintázatot követett, mint a print verziója – a hírportálon elhanyagolható volt az azonosíthatatlan és lényegesen magasabb az egyéb források aránya. A Telex.hu-n kimagaslóan magas volt a nagy nyugati hírügynökségek citálása (8%) és a forrás hiánya (15%). Az Origo.hu csupán kettő százalékban említette az MTI-t, míg az összes hírportál átlagosan 15 százalékban. Az Index.hu szinte mindig megemlítette a forrását, 576 cikke közül mindössze kétszer nem. A 24.hu forrásainak negyedét az MTI adta, ami kimagaslott a többi portál közül. A vizsgált lineáris médiaszolgáltatók hírei közül forrás legritkábban a TV2-n (21%) és az ATV-n (33%) jelent meg, ellenben az M1 (63%) és a Duna TV (55%) híradói támasztották alá leggyakrabban beszámolóikat hivatkozással. Az MTI-re leginkább a közmédia (M1: 20%, Duna TV: 15%, Kossuth: 8%) és a Hír TV (10%) hivatkozott, míg külföldi hírügynökségek elhanyagolható mértékben voltak jelen minden csatornán.

A Föld térségei a médiában

1979-ben megvizsgálták, hogy az egyes régiókban mely területekről szóló hírek kerültek leggyakrabban terítékre. Nyugat-Európa volt a legnagyobb befolyással a hírszerkesztőkre a világon: átlagosan a második helyre került. Mivel minden térség értelemszerűen saját magát helyezte előtérbe, ez a helyezés azt jelentette, hogy mindenhol második volt, kivéve Nyugat-Európában (1.) és Afrikában (3.). Az egyéb helyszínek végeztek az utolsó helyen, bár sokkal kevesebb érdeklődést nem keltettek a nemzetközi vizek és a világűr, mint Latin-Amerika. Észak-Amerika úgy került a harmadik helyre, hogy csupán az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság tengerentúli területe, Bermuda alkotta ezt a területi egységet. A mi régiónk szinte mindenhol a hatodik-hetedik helyre került, kivéve saját világrészünket (1.) és Nyugat-Európát (4.).

A világ népessége jelentős változásokon esett át az elmúlt 45 évben. A Föld teljes lakossága 84 százalékkal nőtt. Az UNESCO által megrajzolt összes régió populációja emelkedett, legnagyobb mértékben, több mint háromszorosára Afrikáé, legkisebb mértékben, hét százalékkal Kelet-Európáé és a volt Szovjetunió területén fekvő országoké. Ázsia 1979-ben az emberiség 56 százalékát adta a 2,4 milliárd, 2024-ben pedig már „csak” 54 százalékát a 4,3 milliárd lakosával.

Adódik a kérdés: vajon ugyanilyen arányban változott a médiahangsúlyuk is ezen területeknek? Nem, a magyar hírekben legalábbis nem. Észak-Amerika lélekszáma a Föld 5,7 százalékáról 4,7 százalékára csökkent, mégis a hírek 1979-es hat százaléka helyett immár a 20 százalékát kapta (online tartalmakat is beszámítva). Nyugat-Európa hasonló tendenciát mutat. Ezekkel ellentétben Afrika megháromszorozta a lakosságát és a Föld teljes népességéhez mérten is az 1979-es aránya duplájára nőtt, ám a magyar hírekben mégis utolsóként jelent meg, ötödakkora híraránnyal, mint 45 éve.

1979-hez képest a televízióban kis mértékben növekedett a saját régiónk említettsége, a rádióban azonban öt, a nyomtatott sajtóban pedig nyolc százalékpontot esett. Észak-Amerikának volt a legnagyobb a térnyerése, ami kétszer annyiszor került szóba, mint korábban. Latin-Amerika egyik évben és egyik felületen sem érte el az öt százalékot. A hírportálok világában még nagyobb szerep jutott Észak-Amerikának (25%), itt a kelet-európai és volt szovjet területek (30%) után másodikként következett. A „fejlődő világ” a lakosság 76 százalékát adja, azonban a hírek csupán 16 százalékában, az online cikkek 19 százalékában volt övé a főszerep.

2024-ben leggyakrabban az Egyesült Államokat említették a hazánkban megjelent geopolitikai hírekben, többször, mint Magyarországot. Az USA 720 cikkben vagy rádiós és tévés hírben feltárt eseménynek adta a fő helyszínét, míg hazánk csupán 613-nak. Harmadik helyen az Európai Unió állt 254 említéssel. (A 27 tagország szövetségének említési számát a térkép nem szerepelteti.) A 3.855 külföldi híregység közül az előbb említett hármason túl hat országnak sikerült száznál többször bekerülnie a beszámolókba: Németországnak (203), Ukrajnának (182), az Egyesült Királyságnak (177), Lengyelországnak (151), Izraelnek és Palesztinának (129), valamint Oroszországnak (103). Szudánról, ahol éppen egy nagy háború dúl, egyszer sem lehetett tudósítással találkozni a két hét során. A legtöbb afrikai országról egyáltalán nem, vagy csak elvétve tudósítottak, de kimaradt a tájékoztatásból a nagyobb országok közül Bolívia, Paraguay, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Mongólia is - 43 ország került be legalább tízszer a hírekbe.

 

* A térképen minél sötétebb egy ország területe, annál többször lett említve a hírekben. A szürke szín az említés hiányát hivatott jelölni.

A hírekben megjelenő főbb témák

1979-ben az UNESCO 18 fő témát határozott meg, a magyar tanulmányban azonban csak 11 került feltüntetésre. Ennek fő oka az értelmezhetőség kedvéért elvégzett egyszerűsítés volt: a kis témákat összevonták, így a kultúra, művészet, régészet és a tudományos, műszaki, orvosi kérdéskörökből kultúra, tudomány lett, hasonlóan logika alapján érdekesség lett a szórakoztatásról/show-businessről, a nem politikus személyekről és az érdekességekről, a furcsa eseményekről, állatokról és szexről szóló tudósításokból, illetve az egyéb kategóriába került a nemzetközi segély, a sport, a diákoknak szóló tartalmak és az ökológia, környezet. Az angol témaneveket hűen adták vissza a magyarok, kivéve egyet: a bűnügy, rendőrség, igazságügy, jogszabály és büntetőjog lerövidült jog, bűnözésre. Ennek lehet, csak a rövidítés praktikussága volt az oka, de valószínűbb, hogy a Magyar Népköztársaság szellemiségével nem voltak összeegyeztethetők e fogalmak. Az összehasonlíthatóság megőrzésének céljából a tanulmányban ragaszkodtunk a magyar kiadvány tematikus bontásaihoz.
Negyvenöt év alatt a katasztrófák, természeti csapások, környezetszennyezés téma ugrott a legnagyobbat, 3-ról 12 százalékra, a négyszeresére, de nagyjából két és félszeresére nőttek a jog, bűnözés és az érdekességek közé tartozó tudósítások is. A leglátványosabb mérséklődés a szociális viszonyok terén mutatkozott, ami a tizedére zuhant vissza, de az államközi diplomáciai kapcsolatok is harmadára esett és az egyházakkal, vallásokkal kapcsolatos információk is az 1979-es arány 40 százalékára zsugorodtak.

A saját régiónkkal, Kelet-Európával és a Szovjetunió utódállamaival kapcsolatos híradások leginkább a gazdasági életről (24%), a kultúráról és tudományról (23%), valamint az államok közti diplomáciai kapcsolatokról (21%) szóltak 1979-ben, míg ez 2024-ben eltolódott az államokon belüli politika (35%) és a honvédelem, fegyveres konfliktusok (16%) felé. A kultúra és tudomány erőteljesen visszaszorult (5%).

Az újságírók Nyugat-Európával kapcsolatban leginkább az államokon belüli politikát (23%), a kultúra és tudományt (17%) és a gazdasági életet (15%) tartották fontosnak, azonban 2024-re az egyedüli uralkodó téma az államokon belüli politika (31%) maradt, a többi a 15 százalékot sem érte el.
Észak-Amerika az államokon belüli politika (20%) és a honvédelem, fegyveres konfliktusok (15%) területe volt a magyar újságírók szemében, ami nem meglepő, hiszen a hidegháború közepén jártunk. Ma már a kultúra, tudomány (27%) a legjelentősebb topik, magasabb aránnyal, mint bármely más táján a Földnek, de nem elhanyagolhatók a katasztrófákkal, természeti csapásokkal és környezetszennyezéssel (19%) kapcsolatos tudósítások és az érdekességek (17%) sem.

Latin-Amerikával kapcsolatban az államokon belüli politikán (38%) kívül az államközi diplomáciai kapcsolatokat (15%) tartották fontosnak, ami szintén a hidegháborús helyzetnek tudható be, míg ma a domináns téma a jog, bűnözés (33%), de fontosak a katasztrófák (19%), a kultúra és tudomány (18%) és az államokon belüli politika (16%) is.
Afrikáról a két politikai jellegű témán túl (államon belüli: 31%, államközi: 25%) a fegyveres konfliktusokat (20%) emelték ki az újságírók. Idén már a katasztrófákkal (29%) kapcsolatban született a legtöbb cikk, de jelentős volt még az államok közti kapcsolatok (22%) területe is.
A Közel-Keletről a tartalmak a két politikával kapcsolatos témáról (államon belüli: 23%, államközi: 23%), valamint a háborúkról (24%) születtek. 2024-ben a katonai konfliktus vált az egyeduralkodó témává: a hírek több mint háromnegyedét adták ezen tudósítások.
Az ázsiai információk főleg a diplomáciáról (29%), a konfliktusokról (22%) és a belpolitikáról (17%) érkeztek, 2024-ben azonban főként a katasztrófák (22%), a belpolitika (19%) és az érdekességek (17%) voltak terítéken.

Az egyik országhoz sem tartozó lokációkkal, az óceánokkal, a tengerekkel, a nemzetközi légterekkel, a világűrrel vagy az Antarktisszal kapcsolatban az államközi diplomácia (38%) volt a legjelentősebb, valamint a háborúskodás (18%). Idén már a kultúra és (főként a) tudomány (26%), a katasztrófák (16%), valamint a fegyveres konfliktusok (22%) kerültek előtérbe. Utóbbi a Vörös-tengeren történt események miatt emelkedett meg.

A dolgozat felvezetőjéből kiderült, hogy katasztrófák és ökológiai pusztítások 1979-ben is előfordultak, mégis a természeti csapásokkal és környezetszennyezéssel kapcsolatos tudósítások aránya napjainkra megnőtt, s amely beszámolók elsősorban a szegényebb világrészekről érkeztek. A bolygó „szegényebb” és „gazdagabb” felével kapcsolatban is egy-egy téma dominálta a hazai híreket 2024-ben. A Föld jobbmódú oldalán (Észak-Amerika, Európa, szovjet utódállamok) a híreket figyelve leginkább az államokon belüli politikáról (28%) kaptunk tájékoztatást, míg az elmaradottabb oldalon (Latin-Amerika, Afrika, Ázsia) a honvédelemről és a fegyveres konfliktusokról (35%). E kettő topikon kívül egy sem érte el a 15 százalékos részesedést.

Összefoglaló

• A hazai hírekben a külföldi események aránya 1979-hez képest jelentősen megnőtt 2024-re, melyen belül azok a tudósítások domináltak, melyeknek semmiféle magyar vonatkozása nem volt.
• A nyomtatott sajtóban a forrásmegjelölés gyakoribbá vált, mint korábban, ám a közösségi-média és online oldalak (az egyszerűbb és olcsóbb hírgyártás következtében) egyre inkább elnyomják a professzionális hírügynökségeket. A tévében és a rádióban meglehetősen gyakori, hogy egyáltalán nem azonosítható be a hír forrása.
• A Föld népességeloszlása sokat változott az elmúlt 45 évben, de ennek nem volt hatása a térségek hírekben való megjelenési arányára, mi több, minél magasabbra nőtt egyes régiók lakossága, annál alacsonyabb megoszlásban kerülnek be a magyar hírekbe, ahol főként az európai és észak-amerikai tudósítások dominálnak.
• 1979-ben összességében a hírek 71 százalékát, 2024-ben pedig már 81 százalékát adta a „fejlett területek” bemutatása, de a hírportálokon is hasonlóan mellőzött a sorsa a „fejletlenebb” világrésznek, hiszen a tudósítások 78 százaléka nem róluk szól.
• Az Egyesült Államok kerül be legtöbbször a hazai külföldi tematikájú hírekbe, a második leggyakrabban előforduló szereplő Magyarország, a harmadik pedig az Európai Unió.
• A leggyakoribb téma a külföldi hírekben az államokon belüli politika és a fegyveres konfliktusok. A legnagyobb változás a katasztrófák, természeti csapások és környezetszennyezések topikban figyelhető meg, amiről 45 évvel 1979 után már háromszor annyit hallhatunk és olvashattunk a magyar médiában, ugyanakkor a szociális viszonyokról szóló híradások szinte teljesen elvesztek és az államok közti diplomáciai kapcsolatok témája is a háttérbe szorult.
• A magyarországi rendszerváltoztatás lenyomata szembetűnő a hazai tömegtájékoztatásban. 1979-ben a kommunista keleti blokkhoz tartoztunk és a hazai tudósítások oroszlánrésze a Föld ezen szögletéhez kötődött. 2024-ben a politikai, a gazdasági és a katonai szövetségeink egyaránt a nyugathoz kötnek, így az újságíróink is elsősorban ezen relációról tájékoztatnak. A volt szovjet blokkról szóló információk majdhogynem csak az orosz-ukrán háborúra és a konfliktus különböző vetületeire koncentrálnak.