Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban (2025. január 1. – december 31.)
Az NMHH a francia médiahatóság módszertanát felhasználva, több mint egy évtizede követi nyomon a különböző társadalmi csoportok és magyarországi kisebbségek megjelenéseit a vezető médiaszolgáltatások hírműsoraiban. Az összefoglaló tanulmányok rendszeresen megjelentek a hatóság honlapján, illetve ez a másodelemzés képezte alapját a számos társszervezettől, minisztériumtól, illetve nemzetközi intézménytől érkező adatkérések teljesítésének.
Bevezetés
A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével, valamint mennyiben válnak fogékonnyá az egyes társadalmi csoportok problémái iránt. A hazai médiaszolgáltatók közvetve befolyásolhatják a magyarországi társadalmi szolidaritás és ezzel összefüggésben a társadalmi kohézió alakulását.
A 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról a közszolgálati médiaszolgáltatás esetében kifejezetten kiemeli a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos célokat. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatásnak fontos feladata a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, a társadalom speciális csoportjainak (nemzetiségek, vallási közösségek, hátrányos helyzetben lévő csoportok, fogyatékossággal élők, határon túli magyar kisebbségek) bemutatása.
A törvény 83. § (1) bekezdése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás célja:
a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni,
b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása,
c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása,
e) nemzetiségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása,
f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékossággal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése,
g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele,
k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása,
l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára.
Mindezt figyelembe véve, az NMHH azt vizsgálta, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok, a határon túli magyarok, a bevándorlók és a fogyatékossággal élők miként jelentek meg a magyarországi hírműsorokban*494*. Emellett kimutatást készített a nemek megoszlásáról is.
A vizsgálati metodika kialakításánál a francia Legfelsőbb Audiovizuális Tanács (CSA – Conseil Supérieur de l’Audiovisuel) által a társadalmi sokszínűség médiában való megjelenéséről készített tanulmányát tekintettük mintának. Franciaországban a médiával kapcsolatban általános elvárás, hogy tartsa tiszteletben a közönség (politikai, vallási, kulturális) sokféleségét, reprezentálja a nemzeti közösség származási és kulturális sokszínűségét, valamint segítse elő a köztársaság integrációját és erősítse az állampolgári szolidaritás érzését. A francia hatóság három műsortípust különös figyelemmel vizsgál: a francia vonatkozású beszámolókat a hírműsorokban, a szórakoztató műsorszámokat és a korábban még be nem mutatott hazai gyártású filmeket. Az NMHH vizsgálata a hírműsorokra terjed ki.
A vizsgálati metodika kialakításánál a francia Legfelsőbb Audiovizuális Tanács (CSA – Conseil Supérieur de l’Audiovisuel) által a társadalmi sokszínűség médiában való megjelenéséről készített tanulmányát tekintettük mintának. Franciaországban a médiával kapcsolatban általános elvárás, hogy tartsa tiszteletben a közönség (politikai, vallási, kulturális) sokféleségét, reprezentálja a nemzeti közösség származási és kulturális sokszínűségét, valamint segítse elő a köztársaság integrációját és erősítse az állampolgári szolidaritás érzését
A francia hatóság három műsortípust különös figyelemmel vizsgál: a francia vonatkozású beszámolókat a hírműsorokban, a szórakoztató műsorszámokat és a korábban még be nem mutatott hazai gyártású filmeket. Az NMHH vizsgálata a hírműsorokra terjed ki.
A vizsgálat mintája
Elemzésünk az alábbi médiumokat, illetve műsorokat foglalta magába: M1: Híradó (esti); Duna: Híradó; Kossuth rádió: Jó reggelt, Magyarország!, Déli Krónika, Esti Krónika; TV2: Tények; RTL: Híradó; Magyar ATV: Híradó és Hír TV: Híradó. A fenti műsorszámokat minden megjelenésük alkalmával vizsgálta a hatóság.
1) A gazdasági élet szereplői
A gazdasági élettel foglalkozó hírek szereplőinek megoszlása - a megszokott módon - a szolgáltatás szektor dominanciáját mutatta 71,9 százalékkal, az ipar reprezentánsai 16,6, míg a mezőgazdaság képviselői 11,5 százalékkal részesedtek.
| hírműsorok fajtái | ipari, termelő tevékenységet végző cégek és alkalmazottaik | mezőgazdasági cégek és ott dolgozók, őstermelők, gazdák | a tercier-szféra cégei és alkalmazottai, szolgáltatóipar |
|---|---|---|---|
| közszolgálati hírműsorok | 20,1 | 13,5 | 66,4 |
| kereskedelmi hírműsorok | 16,0 | 8,1 | 75,9 |
| közéleti hírműsorok | 12,1 | 15,0 | 72,8 |
| összesen | 16,6 | 11,5 | 71,9 |
2) Egyházak
A magyarországi egyházak hírműsorokban regisztrált megjelenéseit a történelmi felekezetekhez tartozó személyek dominanciája jellemezte. Az egyes egyházak egymáshoz viszonyított arányait tekintve a Magyar Katolikus Egyház képviselői szerepeltek legtöbbet a híradásokban (63,1%), így reprezentációjuk a 2024-es látványos visszaesés után visszatért a korábbi években megszokott hangsúlyos jelenléthez. Megjelenésük ezúttal a kereskedelmi híradásokban volt a legnagyobb mértékű, de ettől nem sokkal maradtak el a közszolgálati hírműsorok sem. A további eredmények az utóbbi évek trendjeit igazolták vissza. Második helyre ezúttal is a Magyar Református Egyház reprezentánsai kerültek (12,1%), őket a zsidó felekezetek (11,6%), a Magyarországi Evangélikus Egyház (6,1%), végül jelentősen lemaradva a Görögkatolikus Metropólia (0,6%) prominensei követték a sorban. Az egyéb egyházak együttesen 6,5 százalékos eredménnyel szerepeltek.
| hírműsorok fajtái | Magyar Katolikus Egyház | Görögkatolikus Metropólia | Magyarországi Református Egyház | Magyarországi Evangélikus Egyház | magyarországi zsidó szervezetek | egyéb egyházak |
|---|---|---|---|---|---|---|
| közszolgálati hírműsorok | 67,1 | 0,5 | 13,7 | 8,6 | 7,6 | 2,5 |
| kereskedelmi hírműsorok | 67,9 | 0,6 | 9,1 | 1,2 | 7,9 | 13,3 |
| közéleti hírműsorok | 41,8 | 1,3 | 8,9 | 1,3 | 31,6 | 15,2 |
| összesen | 63,1 | 0,6 | 12,1 | 6,1 | 11,6 | 6,5 |
| egyházi szereplő | esetszám | százalék |
|---|---|---|
| Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek | 129 | 13,5 |
| Zagyva Richárd országos igazgató, Katolikus Karitász | 34 | 3,6 |
| Steinbach József református püspök | 24 | 2,5 |
| Fischl Vilmos evangélikus lelkész, főtitkár, Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa | 19 | 2,0 |
| Szemerei János evangélikus püspök | 19 | 2,0 |
| Iványi Gábor lelkész, Magyar Evangéliumi Testvérközösség | 17 | 1,8 |
| Grósz Andor elnök, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | 17 | 1,8 |
| Veres András volt elnök, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia | 12 | 1,3 |
| Balog Zoltán református püspök | 9 | 0,9 |
| Köves Slomó rabbi, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség | 9 | 0,9 |
3) Civil szervezetek
A csoporton belül - a korábbi évekhez hasonlóan - továbbra is az országos szervezetek szerepeltek kiemelkedő arányban. Őket jócskán lemaradva követték a külföldi szervezetek magyarországi intézményeinek reprezentánsai, valamint a helyi társulások, s végül a fogyatékossággal élők képviselői.
| hírműsorok fajtái | országos civil szervezetek | külföldi civil szervezetek magyarországi intézményei | fogyatékossággal élők érdekvédelmi szervezetei | helyi civil szervezetek |
|---|---|---|---|---|
| közszolgálati hírműsorok | 79,2 | 15,1 | 1,6 | 4,0 |
| kereskedelmi hírműsorok | 68,7 | 12,9 | 2,4 | 15,9 |
| közéleti hírműsorok | 61,9 | 17,2 | 1,5 | 19,3 |
| összesen | 71,1 | 14,7 | 1,9 | 12,3 |
| civil szereplő | esetszám | százalék |
|---|---|---|
| Gáncs Kristóf kommunikációs igazgató, Ökumenikus Segélyszervezet | 70 | 3 |
| Ligeti Miklós jogi igazgató, Transparency International | 40 | 1,7 |
| Király Nóra alapító, Fiatal Családosok Klubja | 28 | 1,2 |
| Herczegh Anita kuratóriumi elnök, Regőczi István Alapítvány – a Koronavírus Árváiért | 27 | 1,2 |
| ifj. Lomnici Zoltán szóvivő, Civil Összefogás Fórum | 24 | 1 |
| Korányi Dávid alapító, Action for Democracy | 23 | 1 |
| Lehel László elnök-igazgató, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet | 22 | 0,9 |
| Csáky Csongor elnök, Rákóczi Szövetség | 20 | 0,9 |
| Áder János kuratóriumi elnök, Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Regőczi István Alapítvány – a Koronavírus Árváiért egyik alapítója | 13 | 0,6 |
| Dorner Lajos elnök, Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület | 12 | 0,5 |
4) Szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek
A szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek képviselőinek egymáshoz viszonyított megjelenési aránya a híradásokban összességében 17,9-82,1 százalék volt.
| hírműsorok fajtái | szakszervezetek | érdekvédelmi szervezetek |
|---|---|---|
| közszolgálati hírműsorok | 6,4 | 93,6 |
| kereskedelmi hírműsorok | 30,6 | 69,4 |
| közéleti hírműsorok | 25,3 | 74,7 |
| összesen | 17,9 | 82,1 |
| szakszervezeti/érdekvédelmi aktor | esetszám | százalék |
|---|---|---|
| Jakab István elnök, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége | 75 | 4,1 |
| Cseh Tibor főtitkár, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége | 66 | 3,6 |
| Kozá Tamás főtitkár, Országos Kereskedelmi Szövetség | 59 | 3,2 |
| Nagy Elek elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara | 50 | 2,7 |
| Koji László elnök, Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége | 45 | 2,4 |
| Nagy Erzsébet választmányi tag, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete | 44 | 2,4 |
| Naszályi Gábor elnök, Egységes Közlekedési Szakszervezet | 37 | 2 |
| Horváth Péter elnök, Nemzeti Pedagógus Kar | 35 | 1,9 |
| Apáti Ferenc elnök, FruitVeB | 29 | 1,6 |
| Álmos Péter elnök, Magyar Orvosi Kamara | 29 | 1,6 |
5) Inaktívak
A társadalom munkaerőpiaci szempontból inaktív csoportjai között a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) és a nyugdíjasok megjelenései domináltak, előbbiek legerőteljesebben a közszolgálati, utóbbiak a közéleti híradókban tűntek fel. A munkanélküliek (0,1%) és a hajléktalanok (1,3%) szinte láthatatlanok voltak a híradások tudósításaiban.
| hírműsorok fajtái | gyerekek, óvodások, diákok, egyetemisták | munkanélküliek | hajléktalanok | nyugdíjasok |
|---|---|---|---|---|
| közszolgálati hírműsorok | 55,3 | 0,1 | 0,4 | 44,2 |
| kereskedelmi hírműsorok | 48,6 | 0,2 | 1,3 | 50,0 |
| közéleti hírműsorok | 43,1 | 0,2 | 2,8 | 53,9 |
| összesen | 49,2 | 0,1 | 1,3 | 49,3 |
6) Kisebbségek
A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők a híradók teljes szereplőgárdájának két százalékát tudhatták magukénak, amely érték megegyezik az évek során mért eredménnyel. Ők leggyakrabban a közszolgálati híradások tudósításaiban kaptak megszólalási lehetőséget.
| hírműsorok fajtái | roma | egyéb magyarországi nemzeti kisebbségi | politikai, gazdasági célból migránsok | gazdasági célból itt élők | határon túli magyar |
|---|---|---|---|---|---|
| közszolgálati hírműsorok | 10,9 | 2,0 | 3,6 | 5,2 | 78,2 |
| kereskedelmi hírműsorok | 43,3 | 1,6 | 2,4 | 26,3 | 26,5 |
| közéleti hírműsorok | 32,9 | 2,3 | 2,9 | 10,8 | 51,1 |
| összesen | 26,0 | 1,9 | 3,0 | 13,6 | 55,5 |
A magyarországi nemzetiségek megjelenéseinek nagy részét a roma kisebbség reprezentánsai tették ki.
| kisebbség | esetszám | százalék |
|---|---|---|
| roma | 839 | 93,1 |
| ukrán | 20 | 2,2 |
| német | 14 | 1,6 |
| lengyel | 6 | 0,7 |
| görög | 5 | 0,6 |
| szerb | 4 | 0,4 |
| szlovén | 4 | 0,4 |
| horvát | 2 | 0,2 |
| szlovák | 2 | 0,2 |
| örmény | 1 | 0,1 |
| ruszin | 1 | 0,1 |
| bolgár | 1 | 0,1 |
| román | 1 | 0,1 |
| nem beazonosítható | 1 | 0,1 |
| összesen | 901 | 100 |
A romák mellett jelentős szerepet töltöttek be a tudósításokban a határon túli magyarok is. A külhoni nevesített szereplők között ezúttal a kárpátaljaiak szerepeltek leggyakrabban.
| határon túli szereplő | esetszám | százalék |
|---|---|---|
| Tseber Roland Ivanovics ukrán tisztviselő | 184 | 10,3 |
| Sebestyén József, az ukrajnai kiképzőtáborban meghalt kárpátaljai magyar | 139 | 7,8 |
| Sándor Fegyir magyarországi ukrán nagykövet | 70 | 3,9 |
| Kelemen Hunor elnök, RMDSZ | 56 | 3,1 |
| Sipos József alapító, KEGYES Alapítvány | 34 | 1,9 |
| Markó Béla volt elnök, RMDSZ | 12 | 0,7 |
| Pásztor Bálint elnök, VMSZ | 11 | 0,6 |
| Ferenc Viktória EP-képviselő | 11 | 0,6 |
| Brenzovics László elnök, KMKSZ | 8 | 0,4 |
| Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere | 6 | 0,3 |
A határon túli magyar szereplők származási helyét tekintve ezúttal Kárpátalja állt az első helyen.
| származási hely | esetszám | százalék |
|---|---|---|
| Kárpátalja | 985 | 55 |
| Erdély | 541 | 30,2 |
| egyéb terület | 103 | 5,8 |
| Felvidék | 61 | 3,4 |
| Vajdaság | 54 | 3 |
| nem beazonosítható | 33 | 1,8 |
| Horvátország | 8 | 0,4 |
| Szlovénia | 6 | 0,3 |
| összesen | 1791 | 100 |
7) Fogyatékossággal élők
A fogyatékossággal élő szereplők megjelenése elenyésző, összességében 0,2 százalék volt a híradókban, azaz továbbra is gyakorlatilag „láthatatlanok” a médiafogyasztók számára. Leggyakrabban (0,4%) a kereskedelmi híradásokban szerepeltek.
| hírműsorok fajtái | fogyatékosággal élő | nem él fogyatékossággal |
|---|---|---|
| közszolgálati hírműsorok | 0,1 | 99,9 |
| kereskedelmi hírműsorok | 0,4 | 99,6 |
| közéleti hírműsorok | 0,1 | 99,9 |
| összesen | 0,2 | 99,8 |
| hírműsorok fajtái | testi fogyatékossággal élő | értelmi fogyatékossággal élő | érzékszervi fogyatékossággal élő | halmozott fogyatékossággal élő |
|---|---|---|---|---|
| közszolgálati hírműsorok | 57,9 | 5,3 | 33,3 | 3,5 |
| kereskedelmi hírműsorok | 54,3 | 20,5 | 16,4 | 8,7 |
| közéleti hírműsorok | 69,6 | 17,4 | 8,7 | 4,3 |
| összesen | 56,2 | 17,4 | 19,1 | 7,4 |
8) A férfi-nő megoszlás
A nemek megjelenési aránya a tudósításokban átlagosan mintegy négyötödös többséget mutatott a férfiak javára. A nők legtöbbet (26,9%) a kereskedelmi hírműsorokban szerepeltek.
| hírműsorok fajtái | férfi | nő |
|---|---|---|
| közszolgálati hírműsorok | 82,6 | 17,4 |
| kereskedelmi hírműsorok | 73,1 | 26,9 |
| közéleti hírműsorok | 82,6 | 17,4 |
| összesen | 79,3 | 20,7 |
Lábjegyzetek
- A kisebbségi csoporthoz való tartozás azonosítása történhet fizikai jellemzők, családi vagy utónév vagy „önbevallás” (amikor egy adott csoporthoz tartozó személy ezt saját magáról kijelenti) alapján, illetve kiderülhet a kontextusból vagy a narrációból (kisebbségi kulturális rendezvény, választás stb.). A fogyatékossággal élők közé azon szereplők sorolandók, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük.