[1] A rendelet célja, hogy a gigabites infrastruktúráról szóló rendelet és az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szabályaival összhangban részletes eljárási szabályok megalkotásával a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítését egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá tegye a felhasználók magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében.

[2] Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 35. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatóra,

b) a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjére,

c) a hálózatüzemeltetőre,

d) a közszférabeli szervezetre és

e) az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult elektronikus hírközlési szolgáltatóra, az épület tulajdonosára vagy harmadik személyre (a továbbiakban együtt: épület hozzáférési ponttal vagy épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy)

terjed ki.

2. Az építési munkák összehangolásával kapcsolatos jogvita

2. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 83/A. § (1) bekezdése szerinti ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a megkeresés alapjául szolgáló jogszabályhelyeket,

b) az összehangolás által érintett, az ajánlat címzettje által tervezett építési munka vagy munkák megjelölését, földrajzi helyét,

c) az ajánlattevő által tervezett építési munka földrajzi helyét, továbbá a rendkívül nagy kapacitású hálózat kiépíteni tervezett elemeinek meghatározását, az elvégezni kívánt építési munka típusának meghatározását, valamint az alkalmazni kívánt technológiát,

d) az összehangolt építési munkák kivitelezésére – így különösen a földmunkálatok összehangolására – vonatkozó javaslatot,

e) az ajánlattevő nyilatkozatát, melyben vállalja, hogy az építési munkák összehangolásából eredő többletköltségeket a felek megállapodásában foglalt mértékben megtéríti,

f) a kapcsolattartó személy elérhetőségét és

g) az ajánlat címzettjének az ajánlat megválaszolására nyitva álló, az Eht. 83/A. § (2) bekezdésében meghatározott határidejét.

3. § (1) Az Eht. 83/B. § (1) bekezdése szerinti eljárás megindítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) jogvitás ügyben eljáró tanácsának (a továbbiakban: eljáró tanács) döntésére irányuló határozott kérelmet,

b) a kérelmet alátámasztó bizonyítékokat, így különösen a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ajánlatot, az annak kézhezvételét igazoló dokumentumot, továbbá – ha rendelkezésre áll – a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet nyilatkozatát, az ajánlatra adott érdemi választ, az ajánlat elutasítása esetén az elutasítás okát alátámasztó bizonyítékokat, a kérelem benyújtását megelőzően az üggyel kapcsolatban a felek által egymásnak megküldött, valamint az egyeztetésekről készült dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, képfelvételeket, hangfelvételeket vagy emlékeztetőket,

c) ha a kérelmező az Eht. 83/A. § (1) bekezdés szerinti ajánlatot tevő nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltető, akkor annak igazolását, hogy az építési munkák összehangolására rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek kiépítése miatt van szükség, és

d) ha a kérelmező hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet, akkor az építési munkához kapcsolódó európai uniós vagy nemzeti költségvetésből származó források megjelölését, feltételeit, összegét.

(2) A kérelmező az (1) bekezdés szerinti kérelmében – ha erre vonatkozóan az eljáró tanácsdöntését kéri – köteles pontosan megjelölni, hogy az eljáró tanács

a) az összehangolás érdekében a feltételeket, és

b) a feleket terhelő kötelezettségeket, feladatokat

milyen tartalommal állapítsa meg.

(3) Ha a kérelmező megállapodás létrehozását kéri az eljáró tanácstól, akkor a kérelemhez csatolt, a megállapodásra vonatkozó szövegszerű javaslatnak tartalmaznia kell legalább a 2. § b)-e) pontja szerinti tartalmi elemeket.

4. § (1) Az eljáró tanács a 3. § (1) bekezdése szerinti kérelem megalapozottsága esetén határozatában megállapíthatja:

a) az építési munkák összehangolása során a feleket terhelő kötelezettségeket, feladatokat,

b) a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet által benyújtott tervek módosítását és a módosítással összefüggésben szükségessé váló, a feleket terhelő további feladatokat, továbbá

c) ha az ügy sajátosságai indokolják, az építési munkák összehangolásával összefüggésben az alkalmazható ellenértéket, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárást és az elszámolás módját.

(2) Az ellenérték vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása érdekében az eljáró tanács a feleket további információk, benyújtására kötelezheti, így különösen előírhatja

a) a felmerülő költségeket, illetve a többletköltséget igazoló pénzügyi bizonylatok és dokumentumok,

b) szállítói ajánlatok, f

c) a korábbi, hasonló jellegű tevékenységekhez kapcsolódó szerződések, elszámolások, egyéb adatok, valamint

d) a fizikai infrastruktúra közös használatához kapcsolódó érdekeltségi arányok természetes mértékegységgel kifejezhető volumen adatai és az ehhez kapcsolódó indokolás

benyújtását.

5. § (1) Ha a jogvita nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózat vagy hálózatok fejlesztéséhez kapcsolódó építési munkákhoz való csatlakozással kapcsolatos, akkor az eljáró tanács az ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása esetén az építési munkák összehangolásából eredő többletköltségeket veszi figyelembe.

(2) A többletköltségek számítása során az eljáró tanács csak azokat a költségeket veszi figyelembe, amelyek elkerülhetőek lennének, ha az építési munkák összehangolására nem kerülne sor.

(3) Az ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása esetén az eljáró tanács – ha rendelkezésre állnak – figyelembe veheti és értékelheti a jogvitában érintett felekkel hasonló helyzetben lévő hálózatüzemeltetők, közszférabeli szervezetek vagy nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetői összehasonlításra alkalmas egyéb adatait is.

6. § (1) Ha a jogvita nyilvános elektronikus hírközlő hálózat vagy hálózatok fejlesztéséhez kapcsolódó építési munkákhoz való csatlakozással kapcsolatos, akkor az eljáró tanács az alkalmazható ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása esetén az összehangolt építési munkák teljes költségét figyelembe veszi.

(2) Az eljáró tanács az összehangolt építési munkák teljes költségét az építési munkákhoz kapcsolódó európai uniós vagy nemzeti költségvetésből származó forrásokkal csökkentett mértékben határozza meg.

(3) A költségek felek közötti, érdekeltség szerinti megosztásának megállapítása során elsősorban a fizikai infrastruktúra közös használatához kapcsolódó, természetes mértékegységgel kifejezhető volumen vagy kapacitás felek közötti megoszlásának mértékét veszi figyelembe.

(4) Az ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása esetén az eljáró tanács – ha rendelkezésre állnak – figyelembe veheti és értékelheti a jogvitában érintett felekkel hasonló helyzetben lévő hálózatüzemeltetők, közszférabeli szervezetek vagy nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetői összehasonlításra alkalmas egyéb adatait is.

3. Helymegosztással, valamint a hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos jogvita

7. § (1) Az Eht. 90. § (7) bekezdése szerinti eljárás megindítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

a) az eljáró tanács döntésére irányuló határozott kérelmet,

b) a kérelmet alátámasztó bizonyítékokat, így különösen az ingatlan használatával, a helymegosztással, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos ajánlatot, az annak kézhezvételét igazoló dokumentumot, továbbá – ha rendelkezésre áll – az ajánlatra adott érdemi választ, az ajánlat elutasítása esetén az elutasítás okát alátámasztó bizonyítékokat, a kérelem benyújtását megelőzően az üggyel kapcsolatban a felek által egymásnak megküldött, valamint az egyeztetésekről készült további dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, képfelvételeket, hangfelvételeket vagy emlékeztetőket, valamint

c) ha a kérelmező az ingatlan használatával, a helymegosztással, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos ajánlatot tevő szolgáltató, akkor a szerződéskötési kötelezettség Eht. 90. § (1) bekezdésében meghatározott valamely okának fennállását alátámasztó bizonyítékokat.

(2) A kérelmező az (1) bekezdés szerinti kérelmében – ha erre vonatkozóan az eljáró tanács döntését kéri – köteles pontosan megjelölni, hogy az eljáró tanács

a) a helymegosztással, hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával érintett elektronikus hírközlési építmény közös használatra való alkalmassá tételével és közös használatával kapcsolatos feltételeket,

b) a feleket terhelő kötelezettségeket, feladatokat, és

c) a helymegosztással, a hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos műszaki és egyéb követelményeket

milyen tartalommal állapítsa meg.

8. § (1) Az eljáró tanács a 7. § (1) bekezdése szerinti kérelem megalapozottsága esetén határozatában megállapíthatja:

a) a helymegosztással, hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával érintett elektronikus hírközlési építmény közös használatra való alkalmassá tételével és közös használatával kapcsolatos, a feleket terhelő kötelezettségeket és feladatokat,

b) a helymegosztással, hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával érintett elektronikus hírközlési építmény felhasználásának feltételeit,

c) a helymegosztással, a hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos műszaki és egyéb követelményeket, továbbá

d) a helymegosztással, a hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával érintett elektronikus hírközlési építmény közös használatra való alkalmassá tételével, valamint közös használatával kapcsolatban alkalmazható ellenértéket, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárást és az elszámolás módját.

(2) Az ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása érdekében az eljáró tanács az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatót további információk benyújtására kötelezheti, így különösen előírhatja:

a) a felmerülő költségeket igazoló pénzügyi bizonylatok és dokumentumok,

b) szállítói ajánlatok,

c) korábbi, hasonló jellegű tevékenységekhez kapcsolódó szerződések, elszámolások, egyéb adatok, valamint

d) az elektronikus hírközlési építmény közös használatához kapcsolódó érdekeltségi arányok természetes mértékegységgel kifejezhető volumen adatai és az ehhez kapcsolódó indokolás

benyújtását.

(3) A jogvitás eljárás során az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, vagy használati jogával rendelkező szolgáltatónak kell bizonyítania az Eht. 90. § (4) bekezdése szerinti valamely megtagadási ok fennállását.

9. § (1) Az eljáró tanács az alkalmazható ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás (2) és (3) bekezdés szerinti meghatározása esetén az elektronikus hírközlési építmény közös használatra való alkalmassá tételével, valamint közös használatával összefüggésben felmerült költségeket veszi figyelembe.

(2) Az eljáró tanács az elektronikus hírközlési építmény közös használatra való alkalmassá tételével kapcsolatos költségek esetén

a) csak azokat a költségeket veszi figyelembe, amelyek elkerülhetőek lennének, ha az elektronikus hírközlési építmény közös használatra való alkalmassá tételére nem kerülne sor,

b) ha a közös használatra való alkalmassá tételhez indokolt felújítás is kapcsolódik, az elektronikus hírközlési építmény közös használatra való alkalmassá tételével összefüggésben az új használót terhelő költségeket az indokolt felújítás költségével csökkentett mértékben veszi figyelembe, és

c) csak a szükséges és indokoltan felmerült költségeket veszi figyelembe (a továbbiakban: legkisebb költség elve).

(3) Az eljáró tanács az elektronikus hírközlési építmény közös használatával kapcsolatos költségek esetén

a) az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatónál felmerülő, az érintett eszközzel közvetlen ok-okozati kapcsolatba hozható költségeket (a továbbiakban: közvetlen költség), így különösen az amortizációt, tőkeköltséget vagy bérleti díjat és az építményhez kapcsolódó üzemeltetési-fenntartási tevékenység költségét, továbbá a közvetlen költségnek nem minősülő általános költségek (a továbbiakban: általános költségek) arányos részét veszi figyelembe,

b) az alkalmazott tőkeköltségszorzó vizsgálata, illetve a tőkeköltség megállapítása során figyelembe veheti a közös használathoz kapcsolódó üzleti kockázatokat,

c) az egyszer felmerülő tevékenységekre egyszeri díjat, a folyamatos tevékenységekre és az eszközök költségeire havi díjat állapít meg,

d) ha az elektronikus hírközlési építmény közös használatának érdekében közös használatra való alkalmassá tételre is sor került, és ennek költségeit a közös használatra való alkalmassá tétellel összefüggő költségek között figyelembe vette, akkor a költségek megállapítása során a közös használatra való alkalmassá tétel miatti értéknövekedést nem veszi figyelembe,

e) a költségek felek közötti, érdekeltség szerinti megosztásának megállapítása során elsősorban az elektronikus hírközlési építmény közös használatához kapcsolódó, természetes mértékegységgel kifejezhető volumen vagy kapacitás felek közötti megoszlásának mértékét veszi figyelembe, és

f) ha a közös használat olyan szolgáltató hálózati infrastruktúrájára vonatkozik, amely a hálózati infrastruktúrájának, illetve valamely infrastruktúraelemének az átengedésére a Hatóság jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosításával kapcsolatos határozata alapján kötelezett, és a közös használatra vonatkozó igénnyel érintett infrastruktúraelemhez való hozzáférésre vonatkozóan szabályozott díj van érvényben, az indokolt költségek mértékének megállapítása során a szabályozott díjat, valamint az annak alapjául szolgáló költségelemeket is figyelembe veheti.

(4) Az eljáró tanács az ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása esetén – ha rendelkezésre állnak – figyelembe veheti és értékelheti a jogvitában érintett felekkel hasonló helyzetben lévő elektronikus hírközlési szolgáltatók összehasonlításra alkalmas egyéb adatait is.

4. A fizikai infrastruktúrával kapcsolatos átláthatóság biztosításával összefüggő jogvita

10. § Az Eht. 93/A. § (3) bekezdése szerinti eljárás megindítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

a) az eljáró tanács döntésére irányuló határozott kérelmet,

b) a kérelmet alátámasztó bizonyítékokat, így különösen

ba) a fizikai infrastruktúrával kapcsolatos információkhoz való hozzáférés biztosításával összefüggő jogvita esetén a jogvitával érintett információk körének, az érintett területnek az ismertetését, az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos korábbi cselekmények bemutatását, az ezeket alátámasztó dokumentumokat, bizonyítékokat, vagy

bb) a helyszíni vizsgálattal összefüggő jogvita esetén az (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (5) bekezdése szerinti kérelmet, az annak kézhezvételét igazoló dokumentumot és a kérelemre adott érdemi választ, továbbá – ha rendelkezésre áll – a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet nyilatkozatát, a kérelem elutasítása esetén az elutasítás okát alátámasztó bizonyítékokat, az e § szerinti kérelem benyújtását megelőzően az üggyel kapcsolatban a felek által egymásnak megküldött, valamint az egyeztetésekről készült további dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, képfelvételeket, hangfelvételeket vagy emlékeztetőket.

11. § (1) Az eljáró tanács az Eht. 93/A. § (3) bekezdése szerinti, a hálózatüzemeltetőt vagy a közszférabeli szervezetet adatszolgáltatásra kötelező határozatában megállapíthatja a szolgáltatni rendelt adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének formáját és határidejét.

(2) A helyszíni vizsgálattal kapcsolatos jogvita esetén az eljáró tanács az Eht. 93/A. § (3) bekezdése szerinti, a hálózatüzemeltetőt vagy a közszférabeli szervezetet a helyszíni vizsgálat lefolytatása lehetőségének biztosítására kötelező határozatában megállapíthatja a helyszíni vizsgálat lebonyolításával kapcsolatos feltételeket, határidőket, továbbá – ha a helyszíni vizsgálat megtartásával összefüggésben a hálózatüzemeltetőnek vagy a közszférabeli szervezetnek indokolt és igazolható költsége merül fel – rendelkezik a helyszíni vizsgálattal összefüggésben felmerülő költségek viseléséről.

5. A tervezett építési munkák átláthatóságával kapcsolatos jogvita

12. § Az Eht. 93/B. § (3) bekezdése szerinti eljárás megindítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell legalább

a) az eljáró tanács döntésére irányuló határozott kérelmet és

b) a kérelmet alátámasztó bizonyítékokat, így különösen a jogvitával érintett információk körének, az érintett területnek az ismertetését, az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos korábbi cselekmények bemutatását, valamint – ha a kérelmező nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője – a rendkívül nagy kapacitású hálózat érintett területre vonatkozó tervezett fejlesztéseinek bemutatását.

13. § Az eljáró tanács az Eht. 93/B. § (3) bekezdése szerinti jogvitában hozott határozatában kötelezheti a hálózatüzemeltetőt vagy a közszférabeli szervezetet az adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésére, és megállapíthatja a szolgáltatni rendelt adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének formáját és határidejét.

6. A fizikai infrastruktúra közös használatra való alkalmassá tételével és közös használatával kapcsolatos jogvita

14. § (1) Az Eht. 94. § (2b) bekezdése szerinti ajánlatkérésnek tartalmaznia kell:

a) a megkeresés alapjául szolgáló jogszabályhelyeket,

b) a létesíteni kívánt rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek és elhelyezni kívánt kapcsolódó eszközeinek, hírközlési berendezéseinek megjelölését, műszaki jellemzőit, elhelyezésének helyét, módját és helyigényét,

c) a fizikai infrastruktúra igénybe venni kívánt elemeinek megjelölését,

d) az igényelt használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog pontos tartalmát,

e) a rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek és kapcsolódó eszközeinek létesítését követően a létesítés környezetének helyreállítására vonatkozó terveket, valamint

f) a fizikai infrastruktúra igénybe vételének tervezett kezdő időpontját és tervezett időtartamát.

(2) Ha az ajánlatkérés egy olyan fizikai infrastruktúra további, változatlan formában történő használatára irányul, amelyen a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője korábban létesített rendkívül nagy kapacitású hálózati elemeket, kapcsolódó eszközöket, vagy hírközlési berendezéseket működtet, akkor az ajánlatkérésnek az (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt elemeket nem kell tartalmaznia.

15. § (1) Az Eht. 94. § (2g) bekezdése szerinti eljárás megindítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

a) az eljáró tanács döntésére irányuló határozott kérelmet,

b) a kérelmet alátámasztó bizonyítékokat, így különösen a 94. § (2b) bekezdése szerinti ajánlatkérést, az annak kézhezvételét igazoló dokumentumot, továbbá – ha rendelkezésre áll – a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet nyilatkozatát, az ajánlatkérésre adott érdemi választ, az ajánlatkérés elutasítása esetén az elutasítás okát alátámasztó bizonyítékokat, a kérelem benyújtását megelőzően az üggyel kapcsolatban a felek által egymásnak megküldött, valamint az egyeztetésekről készült további dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, képfelvételeket, hangfelvételeket vagy emlékeztetőket, valamint

c) ha a kérelmező nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, akkor annak igazolását, hogy a fizikai infrastruktúra rendkívül nagy kapacitású hálózat elemének kiépítéséhez kerül felhasználásra.

(2) A kérelmező az (1) bekezdés szerinti kérelmében – ha erre vonatkozóan az eljáró tanács döntését kéri – köteles pontosan megjelölni, hogy az eljáró tanács a 14. § (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti feltételeket milyen tartalommal állapítsa meg.

16. § (1) Az eljáró tanács a 15. § (1) bekezdése szerinti kérelem megalapozottsága esetén határozatában megállapíthatja:

a) a fizikai infrastruktúra kötelezettséggel érintett elemeit, a használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog tartalmát, beleértve annak kezdő időpontját és időtartamát,

b) a rendkívül nagy kapacitású hálózat elemei és kapcsolódó eszközei elhelyezésének helyét és módját és – ha szükséges – az elhelyezhető elektronikus hírközlési berendezések műszaki jellemzőit,

c) az elektronikus hírközlési építmény környezetének helyreállításához szükséges és elégséges feltételeket, valamint

d) a fizikai infrastruktúra közös használatra való alkalmassá tételével, valamint közös használatával kapcsolatos tisztességes és észszerű feltételeket, így különösen a méltányos ellenértéket, vagy a méltányos ellenérték számítása során alkalmazandó eljárást és az elszámolás módját.

(2) Az eljáró tanács az (1) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása és az ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása érdekében a hálózatüzemeltetőt vagy a közszférabeli szervezetet a számításokat alátámasztó további információk benyújtására kötelezheti, így különösen előírhatja:

a) a felmerülő költségeket igazoló pénzügyi bizonylatok és dokumentumok,

b) szállítói ajánlatok,

c) korábbi, hasonló jellegű tevékenységekhez kapcsolódó szerződések, elszámolások, egyéb adatok,

d) a fizikai infrastruktúra közös használatához kapcsolódó érdekeltségi arányok természetes mértékegységgel kifejezhető volumen adatai és az ehhez kapcsolódó indokolás,

e) a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet üzleti tervére, beruházásaira gyakorolt hatások bemutatását tartalmazó iratok, vagy

f) ha a hálózatüzemeltető nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, a hozzáférés piaci versenyre gyakorolt hatásainak bemutatását tartalmazó iratok

benyújtását.

(3) A jogvitás eljárás során a hálózatüzemeltetőnek vagy a közszférabeli szervezetnek kell bizonyítania az (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (5) bekezdése szerinti valamely megtagadási ok fennállását.

(4) Az (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (5) bekezdés f) pontja szerint felajánlott hozzáférés feltételei akkor tekinthetők tisztességesnek és észszerűnek, ha a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője a hozzáféréshez lényegét tekintve azonos műszaki, közgazdasági és jogi feltételekkel jut hozzá, mint a 14. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérés alapján.

17. § (1) Az eljáró tanács a 16. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása esetén a hálózatüzemeltetőnek vagy a közszférabeli szervezetnek az Eht. 94. § (2e) bekezdése szerinti válaszában megjelölt számításait az (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdésében, valamint az (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (13) bekezdése szerinti iránymutatásban foglaltaknak való megfelelés szempontjából vizsgálja. Az eljáró tanács ennek során vizsgálja az (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott egyes szempontok figyelembevételének indokoltságát, okszerűségét, valamint ellenőrzi a számítások helyességét.

(2) Ha a számítási módszertan megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak és a kidolgozottsága lehetővé teszi, az eljáró tanács – az esetlegesen szükséges javításokat követően – az ellenértéket, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárást az Eht. 94. § (2e) bekezdés b) pontja szerinti számítások felhasználásával állapítja meg.

(3) Ha az Eht. 94. § (2e) bekezdés b) pontja szerinti számítások nem állnak rendelkezésre, nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, vagy kidolgozottságuk nem teszi lehetővé az ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározását, az eljáró tanács az ellenértéket, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárást az (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdésében, illetve az (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (13) bekezdése szerinti iránymutatásban foglaltak figyelembe vételével állapítja meg.

18. § (1) Ha az eljáró tanács az ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározásakor az (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti szempontokat alkalmazza, a költségek elszámolása során a fizikai infrastruktúra közös használatra való alkalmassá tételével, valamint közös használatával összefüggésben felmerült költségeket veszi figyelembe.

(2) Az eljáró tanács a fizikai infrastruktúra közös használatra való alkalmassá tételével kapcsolatos költségek esetén

a) csak azokat a költségeket veszi figyelembe, amelyek elkerülhetőek lennének, ha a fizikai infrastruktúra közös használatra való alkalmassá tételére nem kerülne sor,

b) ha a közös használatra való alkalmassá tételhez indokolt felújítás is kapcsolódik, a fizikai infrastruktúra közös használatra való alkalmassá tételével összefüggésben az új használót terhelő költségeket az indokolt felújítás költségével csökkentett mértékben veszi figyelembe, és

c) a költségeket a legkisebb költség elvének megfelelően állapítja meg.

(3) Az eljáró tanács a fizikai infrastruktúra közös használatával kapcsolatos költségek esetén

a) az érintett infrastruktúraelemhez kapcsolódóan a hálózatüzemeltetőnél felmerülő közvetlen költségeket, így különösen az amortizációt, tőkeköltséget vagy bérleti díjat és az infrastruktúraelemhez kapcsolódó üzemeltetési-fenntartási tevékenység költségét, továbbá az általános költségek arányos részét veszi figyelembe,

b) az egyszer felmerülő tevékenységekre egyszeri díjat, a folyamatos tevékenységekre és az eszközök költségeire havi díjat állapít meg,

c) ha a fizikai infrastruktúra közös használatának érdekében alkalmassá tételre is sor került, és ennek költségeit a közös használatra való alkalmassá tétellel összefüggő költségek között figyelembe vette, a költségek megállapítása során a közös használatra való alkalmassá tétel miatti értéknövekedést nem veszi figyelembe,

d) a költségek felek közötti, érdekeltség szerinti megosztásának megállapítása során elsősorban a fizikai infrastruktúra közös használatához kapcsolódó, természetes mértékegységgel kifejezhető volumen vagy kapacitás felek közötti megoszlásának mértékét veszi figyelembe, és

e) ha a közös használat olyan szolgáltató fizikai infrastruktúrájára vonatkozik, amely a hálózati infrastruktúrájának, illetve valamely infrastruktúraelemének az átengedésére a Hatóság jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosításával kapcsolatos határozata alapján kötelezett, és a közös használatra vonatkozó igénnyel érintett infrastruktúraelemhez való hozzáférésre vonatkozóan szabályozott díj van érvényben, az indokolt költségek mértékének megállapítása során a szabályozott díjat, valamint az annak alapjául szolgáló költségelemeket is figyelembe veheti.

(4) Az eljáró tanács az ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása során – ha rendelkezésre állnak – figyelembe veheti és értékelheti a jogvitában érintett felekkel hasonló helyzetben lévő hálózatüzemeltetők és közszférabeli szervezetek összehasonlításra alkalmas egyéb adatait is.

(5) Ha a közös használat nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének fizikai infrastruktúrájára vonatkozik, az eljáró tanács az ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása során figyelembe veheti a közös használatnak a beruházások megtérülésére, az üzemeltető üzleti tervére, valamint a kiskereskedelmi piaci versenyre gyakorolt hatásait.

(6) Az eljáró tanács az ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása során – ha rendelkezésre állnak – figyelembe veheti és értékelheti a jogvitában érintett felek közötti korábbi megállapodásokat és az azokban szereplő feltételeket.

(7) Ha az eljárás olyan fizikai infrastruktúra közös használatára irányul, amelyre, vagy amelynek egy részére vonatkozóan az Eht. 83/B. § (1) bekezdése szerinti jogvitás eljárásban hozott döntés az ellenértéket, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárást a többletköltségnek megfelelő mértékben állapította meg, az eljáró tanács a döntésében rögzíti, hogy a hálózatüzemeltetőnek vagy a közszférabeli szervezetnek a többletköltséget a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által a fizikai infrastruktúra használatáért fizetendő használati díjban jóvá kell írnia.

7. Az épületen belüli fizikai infrastruktúrához és az épület hozzáférési ponthoz való hozzáférés biztosításával kapcsolatos jogvita

19. § (1) Az Eht. 99/B. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérésnek tartalmaznia kell:

a) a megkeresés alapjául szolgáló jogszabályhelyeket,

b) a létesíteni kívánt rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek és elhelyezni kívánt kapcsolódó eszközeinek, hírközlési berendezéseinek megjelölését, műszaki jellemzőit, elhelyezésének helyét, módját és helyigényét,

c) az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont igénybe venni kívánt elemeinek megjelölését,

d) az igényelt használati jog pontos tartalmát,

e) rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek és kapcsolódó eszközeinek létesítését követően a létesítés környezetének helyreállítására vonatkozó terveket, valamint

f) az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont igénybe vételének tervezett kezdő időpontját és tervezett időtartamát.

(2) Ha az ajánlatkérés egy olyan épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont további, változatlan formában történő használatára irányul, amelyen a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője korábban létesített rendkívül nagy kapacitású hálózati elemeket, kapcsolódó eszközöket vagy hírközlési berendezéseket működtet, az ajánlatkérésnek az (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt elemeket nem kell tartalmaznia.

20. § (1) Az Eht. 99/C. § (1) bekezdése szerinti eljárás megindítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

a) az eljáró tanács döntésére irányuló határozott kérelmet

b) a kérelmet alátámasztó bizonyítékokat, így különösen a 99/B. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérést, az annak kézhezvételét igazoló dokumentumot, továbbá – ha rendelkezésre áll – az épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy nyilatkozatát, az ajánlatkérésre adott érdemi választ és az ajánlatkérés elutasítása esetén az elutasítás okát alátámasztó bizonyítékokat, a kérelem benyújtását megelőzően az üggyel kapcsolatban a felek által egymásnak megküldött, valamint az egyeztetésekről készült további dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, képfelvételeket, hangfelvételeket vagy emlékeztetőket, valamint

c) ha a kérelmező nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, annak igazolását, hogy az épületen belüli fizikai infrastruktúra vagy az épület hozzáférési pont rendkívül nagy kapacitású hálózat elemének kiépítéséhez kerül felhasználásra, és annak bizonyítását, hogy az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont párhuzamos kiépítése objektív műszaki okok miatt nem lehetséges, vagy gazdaságilag észszerűtlen.

(2) A kérelmező az (1) bekezdés szerinti kérelmében – ha erre vonatkozóan az eljáró tanács döntését kéri – köteles pontosan megjelölni, hogy az eljáró tanács

a) az épületen belüli fizikai infrastruktúra, valamint az épületen belüli hozzáférési pont helyét, a közös használat módját,

b) az épületen belüli fizikai infrastruktúra, valamint az épületen belüli hozzáférési pont környezetének helyreállításához szükséges és elégséges feltételeket, és

c) az épületen belüli fizikai infrastruktúra, valamint az épület hozzáférési pont felhasználásával elhelyezhető elektronikus hírközlési hálózati elemek műszaki jellemzőit

milyen tartalommal állapítsa meg.

21. § (1) Az eljáró tanács a 20. § (1) bekezdése szerinti kérelem megalapozottsága esetén határozatában megállapíthatja:

a) az épületen belüli fizikai infrastruktúra, valamint az épületen belüli hozzáférési pont helyét, a közös használat módját,

b) az épületen belüli fizikai infrastruktúra, valamint az épületen belüli hozzáférési pont környezetének helyreállításához szükséges és elégséges feltételeket,

c) az épületen belüli fizikai infrastruktúra, valamint az épület hozzáférési pont felhasználásával elhelyezhető elektronikus hírközlési hálózati elemek műszaki jellemzőit, továbbá

d) az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont közös használatra való alkalmassá tételével, valamint közös használatával összefüggésben az alkalmazható ellenértéket, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárást és az elszámolás módját.

(2) A jogvitás eljárás során az épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személynek kell bizonyítania az Eht. 99/B. § (5) bekezdése szerinti valamely megtagadási ok fennállását.

(3) Az ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása érdekében az eljáró tanács az épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjét további információk benyújtására kötelezheti, így különösen előírhatja:

a) a felmerülő költségeket igazoló pénzügyi bizonylatok és dokumentumok,

b) szállítói ajánlatok,

c) korábbi, hasonló jellegű tevékenységekhez kapcsolódó szerződések, elszámolások, egyéb adatok, valamint

d) az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont közös használatához kapcsolódó érdekeltségi arányok természetes mértékegységgel kifejezhető volumen adatai és az ehhez kapcsolódó indokolásbenyújtását.

22. § (1) Ha az épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, az eljáró tanács az alkalmazható ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása során az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont közös használatra való alkalmassá tételével, valamint közös használatával összefüggésben felmerült költségeket veszi figyelembe.

(2) Az eljáró tanács az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont közös használatra alkalmassá tételével kapcsolatos költségek esetén

a) csak azokat a költségeket veszi figyelembe, amelyek elkerülhetőek lennének, ha az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont közös használatra való alkalmassá tételére nem kerülne sor,

b) ha a közös használatra való alkalmassá tételhez indokolt felújítás is kapcsolódik, az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont közös használatra való alkalmassá tételével összefüggésben az új használót terhelő költségeket az indokolt felújítás költségével csökkentett mértékben veszi figyelembe, és

c) a költségeket a legkisebb költség elvének megfelelően állapítja meg.

(3) Az eljáró tanács az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont közös használatával kapcsolatos költségek esetén

a) az érintett infrastruktúraelemhez kapcsolódóan az épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjénél felmerülő közvetlen költségeket, így különösen az amortizációt, tőkeköltséget vagy bérleti díjat és az infrastruktúraelemhez kapcsolódó üzemeltetési-fenntartási tevékenység költségét, továbbá az általános költségek arányos részét veszi figyelembe;

b) az alkalmazott tőkeköltségszorzó vizsgálata, illetve a tőkeköltség megállapítása során az eljáró tanács mérlegelheti az infrastruktúra megosztásához kapcsolódó üzleti kockázatokat;

c) az egyszer felmerülő tevékenységekre egyszeri díjat, a folyamatos tevékenységekre és az eszközök költségeire havi díjat állapít meg;

d) ha az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont közös használatának érdekében alkalmassá tételre is sor került, és ennek költségeit a közös használatra való alkalmassá tétellel összefüggő költségek között figyelembe vette, a költségek megállapítása során a közös használatra való alkalmassá tétel miatti értéknövekedést nem veszi figyelembe;

e) a költségek felek közötti, érdekeltség szerinti megosztásának megállapítása során elsősorban az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont közös használatához kapcsolódó, természetes mértékegységgel kifejezhető volumen vagy kapacitás felek közötti megoszlásának mértékét veszi figyelembe, és

f) ha a közös használat olyan szolgáltató épületen belüli fizikai infrastruktúrájára és az épület hozzáférési pontra vonatkozik, amely a hálózati infrastruktúrájának, illetve valamely infrastruktúraelemének az átengedésére a Hatóság jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosításával kapcsolatos határozata alapján kötelezett, és a közös használatra vonatkozó igénnyel érintett infrastruktúraelemhez való hozzáférésre vonatkozóan szabályozott díj van érvényben, az indokolt költségek mértékének megállapítása során a szabályozott díjat, valamint az annak alapjául szolgáló költségelemeket is figyelembe veheti.

(4) Az eljáró tanács az ellenérték, vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása során – ha rendelkezésre állnak – figyelembe veheti és értékelheti a jogvitában érintett felekkel hasonló helyzetben lévő nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetők összehasonlításra alkalmas egyéb adatait is.

23. § (1) Az eljáró tanács indokolt esetben határozatában rendelkezik az érintett infrastruktúraelemhez kapcsolódóan épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult nem elektronikus hírközlési szolgáltatónak a közös használatra alkalmassá tételével kapcsolatban felmerült költségeinek a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője általi megtérítéséről.

(2) Az eljáró tanács a felmerült költségek megállapítása érdekében az épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult nem elektronikus hírközlési szolgáltatót a felmerülő költségeket igazoló pénzügyi bizonylatok és dokumentumok, ajánlatok benyújtására kötelezheti.

(3) Az eljáró tanács határozatában az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont használatával összefüggésben nem állapít meg az érintett infrastruktúraelemhez kapcsolódóan épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult nem elektronikus hírközlési szolgáltató által alkalmazható díjat.

8. Vidéki terület meghatározása

24. § (1) Valamely építési munkával érintett terület az Eht. 83/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti vidéki területnek minősül, ha az építési munkával érintett területen az átlagos lakónépesség sűrűség nem éri el a 150 főt négyzetkilométerenként.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagos lakónépesség sűrűség azon egy négyzetkilométer kiterjedésű területi egységek (a továbbiakban: rácsháló-elemek) lakónépesség sűrűségének a számtani átlaga, amelyeken az építési terület valamely része elhelyezkedik.

(3) A Hatóság a Magyarországot lefedő rácsháló-elemek lakónépesség sűrűségét közzéteszi a honlapján.

9. Záró rendelkezések

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

26. § Ez a rendelet a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (a gigabites infrastruktúráról szóló rendelet) szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

27. § Hatályát veszti az építési munkák összehangolásával és a fizikai infrastruktúra közös használatával kapcsolatos jogvitás eljárások részletes szabályairól szóló 5/2017. (VI. 1.) NMHH rendelet.

Dr. Koltay András

a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke