Közlemény építési engedély véglegessé válásáról – K/27799-22/2025. számú határozat: Eger 9. optikai elérése

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2026. március 17. napján kelt, K/27799-22/2025. számú határozattal döntést hozott, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2026. április 25. napján véglegessé vált.

A döntés rendelkező része:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Magyar Telekom Nyrt. (a továbbiakban: Építtető) képviseletében eljáró Miskolc HÁLÉP 2000 Kft. (3533 Miskolc, Vasgyári út 16; a továbbiakban: Kérelmező) részére a Markó József (kamarai azonosító: 05-01888) által készített 2025-02/HÁLÉP2000 számú kiviteli terv alapján Eger 9 optikai elérése (a továbbiakban: Építmény) elektronikus hírközlési építmény építésére, melynek helyrajzi számai: Eger: 1161/3, 1161/4, 1161/6, 1162, 1161/7, 1164/2, 1164/14, 0157, 1164/5, 1164/4, 1164/15. az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32. §-a alapján. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

• Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági Vízügyi és Vízvédelmi Osztály 2026. március 9-i keltű, BO/VVO/01885-3/2026. számú szakhatósági hozzájárulásában foglalt előírásai:
  1. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda - 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. - K/27799-15/2025. számú megkeresése alapján, a Magyar Telekom Nyrt. - 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. – részére, az Eger 9 optikai elérése építési engedélyének megadásához
     szakhatósági hozzájárulásomat megadom.
     
     
  2. Előírásaink:
     1. A kivitelezés során be kell tartani a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint az Eger, Déli vízmű ivóvízbázis védőterületeit és védőidomait kijelölő 35500/2375-21/2015.ált. számú határozat vonatkozó előírásait, többek között:
     • A hidrogeológiai védőövezeten belül nem végezhető olyan tevékenység, amelynek következtében: növekszik a terület sérülékenysége és csökken a természetes védettsége, 6 hónapon belül le nem bomló, illetve olyan lebomló anyag juthat a felszín alatti vízkészletbe, amely annak minőségét, felhasználhatóságát károsítja, olyan mértékben megváltoznak (megváltozhatnak) a hidraulikai viszonyok, hogy az ivóvízellátásra hátrányos.
     2. Az építést a környezetvédelmi követelményeket kielégítő gépekkel lehet végezni úgy, hogy a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag ne kerüljön.
     3. A tevékenység során a környezetben csak a szükséges mértékű beavatkozás végezhető, a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag nem kerülhet.
     4. A kivitelezés során biztosítani kell a területen összegyűlő csapadékvizek biztonságos és ártalommentes elvezetését.
     5. A víziközművek keresztezése során az egyeztetési jegyzőkönyvben és az üzemeltetői állásfoglalásban megfogalmazott előírásokat szigorúan be kell tartani, a szolgáltatótól a szakfelügyeletet meg kell kérni.
     6. Vízilétesítményt és tartozékaikat más nyomvonalas jellegű létesítménnyel megközelíteni úgy szabad, hogy állagukat, biztonságukat, valamint használatukat, karbantartásukat és üzemeltetésüket a megközelítő létesítmény ne veszélyeztesse, illetve ne akadályozza.
     7. A vízilétesítmény más nyomvonalas létesítménnyel való keresztezésének helyét, illetve a párhuzamosan vezetett létesítmény megközelítő szakaszát meg kell jelölni, ha az egyéb módon nem látható.
     8. Amennyiben a tevékenység végzése során olyan esemény történik, amely a felszíni és felszín alatti vízkészletet veszélyezteti, arról és az elhárítása érdekében tett intézkedésről hatóságomat azonnal tájékoztatni kell.
     9. A vizek, vízi létesítmények keresztezésénél a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet 1. mellékletében foglaltakat be kell tartani.
     10. Felszíni vízfolyások, vízelvezetőárkok megközelítésénél, keresztezésénél ügyelni kell arra, hogy a vízfolyásba szennyezőanyag ne kerüljön.
     11. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság É2025-1081-008/2025. számú vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat be kell tartani.
     12. A kivitelezést a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló Korm. rendeletben előírtak betartásával kell végezni.
     13. A használatbavételi engedélykérelemhez a felelős műszaki vezető nyilatkozatát csatolni kell arról, hogy a beruházás az engedélyezett tervek alapján valósult meg!

     Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben az érintett vízfolyás - Tárkányi-patak - parti sávján belül bármilyen földmunka válik szükségessé, a kivitelezés megkezdése előtt a vízfolyás kezelőjétől hozzájárulást kell kérni.

  3. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a jelen állásfoglalás az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

• Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2026. február 24-i keltű, 2540-2/2026/h számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásai:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) K/27799-12/2025. hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) által kérelmezett Eger 9 optikai elérése építése (munkaszám: 2025-02/HÁLÉP2000) tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához

hozzájárulok.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

• Heves Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztály 2026. március 12-i keltű, HE/HGO/01034-2/2026. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásai:
  1. A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36., továbbiakban: Építtető) meghatalmazásából eljáró Miskolc HÁLÉP 2000 Kft. (3533 Miskolc, Vasgyári út 16.) – (továbbiakban: Kérelmező) – részére az Eger 9 optikai elérése megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezéséhez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) K/27799-14/2025. számú megkeresése, valamint a csatolt dokumentumok (munkaszám:2025-02/HÁLÉP2000) alapján
     a szakhatósági hozzájárulást megadom.
  2. Előírásaim:
     • A környezeti elemek, természeti értékek veszélyeztetése, károsítása tilos.
     • Az építési-bontási munkálatok során képződő hulladékokat (így különösen: építési-bontási hulladékok, a gépek és járművek karbantartási hulladékai, vegyes települési szilárd hulladék) a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet (továbbiakban: 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet) 2. és 3. számú mellékleteinek figyelembe vételével be kell sorolni és a keletkező hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) és a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet (továbbiakban: 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet) előírásaira.
     • A kivitelezési tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos, azok kémiai hatásának és a mechanikai igénybevételnek ellenálló göngyölegben történő gyűjtéséről gondoskodni köteles mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
     • A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a vonatkozó hatályos jogszabályokban – az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet – előírt követelményeknek megfelelő gyűjtési lehetőséget kell biztosítani.
     • A tevékenységből származó veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára biztosítani kell a hulladékfajták szerinti elkülönített gyűjtést, illetve ezen belül törekedni kell a szelektív hulladékgyűjtésre.
     • Tilos a veszélyes hulladékot a települési vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni.
     • A kivitelezési tevékenység befejezését követően a tevékenység végzése során képződő hulladékokat teljes körűen el kell szállíttatni, át kell adni további kezelésre. Az átadás előtt ellenőrizni kell, hogy a szállító rendelkezik-e a jogszabályok által előírt hulladékgazdálkodási (szállítási) engedéllyel.
     • A kivitelezés során keletkező építési-bontási hulladékok építési területen kívüli tárolása a hulladékgazdálkodási hatóság engedélyéhez kötött.
     • A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására való átadása esetén vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendeletben (továbbiakban: 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet) meghatározott alapjellemzési kötelezettséget, szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell.
     • A tevékenység végzése során képződő hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet) előírásai szerint kell végezni.
     • Amennyiben a kivitelezési munkálatok során keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet (továbbiakban: 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet) 1. mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített építési és bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, „Sz” kísérőjegy, számla, stb.) a használatbavételi engedélyezés során a Hulladékgazdálkodási Hatóság részére meg kell küldeni.
     • A kiásott munkagödröket, munkaárkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni. A hosszabb ideig felügyelet nélkül nyitva maradó munkagödröket, munkaárkokat megfelelő módon le kell fedni, hogy azokba állat ne eshessen, mászhasson bele.
     • A földmunkák során megnyitott árkokba, gödrökbe beleesett, beletelepült védett kétéltűeket, hüllőket, kisemlősöket minden munkanapon, valamint betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő élőhelyre át kell telepíteni.
     • A közvetlenül, ill. közvetetten igénybevett területeket a munkaterületről történő levonulás után helyre kell állítani.
     • A bolygatott felszíneken az özönnövények megjelenését, megtelepedést, terjedését kaszálással kell megakadályozni.
  3. A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
• Heves Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztály 1. 2026. február 26-i keltű, HE/EOFE/757-3/2026. számú szakhatósági hozzájárulásában foglalt előírásai:

A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) által kezdeményezett Eger 9 optikai elérése – az építésügyi feladatkörében eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Iroda előtt folyó – építési engedélyezési eljárásban, az eljáró hatóság megkeresésére indított szakhatósági eljárásban

előírást nem teszek.

Felhívom az engedélyes figyelmét, amennyiben a kivitelezés során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy annak gyanúja merül föl, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes Dobó István Vármúzeumot (3300 Eger, Vár köz 1. tel: 36/312-744) haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.

A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az érdemi döntés meghozatalára jogosult hatóság határozata vagy az eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható.

• Eger Vármegyei Jogú Város Jegyzője 2026. február 25-i keltű, 4145-2/2026. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásai:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (székhelye: 3529 Miskolc, Csabai kapu 17, a továbbiakban: NMHH) kérelmére Eger 9 optikai elérése építési engedélyezési eljárás ügyében indult szakhatósági eljárást

megszüntetem.

Jelen végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. A jogorvoslathoz való jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

• Eger Vármegyei Jogú Város 2025. október 14-i keltű, 12919-4/2025. számú tulajdonosi, valamint közútkezelői hozzájárulása;
• Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság 2025. szeptember 16-i keltű, É/2025-1081-008/2025 számú vagyonkezelői hozzájárulása;
• Egererdő Erdészeti Zrt. 2026. január 13-i kletű, ÁLT/36-2/2026. számú tulajdonosi hozzájárulása;
• Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2025. április 4-i és 2025 április 10-i keltű, SZT160839 számú tulajdonosi hozzájárulása;
• Magyar Telekom Nyrt. 2025. november 7-i keltű, nyilatkozata;
• Magyar Telekom Nyrt. 2025. november 7-i keltű, tervjóváhagyó jegyzőkönyve;
• A 177289453 azonosítószámú közműnyilatkozatokban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:
  • Heves Megyei Vízmű Zrt.
  • Invitech ICT Infrastructure Kft.
  • Magyar Telekom Nyrt.
  • MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
  • MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.
  • MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft.
  • OPUS TIGÁZ Gázhálózati Zrt.
  • Pro-M Professzionális Mobilszolgáltató Zrt.

Az e-közmű rendszerben lefolytatott 177289453 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Az Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Indoklás

Az Építtető képviseletében eljáró Kérelmező építési engedélykérelme alapján a tárgyi Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok – hiánypótlás teljesítését követően – megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.)NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

• a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
• a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
• az Építtető építési jogosultsága fennáll,
• az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené,
• az Építmény részben az UD STAHL RECYCLING Kft. és a Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában lévő meglévő oszlop és alépítmény felhasználásával valósul meg.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági Vízügyi és Vízvédelmi Osztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda – 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. - K/27799-15/2025. számon, 2026. február 24-én érkezett beadványában megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás megadása céljából, a Magyar Telekom Nyrt. – 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. - kérelmére indult, az Eger 9 optikai elérése építési engedélyezési eljárás ügyében.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján a területi vízvédelmi és vízügyi hatóság szakkérdése annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység és építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, ill. a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A benyújtott dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg:

„Magyar Telekom Nyrt. kültéri kabinetet üzemeltet Eger 1164/2 hrsz-ú ingatlanon álló adótorony területén.

A Magyar Telekomnak a Tulipán téren meglévő alépítmény hálózata van kiépítve a tervezett optikai kábel ehhez fog csatlakozni a Tulipán tér és az Erdészek útja keresztezésénél a kerítés mellett található betonszekrényben lévő EGER/31G0180 (3300. Eger, Tulipán tér 1.) kötésnél.

Állomás címe: Eger, Felnémet 1164/2 hrsz., GPS koordináták: 47.936814, 20.372542 A tervezett nyomvonal árkot, közművet, aszfalt burkolatú gépkocsi bejárót, utat keresztez a PE-T40 csöveket a keresztezéséknél PE-T110 védőcsőben kell elhelyezni.

Naturáliák

Meglévő alépítmény: 346.97 m

Új földalatti nyomvonal építés: 601.02 m

A tervezett optikai kábel hossza: 910.99 m, 32.46 m, 41.94 m

A tervezett létesítmény meglévő közműnyomvonalakat keresztez, illetve megközelít.

A tervezett nyomvonal önkormányzat kezelésében lévő utat érint.

Tárkányi- patak jobb partját érintő optika építése földalatt.”

A tervezett nyomvonal az Eger 0157, 1161/3, 1161/4, 1161/6, 1161/7, 1162, 1164/2, 1164/4, 1164/5, 1164/14, 1164/15 hrsz-ú ingatlanokat érinti.

Hatóságom nyilvántartása szerint a kivitelezéssel érintett terület parti sávot nem érint. A Vízügyi Geoinformatikai Portálon közzétett nagyvízi meder határ térkép alapján nem érint nagyvízi medret.

Az érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete és az 1:100000 méretarányú szennyeződés érzékenységi térkép alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területnek minősül és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület.

A tervezett optikai nyomvonal érinti az Eger külterület 0157 helyrajzi számú kivett vízfolyás ((vízügyi nyilvántartás szerint: Tárkányi-patak) megnevezésű kizárólagos állami tulajdonú ingatlant.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 2025. szeptember 16-án kelt, É2025-1081-008/2025. számon az építési engedély kiadásához vízügyi hozzájárulását megadta.

Az Eger 1164/2 és 1161/3 hrsz.-ú ingatlanok között optikai kábel építését tervezik. A kábel nyomvonala a Tárkányi-patak -0*700 - 0+B30 szelvények közötti szakaszán a jobb parton halad a patak parti sávján kívül. A patak ezen szakaszán, a jobb parton egy kerékpárút és mellette egy út vezet. A tervek szerint a kábel módosított nyomvonala az Eger 1764/2 hrsz.-ú ingatlantól a patak irányába ha/ad majd irányított fúrással keresztezi a patak jobb partján lévő kerékpárutat és beton utat. A kábel nyomvonalát a kerékpárút és a patak partéle közötti sávban, a patak 3 méteres parti sávján kívül vezetik tovább észak-keleti irányban egészen a kerékpárút hosszanti tengelye mentén irányított fúrással történő keresztezéséig. Ezt követően az Eger 1164/1 hrsz-ú ingatlan vonalától a kerékpárút és a beton út közötti sávban irányított fúrással vezetik a kábelt az Eger LL62 hrsz'-ú ingatlanig, így a Tárkányi-patak -0+730 - 0+830 szelvényei között a kábel a patak partélétől egyre távolabbra kerül.

A tervezett optikai nyomvonal érinti az Eger, Déli vízmű ivóvízbázis 35500/2375-21/2015.ált. számú határozattal kijelölt védőterületeit és védőidomait. Az ingatlanok a Hidrogeológiai „B” védőterületen találhatóak.

Az építési tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelel.

Szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben foglaltak szerint megadtam.

A csatolt, Markó József (felelős tervező) által tervezett 2025. 08. 26-án kelt, 2025-02/HÁLÉP200 tervszámú engedélyezési tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy az engedélyezési eljárásában benyújtott kiviteli tervek a fenti szakkérdés követelményeit kielégítik, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme valamint a vizek lefolyására a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelelnek.

A II. pontban a fent részletezett szakkérdésekben tett előírásaim a következő jogszabályokon alapulnak:

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv,
• a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
• a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet,
• a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,
• a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,
• a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet,
• a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet,
• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet,
• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet,
• a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet.
• valamint az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet előírásai alapján tettem meg.

Szakhatósági állásfoglalásom a kérelemhez mellékelt tervekben foglaltakon alapul, azokkal együtt érvényes.

A szakhatósági eljárás, hatósági eljárás, vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. sz. mellékletének 3. pontjában meghatározott 9.000.- Ft igazgatási szolgáltatási díját az engedélyes hatóságom felé megfizette.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bek. szerint eljárva adtam meg.

Hatóságom hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 8.pontja állapítja meg.

A jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határoztam meg.

Felhívom az engedélyező hatóságot, hogy tárgyi ügyben hozott döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint küldje meg hatóságom részére.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda K/27799-12/2025. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Eger 9 optikai elérése építése (munkaszám: 2025-02/HÁLÉP2000) tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1) bekezdésén, 3. § (11) pontján, 6. § (1) bekezdés b) pontján, 59. § (1) bekezdés a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 15. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési és Térképészeti Hatósági Osztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.

Heves Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztály:

1. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) a K/27799-14/2025. számú megkeresésében az „Eger 9 optikai elérése” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezéséhez szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a Heves Vármegyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Hulladékgazdálkodási Osztályától (továbbiakban: Hulladékgazdálkodási Hatóság).
2. A beruházás által érintett Eger 1164/2 hrsz.-ú belterületi ingatlan országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területeket nem érint, nem része barlang felszíni védőövezetének továbbá nem minősül természeti területnek, egyedi tájérték közvetlen érintettsége nem ismert.
   Előírásaimat a természeti értékek általános védelme érdekében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. § (2) bekezdése f) pontja, 17. § (1) bekezdése és a 43. § (1) bekezdése alapján tettem.
   Az optikai lefedő hálózat építésének engedélyezése a természet- és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek további feltételek mellett megfelel, ezáltal természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért.
3. Az előírások betartása mellett az építési-kivitelezési tevékenység hulladékgazdálkodási érdeket nem sért. Előírásaimat a Ht., a 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet 2. és 3. számú melléklete, a 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet, a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet, a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet, valamint a 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet előírásai alapján tettem.
4. Kérelmező a környezetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2025. (VI. 19.) EM rendelet 6. melléklet 11.6. pontja által meghatározott 9 450,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizette.
5. Szakhatósági állásfoglalásomat az 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a 2.§-a és 1. mellékletének 7. táblázat 3-4. pontja alapján, a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése alapján biztosított hatáskörömben és illetékességemben eljárva, a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022 (XII. 30.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése és 5.§ (1) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörömben és illetékességemben eljárva, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022 (XII. 30.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése és 6.§ (1) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörömben és illetékességemben eljárva, a környezet védelmének általános szabályiról szóló 1995. évi LIII. törvény 66/A. § (1) - (2) bekezdéseinek figyelembevételével, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. § (2) bekezdés f) pontja, 17. § (1) bekezdése és a 43. § (1) bekezdésének figyelembevételével, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) - (2) bekezdései alapján, az Ákr. 80. § (1) és 81. § (1) bekezdése szerint eljárva hoztam meg.

Kérem az engedélyező hatóságot, hogy döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint a Hulladékgazdálkodási Hatóságnak küldje meg.

A kiadmányozási jog a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló KTM utasítás Mellékletének, valamint a kormányhivatal kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló utasítás rendelkezésein alapul.

Heves Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztály 1.:

A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) Eger 9 optikai elérése elnevezésű építési engedélyezése tárgyában nyújtott be kérelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalnál a Miskolci Hatósági Irodájához (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.). Az eljáró hatóság tárgyi ügyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (a továbbiakban: Ákr.) 55. §-ára tekintettel, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. melléklet 7. táblázat 18. pontja alapján örökségvédelmi hatóságom szakhatósági állásfoglalását kérte.

A kérelemhez csatolt Markó József tervező (kamarai száma: 05-01888) által 2025. augusztus 26-án készített 2025-02/HÁLÉP2000 számú tervdokumentációja és a közhitelű örökségvédelmi nyilvántartás alapján megállapítást nyert, hogy az egyik ingatlan területén ismert és regisztrált régészeti lelőhely található 63556 azonosító számon. Azonban a tárgyi tervezés nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléki területet, nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkét nem érinti.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 29. §-a értelmében a földben, a föld felszínén, a vizek medrében vagy máshol megtalálható és előkerülő hadtörténeti örökség ingó eleme állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll. A hadtörténeti örökség ingó eleme nem értékesíthető. A hadtörténeti örökség elemeinek a vizsgálatára – a Kötv. 32. § (5) bekezdés szerinti automatikus információelérési felület hiányában - nem került sor. A Kötv. 30. § (2) bekezdése alapján a hadtörténeti örökség ingatlan elemei váratlan előkerülése esetén a közvetlenül érintett elemek szakszerű dokumentálására irányuló azonnali beavatkozás szükséges.

A Kötv. 19. § (2) bekezdése szerint a régészeti emlékek és leletek eredeti helyzetükből csak régészeti terepmunka keretében mozdíthatók el. A régészeti emlékek és régészeti leletek eredeti helyzetükből való elmozdítása az örökségvédelmi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele nélkül a 4. § szerinti rongálásnak minősül.

A Kötv. 24. § (2) és (3) bekezdése értelmében, ha nem régészeti terepmunka keretében kerül elő régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles

1. az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,
2. a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területileg illetékes múzeum vagy a jegyző útján, vagy közvetlenül az örökségvédelmi hatóságnak (Heves Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Építésügyi Osztály 1., címe:3300 Eger, Kossuth u. 26.) azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint jogosult intézményt, valamint
3. a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a mentő feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.

A mentő feltárásra jogosult intézmény köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni.

A régészeti terepmunka elvégzésére a Kötv. 20. § (6) bekezdés c) pontja alapján a vármegyei hatókörű városi múzeum, azaz a Dobó István Vármúzeum (3300 Eger, Vár 1. tel: 36/312-744) jogosult.

A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 51/E. § (1) és (3) bekezdései szerint amennyiben a földmunkálatok során talajban, illetve folyó- és állóvizekhez kapcsolódó munkálatok során előkerült hadtörténeti örökségi elem vonatkozásában a megtaláló a felfedezésről haladéktalanul köteles tájékoztatni a területileg illetékes, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumot. A megtaláló köteles a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és az előkerült hadtörténeti örökségi elem őrzéséről – a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint – a területileg illetékes, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeum intézkedéséig gondoskodni.

A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét a Kötv. 82. § (2) bekezdése helyezi kilátásba.

Az örökségvédelmi hatóság hatáskörét a Kr. 3. § (1) bekezdés a) pontja, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

A kiadmányozási jog a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 15/2024. (VI. 28.) KTM utasítás mellékletének 20. §-án, valamint a kormányhivatal kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló utasítás rendelkezésein alapul.

Eger Vármegyei Jogú Város Jegyzője:

Az NMHH K/277799-16/2025. iktatószámú végzésével kereste meg Eger Megyei Jogú Város Jegyzőjét (székhelye: 3300 Eger, Dobó István tér 2.), hogy adjon szakhatósági állásfoglalást abban a szakkérdésben, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

Megállapítottam, hogy az építési engedélyezési eljárás Eger Megyei Jogú Város Jegyzőjének hatáskörébe tartozó helyi jelentőségű védett természeti területet és természeti emléket nem érint, valamint Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül található helyi jelentőségű védett természeti területre és természeti emlékre közvetlen hatást nem gyakorol.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 17. §-a értelmében, ha a hatóság hatáskörének hiányát észleli, az ügyet az illetékességgel rendelkező hatóság részére átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti, ezért fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Hatóságom hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7. táblázat 7. sora állapítja meg.

A végzést az Ákr. 80. § (1) bekezdése és a 81. § (1) bekezdése szerint eljárva hoztam meg.

A végzés ellen az önálló jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdése értelmében nem biztosítottam, és az Ákr. 112. §-a, valamint az Ákr. 116. § (3) bekezdése alapján zártam ki.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási költség megfizetésre került.

A Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok – hiánypótlás teljesítését követően – megfelelnek a Rendelet 11.-13. §-ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I.26.) NMHH rendeletben, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 71. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Irodánál (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), ügyfélszolgálati időben (hétfő: 8:00–12:00, szerda: 13:00–16:00, péntek: 8:00–12:00), a +36 46 555 523 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az Ákr. 89. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a döntés közhírré tételét alkalmazza.

Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.

Kiadmányozta:   Pap-Tóth Tamás hatósági irodavezető Miskolcon, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

Közzététel dátuma: 2026. április 28.

A döntés közlésének napja a közlemény kifüggesztését követő 15. nap.