Az elmúlt negyedszázadban megtöbbszöröződött a magyar nyelven sugárzó televíziók száma, idén már 112 csatorna közül választhatunk. Azt gondolhatnánk, hogy ez az impozáns kínálat maradéktalanul kielégíti a nézők igényeit. Mégis, amikor a csatornák között szörfölünk, gyakran a „már ezt is láttam”, „már megint ez megy?” érzés uralkodik el rajtunk. Ennek a benyomásnak jár utána dolgozatunk a nagy kereskedelmi tévék műsorkínálatának feldolgozásával. Miközben a csatornák száma jelentősen bővült, az új műsorok aránya ettől messze elmaradt, hiszen az általunk vizsgált 26 televízió összesített műsoridejének közel kétharmada ismétlésekből építkezett (65%), de ha ehhez hozzászámítjuk a huszonhat százaléknyi, reklámozásra és műsorbeharangozókra fordított időt is, az eredmény még inkább kiábrándító. A televíziók közül az anyacsatornák teljesítettek jobban, a teljes műsorkínálat négytizede minősült ismétlésnek. A kisebb családtagok repertoárja viszont többnyire már korábban bemutatott tartalmakból verbuválódott.

A ’90-es éveket követően átalakult a televíziós piac, melynek középpontjában a kereskedelmi televíziók megjelenése, a kábelszolgáltatások elterjedése, később a digitalizáció általánossá válása, s mindennek révén a tartalomkínálat kiszélesedése állt. A kétezres évek végén gyakorta lehetett hallani, hogy az új technológiai lehetőségek felszámolják a frekvenciaszűkösséget, ami a tartalomkínálat bővülését fogja eredményezni. A beharangozott jóslatok azonban korlátozott érvényességűnek bizonyultak. A csatornaszám a kétezres évek második felétől meredeken növekedett, aminek következtében a nézőközönség figyelme is mindinkább megoszlott a televíziók között. Ebben az új helyzetben a kimagasló nézettségű szereplők csak úgy tudták megőrizni pozíciójukat, hogy több, egy-egy tematikára szakosodott társadót alapítottak. A stratégia révén szélesebb közönséghez juthattak el, jelentősen növelhették a kereskedelmi hirdetésekre fordítható reklámidejüket, emelhették a kábelszolgáltatóktól beszedett bevételeiket és ezzel párhuzamosan lehetőségük nyílt a korábbi műsoraik ismételt sugárzására is. Rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy a tartalomgyártás számít a szűk keresztmetszetnek, hiszen a produkciók előállítási költségei nem csökkentek olyan mértékben, mint a terjesztési kiadások. Az említett folyamat, kiegészülve a programkészítést fedező legfőbb forrás, a reklámbevételek alulértékeltségével, a műsorismétlések mind meghatározóbbá válását eredményezte. Mindez pedig utat nyitott az új, friss tartalmakat kínáló szereplőknek (pl. filmes streamingszolgáltatók), s egyúttal felerősítette a televíziózástól történő elfordulást is, elsősorban a fiatalabb korosztályokban.
A műsorismétlések megismerése érdekében a vezető kereskedelmi csatornacsaládok összesen 26 tagtelevíziójának egy-egy 2021-es és 2024-es műsorhetét tártuk fel.

A legtöbb újdonság, premier műsor az anyacsatornák kínálatában fordult elő (10%), a kis társak rosszabbul teljesítettek: az RTL-csoportnál a műsoridő közel 97 százalékában ismétléssel (69,0%) és olyan műsornak nem számító tartalmakkal találkozhattak a nézők, mint hirdetések, programismertetések és egyéb, rövid műsorszegmensek (pl. korhatárra történő utalás, siketek és nagyothallók számára szóló tájékoztatás) (27,8%). A napi öt órányi reklám, televíziós vásárlás és a több mint másfél órányi műsorajánló mellett összesen 16-17 óra terjedelemben sugároztak olyan programokat, amelyeket korábban már láthattak a nézők. Bár az anyacsatornák közül a TV2-re kevésbé volt jellemző az újrajátszás (38,5%), ami a napi kilenc és fél órát sem érte el, mégis, a közel hét órányi egyéb tartalommal a befogadók nem sok újdonsághoz juthattak. A TV2 leánycsatornái 2021-ben sokkal jobban zártak, mint 2024-ben, amikor 70 százalékra emelkedett az ismétlések aránya. Egy átlagos napra vetítve ez több mint másfél órás növekményt jelent, vagyis a nézőknek 16 óra 50 percnyi ismerős képanyagot kínáltak. Az RTL főcsatornának több újdonsággal sikerült előrukkolnia 2024-ben, napi közel háromnegyed óráról két órára emelve a premier műsorok idejét, ám a 40 százalék feletti ismétlési rátájával és a további, az adásidő harmadát kitevő egyéb tartalmaival a nézők a vetítések döntő többségében (76%) nem találkozhattak nóvummal.

Az egy héten belüli ismétlések terén kisebb eltérés mutatkozott a kereskedelmi szolgáltatók között. A legmagasabb „újrázási” arány az RTL-csoportot jellemezte (30,1%). Leginkább a TV2 főadó törekedett arra, hogy elkerülje a héten belüli ismétléseket (6,1%), de hasonló gyakorlatot folytatott versenytársa, az RTL (7,4%) is. 2024-re mindkét főadó közel egy órára szorította vissza az ilyen jellegű tartalmak közzétételét, ezzel szemben a leánycsatornáikon naponta 6-7 órában találkozhattak az érdeklődők újfent az előző napi kínálattal, amit aztán a hétvégén ismét megnézhettek.
Tizenöt olyan alkotás fordult elő a teljes műsorkínálatban, amelyet mindegyik csatornacsalád programra tűzött, összesen 11 mozifilmet és sorozatot tettek elérhetővé mindkettő kínálatában, leggyakrabban a Gyilkos elmék bukkant fel, a sorozat epizódjait öt csatornán is sugározták.

Mindeközben az új programok nézővonzó hatása teljesen egyértelmű: a premier műsorok ötször magasabb nézettséget érnek el a teljes népesség körében (4,7) (2024-ben az érték még kedvezőbb volt, 5,3-ra emelkedett). A bemutatók vonzereje leginkább az RTL esetében érhető tetten 2024-ben, a premierek nézettsége közel ötszöröse (4,7) volt a már korábban programra tűzött műsorokénak. A TV2 ennél kisebb sikert ért el az első alkalommal műsorba szerkesztett programjaival, esetében csak háromszor több nézőt vonzottak (2,5), mint a korábban már látott alkotások. Amennyiben műfaji bontásban nézzük a premiereket, egyértelműen az európai gyártású (13,0), nem zenés fikció (11,1) és nem zenei szórakoztató (9,2) kategóriákba tartozó művek arattak sikert. A vetélkedők és kvízműsorok friss epizódjai több mint harmincötszörös (35,5), a reality show-k közel kilencszeres nézőszámnövekedést tudtak elérni (8,5), míg a fikciós műfajon belül a korábban még nem látott sorozatok 8-szor több nézőt ültettek le a tévéképernyők elé.

Az ismétléseken túl fontos ismérv az is, hogy a repertoár mennyire „koros” elemekből építkezik: minél idősebb egy alkotás, annál nagyobb az esély arra, hogy a néző „már látta valahol”. 2021-ben a műsoridő kétharmadát 2017 előtt készült művek tették ki (67%), közel hatodát (15%) pedig a vizsgálati évben készített produkciók. 2024-re a kínálat még inkább elöregedett, a műsoridő közel hetven százaléka már öt évnél régebbi volt (69%) és csupán kilenc százalékot ért el a vizsgálat évében született alkotások hossza. Csatornacsoportonként jelentős eltérés mutatkozott, a TV2 adói leginkább a 2000-2019 között gyártott műsorokkal töltötték fel a kínálatukat (70%). A legnézettebb kereskedelmi csatornák közül az RTL törekedett arra, hogy a lehető leghosszabb műsoridőt szentelje 2024-ben az öt évnél nem régebbi műsoroknak (53%), a TV2 esetében ez az arány jóval alacsonyabb, kicsivel több, mint egynegyed volt (26%).

A médiacsoportok összehasonlításakor utaltunk rá, hogy az RTL-család tagjai bizonyultak leginkább ismétlőcsatornáknak, ami egy televízióra vetítve napi szinten legalább 16-17 órányi archív műsor közzétételét jelentette, amihez hozzáadódik még a napi 5-7 órányi kereskedelmi hirdetés és műsorajánló is, így pedig nem sok „hely maradt” az újdonságoknak. 2024-ben az anyacsatornán, az RTL-en láthattuk a legszélesebb és legfrissebb portfóliót, a szerkesztők a műsoridő „mindössze” 44 százalékában nyúltak korábbi adásokhoz, és tíz százalékkal csökkentették az egyéb műsorelemek jelenlétét, leginkább a televíziós vásárlási műsorablakok redukálásával. Második helyen az RTL Három végzett, mely a csoporton belül egyedüliként labdarúgó mérkőzéseket is közvetített, s ennek és két újonnan bemutatott mozifilmjének köszönhetően, műsoridejének kicsivel több, mint fele (53%) volt csak ismétlés. A többi társadónál a 2021-es mintavételkor a kínálat legalább kétharmada már ismerős lehetett a nézőknek, és a hírek, információ kategórián kívül a csatornák között szörfölők négy adón egyáltalán nem találkozhattak új műsorral (Cool TV, RTL Gold, RTL Kettő és Sorozat+). 2024-ben már csak három adó esetében mértünk hasonló eredményt (Kölyökklub, RTL Kettő és Sorozat+). E három televízió tisztán ismétlőcsatornának minősül, hiszen a napi több mint 17 órányi ismételt műsor mellett közel hét órában csak reklámokat és ajánlókat iktatnak be a kínálatukba. Ha elenyésző mértékben is, de a csatornacsaládban új szereplőnek számító RTL Otthon és Sorozatklub is megpróbált becsempészni választékába egy-egy korábban még nem látott filmes magazint vagy gasztronómiai sorozatot. A Moziklub három filmmel és a mozgóképes magazinjaival tudott a harmadik helyre felkerülni, így adásidejének hét százaléka minősült premiernek, ám döntően ez a csatorna is 2019 előtt gyártott (70%) és sokadszorra vetített filmekből építkezett (66%), amely napi szinten több mint 15 óra 45 percet tett ki. A 2023 decemberében indult négy szolgáltató közül a gyerekeknek szóló Kölyökklub többnyire olyan animációs alkotásokhoz nyúlt vissza, melyek időközben megszűnt adók (Megamax) vagy konkurens gyermekcsatornák korábbi kínálatát (Kiwi, SuperTV2) képezték.

Leginkább az anyacsatorna törekedett arra, hogy elkerülje a heti ismétléseket, 2024-re öt százalékra szorította vissza az egy héten belül újrajátszott médiatartalmak műsoridejét. A legjelentősebb változást a Muzsika TV-nél regisztráltuk (16%). Bár elenyésző mennyiségben találkozhattunk új filmekkel a Film+-on, e csatorna azért igyekezett műsoridejének csupán negyedében (23-24%) egy héten belül megismételni azokat.

A tévénézőket a számtalanszor vetített sorozatok, filmek mellett leginkább a reklámok és műsorelőzetesek ismétlődései terhelhették, az RTL-csoportban ennek mértéke 24-39 százalék között alakult, ami napi szinten közel hat órának felel meg csatornánként. 2024-ben a Muzsika TV és a Sorozatklub 5 óra 15 percnyi reklámmal telítette műsorát, amivel a csoporton belül élen jártak. A legtöbb programajánlóval itt is a gyermekcsatorna szolgált, napi több mint három óra terjedelemben népszerűsítette rajzfilmjeit.

Az ismétlés nem csatornaspecifikus jelenség, az átjárás az adók között is természetes, a műsorok 15 százaléka több adón is megjelent. Elsősorban az amerikai romantikus- és akciósorozatokat játszottak előszeretettel a televíziók, így például a Szívek szállodája 2024-ben három helyen is futott (RTL, Cool TV és Sorozatklub), ahogy a New York-i és Miami helyszínelők is. Nemcsak párhuzamos vetítésekre találhatunk példát, nagy eséllyel az is előfordulhat, hogy korábban már vetített filmeket, sorozatokat vagy szórakoztató műsorokat 2021-ben és 2024-ben is műsoron tartanak, akár azonos évadokkal. Ez a fajta ismétlés főként a hazai produkciókat jellemezte (66%), így a telenovellák (Mi kis falunk, Barátok közt, Keresztanyu, Oltári csajok, Pasik)mellett a különböző talk-show-k (Mónika-show, Balázs-show, Anikó-show) és reality-k (Éjjel-nappal Budapest, Győzike) epizódjait is újranézhettük.

A premierműsorok nézettségnövelő hatása az RTL-csoportnál érvényesült leginkább, átlagosan hétszer többen nézték meg az új programokat, s ezen felül a magyar gyártásnak volt a legvonzóbb hatása (7,2). Markáns különbségek jelentkeztek az egyes televíziók között. Az anyacsatornán első alkalommal sugárzott műsoroknak volt a legnagyobb sikere, 2024-ben akár ötszörösére is megemelték a nézőszámot (4,7). Voltak azonban olyan adók, elsősorban a filmcsatornák, ahol a korábban látott programok örvendtek inkább nagy népszerűségnek, aminek egyik magyarázata, hogy elenyésző számban vetítettek premier filmeket. A leginkább nézővonzó műfajoknak az érdekvédelmi riportok (Fókusz Plusz), a vetélkedők, kvízek (Az ugrás) és az információs magazinok (Fókusz, Brandmánia) számítottak, de sikeresnek minősült egy-egy szappanopera és sorozat új része is (Barátok közt, A szomszéd tehene, A renitens). A három magyar sorozat mellett egy török dráma- és egy holland krimisorozat epizódjainak első televíziós sugárzása tudott leültetni a képernyők elé számos nézőt (Aranykalitka, Mocro Maffia).

Kereskedelmi vetélytársával szemben a TV2-csoport kevesebb ismétléssel élt (38,5%), ám a tagcsatornákat nézve már nem találunk éles különbséget a két portfólió között (66,8%-69,0%). A TV2-család a két sportcsatornájának köszönhetően tudott jobb eredményt elérni. Hasonlóan az RTL-csoporthoz, itt is feltűnt négy olyan televízió, melyek kizárólag régi sorozatokat, korábbi szórakoztató magazinokat tűztek műsorukra, vagyis ún. ismétlőcsatornának minősültek (Jocky TV, Mozi+, Prime, TV2 Séf). Kínálatuk akár 77 százalékát is korábbi adásokkal töltötték fel, mely napi 18 és fél órának felelt meg. Bár a legmagasabb ismétlési ráta a gyermekcsatornát jellemezte e portfólióban is (81%-93%), örvendetes módon 2024 márciusára a szerkesztők teljesen száműzték a gyermekműsorok környezetéből a reklámokat, valamint az ajánlók mennyiségét is napi kevesebb, mint másfél órában maximalizálták (1 óra 24 perc). A „leánycsatornák” közül a sportcsatornák mellett az Izaura és a Super TV2 kerülte leginkább az ismétléseket (64%-65%), ám még így is napi 15 és fél órás időintervallumban ismerős szereplőkkel találkozhattak a rajongók. Az Izaura tévé minden évben igyekezett nóvumnak számító sorozatot is bemutatni, 2021-ben két török és egy ukrán szappanoperát láthattunk a műsorán (Szerelem rabságában, Tiltott gyümölcs, A szerelem csapdájában), azonban 2024-ben már csak egy vadonatúj török sorozat főhősnőiért izgulhattak a nézők(Bosszú tűsarkon). Bár e csatorna esetében alacsonynak számított a korábbi bemutatók aránya, az anyacsatorna után itt találkozhattunk a legtöbb, a nézők számára kevésbé értékes tartalommal (reklámmal, programajánlóval), naponta átlagosan több mint hét órában, ami mellett alig maradt másfél óra, hogy valami újdonsággal szolgáljon. A Super TV2 műsorszerkesztése az Izaura tévéhez hasonlóan épült fel, azzal a különbséggel, hogy a 65 százalékos ismétlési ráta mellett a nézők itt szembesülhettek nagyobb arányban aktualitásokkal (hír- és információ, 7%), emellett a Hal a tortán eddig nem látott évadának is itt biztosítottak helyet. Ahogy a Mozi+, úgy a Moziverzum sem mutatott be új filmeket, a premier tartalom kizárólag a magazinoknak és a mozifilmek forgatásáról készült werkfilmeknek volt köszönhető, ami a vizsgált heteket tekintve átlagosan napi hat percet tett ki. A portfólió gyermekcsatornája új animációs sorozat helyett eddig nem látott zenei műsorhoz nyúlt, és ezzel szórakoztatta kis nézőit naponta alig több mint 15 percben.

Míg a csoporttagok 2024-re négy százalékkal emelték a héten belül ismételt adásidő arányát (28%), addig a TV2 anyacsatorna - az RTL-hez hasonlóan - csökkentette (8% vs. 5%), és ezzel az egyik legjobb eredményt érte el. Ugyancsak a felére szorította vissza a repetíciót a Super TV2 (23% vs. 12%) - a csökkenő trend a 14 csatornából csupán öt esetében volt megfigyelhető. A Moziverzum 2024-re nyolc százalékkal növelte ezt az arányt azáltal, hogy több mint kétszeresére emelte azon mozifilmek és animációk számát, melyeket egy héten belül megismételt (8 vs. 17 alkotás). A legmagasabb ismétlési ráta a TV2 Kids-é volt (59%), ami napi átlagosan több mint 14 órányi műsoridőt jelentett. Ugyancsak napi tíz óra felett teljesített a TV2 Comedy, a TV2 Klub és a TV2 Séf is.

A TV2-család esetében a műsorok közel 13 százaléka több adón is feltűnt, ezek többnyire magyar alkotások voltak (45%). A szóban forgó műsorszámok közel fele olyan hazai szórakoztató műsor vagy magazin volt (Életmódi, Trendmánia, Több, mint testőr, Brandmánia, Mokkacino), melyet korábban az anyacsatorna vetített. Az esetek több mint harmadában (36%) ezek amerikai produkciók, vígjátékok, akciófilmek és sci-fi-k (Transformers: Az utolsó lovag, Rocky 2-4., Beverly Hills-i zsaru, Ex Machina) voltak, amelyek döntően a Mozi+ korábbi kínálatában jelentek meg, majd később a Moziverzum repertoárját gazdagították.

A premier műsorok nézettségnövelő hatása e csatornacsoport esetében is az anyacsatornánál érvényesült leginkább, közel háromszoros nézőtábor követte figyelemmel a bemutatókat 2024-ben (2,5). Négy csatorna esetében (Moziverzum, Super TV2, TV2 Klub, Zenebutik) a már korábban látott műsorok bizonyultak népszerűbbnek. Az Izaura TV új sorozatepizódokkal tudott a második legsikeresebbé válni a tagcsatornák között, a Szerelem rabságában ukrán romantikus sorozat eddig nem látott részeivel közel tizenkilencszer több nézőt ültetett le a képernyők elé. A reality-k friss és az anyacsatornán sugárzott kiadásai is jelentős nézővonzó hatással rendelkeztek (Padlógáz, Kincsvadászok), utánuk következtek a sorban a különböző sportágak hírei, magazinjai (Super Car) és közvetítései, a zenés műsorok (Mutasd a hangod!, Hölgykoszorú) és végül a szolgáltató és szórakoztató magazinok.