Napjainkban a technológiai újítások nyomonkövetése már nemcsak az ezzel foglalkozó szakemberek számára fontos, az átlag felhasználó életében is jelentős szerepet játszik ezek ismerete és figyelemmel kísérése. A mesterséges intelligencián alapuló technológiák gyökeresen változtatják meg a mindennapjainkat, a hangasszisztensektől egészen a generatív mesterséges intelligencia eszközökig. Nemcsak a felnőtteknek, de a gyerekek mindennapi életének is kulcsfontosságú eszközévé vált az új technológia. Ezért is kiemelten fontos, hogy minél inkább megismerjük, és feltérképezzük az ehhez kapcsolódó attitűdöket.

A mesterséges intelligencia (MI) esetében nem újkeletű technológiáról beszélünk, már korábban is léteztek különböző mesterséges intelligenciát használó programok, de széleskörű alkalmazásuk a különböző területeken a felhőalapú számítástechnikai teljesítmény növekedésével vált lehetővé. A hatalmas mennyiségű adatot elemző és többségében szöveget, képeket, videókat, zenéket előállító, mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások fejlesztése nagyon gyors ütemben halad. Ezek az új alkalmazások izgalmas távlatokat nyitnak az információkeresés és annak feldolgozása, valamint a kreatív termelés jövője előtt.

A mesterséges intelligenciához nem tudunk egyetlen egységes definíciót hozzárendelni, mivel az új innovációk folyamatosan változtatják az arról alkotott felfogásunkat. Az Európai Parlament, honlapján a következő fogalommeghatározással találkozhatunk: „A mesterséges intelligencia (MI) a gépek emberhez hasonló képességeit jelenti, mint például az érvelés, a tervezés, és a kreativitás”.

Láthatjuk, amint a megfogalmazás is mutatja, hogy valamilyen emberi tulajdonságokat alkalmazó, de mégsem emberi lényről beszélhetünk. Ez a fajta nehezen értelmezhető kettősség végigkíséri a témáról szóló párbeszédeket, és ez az, ami megnehezíti ennek az új technológiának a mindennapokban való alkalmazását. Fontos cél, hogy a témát körülvevő bizonytalanságot csökkenteni tudjuk azáltal, hogy minél szélesebb körben megismertessük ezen technológiai újítások nyújtotta lehetőségeket, előnyöket, miközben annak veszélyeiről is átfogó tudással vértezzük fel az érdeklődőket. A felnőtt társadalom jelentős részét állítja kihívás elé a mesterséges intelligencia térhódítása, számos esetben az ezzel kapcsolatos negatívumok kerülnek előtérbe, ugyanakkor érdemes figyelembe vennünk a technológia nyújtotta előnyöket is. Ebben a kontextusban érdekes szempont lehet megvizsgálni, hogy a fiatal, 13-16 éves korosztály hogyan gondolkodik a mesterséges intelligenciáról. Míg külföldön több tanulmány is született a témában az utóbbi években, reagálva az említett technológia gyors ütemű fejlődésére, addig Magyarországon viszonylag kevés kutatási eredmény látott napvilágot. Figyelembe véve a korábbi tendenciákat, a kutatás célja volt, hogy átfogó képet kapjunk a magyar, 13-16 éves fiatalok mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudásáról, az arról való vélekedésekről, elképzelésekről, félelmekről.

Jelen kutatásunkban összesen 1197 fő, 13-16 éves kor közötti fiatal vett részt 2024. szeptembere és 2024. novembere között. A nemi eloszlást figyelembe véve a fiúk a 42,9 %-át (513 fő), míg a lányok az 57,1 %-át (684 fő) tették ki a mintának. Az életkort tekintve a 13 évesek voltak többségben, ők a minta 36,8 %-át adták, míg a 14 évesek 23,9%-ot, a 15 évesek 24,1%-ot, a 16 évesek 15,1 %-ban képviseltették magukat.  Az átlag életkor 14 év volt (SD=1,089).

 

A lakóhelyet tekintve a válaszadók 12,8%-a Budapesten, 57,9%-a valamilyen vidéki városban, míg 29,3%-a faluban élt a kitöltés időpontjában. Tehát láthatjuk, hogy többségében valamilyen vidéki kisvárosból, illetve kisebb településekről érkezők töltötték ki a felmérést, míg csak kisebb arányban voltak a fővárosból érkezők.

A megkérdezett fiatalok 97,8 %-a hallott már a mesterséges intelligenciáról, míg mindössze 2,2 % válaszolta azt, hogy nem hallott még korábban róla. Korcsoportokra lebontva nem volt jelentős különbség, 13-16 éves korig közel azonos arányban alakult a válaszadási arány, amint azt a mellékelt táblázat is mutatja.

1.táblázat: A mesterséges intelligencia ismerete életkori bontásban

Életkor (év)	Hallottál már az MI-ről?	Gyakoriság (fő)	Gyakoriság (%)
13	Igen	426	96,60%
	Nem	15	3,40%
14	Igen	280	97,90%
	Nem	6	2,10%
15	Igen	287	99,30%
	Nem	2	0,70%
16	Igen	178	98,30%
	Nem	3	1,70%

A fiatalok nagy része a közösségi médiából (64,7 %), míg kisebb arányban a családjától (9,8 %), osztálytárstól, baráttól (6,3 %) hallott a mesterséges intelligenciáról, míg nyomtatott újságból mindössze 1 fő olvasott róla, ami az egy százalékos arányt sem érte el. Elenyésző arányban került említésre, hogy valamilyen előadáson, rádióban, interneten, videójátékban, illetve online műsorban hallottak róla először. A közösségi média aránya kiemelkedő a többi válaszlehetőség közül, ami megerősíti azt, hogy ezeknek a platformoknak fontos szerepe van a fiatalok életében, legyen szó a tájékoztatásról, ismeretterjesztésről, vagy éppen szórakoztatásról.

A kutatásban résztvevő fiatalokat többek között a mesterséges intelligenciával kapcsolatos érzéseiről kérdeztük, ugyanis szerettük volna feltárni, hogy inkább negatív vagy pedig pozitív érzésekkel viszonyulnak ehhez a sok esetben megosztó, új technológiához. Jól kirajzolódik, hogy leginkább a kíváncsiság, az érdeklődés és a bizonytalanság jelennek meg a válaszok túlnyomó többségében a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, míg a teljesen negatív érzelmek, mint például a düh, félelem, kétségbeesés csak kis arányban voltak jellemzők, amint azt a második ábra is mutatja.  Ebből is láthatjuk, hogy ugyan a legtöbben még kevés tapasztalattal rendelkeznek az MI-ről, van egyfajta kíváncsiság, érdeklődő magatartás, ami ugyanakkor bizonytalansággal is párosul, amit akár a technológia részletekbe menő ismeretének hiányával is magyarázhatunk.

Korábbi felmérésekből azt látjuk, hogy a mesterséges intelligencia használatának aránya egyre magasabb a gyerekek körében, jól szemlélteti ezt az is, hogy míg 2023-ban 37 %, addig 2024-ben már 77 %-nál is többen próbáltak ki különféle mesterséges intelligencia alapú programokat.

Több felmérésben is hasonló arányokkal találkozhatunk, leggyakrabban 70-80 % közé teszik azoknak a gyerekeknek az arányát, akik használtak már mesterséges intelligenciát, legalább egyszer.

Kutatásunkban hasonló arányokat mértünk, ugyanis a válaszadó fiatalok 76, 5 %-a legalább egyszer már használt, kipróbált valamilyen mesterséges intelligencia alapú programot. Csupán a minta 23,5 %-a válaszolta azt, hogy nem használta még ezeket.

Az eredményekből azt láthatjuk, hogy az életkor előrehaladtával nő azok aránya, akik használják ezeket a programokat különböző tevékenységekhez. Míg a 13 évesek 69 %-a, addig a 16 évesek 85 %-a használt már ilyen programot, ami egy szignifikáns különbség. Általánosságban elmondható, hogy a 14-17 éves korosztály körében a legnagyobb a mesterséges intelligenciát használók aránya.

Jelen kutatás nem terjedt ki a 16 éves kor feletti kitöltőkre, de a továbbiakban érdemes lehet részletekbe menően is foglalkozni a különböző generációk közötti, eltérő mesterséges intelligencia használati szokásokkal. Az életkor szerinti eloszlást részletesebben lásd a 2. táblázatban.

2.táblázat: A mesterséges intelligenciát használók aránya életkori bontásban

Életkor (év)	Használtál már MI-t?	Gyakoriság (fő)	Gyakoriság (%)
13	Igen	306	69,30%
	Nem	135	30,60%
14	Igen	227	79,30%
	Nem	59	20,60%
15	Igen	234	80,90%
	Nem	55	19,10%
16	Igen	154	85,10%
	Nem	27	14,90%

A nemi arányt tekintve említésre méltó különbség, hogy azoknak a fiúknak a 82 %-a, akik hallottak már a mesterséges intelligenciáról, azok használtak is valamilyen MI alapú programot, míg a lányoknál ez az arány mindössze 73,5 %, tehát annak ellenére, hogy hallottak ezekről, nem próbálták ki a gyakorlatban.

Az okoseszközök az utóbbi évtizedekben központi helyet foglalnak el az életünkben, és különös jelentőséggel bírnak, ha az otthonainkról van szó. Számos pozitívuma van a használatuknak, többek között kényelmesebbé, biztonságosabbá, energiatakarékosabbá tehetjük segítségükkel az otthonainkat, melyek által megkönnyíthetjük a mindennapjainkat, és javíthatjuk az életminőségünket. Az okoseszközök, és a mesterséges intelligencia nagyfokú térnyerését erősítik meg kutatási eredményeink is, ugyanis a résztvevő fiatalok több, mint 80 %-ának volt valamilyen MI alapú okoseszköze otthon saját bevallása szerint.

A mesterséges intelligencia hasznosságával kapcsolatban a legtöbben egyetértenek abban, hogy inkább hasznos, de más narratívákkal is találkozhatunk a mindennapokban. A kutatásban résztvevők 70,7 %-a szerint hasznos a mesterséges intelligencia az emberek számára, míg csupán 3,8 % mondta azt, hogy nem. Viszont a kitöltők kicsivel több, mint egynegyede nem tudott állást foglalni a kérdésben, ez is egyfajta bizonytalanságot jelez az MI-vel kapcsolatban. Ebben a perspektívában érdekes megvizsgálni a nemi különbségeket is. A fiúk 83%-a, míg a lányok 62 %-a gondolta hasznosnak, a mindennapokban alkalmazhatónak a mesterséges intelligencián alapuló programokat, eszközöket. Továbbá az is jól kirajzolódik, hogy a lányok körében nagyobb a bizonytalanság a kérdést illetően, tekintettel arra, hogy sokkal nagyobb arányban nem tudtak állást foglalni a kérdésben (34,5%), mint a fiúk csoportja (13,5%) (3.táblázat).

3.táblázat: A mesterséges intelligencia hasznosságára vonatkozó válaszadási arány nemi bontásban

Nem	Hasznosnak gondolod az MI-t?	Gyakoriság (fő)	Gyakoriság (%)
Fiú	Igen	424	82,60%
	Nem	20	3,90%
	Nem tudom eldönteni	69	13,50%
Lány	Igen	422	61,70%
	Nem	26	3,80%
	Nem tudom eldönteni	236	34,50%

A veszélyességgel kapcsolatban nem volt ilyen nagy az egyetértés a válaszadók között. A kitöltők mindössze 28,9 %-a volt abban biztos, hogy veszélyes az emberekre nézve a mesterséges intelligencia, míg a legnagyobb arányban 51,3 % nem tudta eldönteni, ugyanakkor abban is csak 19,8 % volt biztos, hogy nem veszélyes az emberiségre nézve. A nemi különbségeket itt is érdemes megfigyelni (4.táblázat).

4. táblázat: A mesterséges intelligencia veszélyességére vonatkozó válaszadási arány nemi bontásban

Nem	Veszélyesnek gondolod az MI-t?	Gyakoriság (fő)	Gyakoriság (%)
Fiú	Igen	131	25,50%
	Nem	151	29,40%
	Nem tudom eldönteni	231	45,10%
Lány	Igen	215	31,40%
	Nem	86	12,60%
	Nem tudom eldönteni	383	56%

Miért lehet az, hogy látszólag a fiúk hasznosabbnak, kevésbé veszélyesnek gondolják a mesterséges intelligenciát, és ugyan a veszélyességet illetően itt is nagy a bizonytalanság, de arányaiban mégis kisebb mértékű, mint a lányok esetében? A nemek közötti szakadék nemcsak a jelen kutatásban azonosítható. Korábbi kutatásokban is találkozhatunk azzal, hogy a férfi kitöltők az önbevalláson alapuló megkérdezések során nagyobb magabiztosságról és egy, a technológia iránt tanúsított magasabb fokú bizalomról, előképzettségről számolnak be a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, a női kitöltőkhöz képest. Ez társadalmi kontextusban vizsgálva is érdekes eredmény lehet, melyet a későbbiekben érdemes lenne részletesebben is feltárni.

A mesterséges intelligencia a ChatGPT megjelenésével és elterjedésével vált szélesebb körben is ismertté, melyet a fiatalabb korosztály elsősorban iskolai feladatokhoz, projektekhez kezdett használni. A kutatásban résztvevők nagy része, 71,3 %-a használta már valaha a mesterséges intelligenciát valamilyen iskolai feladathoz, míg 28,7 %-a válaszadóknak még nem próbálta ki korábban. Láthatjuk, hogy a 13 évesek közül használták a legkevesebben, míg a 16 évesek a legnagyobb arányban vannak a használók között, ez egybevág a korábban ismertetett eredménnyel, miszerint minél idősebb egy gyerek, annál nagyobb valószínűséggel használt már MI-alapú programot (lásd 5. táblázat). Klarin és munkatársai (2024) tanulmányukban ugyanakkor nem találtak szignifikáns összefüggést a mesterséges intelligencia használata és a tanulmányi eredményesség között.

5. táblázat: A mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz használók aránya életkori bontásban

Életkor (év)	Használtál már MI-t iskolai feladathoz?	Gyakoriság (fő)	Gyakoriság (%)
13	Igen	288	65,30%
	Nem	153	34,70%
14	Igen	213	74,50%
	Nem	73	25,50%
15	Igen	214	74%
	Nem	75	26%
16	Igen	139	76,80%
	Nem	42	23,20%

A mesterséges intelligencia segítségével létrehozott tartalmakkal egyre gyakrabban találkozhatunk az online térben, különös tekintettel a különféle közösségi platformokra, mint pl. TikTok, Instagram vagy Facebook. A legtöbb MI által generált tartalommal YouTube-on találkozhatunk.

A reklámok, illetve különféle tartalmak előállításához ma már szinte minden nagyobb cég vagy magánszemély használ mesterséges intelligenciát. De nemcsak a reklámtevékenységekre, tartalomgyártásra összpontosul az MI használata. A közösségi oldalakon nagy arányban találkozhatunk a személyre szabott, konkrét érdeklődési körünknek megfelelő tartalmakkal, valamint a kampányok optimalizálásában is jelentős szerepet játszik az MI. Nem meglepő, hogy ebben az ingergazdag, zajos környezetben különösen nagy jelentőséggel bír a kritikai gondolkodás, valamint annak folyamatos fejlesztésére tett törekvések a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt. Mindez segíthet abban, hogy az online térben megjelenő tartalmakat kellőképpen meg tudjuk szűrni, és az információkat megfelelően dolgozzuk fel. Ezeket a tényeket figyelembe véve a kutatásban arra is kíváncsiak voltunk, hogy a vizsgált korosztályban milyen arányban találkoznak a fiatalok a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakkal, valamint felismerik-e azokat.  A válaszokból kiderül, hogy a kitöltők nagy része, összesen 89 %-a találkozott már olyan tartalmakkal az interneten, amelyet a mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre, 4 %-uk egyáltalán nem találkozott, míg 7 %-uk pedig nem tudott állást foglalni.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban a félrevezetés és a manipuláció kérdésköréről is érdemes beszélnünk, hiszen az MI által generált tartalmak, különös tekintettel a deepfake videókra és hangfájlokra, akár dezinformáció terjesztésére is felhasználhatók, ezért fontos, hogy nemcsak a kiskorúak, de a felnőttek is tisztában legyenek azzal, hogyan ismerhetik fel ezeket a tartalmakat. A jelen kutatás megerősíti az edukáció fontosságát, ugyanis kicsivel több, mint a válaszadó 13-16 éves fiatalok felénél fordult már elő, hogy egy MI által generált képre azt hitte valódi, de később kiderült, hogy nem az (50,6 %). Ezek csak azok az esetek, amelyre a kitöltők vissza tudtak emlékezni, a valósnak hitt, de mégsem valós tartalmak aránya ennél akár magasabb is lehet, melyekkel a mindennapokban találkoznak.

A tartalmak átláthatósága és a felhasználók bizalmának megtartása céljából 2024. nyarán az Európai Unióban hatályba lépett a mesterséges intelligencia használatának szabályozását szolgáló rendelet (közismert nevén AI Act), melynek célja, hogy szabályozza a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak megjelenítésének módjait a közösségi felületeken. A kutatásunkban megkérdezettek 52,1 %-a találkozott már a közösségi médiában a mesterséges intelligenciával előállított tartalmak külön jelölésével. Ezek a törekvések segíthetnek abban, hogy a felhasználók könnyebben meg tudják különböztetni a valós-, valamint az MI segítségével generált tartalmakat. Kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon a gyerekek hogyan teljesítenek a mesterséges intelligencia által generált képek felismerésében. A kutatásban négy, egymástól teljesen különböző képet jelenítettünk meg, melyeket kivétel nélkül az ingyenesen hozzáférhető Adobe Firefly nevű programmal generáltattunk, melyekről a résztvevőknek el kellett dönteniük, hogy egy emberi, vagy pedig egy mesterséges intelligencia által létrehozott alkotást látnak.  Legnagyobb arányban az emberi alakokat (gyerekeket) ábrázoló (94 %), míg legkevésbé a tájképet megjelenítő (24 %) képről tudták bizonyosan eldönteni, hogy azt az alkotást a mesterséges intelligencia segítségével készítettük-e. Ebből az eredményből is azt láthatjuk, hogy sok esetben nem egyértelmű, hogy egy-egy tartalom, legyen az kép vagy videó, esetleg valamilyen hanganyag, ami az online térben fellelhető, az honnan ered. Azt, hogy az összes kép MI segítségével generált csupán a gyerekek 6,2 %-a válaszolta, viszont ez az arány kellő körültekintéssel értelmezendő, a válaszadási torzítás és a véletlenszerű válaszadás lehetőségét is figyelembe véve.

Különösen érdekes megvizsgálni, hogy hogyan gondolkodnak egy olyan generáció tagjai a mesterséges intelligenciáról, akiket számos tanulmány csak a magányos generációként emleget. Ehhez hozzájárul többek között a digitális technológia és az online tér elterjedése is, egy olyan időszakban, ahol a személyes kapcsolatok mennyisége csökken, míg az online kapcsolattartás és barátságok száma nő. Lehet-e az MI-re, a különféle hangasszisztensekre, vagy generatív MI technológiákra barátként tekinteni? A kutatásunkban résztvevő fiatal válaszadók 34,3 %-a számolt be róla, hogy ismer olyan személyt, aki egy mesterséges intelligencia alapú programmal baráti beszélgetéseket folytat. Lányoknál ez az arány 36,9 % volt, míg a fiúknál 30,7%, tehát láthatjuk, hogy ugyan a lányok nagyobb arányban tudnak ilyen személyről, viszont a fiúknál is már több, mint 30 % azoknak az aránya, akik ismernek valakit, akire ez jellemző, vagy akár ők saját maguk azok, akik baráti beszélgetésekre használják ezeket az eszközöket (erre külön nem tértünk ki a kérdésekben). Nemzetközi eredmények is megerősítik, hogy valóban egy létező jelenségről, a fiatalokat nagy arányban érintő jelenségről van szó. Amerikai megkérdezett fiatalok 43 %-a hitt abban, hogy a különböző generatív MI eszközök segíthetnek a magányosság csökkentésében, míg közel 38 % arról is meg volt győződve, hogy a társas kapcsolatokat is helyettesíthetik ezek a programok, okoseszközök.

A kutatásban továbbá arra is kíváncsiak voltunk, vajon a megkérdezett 13-16 éves korosztály hogyan gondolkodik a mesterséges intelligencia előnyeiről, és annak hátrányairól. Azt láthatjuk, hogy a mesterséges intelligencia legnagyobb előnyét abban látják a megkérdezettek, hogy az új technológiák megkönnyítik a mindennapi életet (38,4%), valamint, mivel nem emberről, csupán egy gépről beszélünk, így nincs szüksége pihenésre, folyamatosan képes dolgozni anélkül, hogy elfáradna (24,5 %), tehát egyfajta hatékonyságfokozásról, kényelmi szint növelésről is beszélhetünk. De nagy arányban voltak azok is, akik az embernél gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést emelték ki (18,5 %), illetve a könnyebb kommunikációban látták legnagyobb előnyét (10,4%). Hasonló eredményekkel találkozhatunk nemzetközi kutatásokat is megvizsgálva.

Ezzel szemben a technológia hátrányait illetően nincs ilyen nagy arányú egyetértés. Míg a jelen mintában a legnagyobb hátránynak a munkahelyek elveszítésének lehetőségét (29,6%), valamint az emberi kapcsolatok megszűnésének veszélyét (23,6%) látták, valamint kisebb arányban a lehetséges biztonsági kockázat (19 %) és az ellenőrizhetetlenség (9,9%) is megjelent a válaszok között, addig más kutatásokban10 leginkább a csalások, a dezinformációk, az eredetiség hiánya az, ami elsősorban a mesterséges intelligencia hátrányaként megjelenik. Érdekes, hogy hazai viszonylatban is ugyan beszélünk a biztonsági kockázatokról és az ellenőrizhetetlenségről, de elsősorban nem ezek a hangsúlyosak. Mind az előnyöknél, mind pedig a hátrányoknál érdemes figyelembe venni, hogy az egyes válaszlehetőségek arányára a társadalmi narratívának és a kulturális különbségeknek is jelentős hatása volt. Ez lehet a magyarázata annak, hogy bár megjelennek az általunk is azonosított előnyök és hátrányok a nemzetközi kutatásokban is, jelentőségét tekintve a sorrend jelentősen másabb, mint az általunk vizsgált mintában10.

A fiatal válaszadókat a kérdőív befejező szakaszában arra kértük, hogy írják le, melyik két szó az, ami legelőször eszükbe jut a mesterséges intelligenciáról. A szabad asszociációs kérdésre adott válaszokat a 2. ábrán összesítve, szófelhő formájában jelenítettük meg, ahol a nagyobb betűméret a gyakoribb előfordulási arányt jelenti. Láthatjuk, hogy a robot, mint az MI leggyakoribb filmbéli ábrázolásmódja hangsúlyos a válaszadásokat tekintve, de az okos, intelligens, gyors, érdekes, hasznos jelzők is nagy arányban jelentek meg.

2. ábra: Az MI-vel kapcsolatos fogalmak a gyerekek szerint

A jelen kutatási eredmények is megerősítik, hogy a mesterséges intelligencia kora ma már nem a távoli jövő, hanem a mindennapi életünkben is jelen lévő, azt valamilyen mértékben befolyásoló technológia. Különösen nagy számban találkoznak vele a kamaszok, elsősorban a közösségi média platformokon, de akár iskolai feladatok megoldásához is egy közkedvelt eszköz lehet köreikben. Lényéges kérdés, hogy hogyan tudjuk az MI-t alkalmazó programokat, eszközöket úgy alkalmazni, hogy általa a társadalmi jólétünket és életminőségünket javítani tudjuk. A felelős használat és az emberi tényezők figyelembevétele elengedhetetlen ahhoz, hogy maximálisan kihasználhassuk az MI által nyújtott előnyöket, miközben számba vesszük az esetleges negatív következményeket is, különös figyelmet fordítva arra, hogy az erre vonatkozó tudásunkat a felnövekvő nemzedéknek is átadjuk. Az eredményeinkből is láthatjuk, hogy a megkérdezett gyerekek túlnyomó többsége már találkozott a mesterséges intelligenciával a mindennapi tevékenységei során, és inkább érdeklődéssel, mintsem félelemmel fordul a technológiai újítások felé. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos társadalmi narratíva befolyásoló hatással lehet erre a korosztályra is, hasonlóan az idősebb generációkhoz. A jövőben érdemes lehet további kutatásokat eszközölni annak érdekében, hogy még részletesebben feltárjuk a mesterséges intelligencia mindennapi életünkben elfoglalt helyét, és annak jelentőségét. És bár nagyon sokféle társadalmi narratívával találkozhatunk az MI-vel kapcsolatban, ettől függetlenül érdemes objektíven kezelni és megismerni, valamint megismertetni a társadalmunk fiatalabb tagjaival is, hiszen csak azt a technológiát lehet a mindennapi életünk szolgálatába állítani, melyet mi magunk is jól ismerünk, ezáltal nem a félelemre, hanem a megszerzett tudásra alapozhatunk a döntéseink során.