Pozitívan fogadja a mesterséges intelligencia megjelenését a magyar fiatalok többsége
A mesterséges intelligencián alapuló technológiák gyökeresen változtatják meg a mindennapjainkat. Mivel a gyerekek életének is szerves részévé váltak ezek a megoldások, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024 őszén kutatást indított annak feltérképezésére, hogy miként viszonyulnak a 13–16 évesek a mesterséges intelligenciához.
Az okoseszközök használata a mai gyerekeknek már mindennapi rutintevékenység. A fiatalok könnyedén tájékozódnak az online térben, és egyre magabiztosabban használják az olyan újításokat, mint a mesterséges intelligencia. Az NMHH 2024 őszén lefolytatott, több mint ezer fiatal bevonásával készült kutatásában azt vizsgálta, hogy miként gondolkodnak a 13–16 évesek a mesterségesintelligencia-alapú eszközökről és az ezek által generált tartalmakról.
A kérdőívet összesen 1197 fő töltötte ki, a kutatás a nemi arányokat tekintve közel kiegyenlített volt. A legtöbb válaszadó a 13 évesek közül került ki, ők a minta 36,8 százalékát adták, túlnyomó többségük nem a fővárosban él.
A felmérés a fiatalok mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteit és érzéseit térképezte fel. A válaszokból kiderült, hogy bár van bennük bizonytalanság az MI-vel kapcsolatban, mégis inkább kíváncsiak, mintsem félnek vagy tartanak tőle. A felmérésben részt vevők 98%-a hallott már a mesterséges intelligenciáról, több mint háromnegyedük (76,5%) legalább egyszer kipróbált már valamilyen MI-alapú programot. Kiemelendő, hogy a gyerekek 71,3%-a iskolai feladat megoldásához is alkalmazta az ilyen típusú eszközök valamelyikét.
A mesterséges intelligenciát a kutatásban részt vevők nagy része az emberiség számára hasznos dolognak tartotta, a megkérdezettek közel felével (50,6%) pedig már előfordult, hogy valódinak hitt egy MI által generált tartalmat, amelyről később kiderült, hogy mégsem volt valódi. Ezt támasztják alá a felmérés tapasztalatai is: a gyerekek nagy arányban nem ismerték fel az MI által létrehozott, nem valós tartalmakat, míg a személyes beszélgetések során kiderült, azt gondolják magukról, hogy a legtöbb esetben felismerik ezeket.
Érdekes jelenség, hogy míg nemzetközi viszonylatban a hasonló kérdőívek kitöltői általában a mesterséges intelligencia biztonsági kockázatait jelölik meg elsődleges veszélyforrásként, a hazai válaszadók inkább a munkahelyek elveszítésének a lehetőségében (29,6%), illetve az emberi kapcsolatok megszűnésében (23,6) látták a mesterséges intelligencia legnagyobb hátrányát.
A kutatás ezen a linken érhető el: A mesterséges intelligencia használatának jellemzői a 13-16 éves korosztály körében
Az alábbi videóban Fóris Alexandra, az NMHH gyermekvédelmi elemző munkatársa beszél a kutatás eredményeiről. A videó szabadon beágyazható és felhasználható.