A magyarországi digitális szolgáltatási koordinátornak az országgyűlési választással kapcsolatos beszámolója

Vezetői összefoglaló

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (Digital Services Act, a továbbiakban: DSA) célja a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítása a közvetítő szolgáltatások, többek között az online platformok, a tárhelyszolgáltatások és a keresőprogramok uniós felhasználói számára. A DSA további céljai közé tartozik az illegális online tartalmak elleni közdelem, valamint a dezinformáció terjedése elleni fellépés. Az adott tagállamban letelepedett (vagy jogi képviselővel rendelkező) közvetítő szolgáltatók tekintetében az ún. digitális szolgáltatási koordinátorok (Digital Service Coordinator, a továbbiakban: DSC vagy digitális szolgáltatási koordinátor) járnak el a DSA végrehajtása és felügyelete érdekében. Magyarországon 2023. január 1. óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) a DSC, más illetékes hatóság nem került kinevezésre. A DSC valamennyi hatáskörét és feladatát az NMHH Elnöke önállóan látja el.

A DSA alapján – közvetítő szolgáltatókra vonatkozó általános szabályokon túl – az online óriásplatformokra (a továbbiakban: VLOP-ok) és a nagyon népszerű keresőprogramokra (a továbbiakban: VLOSE-k) – közös elnevezésük a továbbiakban: VLOPSE - további kötelezettségek vonatkoznak. A VLOPSE-knak e kötelezettségükből eredően rendszeresen értékelniük kell a szolgáltatásaikkal kapcsolatosan azonosítható rendszerszintű kockázatok jelenlétét, így a választási folyamatokra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat is, továbbá az ezekkel összefüggő kockázatok csökkentése érdekében kockázatcsökkentő intézkedéseket kell bevezetniük.

A választási folyamatok rendszerszintű kockázatainak csökkentésére vonatkozó kötelezettségek betartásának biztosítása az Európai Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik. A tagállami digitális szolgáltatási koordinátorok ennek ellenére fontos szerepet töltenek be a releváns információk megosztásában, az ismeretek bővítésében, valamint az érdekelt felek közötti nemzeti szintű együttműködés támogatásában. A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete (a továbbiakban: DSA Testület) 2025. február 19-én tartott ülésén elfogadta a „DSA Elections Toolkit for Digital Services Coordinators – Instruments, Best Practices, and Lessons Learnt” című dokumentumot (a továbbiakban: Választási eszköztár). A DSA szerinti digitális szolgáltatási koordinátoroknak szánt választási eszköztár célja, hogy a digitális szolgáltatási koordinátorok számára iránymutatást, ill. gyakorlati útmutatót nyújtson ahhoz, hogy hogyan járuljanak hozzá a választási folyamatok Európán belüli egységes védelméhez, összefoglalva azokat a megközelítéseket, módszereket és intézkedéseket, amelyek a DSA szerinti rendszerszintű kockázatok elleni eredményesebb fellépést tudhatják biztosítani. A Választási eszköztárban foglalt legjobb gyakorlatoknak a 2026. évi országgyűlési választásra való felkészülés során történő figyelembevétele elősegítette, hogy az NMHH DSC-ként a jogszabályban meghatározott hatáskörében eljárva a feladatait felkészülten és hatékonyan láthassa el a kampányidőszak, illetve az országgyűlési választás során. Mindemellett a jövőben indokolt lehet a választási folyamatokban érintett hatóságok együttműködésének erősítése érdekében a dezinformációval kapcsolatos hatáskörök pontosítása és az érintett hatóságok közti információmegosztást lehetővé tevő jogszabályi rendelkezések felülvizsgálata is.

1. Bevezetés

A választások tisztaságának és átláthatóságának megőrzése az online környezetben egyre összetettebb feladat, amelyben a jogi hatáskörök pontos tiszteletben tartása mellett is szükség van gyors, világos és transzparens kommunikációs mechanizmusokra. A választási integritás védelme közös érdek. Ez magában foglalja az illegális tartalmak hatékony kezelését, az illegális kampánygyakorlatokból eredő kockázatok csökkentését, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítését, a felhasználók véleménynyilvánítási szabadságának teljes körű tiszteletben tartása mellett. A nemzeti és uniós szabályozási keretek összjátéka, valamint az offline és online kampánytechnikák együttes jelenléte olyan szabályozási környezetet hoz létre, amelyben az intézmények közötti koordináció különös jelentőséget kap. A választási időszakok sajátossága a fokozott időnyomás is: a hatóságoknak, a szolgáltatóknak és a jogorvoslati fórumoknak rövid idő alatt kell reagálniuk olyan helyzetekre, amelyek egyszerre vetnek fel törvényességi, alapjogi, kommunikációs és technológiai kérdéseket.

A magyar szabályozási és intézményi környezet sajátosságai, valamint az uniós digitális szabályozásból fakadó követelmények együtt alakítják azt a működési teret, amelyben az NMHH a 2026. évi választási időszakban eljárt. A jelen beszámoló e keretrendszerben értelmezi az NMHH választásokkal összefüggő tevékenységét.

A Választási eszköztár (új ablakban nyílik meg) alapján a választás utáni szakaszban a digitális szolgáltatási koordinátorok választás utáni jelentéseket adhatnak ki, amelyek áttekintést nyújtanak a meghozott intézkedésekről és a levont tanulságokról. A jelen beszámoló az NMHH Elnöke, mint digitális szolgáltatási koordinátor által az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásával kapcsolatban végzett tevékenységét foglalja össze.

1.1. A magyar választási szabályozás és intézményi környezete

A választási folyamat integritásának, átláthatóságának és törvényességének biztosítása Magyarországon több, egymással összefüggő jogterület és több intézmény együttműködésén alapul.

A választási folyamat időbeli kereteit a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény részletesen rendezi. Az országgyűlési választás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki, legalább hetven, legfeljebb kilencven nappal a szavazás napja előtt, és ezzel veszi kezdetét hivatalosan a választási eljárás. A hivatalos kampányidőszak a szavazást megelőző ötvenedik napon kezdődik. Ettől az időponttól a kampánytevékenység jogi értelemben is elkülönült, szabályozott időszakban zajlik, amelyben különös jelentőséget kapnak a kampánykommunikációra, a politikai hirdetésekre, a médiamegjelenésekre és a kampányfinanszírozásra vonatkozó előírások. A választás napján általános kampánycsend nincs, és a kampánytevékenység főszabály szerint a szavazóhelyiségek zárásáig folytatható, ugyanakkor a szavazóhelyiségek közvetlen környezetében, a bejárattól számított százötven méteren belül kampánytevékenység nem folytatható. Ez a relatív területi kampánytilalom azt a célt szolgálja, hogy a választópolgárok a szavazás helyszínén közvetlen befolyásolástól mentesen gyakorolhassák választójogukat.

A magyar szabályozás a kampánytevékenységet tág értelemben fogja fel. Kampánytevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amely a választói akarat befolyásolására irányul. Ide tartoznak a hagyományos eszközök, így különösen a plakátok, szórólapok, választási gyűlések és sajtóbeli megjelenések, de ide sorolható az online felületeken közzétett politikai tartalom is. Ez különösen fontossá vált tekintettel arra, hogy az elmúlt években a digitális szolgáltatások a demokratikus nyilvánosság meghatározó terévé váltak. A politikai kommunikáció, a kampányüzenetek, a választói mobilizáció és a közéleti vita egyre nagyobb része online környezetben zajlik. Ez a változás jelentős lehetőségeket teremtett, ugyanakkor új típusú kockázatokat is létrehozott, amelyek a választási időszakokban különösen élesen jelentkeznek.

A magyar választási szabályozás részletes rendelkezéseket tartalmaz a kampányban alkalmazott kommunikációs formákra és a politikai hirdetésekre nézve. A kampánycélú kiadványokon fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. Ez az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot szolgálja, és az online térben megjelenő fizetett politikai hirdetések esetében is irányadó követelményként jelenik meg. A jogszabály különbséget tesz a politikai reklám és a politikai hirdetés között. A politikai reklám fogalmát elsősorban az audiovizuális médiaszolgáltatásokban közzétett tartalmak kapcsán használja, míg a politikai hirdetés a sajtótermékekben megjelenő fizetett tartalmakra vonatkozik. A televíziókban és rádiókban politikai reklámot a kampányidőszakban kizárólag ingyenesen lehet közzétenni, és ezt minden jogosult számára egyenlő feltételek mellett kell biztosítani. A nyomtatott és internetes sajtótermékek politikai hirdetései piaci alapon is megjelenhetnek, de ehhez előzetes árjegyzék közzététele és annak az Állami Számvevőszék részére történő benyújtása szükséges. E szabályozási modell ugyanakkor alapvetően a médiaszolgáltatók és a sajtótermékek kategóriáira épül, és nem illeszkedik teljes mértékben a közösségi média platformok és más online közvetítő szolgáltatások működéséhez. A VLOP-ok a magyar választási jog terminológiája szerint nem minősülnek sem klasszikus sajtóterméknek, sem médiaszolgáltatónak. Ezért a rájuk vonatkozó hazai szabályozás nem minden esetben közvetlenül, hanem sokszor csak az általános kampányszabályokon, az átláthatósági elvárásokon, illetve az egyedi jogorvoslati mechanizmusokon keresztül érvényesül.

A magyar választási szervezetrendszer központi szereplője a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB). Az NVB a választási bizottsági rendszer csúcsán álló, független testület, amelynek feladata a választási eljárás törvényességének biztosítása, a választások tisztaságának őrzése, a pártatlanság és az esélyegyenlőség érvényesítése, továbbá a választás törvényes rendjének helyreállítása, ha annak megsértése felmerül. Az NVB dönt az országos listák nyilvántartásba vételéről, a szavazólapok jóváhagyásáról, az országos eredmény megállapításáról és a mandátumok kiosztásáról. Emellett fontos jogorvoslati fórum is, mivel a választási kampánnyal, a médiamegjelenésekkel és egyéb kampányeszközökkel összefüggő kifogások jelentős része a választási bizottsági rendszeren keresztül jut el hozzá. Határozatai bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetik. A bírósági kontroll legfontosabb szereplője a Kúria, amely soron kívül jár el a választási ügyekben előterjesztett felülvizsgálati kérelmek tárgyában. A választási eljárás gyors lefolyása miatt a Kúria eljárása különösen rövid határidők között zajlik, döntései pedig jogerősek és kötelezőek. A választási jogvitákban így a Kúria biztosítja a jogértelmezés egységét és a választási szervek döntéseinek bírói kontrollját. Az Alkotmánybíróság ezzel párhuzamosan az alkotmányossági kontroll intézményeként jelenik meg. Egyrészt felülvizsgálhatja a választási tárgyú jogszabályokat, másrészt alkotmányjogi panasz alapján értékelheti, hogy a választási eljárásban hozott bírói döntések összhangban állnak-e az Alaptörvényben biztosított jogokkal.

A média területén a választási időszakban sajátos szerep jut az NMHH Médiatanácsának is. A Médiatanács az NMHH keretében működve a médiatartalmakra és médiaszolgáltatásokra vonatkozó törvényi előírások érvényesülését felügyeli, ideértve a választási kampányhoz kapcsolódó médiatartalmi követelményeket is. A hagyományos médiumok esetében szerepe van a politikai reklámok szabályainak érvényesítésében, valamint a jelöltek és jelölő szervezetek pártatlan, arányos és kiegyensúlyozott bemutatására vonatkozó követelmények ellenőrzésében. Ez a hatáskör azonban alapvetően a klasszikus médiaszolgáltatási környezethez kapcsolódik, és nem terjed ki ugyanazon módon a közösségi média platformokra és más online közvetítő szolgáltatókra.

1.2. Az uniós szabályozási keret

A DSA (új ablakban nyílik meg) 34. és 35. cikke szerint a VLOPSE szolgáltatóknak (új ablakban nyílik meg) rendszeresen értékelniük kell a szolgáltatásaikkal kapcsolatos rendszerszintű kockázatokat. Ezen kockázatok egyike a 34. cikk (1) bekezdés c) pontja értelmében a polgári közbeszédre, valamint a választási folyamatokra és a közbiztonságra gyakorolt bármely tényleges vagy várható negatív hatás. A kockázatok értékelése alapján VLOPSE szolgáltatóknak észszerű, arányos és hatékony kockázatcsökkentő intézkedéseket kell bevezetniük. A DSA szerint VLOPSE-ként nem kijelölt szolgáltatóknak nincs ilyen kötelezettségük.

Az utóbbi években egyre jelentősebb problémát jelent, hogy online platformokon keresztül próbálják befolyásolni a választásokat (pl. dezinformációs kampányokkal, illetve külföldi információmanipuláció és beavatkozás útján). A közösségimédia-platformok jelentős szerepet játszanak a dezinformáció terjedésében, mivel működési modelljük és tervezési sajátosságaik akaratlanul is kedvezhetnek a hamis információk gyors terjedésének. A DSA nem nevezi meg külön a "dezinformációt", mint káros jelenséget, hanem a rendszerszintű kockázatok keretében kezeli azt, kifejezetten a legnagyobb platformok felelősségére összpontosítva.

• A DSA 34. cikk (1) bekezdés c) pontja értelmében az online óriásplatformoknak (VLOP-ok) kötelező azonosítaniuk azokat a rendszerszintű kockázatokat, amelyek a polgári közbeszédre és a választási folyamatokra leselkednek. A dezinformáció terjedése lehet egy ilyen kockázat.
• DSA 35. cikk alapján pedig nem elég azonosítani, hanem hatékonyan csökkenteniük is kell ezeket a kockázatokat (pl. algoritmusaik módosításával, a tartalommoderálási eljárások módosításával)

A DSA rendelkezései mellett az Európai Bizottság ajánláscsomagot tett közzé iránymutatás formájában a VLOP-ok és VLOSE-k szolgáltatói számára (új ablakban nyílik meg). Az iránymutatás alapján a VLOPSE-knak – egyebek mellett - intézkedéseket kell tenniük az dezinformáció, a manipulált tartalmak és külföldi beavatkozási kísérletek megakadályozása, visszaszorítása érdekében, és a hatékony fellépés érdekében együttműködést szükséges kiépíteni a választási eljárásokkal összefüggésben a nemzeti hatóságokkal és a tagállami DSC-kkel. A VLOP és VLOSE szolgáltatók rendszerszintű kockázatokra vonatkozó kötelezettségeit közvetlenül és kizárólagos hatáskörében eljárva az Európai Bizottság felügyeli. A digitális szolgáltatási koordinátorok segíthetik az Európai Bizottságot ebben a felügyeleti tevékenységében azáltal, hogy figyelemmel kísérik a VLOPSE szolgáltatók tevékenységét a választási folyamatokra gyakorolt kedvezőtlen hatások megelőzése tekintetében a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. A digitális szolgáltatási koordinátoroknak tehát nem a VLOP és VLOSE szolgáltatókat terhelő kötelezettségek végrehajtása a feladata, hanem az, hogy felhívják a választások érdekelt feleinek figyelmét a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet azon eszközeire, amelyek hozzájárulhatnak a választások integritásának védelméhez. A Választási eszköztár a digitális szolgáltatási koordinátorok számára (új ablakban nyílik meg) e körben is útmutatásokat tartalmaz a DSC-k részére. E Választási eszköztár célja, hogy a digitális szolgáltatási koordinátorok számára gyakorlati útmutatót nyújtson ahhoz, hogy hogyan, milyen eszközökkel járulhatnak hozzá a választási folyamatok Európán belüli egységes védelméhez, összefoglalva azokat a megközelítéseket, módszereket és intézkedéseket, amelyek előmozdíthatják a DSA szerinti rendszerszintű kockázatok elleni eredményesebb fellépést. A Választási eszköztár lehetséges, a DSC-k számára ajánlott eszközöket, tevékenységeket és esettanulmányokat tartalmaz, amely eszközök és tevékenységek közül a digitális szolgáltatási koordinátorok a nemzeti sajátosságok és hatáskörük figyelembevételével választhatják ki és alkalmazhatják az ahhoz illeszkedő megfelelő és szükséges megoldásokat.

1.3. Az NMHH mint DSC szerepének jogi keret

A fenti 1.1. pontban vázolt szabályozási térben a 2022. évi országgyűlési választásokhoz képest új, sajátos szereplőként jelent meg a magyar digitális szolgáltatási koordinátor. E minőségében az NMHH szerepe a választási ügyekben nem elsődlegesen klasszikus választási hatósági szerep, hanem koordinációs, információs és együttműködést támogató funkció. Az NMHH mint DSC a mandátuma keretei között elősegíti a releváns szereplők közötti kommunikációt, támogatja a felhasználókat és a szolgáltatókat a DSA alkalmazásával összefüggő kérdésekben, együttműködik más tagállami koordinátorokkal és az Európai Bizottsággal, továbbá szükség esetén közvetíti vagy továbbítja a panaszokat és megkereséseket.

A választási időszakban ez a szerep különösen olyan területeken jelenhet meg, mint a választási folyamatokkal összefüggő rendszerszintű kockázatok azonosításának és értékelésének támogatása, az online platformokon megjelenő illegális tartalmakkal kapcsolatos információáramlás elősegítése, valamint az olyan kommunikációs és eszkalációs csatornák kialakításának ösztönzése, amelyek alkalmasak a választási időszakok fokozott időnyomásának kezelésére. Mindez azért különösen fontos, mert a kampányok ma már nem csupán az utcán, a nyomtatott sajtóban vagy a televízióban zajlanak, hanem egyre inkább az online környezetben, mindenekelőtt az online platformokon. E környezet sajátosságai, így a gyorsaság, a közvetlenség, a személyre szabott tartalomterjesztés, a felerősítés lehetősége, a határokon átnyúló hatások és a közéleti diskurzus szervezett befolyásolására irányuló törekvések alapvetően új kihívásokat jelentenek. Ezekre a kihívásokra kizárólag több szereplő összehangolt fellépésével lehet megfelelő választ adni. Az NMHH Elnöke, mint DSC e koordinációs tér egyik szereplője, amelynek feladata nem a választási szervek vagy a bíróságok hatáskörének helyettesítése, hanem a rendelkezésére álló jogi eszközökkel a kapcsolatfelvétel, a tájékoztatás és az együttműködés támogatása.

2. Előkészület és az érdekeltekkel történő egyeztetés

A 2026. évi országgyűlési választásokra való felkészülés érdekében, a digitális szolgáltatási koordinátorként ellátandó feladatokkal kapcsolatban egy, a DSA és a Választási eszköztárban foglaltak figyelembevételével készült belső cselekvési terv alapján, ütemezetten végezte az ezzel összefüggő feladatokat. A feladatok meghatározásakor a nemzeti sajátosságokra, valamint a NMHH jogszabály adta hatásköri lehetőségeit vette figyelembe. Fontos eleme volt a feladatok azonosítása során annak tisztázása, hogy:

• az NMHH Elnökének, mint digitális szolgáltatási koordinátornak jogszabály erejénél fogva nincs hatásköre tartalom jogellenességének vizsgálatára és tartalom eltávolításának elrendelésére, továbbá nem rendelkezik hatáskörrel a különböző mesterséges intelligencia technológiákkal, szellemi alkotások jogának sérelmével kapcsolatban,
• az NMHH a dezinformáció észlelésével és azonosításával kapcsolatban nem rendelkezik hatáskörrel,
• a Magyarországon letelepedett online platform szolgáltatók szolgáltatásai a választási folyamatok szempontjából nem rendelkeztek azonosítható kockázattal, ugyanakkor azonosítható volt, hogy más tagállamban letelepedett, egyes VLOPSE szolgáltatók közösségi média szolgáltatásai a magyar választások szempontjából jelentős hatással rendelkezhetnek.

A választási folyamatok integritása ugyanakkor közös érdek, és bár a hatályos hazai és uniós szabályozás alapján az NMHH, és az NMHH Elnökének választásokkal összefüggő szerepköre korlátozott, ugyanakkor digitális szolgáltatási koordinátorként az NMHH Elnöke célként határozta meg, hogy a rendelkezésre álló keretek között előmozdítsa az együttműködést, és támogassa a gyors, kiszámítható és átlátható kommunikációt a releváns szereplők között.

Az Elnök az alábbi feladatokat határozta meg prioritásként:

1. Koordináció a választásokban érintett tagállami hatóságok és szervek, az Európai Bizottság, valamint az érintett VLOP és VLOSE szolgáltatók között a megfelelő kapcsolati pontok és kommunikációs csatornák kialakításának elősegítése érdekben. E körben az NMHH célja az volt, hogy lehetővé tegye a választások körüli – azok integritására vagy a közbiztonságra nézve következményekkel járó – potenciális incidensekre való eredményes és összehangolt reagálást incidenskezelési protokollok és hálózatok létrehozásával, illetve a megfelelő eszkalációs csatornák létesítésével, valamint az ezekhez való hozzáférés előmozdításával.
2. Információmegosztás a választásokban érintett tagállami hatóságok és szervek irányába a DSA által létrehozott mechanizmusokról és azok választások ideje alatti alkalmazhatóságáról. Az NMHH célja az volt, hogy kialakítsa azokat a kapcsolatokat és információcserét lehetővé tevő egyeztetéseket, illetve folyamatokat, amelyekkel jobban megérthetők a választásban érdekelt felek feladat- és hatáskörei, a választásokra alkalmazandó jogi keret, valamint a magyar országgyűlési választás tekintetében VLOP-ok és VLOSE-k működése, alkalmazott intézkedései.
3. Felhasználói tudatosság elősegítése, edukáció a DSA szerinti, a felhasználók jogérvényesítését szolgáló eszközökről és mechanizmusokról, valamint a különböző, az online térben felmerülő kockázatokról, különös tekintettel a VLOP és VLOSE szolgáltatók szolgáltatásain felmerülő rendszerszintű kockázatokról. Az NMHH esetében fontos volt annak tisztázása és egyértelmű kommunikálása is, hogy a választási eljárás kapcsán az NMHH Elnöke DSC-ként milyen szerepet tölt be és meddig terjed a hatásköre az online platformok tevékenységének felügyelete tekintetében.

A választással összefüggő feladatok ellátására való felkészülés már 2025 harmadik negyedévében megkezdődött, hogy az országgyűlési választás várható időpontjáig kellő idő álljon rendelkezésre a NMHH számára annak érdekében, hogy az érintettekkel a kapcsolatot felvegye, velük külön-külön is egyeztessen, valamint, hogy a felhasználói tudatosság elősegítését célzó kommunikációs tevékenységet megfelelő időben, ütemezetten végezhesse. A köztársasági elnök 2026. január 13-án jelentette be, hogy az országgyűlési választást 2026. április 12-re tűzte ki, és – figyelemmel a jogszabályi rendelkezésekre – a hivatalos kampányidőszak 2026. február 21-én kezdődött meg.

2.1. Nemzeti hatóságok, bíróságok

Az NMHH az országgyűlési választásokra való felkészülés keretében felvette a kapcsolatot a választásokban, illetve az ezzel összefüggően az online platformokon azonosítható kockázatok kapcsán érintett illetékes hatóságokkal, bíróságokkal és szervekkel (Nemzeti Választási Iroda, a Nemzeti Választási Bizottság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, a Kúria, valamint az Alkotmánybíróság). A NMHH megosztotta az érintett szervekkel a Választási eszköztár magyar fordítását, tájékoztatást nyújtva annak szerepéről. A NMHH emellett 2026 februárjában szakmai egyeztetést szervezett az érintett hatóságok, bíróságok és szervek számára, amely keretében további átfogó tájékoztatást nyújtott az NMHH Elnökének, mint digitális szolgáltatási koordinátornak a szerepéről, valamint a DSA szerinti, választásokkal kapcsolatos célkitűzésekről és jogi lehetőségekről

2.2. Az érintett VLOPSE szolgáltatókkal történő egyeztetések

A Magyarországon letelepedett szolgáltatók közül az Európai Bizottság nem jelölt ki VLOP vagy VLOSE szolgáltatót, az ezen szolgáltatók által üzemeltetett online platformok felhasználói száma lényegesen elmarad az ekként történő kijelölést megalapozó küszöbértéktől. A Magyarországon letelepedett, azonosított online platformok tekintetében a DSA 34. és 35. cikkében megfogalmazott kötelezettségek tehát ennél fogva nem alkalmazandók. Az NMHH Elnöke, mint digitális szolgáltatási koordinátor a Magyarországon letelepedett és így joghatósága alá és hatáskörébe tartozó szolgáltatók tekintetében a DSA közvetítő szolgáltatókra és online platformokra vonatkozó rendelkezéseinek betartását tudja ellenőrizni, így különösen a DSA 16. cikke szerinti bejelentési és cselekvési mechanizmusok megfelelő működését és működtetését. Tekintettel a Magyarországon letelepedett szolgáltatók online platform szolgáltatásainak jellegére, sajátosságaira, méretére, és látogatottságára, az NMHH emellett nem azonosított olyan Magyarországon letelepedett szolgáltatót, amelynek működése során a DSA-ban megfogalmazott rendszerszintű kockázatok jellegéhez hasonló kiemelt problémák felmerülése lenne valószínűsíthető a választási eljárásokkal összefüggésben.

Az NMHH által megrendelt, 2025. évre vonatkozó internethasználati kutatás*420* adatai alapján jól látható, hogy a magyar lakosság jelentős százaléka támaszkodik a közösségi média oldalakra és egyéb internetes forrásokra a választásokkal és politikai témákkal kapcsolatos tájékozódásra. A hazai szolgáltatók mellett az NMHH megvizsgálta a más tagállamban letelepedett, elsősorban VLOP vagy VLOSE szolgáltatóként kijelölt szolgáltatók szolgáltatásait.

Az Eurobarometer Közösségimédia-felmérés 2025 (Social Media Survey 2025) felmérésnek adatai is alátámasztják, hogy a magyar felhasználók számára a közösségi média platformok jelentik a legfontosabb információszerzési forrást.

Az NMHH 2025. évre vonatkozó internethasználati kutatása alapján számos VLOP szolgáltató szolgáltatását használják a magyar felhasználók jelentős számban.

Az NMHH több olyan VLOP és VLOSE szolgáltatót azonosított, amelyek szolgáltatásuk jellegéből adódóan potenciálisan negatív hatással lehetnek a választások integritására:

Mindezekre figyelemmel az NMHH felvette a kapcsolatot a releváns VLOP és VLOSE szolgáltatókkal, amelyek képviselőivel 2025 novembere és 2026 februárja között online vagy személyes formában egyeztetéseket tartott.

• Meta Platforms Ireland Limited (Facebook és Instagram online óriásplatformok)
• TikTok Technology Limited (TikTok online óriásplatform),
• Google Ireland Ltd. (Google Search nagyon népszerű online keresőprogram, YouTube online óriásplatform),
• Twitter International Unlimited Company (X online óriásplatform), valamint
• Microsoft Ireland Operations Limited (Bing nagyon népszerű keresőprogram).

Az egyeztetések keretében az NMHH egyrészt tájékoztatást nyújtott hatásköréről, digitális szolgáltatási koordinátori tevékenységéről, valamint a magyar választási rendszer alapvető jellegzetességeiről. A szolgáltatók bemutatták a szolgáltatásaik jellemzőit, érvényben lévő felhasználási szabályzataikat, valamint a választások kapcsán alkalmazott intézkedéseket, mechanizmusaikat, továbbá a különböző eszkalációs csatornáikat (ideértve az NMHH vagy más hatóságok által használható eszkalációs csatornákat).

2.3. Választási kerekasztal

Az NMHH 2026. március 5. napján kerekasztal egyeztetést szervezett Budapesten, amelyen online vagy személyes formában képviseltették magukat a meghívottak: az Európai Bizottság, a magyarországi választások szempontjából legjelentősebb VLOP és VLOSE szolgáltatók, valamint az érintett nemzeti hatóságok (így az NVB, a Nemzeti Választási Iroda, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézete), továbbá a Kúria és az Alkotmánybíróság képviselői is. A kerekasztal-megbeszélés fő célja a választások során érintett felek, hatóságok és szolgáltatók közötti információ- és tapasztalatcsere elősegítése volt. Az egyeztetés során a Nemzeti Választási Iroda bemutatta az NVB, valamint a saját tevékenységét. A jelen lévő VLOP és VLOSE szolgáltatók röviden ismertették az érintett szolgáltatásaik főbb jellemzőit, valamint a választási folyamatok tisztaságának biztosítása és a helyi hatóságokkal való együttműködés érdekében tett intézkedéseiket. Két szolgáltató jelezte, hogy a választást megelőző időszakban a magyarországi választásokkal kapcsolatos alapvető információkról tájékoztatja a felületén a felhasználóit*423*.

A kerekasztal lehetőséget biztosított az illetékes nemzeti szervek számára, hogy párbeszédet folytassanak és kérdéseket tehessenek fel az VLOP és VLOSE szolgáltatók számára annak érdekében, hogy jobban megértsék azok választásokra való felkészültségét és a választásokkal kapcsolatos potenciális online fenyegetéseket, ideértve a külföldi információmanipulációt, a dezinformációs kampányokat és a mesterséges intelligenciával generált deepfake-tartalmak terjedését. A találkozó során felmerült a VLOP és VLOSE szolgáltatók felelősségének kérdése is, ideértve annak szükségességét, hogy megakadályozzák szolgáltatásaik visszaélésszerű felhasználását a dezinformáció terjesztése vagy a választók manipulálása céljából. mellyel összefüggésben tájékoztatást adtak az általuk alkalmazott gyakorlatokról. A jelen lévő szolgáltatók azt nyilatkozták, hogy az algoritmusok átláthatóságára vonatkozó követelményeknek eleget tesznek. Az NMHH kérdésére megerősítették továbbá, hogy az eszkalációs csatornák tesztelése érdekében rendelkezésre állnak és előzetes egyeztetést követően nincs akadálya tesztesetek beküldésének.

2.4. A DSA testületi tevékenység keretében történt egyeztetések

A digitális szolgáltatási koordinátori feladatokkal összefüggésben az NMHH részt vesz a DSA Testület és annak munkacsoportjai tevékenységében is. A választásokra való felkészülés során az NMHH egyeztetett az Európai Bizottság munkatársaival, illetve az előrehaladásról rendszeresen tájékoztatta a DSA Testületet, illetve annak a választások integritásával foglalkozó munkacsoportját. Az NMHH kezdeményezésére a cseh DSC, a Cseh Telekommunikációs Hivatal (Český telekomunikační úřad) online egyeztetésen számolt be a 2025 őszén tartott cseh parlament alsóházi választásokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól.

3. Felhasználói tudatosság erősítése és az NMHH kommunikációs tevékenysége

3.1 Az NMHH médiaértés fejlesztését célzó tevékenysége, kommunikációs kampányai

Az NMHH stratégia céljai között szerepel az online platformok tudatos használatának elősegítése, a médiaértés és médiaműveltség fejlesztése. Az NMHH edukációs programjaival igyekszik megszólítani a hazai internethasználók összes korosztályát, de a fiatalok, illetve szüleik*424* támogatására különösen nagy hangsúlyt fektet.

Ennek keretében az NMHH saját eszközeivel, például a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ (új ablakban nyílik meg) létrehozása és működtetése által, ösztönözni és támogatni kívánja a tudatos médiahasználatot, hozzá kíván járulni az állampolgárok digitális kompetenciáinak*425* fejlesztéséhez, valamint érdekeik és jogaik fokozott védelméhez annak érdekében, hogy minél többen ki tudják használni az online platformok által nyújtott lehetőségeket, miközben fel vannak vértezve az azok veszélyei ellen való védekezés eszközeivel is.

A hatóság célja, hogy jelentősen növelje a felelősségvállalásra, körültekintő tájékozódásra és saját döntéshozatalra képes, tudatos felhasználók arányát annak érdekében, hogy értő fogyasztói legyenek az online tartalmaknak, és egészséges kétkedéssel viszonyuljanak ezekhez a tartalmakhoz. Az NMHH különböző szervezetekkel való együttműködések, influenszerek bevonása, iskolai felvilágosító kampányok, kiadványok, konferenciák, interaktív előadások, képzések révén is komoly erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy a különböző digitális kompetenciákkal rendelkező felhasználók sikeresen tudják kezelni az online tér kihívásait, például a hiteles tájékozódás fontosságának kérdését.

Az NMHH továbbá 2023 májusában elindította az onlineplatformok.hu (új ablakban nyílik meg) nevű honlapot, amelyen rövid ismeretterjesztő cikkeket és tanulmányokat publikál annak érdekében, hogy támogassa a felhasználókat az online világban való eligazodásban. A digitális szolgáltatások, online platformok társadalmi hatásainak felmérése érdekében a hatóság kutatásokat végez különböző tudományterületek (pl. pszichológia, szociológia, jog, közgazdaságtan) képviselőivel, amelyek eredményeit szintén az onlineplatformok.hu-n teszi elérhetővé. Ennek keretében megjelentek pl. a fiatalok médiatudatosságával*426*, álhírek felismerésével*427*, algoritmusok működésével*428*, influenszerek*429* tevékenységével, a demokratikus nyilvánosság és az online platformok kapcsolatával*430* foglalkozó kutatások is.

A fent írtakon túl a beszámoló 1. sz. melléklete tartalmaz további linkeket az NMHH által a fenti tárgykörökben közzétett tartalmakról.

3.2 Dezinformációval, deepfake-kel, mesterséges intelligencia hatásaival kapcsolatban közzétett tartalmak

A dezinformáció terjedésének megakadályozásával és az AI generált tartalmakkal kapcsolatban a jogszabályok a közösségi média felületeket üzemeltető szolgáltatókra kötelezettségeket rónak. A közösségi média felületein terjedő dezinformáció azonosítása kapcsán hatósági hatáskörrel az NMHH nem rendelkezik, ugyanakkor a fenti pontban részletezett, a médiaértés fejlesztését célzó tevékenység a dezinformáció elleni fellépést is szolgálja, és e körben az NMHH a dezinformációval összefüggő hatósági hatáskör hiányában is kifejthet tevékenységet. Az NMHH kiemelten fontosnak tartja a manipuláció és a dezinformáció felhasználók általi felismerése érdekében a médiatudatosság fejlesztését, ezáltal a társadalom dezinformációval szembeni immunizációjának növelését. A NMHH-nak a folyamatos, médiaértés fejlesztését célzó tevékenysége körében, annak organikus részeként az országgyűlési választást megelőző hónapokban az NMHH különböző közösségi média felületein és csatornáin, valamint weboldalain kifejezetten a dezinformációval, deepfake-kel, és a mesterséges intelligencia hatásaival kapcsolatban számos tanulmányt, podcastot, cikket jelentetett meg:

• Az NMHH MI podcast sorozatában a mesterséges intelligencia eszközök tartalomgyártásban betöltött szerepéról, ennek következményeiről, a lehetőségekről és veszélyekről osztották meg az MI szakértői véleményüket*431*.
• Az NMHH szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó podcastjai foglalkoztak a dezinformáció, álhírek, deepfake, hitelesség*432* kérdésével.
• Az onlineplatformok.hu-n a felhasználókat az álhírek, dezinformáció kiszűrésében támogató cikk*433* jelent meg. Ezen túlmenően – annak érdekében, hogy minél szélesebb kör számára megismerhető legyen – a DSA szabályozási keretébe beépített, a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó, felülvizsgált magatartási kódex (új ablakban nyílik meg), valamint a dezinformáció visszaszorítását célzó magatartási kódex (új ablakban nyílik meg) nem hivatalos magyar fordítását is közzétette az NMHH*434*.

A közösségi média felületeken és videómegosztó platformokon közzétett tartalmakra a beszámoló 1. sz. melléklete tartalmaz példákat. Bár ezek egy része nem kifejezetten a választásokkal, polgári közbeszéddel kapcsolatos anyagok, a politikai témájú tartalmak, problémák kapcsán is nagyon hasznos kapaszkodót jelenthetnek az online platformok felhasználói számára.

3.3 A felhasználói fiókok és tartalmak védelmével kapcsolatos tájékoztatás

Az NMHH-hoz érkezett, a DSA 53. cikke szerinti panaszok túlnyomó többsége a közösségi média, valamint a videómegosztó felületeken regisztrált felhasználói fiókok, csatornák platform általi korlátozásával, megszüntetésével függött össze. Az NMHH ezért cikksorozatban foglalta össze, hogy a legnépszerűbb ilyen platformok esetében mit tehetnek a felhasználók a platformok ezen intézkedéseinek elkerülése érdekében*435*. Szintén ezzel összefüggésben, az online platformokat igénybe vevő felhasználók (így egyebek mellett a jelöltek, jelölőszervezetek) jogérvényesítésének az előmozdítása érdekében is rövid, közérthető, a folyamatot lépésről lépésre bemutató leírásokat tett közzé az NMHH arról, hogy a platform azon döntése esetén, amellyel törli vagy korlátozza akár a felhasználó fiókját, akár az általa közzétett tartalmat, milyen eszközök állnak a felhasználó rendelkezésére, hogy vitassa e döntést*436*.

3.4 A jogellenes tartalmak bejelentésével kapcsolatos útmutatók

Az online platformok, mint például a közösségi média felületek használata során a felhasználók jogellenes tartalmakkal is találkozhatnak. A tartalommoderálás az online platform szolgáltatók feladata, ennek során ugyanakkor be kell tartaniuk egyrészt a saját maguk által a szerződési feltételeikben lefektetett szabályokat, másrészt az eljárásukra vonatkozó DSA rendelkezéseket. Hangsúlyozandó, hogy a DSA magát az online tartalmat nem szabályozza, csupán elvárja az online platformot üzemeltető szolgáltatóktól, hogy egy olyan hatékony belső panaszkezelési rendszert üzemeltessenek, amely lehetővé teszi a felhasználói panaszok benyújtását, amennyiben azok úgy ítélik meg, hogy egy, az adott online platformon elérhető információ egy tagállamban jogellenes, vagy nem egyeztethető össze magának a szolgáltatónak a szerződési feltételeivel. A választások kapcsán is fontos, hogy abban az esetben, ha egy felhasználó úgy véli, hogy az egy platformon jogellenes vagy a platform felhasználási szabályaiba ütköző tartalmat észlel, akkor jelenteni tudja ezt a platform felé. Az NMHH ezért bejelentés folyamatát lépésenként bemutató leírásokat tett közzé felhasználók számára, hogy segítséget nyújtson a felhasználók számára a DSA-ban biztosított jogaik gyakorlásában*437*.

3.5 A kutatói adathozzáféréssel kapcsolatos tájékoztatók

A DSA 40. cikke hozzáférést biztosít a VLOPSE-k adataihoz – többek között a polgári közbeszédre és a választási folyamatokra kifejtett tényleges vagy előrelátható negatív hatásokra vonatkozó adatokhoz – a rendszerszintű kockázatokkal foglalkozó, valamint a VLOPSE-k által elfogadott kockázatcsökkentési intézkedések megfelelőségére, hatékonyságára és hatásaira irányuló értékeléseket végző kutatók számára. A kutatói adathozzáférés iránt érdeklődők tájékoztatás érdekében az NMHH a honlapján*438*, valamint az onlineplatformok.hu oldalon*439* ezzel kapcsolatos leírást tett közzé, továbbá megjelölte a kapcsolattartási pontot, melyen keresztül a kutatók felvehetik a kapcsolatot az NMHH-val. A választást megelőző időszakban az NMHH-hoz forduló kutatókkal külön is egyeztettek a hatóság munkatársai az adathozzáférési igények kapcsán felmerülő kérdésekről.

3.6 Az NMHH hatáskörével kapcsolatos közlemények

A hivatalos kampányidőszak a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel 50 nappal a választás dátuma (2026. április 12.) előtt, azaz 2026. február 21-én kezdődött meg. A kampányidőszak kezdetekor az NMHH közleményt tett ki a honlapján*440* az országgyűlési választások kampányidőszakában közzétett médiatartalmakkal és az online platformokon megjelenő tartalmakkal kapcsolatban. Az NMHH közleményében rögzítette, hogy a közösségimédia-felületek nem minősülnek sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatónak a magyar jog szerint; továbbá hogy az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok egyes kötelezettségei – például a rendszerszintű kockázatok kezelése – tekintetében az Európai Bizottság rendelkezik kizárólagos hatáskörrel. Az NMHH Elnöke a DSA-ban foglalt kötelezettségeknek való megfelelést, valamint az uniós rendelet feltételezett megsértését kizárólag a Magyarországon letelepedett szolgáltatók tekintetében vizsgálhatja, és nem tölt be tartalommoderálási szerepkört a közvetítő szolgáltatók jogellenes tartalmakkal kapcsolatos döntései vonatkozásában. A közlemény kitért arra is, hogy az NMHH Elnökének a választásokkal kapcsolatos feladata a választási folyamatokkal összefüggésben felmerülő rendszerszintű kockázatok elleni fellépéssel kapcsolatos információmegosztás tagállami koordinálása.

A hivatalos kampányidőszak kezdete előtt, de már a választáshoz kapcsolódóan tett közzé a budapesti Fidesz a Facebook oldalán egy MI használatával készített videót*441*, amelyen egy magyar kislány az apját várja haza, miközben a fronton egy magyar katonát – a videó sugallata szerint az apját – kivégeznek. A videó üzenete szerint „Ez most még csak rémálom, de Brüsszel arra készül, hogy valósággá váljon. A Fidesz a biztos választás.” A videó jelentős közfelháborodást keltett, az NMHH-hoz is számos megkeresés érkezett emailben, amelyben az ügy kivizsgálására, valamint a jövőbeni hasonló tartalmak megelőzéséhez szükséges intézkedések meghozatalára kérték a hatóságot (a DSA 53. cikke szerinti panaszként minősülő beadványt ugyanakkor nem nyújtottak be az NMHH Elnökéhez, mint digitális szolgáltatási koordinátorhoz). Egy magyar párt elnöke több nyílt levelet is intézett az NMHH Elnökéhez a tárgyban, melyben kérte a hatóság fellépését az ügyben. Mindezekkel összefüggésben az NMHH közleményt tett közzé honlapján, amelyben tisztázta az Elnöknek, mint DSC-nek a más tagállamban székhellyel rendelkező online platformokon elérhető tartalmakkal kapcsolatos hatáskörét*442*. Az NMHH Elnöke fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az NMHH a hatályos jogszabályokban meghatározott keretek között végzi munkáját, ezért – törvényi kötelezettségének eleget téve – bármely ügy kapcsán elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy az adott tárgyban rendelkezik-e hatáskörrel. Ebből következően csak azon ügyekkel foglalkozhat hatósági eljárás keretei között, amelyekkel kapcsolatban hatásköre megállapítható, nyilvános véleményt pedig hatósági eljáráson kívül egyébként a hatáskörébe nem tartozó egyedi ügyekben nem formálhat. A hatályos szabályozás ugyanakkor nem terjed ki a felhasználók által közzétett tartalmak közvetlen felügyeletére, sem a DSA, sem a nemzeti jogszabályok nem ruházzák fel a digitális szolgáltatások koordinátort az online platformon megjelenő tartalmak vizsgálatára vonatkozó hatáskörrel, és nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely alapján az NMHH Elnöke elrendelhetné a tartalom eltávolítását egy online platformról. A DSA alapján a platformszolgáltatóknak kell elsődleges döntést hozni arról, hogy egy felhasználó által közzétett tartalom jogellenes-e, illetve megsérti-e a felhasználási feltételeket (irányelveket), és ehhez képest a tartalmat indokolt-e eltávolítani vagy sem. Az online platformok kötelezettsége, hogy megfelelő bejelentőfelületet biztosítsanak a felhasználók számára, hogy a jogellenes, illetve káros tartalmakkal kapcsolatos bejelentéseiket a platform felé megtegyék, valamint, hogy a bejelentések alapján hozott döntéseikről a jogszabályi előírásoknak megfelelően tájékoztatást adjanak. Továbbá a közlemény rögzítette, hogy az NMHH Elnöke, mint magyarországi digitális szolgáltatások koordinátora kizárólag a Magyarországon letelepedett szolgáltatók tekintetében vizsgálhatja a DSA szerinti – ideértve a DSA 16. és 17. cikkében meghatározott – kötelezettségeknek való megfelelést és a DSA vélelmezett megsértését, és nincs tartalommoderálási szerepe a közvetítő szolgáltatók illegális tartalmakkal kapcsolatos döntései tekintetében. Az NMHH részére érkezett megkeresések és a nyilvánosan elérhető információk alapján jelentős számban jelentették be a kifogásolt videót a Facebook részére, azonban a videó továbbra is elérhető. A kifogásolt tartalom a Facebookon került közzétételre, az érintett szolgáltatást az Írországban letelepedett Meta üzemelteti, mely szolgáltatóval szemben, a tevékenysége felügyelete tárgyában az NMHH Elnöke a DSA szabályai alapján nem járhat el.

4. A kampányidőszakban végzett tevékenység és a választással kapcsolatos kockázatok nyomon követése

A Választási eszköztár alapján az online platformokon előforduló incidensekre való reagálás tekintetében a digitális szolgáltatási koordinátorok a kollektív felkészültség támogatására törekednek, amely lehetővé teszi a választások körüli – azok integritására vagy a közbiztonságra nézve következményekkel járó – potenciális incidensekre való eredményes és összehangolt reagálást incidenskezelési protokollok és hálózatok létrehozásával, az érintett feleknek a kulcsfontosságú eszkalációs csatornákba való bevonásával.

4.1. Az NMHH képessége az incidensbejelentések fogadására és eszkalálására

Az NMHH felkészült az esetleges incidensekről szóló jelzések fogadására, illetve az incidens tárgyában érkező megalapozott jelzések esetében azok eszkalálására:

• Az NMHH számára számos elérhetőségen keresztül - elektronikusan vagy postai úton is, illetve a személyes ügyfélszolgálat útján – bárki tehet bejelentést, illetve intézhet megkeresést. Az NMHH mindezen csatornákon történő esetleges incidensbejelentések fogadására és kezelésére előzetesen felkészült.
• Az érintett VLOPSE szolgáltatók felé eszkalációs csatornákat létesített az NMHH (ld. a fenti 2.2. pont), hogy a hozzá érkező, valamely VLOPSE szolgáltató platformját érintő bejelentés esetén az incidenst jelezhesse a platform részére. A rendelkezésre álló eszkalációs csatornák működését (válaszadás, esetleges nem várt technikai akadályok) az érintett szolgáltatókkal való egyeztetés alapján tesztelte a hatóság és nem tapasztalt a tesztek során fennakadást.
• A választások kapcsán érintett társhatóságok által esetlegesen észlelt Incidensek NMHH részére történő jelzése érdekében az NMHH a társhatóságok számára külön erre a célra dedikált elektronikus kapcsolattartási címet adott meg, valamint a sürgős kapcsolatfelvétel érdekében további elérhetőségeket is megadott. Mindemellett az NMHH az információmegosztási, valamint koordinációs feladatai ellátása útján előmozdította, hogy a választási folyamatban érintett hatóságok a VLOPSE-k által e célra létesített eszkalációs csatornákat maguk is közvetlenül használhassák annak érdekében, hogy az általuk észlelt esetleges problémás tartalmakat vagy incidenseket közvetlenül jelezhessék a platformok részére. A visszajelzések alapján több hatóság is kiépített közvetlen eszkalációs csatornát a VLOPSE szolgáltatók felé.
• Az előre meghatározott protokoll fontos eleme annak, hogy egy esetleges incidensről való tudomásszerzés esetében az NMHH a lehető leggyorsabban legyen képes reagálni. A bejelentések kezelésének és az esetleges eszkalációs folyamatoknak az egységesítése érdekében az NMHH-nak a bejelentések vizsgálatába, valamint az incidenseknek a platformszolgáltatók irányába történő eszkalálásába bevont munkatársai részére részletes leírás készült.
• Az esetleges incidensre vonatkozó – bármely csatornán érkező - bejelentések megfelelő időben történő kezelése érdekében az NMHH kijelölt munkatársai (ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó, valamint a digitális szolgáltatási koordinátori feladat ellátásával foglalkozó munkatársak) a hivatali munkarend szerinti munkaidőn kívül is figyelték a jelzések beérkezését. Ezen készenléti időszak a választást megelőző két héttel kezdődött és a választás napját követő hét végéig tartott.

Az NMHH Elnökéhez, mint DSC-hez a választások integritását veszélyeztető incidensre vagy rendszerszintű kockázat jelenlétére utaló jelzés nem érkezett. Továbbá, bár a jelöltek és jelölőszervezetek jelentős mértékben használták a közösségi média felületeket a választási kampányuk részeként, és a 2026. évi országgyűlési választást kiemelten élénk társadalmi érdeklődés és fokozottabb közhangulat kísérte, amelyre tekintettel rendkívüli aktivitás volt megfigyelhető a választásokhoz kapcsolódó valamennyi, így az online térben tapasztalt jelenségek témájában is a különböző sajtóorgánumoknál, hírportáloknál, elemző szervezeteknél, valamint a kormányzati kommunikáció során*443*, az NMHH Elnökéhez, mint digitális szolgáltatási koordinátorhoz sem felhasználói oldalról, sem társhatósági oldalról nem érkezett olyan jelzés, amely alapján e minőségben, a jogszabályok által meghatározott hatáskörében az Elnök eljárása vagy vizsgálat kezdeményezése vált volna szükségessé.

4.2. Az NVB-nek a közösségi média felületeken közzétett tartalmakkal kapcsolatos határozatai

Az NVB a magyar választási rendszer egyik központi szerveként kiemelt szerepet játszik a választási jogorvoslati rendszerben. A magyar választási intézményrendszer lehetővé teszi kifogás előterjesztését a választási bizottságok, illetve az NVB részére jogszabálysértés észlelése esetén. Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani. Az NVB nem csak másodfokú, hanem elsőfokú hatáskörrel is rendelkezik a jogszabálysértések elbírálása során: feladat-és hatáskörében eljárva bizonyos ügytípusokban elsőfokon dönt a jogszabálysértések tárgyában hozzá érkező kifogásokról, és elbírálja az országgyűlési egyéni választókerületi és területi választási bizottságok által elsőfokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezéseket*444*. Az NVB döntései nyilvánosan elérhetőek*445*.

Az NVB elnökének az NVB-nek az országgyűlési képviselők 2026. április 12-én megtartott általános választásán végzett tevékenységéről szóló általános jelentése*446* alapján az NVB számos, a közösségi média platformokon megjelent tartalmakkal kapcsolatos, hozzá érkezett kifogás és jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntést. Az alábbi tárgykörökben hozott határozatok emelendők ki:

• Azon esetek, amikor egy hivatalban lévő – de az országgyűlési választás során nem jelölt – polgármester a közösségi oldalán olyan bejegyzést, videót tett közzé, amelyben nyíltan vagy burkoltan valamelyik jelölő szervezet mellett, vagy ellen foglalt állást.
• Jelöltek, jelölő szervezetek, illetve mások által a jelölő szervezetekre vonatkozóan tett negatív kijelentések valóságtartalmával kapcsolatos ügyek (jogerősen ebben a választási eljárásban nem született döntés hamis tényállítás miatt az NVB által elbírált ügyekben).
• A szavazás időpontjával, illetve módjával kapcsolatos megtévesztő információk közzététele a közösségi oldalakon.
• A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásához kapcsolódó közösségi oldalak vonatkozásában a kiegyensúlyozottság követelménye teljesülésének vizsgálata (e körben a Kúria és az Alkotmánybíróság több alkalommal egymáshoz képest eltérő jogértelmezést fogadott el*447*).

4.3. A platformok által végzett tartalommoderálás

A dezinformáció visszaszorítását célzó magatartási kódex*448* alapján a kódexet aláíró szolgáltatók létrehozták a „rapid response system”-et, azaz gyorsreagálási mechanizmust (a továbbiakban: RRS), amely a választások és válsághelyzetek idején az együttműködésük alapvető keretét képezi, kiegészítve a platformok incidenskezelési mechanizmusait. Az RRS célja a választási időszakokban észlelt, az online tartalomszolgáltatók szabályait esetlegesen sértő, választással kapcsolatos tartalmak, incidensek észlelése és kiértékelése. Egy adott időszakra rendszeresített kommunikációs és koordinációs csatornaként működik, ahol a résztvevők (pl. az online platformok, tényellenőrök, civil szervezetek) jelzéseket küldenek egymásnak a potenciálisan káros tartalmakról, így ennek keretében gyorsan jelezhetik egymásnak a problémás tartalmakat vagy koordinált manipulációs kampányokat. Az RRS együttműködés önmagában nem végez tartalommoderálást, a tényleges intézkedéseket az egyes platformok saját szabályzataik alapján hozzák meg. Az együttműködésnek nem része sem az Európai Bizottság, sem az egyes tagállami digitális szolgáltatási koordinátorok. A magyarországi választások tekintetében 2026. március 16-án aktiválták az RRS-t. Az RRS-ben résztvevők az ennek keretében végzett munkával kapcsolatban nem osztanak meg információt a tagállami digitális szolgáltatási koordinátorral, ugyanakkor utólagosan nyilvános jelentést készítenek a tevékenységükről (a magyar országgyűlési választásokat is felölelő időszak jelentései a jelen beszámoló készítésének időpontjában még nem állnak rendelkezésre)*449*.

A VLOPSE-k közül a TikTok honlapján elérhető, a titkos befolyásolási műveletekről készített havi jelentésekben*450* pontos számok szerepelnek arról, hogy a platformon Magyarország politikai diskurzusát célzó, a szolgáltató által azonosított hálózatok hány fiókot érintettek és hány követővel rendelkeztek (azon fiókok összesített száma, amelyek egy adott hálózaton belüli fiókot követtek annak eltávolításakor).

A TikTok legfrissebb, publikusan elérhető jelentései alapján

• a 2026. március 1. és 31. közötti időszakban a TikTok felfedezett, majd eltávolított
  • egy Magyarországról működő és magyar közönséget megcélzó hálózatot, amely hálózat mögött álló személyek hamis fiókokat hoztak létre (kitalált személyiségekkel, profilképként stockfotókkal, vagy egyéb nem eredeti képpel) annak érdekében, hogy mesterségesen felerősítsék a Tisza Pártot kritizáló narratívákat – a hálózat 91 fiókból állt, és 246 követővel rendelkezett.
  • egy Magyarországról működő és magyar közönséget megcélzó hálózatot, amely hálózat mögött álló személyek hamis fiókokat hoztak létre (mesterséges intelligencia által generált profilképekkel) annak érdekében, hogy mesterségesen felerősítsék a Fideszt kritizáló narratívákat – a hálózat 62 fiókból állt, és 1452 követővel rendelkezett.
• a 2026. február 1. és 28. közötti időszakban a TikTok felfedezett, majd eltávolított
  • egy Magyarországról működő és magyar közönséget megcélzó hálózatot, amely hálózat mögött álló személyek mesterséges intelligenciával generált tartalmakat tettek közzé üzeneteinek alátámasztására annak érdekében, hogy mesterségesen felerősítsék a Tisza Pártot kritizáló narratívákat – a hálózat 107 fiókból állt, és 37 070 követővel rendelkezett.
  • egy Ukrajnából működő, és európai közönséget megcélzó hálózatot, amely mögött álló személyek hamis fiókokat hoztak létre annak érdekében, hogy bizonyos európai politikai személyiségeket, például Orbán Viktort, Magyarország akkori miniszterelnökét, lejárassák (a hálózat olyan fiókokat hozott létre, amelyeket hírportálokként tüntetett fel) - a hálózat 45 fiókból állt, és 47 114 követővel rendelkezett.
• a 2025. december 1. és 31. közötti időszakban a TikTok felfedezett, majd eltávolított egy Magyarországról működő és magyar közönséget megcélzó hálózatot, amely hálózat mögött álló személyek hamis fiókokat hoztak létre annak érdekében, hogy mesterségesen felerősítsék a Fidesz politikai párt számára kedvező narratívákat (a hálózat saját tartalmait lájkolta és megosztotta annak érdekében, hogy mesterségesen növelje azok elérhetőségét) – a hálózat 28 fiókból állt, és 18 247 követővel rendelkezett.
• a 2025. november 1. és 30. közötti időszakban a TikTok felfedezett, majd eltávolított egy Magyarországról működő és magyar közönséget megcélzó hálózatot, amely hálózat mögött álló személyek hamis fiókokat hoztak létre annak érdekében, hogy a Fidesz politikai párt számára kedvező narratívákat terjesszenek (a hálózat több online platformon is összehangoltan működött) – a hálózat 95 fiókból állt, és 131 342 követővel rendelkezett.

A 2026. évi magyarországi választások kapcsán érintett további VLOPSE-k honlapjain nem érhető még el a jelen beszámoló készítésének időpontjában a választási kampány időszakára vonatkozó jelentés.

5. Konklúziók

5.1. Az online platformokon közzétett tartalmak felülvizsgálatával kapcsolatos hatáskörök hatékony gyakorlása

Az NVB a jelen beszámolóban is hivatkozott hatáskörének keretei között vizsgálhatja a hozzá érkező kifogások, illetve jogorvoslati kérelmek esetén az online platformokon közzétett tartalmak jogszabályoknak való megfelelőségét. Az NMHH álláspontja szerint a választásban érintett hatóságok hatásköreinek pontos, érthető és következetes megjelölése is szerepet játszhatott abban, hogy a kampány időszakában a közösségi média felületeken megjelenített tartalmakkal kapcsolatos kifogások a választási bizottságokhoz, és nem az NMHH – mint az online platformokon közzétett felhasználói tartalmak tekintetében felügyeleti hatáskörrel nem rendelkező hatóság – részére kerültek benyújtásra. Az NVB-nek az online platformokon megjelenített tartalmakkal kapcsolatos kifogások, illetve jogorvoslati kérelmek alapján történő eljárásában hozható érdemi döntések kapcsán indokolt lehet annak vizsgálata, hogy az NVB döntésével kötelezhesse a jogsértőnek talált tartalom eltávolítására a tartalom megjelenítésének felületet biztosító online platformot. A VLOPSE szolgáltatókkal létesített eszkalációs csatornák biztosíthatják azt, hogy e döntésekről a szolgáltatók az NVB eljárására irányadó magyar jogszabályok szerinti hivatalos közlés mellett rövid időn belül értesülhessenek és a szükséges intézkedéseket megtehessék.

5.2. A dezinformációval kapcsolatos hatáskörök tisztázása, az érintett hatóságok együttműködése feltételeinek biztosítása

A közéleti tájékozódás, a politikai viták, a kampányüzenetek terjesztése, valamint a választói mozgósítás egyre nagyobb része online felületeken zajlik. Ez a változás sok lehetőséget teremtett, ugyanakkor új kockázatokat is eredményezett, és ezek a kockázatok a választási időszakban különösen élesen jelentkeznek. Ez egyik kiemelt kockázat a dezinformáció terjedése, illetve a választási folyamatokba történő külföldi beavatkozásra tett, különféle technikák alkalmazásával megvalósuló kísérletek.

A hangsúly jelentős részben az online térre került, azon belül is a platformokra. Itt a terjedés sebessége, a közvetlenség és mindenekelőtt a személyre szabott tartalomkínálat olyan sajátosságokat jelent, amelyek a korábbi eszközökkel nehezen kezelhetők. A célzott elérés, a gyors amplifikáció, a határokon átnyúló kampányhatások, valamint a szervezett befolyásolási kísérletek mind olyan jelenségek, amelyekre a közintézményeknek és a szolgáltatóknak is felkészülten kell reagálniuk. A dezinformáció terjedésének megakadályozásával és az MI generált tartalmakkal, deepfake videókkal kapcsolatban a jogszabályok a szolgáltatókra – így pl. a közösségi média felületeket üzemeltető szolgáltatókra – rónak kötelezettségeket. A VLOPSE-kat a DSA alapján terhelő, ezzel összefüggő kötelezettségek felügyelete tárgyában – a DSA joghatósági és hatásköri szabályaiból eredően – más tagállami hatóságok, illetve az Európai Bizottság járhat el akkor is, ha egyébként az MI generált tartalmak a magyarországi választási eljárások kapcsán jelennek meg a különféle platformokon. Fontos rögzíteni továbbá, hogy az online térben (akár Magyarországon, akár más tagállamban letelepedett szolgáltatok felületein) megjelenő dezinformáció vagy a külföldi beavatkozás hivatalbóli észlelésére, és ezek azonosítására sem rendelkezik az NMHH hatósági hatáskörrel.

A választások tisztaságának és átláthatóságának megőrzése érdekében történő, a dezinformáció vagy a külföldi beavatkozás elleni fellépés komplex feladat. A hazai és az uniós szabályozási keretek, továbbá az offline és online kampánytechnikák együttélése olyan helyzetet eredményez, amelyben a szereplők közötti koordináció kiemelt jelentőségű és a pontosan körülhatárolt, jogszabályon alapuló kompetenciák telepítése nélkül nem végezhető hatékonyan. A jogellenes tartalmak bármely típusával szembeni hatékony és jogszerű hatósági fellépés egyik biztosítéka, hogy valamennyi hatóság a jogi hatáskörök pontos ismerete mellett annak figyelembevételével járjon el. Szükséges lenne annak tisztázása és – esetleges jogalkotás útján történő – pontosítása, hogy ezen feladatokat mely hatóság vagy hatóságok látják el, továbbá, hogy a választási eljárások kapcsán a dezinformáció és a külföldi befolyásolás elleni fellépéssel kapcsolatos közös feladatok ellátása érdekében az információ megosztása milyen feltételek és milyen keretrendszer mellett lehetséges az érintett hatóságok között. Mindezek szükségességét a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatal Nemzetközi Választási Megfigyelési Missziójának előzetes megállapításokat és következtetéseket tartalmazó jelentése is alátámasztja*451*.

1. Példák az NMHH közösségi média felületein közzétett, a felhasználók tudatosítását szolgáló üzenetekre, tartalmakra

1. Mesterséges intelligencia és deepfake

   Félnünk kell a mesterséges intelligenciától?

   Pamkutya is arról beszél, hogy ma már nem lehet biztosan tudni, hogy a videókban valódi embereket látunk vagy sem.

2. A jogellenes tartalmak platformok felé történő bejelentése

   Biztonságosabbá teheted az online világot.

   Jogellenes vagy káros tartalom bejelentése online platformokon

3. A felhasználó fiók korlátozása esetén a felhasználót megillető jogokkal kapcsolatos videó

   Törölték vagy korlátozták a fiókodat egy közösségi platformon?

4. Dezinformáció

   Hamis hírek – A dezinformáció jogi szabályozása

   Dezinformáció, vélemény, álhír: hol a határ? – NMHH Podcast: Dr. Papp János Tamás, Dr. Török Bernát

   Platformok, algoritmusok, üzleti érdekek – NMHH Podcast: Ződi Zsolt, Papp János Tamás

   Kamuprofilok, álhírek és kommentgyártók küzdenek a választók figyelméért a közösségimédia-felületeken

2. Az NMHH különböző szervezetekkel való együttműködésével, influenszerek bevonásával, iskolai felvilágosító kampányok, kiadványokkal, konferenciákkal, interaktív előadásokkal kapcsolatosan közzétett tartalmainak elérhetőségei:

kategóriagyermekek és kiskorúak védelme

Digitális egyensúly gyermekkorban – új szakértői videósorozat indul

„Tanácsok egy képernyőmentesebb gyermekkorért” címmel ismeretterjesztő, a családokat megszólító videósorozatot indít a Bethesda Gyermekkórház és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

2026. március 20.

kategóriaNMHH Partneriskola Program

az írás képgalériát tartalmaz, a képek száma

5

Elstartolt az NMHH Partneriskola Programja

Szakmai konferencia keretében mutatta be május 31-én az NMHH a digitális gyermekvédelem területén meghirdetett legújabb kezdeményezését, a Partneriskola Programot.

2024. június 1.

kategóriaNet-Coach

az írás képgalériát tartalmaz, a képek száma

5

Biztonság a digitális világban címmel rendezte meg nyitókonferenciáját a NET-COACH Egyesület

A szakmai eseményen az előadók bemutatták, hogy az együttműködés hogyan segíti a gyermekek és szüleik, valamint a pedagógusok digitális médiaértését.

2026. március 16.

kategóriatudatos médiahasználat

az írás videót tartalmaz

A digitális egyensúly a családban kezdődik

A február 10-ei világnap idén több mint 160 országban ösztönzi a felhasználókat a tudatos és felelős online jelenlétre.

2026. február 10.

kategóriagyermekek és kiskorúak védelme

Sztorik a zsebben: gyermeknapon debütál az NMHH új kiadványa

A gyermekek biztonsága kerül fókuszba május 25-én és 26-án a Városligeti Gyermeknapon. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett rendezvényen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is ott lesz.

2024. május 24.

Családi kisokos – fedezzétek fel együtt az MI világát!

2025. október 22.

kategóriakonferencia

az írás új ablakban nyílik

MI tudja? Ki tudja? – Mesterségesintelligencia-tudatosság és -készségek

2026. május 30.

kategóriainfluenszerek

az írás új ablakban nyílik

A vélemény bajnokai – influenszerek a médiában

2026. május 30.

kategóriakonferencia

„Nem minden illegális, ami káros” – fókuszban a digitális tartalmak hitelessége

„Közvetítés és a meggyőzés – a személyes és a digitális hitelesség ereje és dinamikái” címmel, rendkívüli érdeklődés mellett tartotta meg negyedik közös médiatudatossági konferenciáját az NMHH és a PPKE.

2025. november 14.

kategóriakonferencia

Közvetítés és a meggyőzés – A személyes és a digitális hitelesség ereje és dinamikái

A konferencia a média és közösségi média közvetítő és befolyásoló hatásait vizsgálja.

2025. november 5.

kategóriaKoltay András

A dezinformáció terjedése a közösségi média innovációja

A konferencia visszatérő témája volt az online platformok európai szabályozása, ezen belül is a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA), amely arra törekszik, hogy kiegyensúlyozza a platformok és felhasználók között kialakult egyenlőtlenséget.

2025. június 30.

az írás esemény

Abszolút tiltás és teljes szabadság között – A produktív médiahasználat logikája

2025. november 6.

kategóriaMobil a családom? – NMHH program

az írás videót tartalmaz

Bemutatkozott a megújult „Mobil a családom?” előadás

Eddig elsősorban a szülőket és gyermekeiket szólította meg, de hamarosan közoktatási intézményekbe is ellátogat az NMHH és a Momentán Társulat újragondolt, kifejezetten az iskolák és a diákok igényeire szabott eseménysorozata.

2026. május 4.