Közlemény építési engedély megadásáról – K/3994-16/2026. számú határozat: Páty, Mézeshegy GPON optikai ellátása

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörében eljárva a következő hirdetményi úton történő tájékoztatást adja a tárgyi eljárásra vonatkozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági ügyben.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a K/3994-16/2026. számú határozattal döntést hozott, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2026. augusztus 11. napján véglegessé vált.

A kifüggesztés és közzététel dátuma: 2026. augusztus 11.

A Hatóság döntése az alábbi:

Határozat

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) az AnyRF Kft. (székhelye: 2030 Érd, Kőműves utca 23.; a továbbiakban: Meghatalmazott) által képviselt Magyar Telekom Nyrt. (székhelye: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.; a továbbiakban: Építtető) részére a PA-133/2025 számú tervdokumentációban (tervező neve: Szakács Milán; jogosultsága: HI-V, HI-VN; kamarai nyilvántartási száma: 13-16040, 13-67039; a továbbiakban: Tervező) alapján a Páty Mézeshegy GPON optikai ellátása megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építésére, mely meglévő alépítmény és oszlop(sor) felhasználásával, valamint új alépítmény és oszlop(sor) építésével valósul meg, és amelynél az építéssel érintett ingatlanok helyrajzi számai:

Páty, hrsz. 1835, 1117, 4905, 1822, 070/2, 3617/1, 2299, 045/32, 090, 0100/1, 0100/6, 0100/9, 099, 0100/130, 0100/358, 0100/8, 039, 045/83, 045/90, 045/94, 045/95, 045/96, 045/97, 076, 089/2, 097, 1823, 1836, 1837, 3001/1, 3001/2, 3003/1, 3003/2, 3003/6, 3022, 3023, 3024/1, 3029/1, 3029/10, 3029/11, 3029/12, 3029/2, 3029/3, 3029/4, 3029/6, 3029/9, 3030, 3031, 3035, 3036, 3037, 3038, 3039, 3048, 3049, 3050, 3051/1, 3051/3, 3052/2, 3054, 3065/1, 3066, 3073, 3074/1, 3081/1, 3081/2, 3084/1, 3088/1, 3088/2, 3089/2, 3091/3, 3093, 3097, 3100/2, 3103, 3114, 3115, 3116, 3117, 3118, 3119, 3120, 3121, 3122, 3126, 3132/3, 3132/4, 3132/5, 3135, 3136, 3137/2, 3139, 3140, 3141/2, 3142, 3143, 3144, 3146, 3147/2, 3147/3, 3147/4, 3150/5, 3150/8, 3150/9, 3151, 3152, 3155, 3156/2, 3157/1, 3157/2, 3159/1, 3159/3, 3160/3, 3165, 3167/1, 3167/2, 3167/3, 3167/4, 3178, 3183, 3184, 3185, 3188, 3189, 3190, 3191, 3192, 3209, 3227, 3243/3, 3244, 3245/4, 3251, 3272, 3273, 3274/7, 3277/1, 3277/2, 3277/3, 3278/3, 3278/4, 3281, 3287, 3288, 3289, 3330, 3335, 3336, 3342, 3343, 3353, 3354, 3355, 3405, 3406/2, 3413, 3422, 3423, 3424, 3425, 3426, 3427, 3428, 3429, 3430, 3439, 3447, 3467, 3505/2, 3506, 3507, 3515/5, 3525/5, 3526/1, 3529, 3530, 3531, 3532, 3533, 3534, 3548, 3549, 3550/2, 3572, 3575, 3615/1, 3616, 3617/2, 3678, 3679/2, 3680, 3681/3, 3681/4, 3681/5, 3696/2, 3697, 3700/2, 3701, 3702, 3703, 3704, 3717/1, 3718, 3719, 3722, 3724, 3726, 3727, 3748/1, 3751, 3752, 3753, 3754, 3767/3, 3801/2, 3802, 3803, 3804, 3805, 3806, 3807, 3808, 3809, 3810, 3811/1, 3818, 3819/1, 3820/3, 3821/1, 077/1, 3710, 3746, 3747,

az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válásának napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak véglegessé vált építési engedély alapján történhet.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötöttépítési tevékenység végzéséről elektronikus hírközlési építési naplót kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitel egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32. §-a alapján. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.
Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.
Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 83. § (4f) bekezdése szerint, ha az ellenérdekű ügyfél az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, a szakhatóság a hozzájárulását jogszerű hallgatással is megadhatja.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

A PVKH Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály PE/KTHF/22886-6/2026. számú, 2026. július 2. napján kelt, valamint az azt módosító PE/KTHF/22886-7/2026. számú, 2026. július 8. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

1. A beruházás nem veszélyeztetheti vagy károsíthatja az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeket (a továbbiakban: Natura 2000 terület), az ott található közösségi jelentőségű és kiemelt jelentőségű fajokat és élőhelytípusokat, valamint a fenntartási célok elérését.
2. A beruházás nem veszélyeztetheti vagy károsíthatja a védett természeti értékeket.
3. A munkálatok megkezdését a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak (2509 Esztergom, Strázsa-hegy, a továbbiakban: Igazgatóság) be kell jelenteni.
4. A kivitelezés során kialakított ideiglenesen nyitott gödrökbe és árkokba bekerült, csapdázódott védett állatokat (kisemlősök, kétéltűek, hüllők stb.) naponta és betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő helyen szabadon kell engedni.
5. A munkálatok befejezését követően az érintett területet eredet közeli állapotba kell helyreállítani.
6. A kivitelezés befejezését az Igazgatóságnak be kell jelenteni.
7. Az építési tevékenység során keletkező hulladékok szelektív gyűjtését és lehetőség szerint minél nagyobb arányú hasznosítását biztosítani kell.
8. A szelektíven gyűjtött hulladék esetében előnyben kell részesíteni a hulladékhasznosítást az ártalmatlanítással szemben.
9. Az építési tevékenység során keletkező hulladékokat hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra).
10. A használatbavételi engedély iránti kérelem mellékleteként benyújtásra kerülő felelős műszaki vezető nyilatkozatának a vonatkozó szabályozás értelmében tartalmaznia kell, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rendeletben [a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rendelet] előírt mértéket.
11. A felelős műszaki vezető nyilatkozatának arra is ki kell térni, hogy az építési-bontási hulladékokat az előírások szerint kezelték -e, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység befejezéséig a munkaterületről - engedéllyel rendelkező szervezet által engedéllyel rendelkező kezelőnek - hasznosításra, illetve ártalmatlanításra elszállították.
12. Amennyiben az építési és bontási munkák befejezését követően a ténylegesen keletkezett építési­bontási hulladék mennyisége elérte a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket, a keletkezett hulladékokról el kell készíteni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti I. és II. jelű építési/bontási hulladék nyilvántartó lapokat, bontási hulladék esetén a hulladékot kezelő átvételi igazolásával együtt be kell nyújtani Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálynak (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság).

A PVKH Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály PE/TIV/04774-2/2026. számú, 2026. április 23. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

1. A tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a csapadékvíz, földtani közeg és a felszín alatti víz ne szennyeződjön. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában ne okozzon (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást.
2. A tevékenység során üzemeltetett gépek esetében a biztonsági előírásokat be kell tartani, az üzemanyag, kenőanyag elfolyásokat, és ezáltal a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését meg kell akadályozni. A gépek üzemanyaggal, kenőanyaggal történő ellátásakor csepegést felfogó, megfelelő magasságú védőperemmel ellátott védőtálcát kell alkalmazni.
3. A munkálatok során csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a felszín alatti vizeket nem károsítják. A tereprendezés során csak bizonyítottan szennyeződésmentes, a fedőképződménnyel megegyező szemcseméretű föld használható, építési törmelék használata tilos.
4. A kivitelezés befejezését követően - szükség esetén - a csapadékvíz elvezető rendszert az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
5. A kivitelezés befejezését követően a burkolatokat az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
6. Káresemény, havária bekövetkezte esetén a szakszerű kárenyhítést szolgáló intézkedéseket azonnal meg kell tenni és biztosítani kell a felszín alatti vizek maximális védelmét. A terület eredeti állapotának visszaállításáról gondoskodni kell.
7. A tevékenység során tilos a szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése.
8. A tevékenység során nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen tilos a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása.
9. Az ideiglenes, potenciálisan szennyező anyagokat is tartalmazható talajdepóniákat vízzáró aljzaton (beton, fólia, stb.) kell kialakítani és gondoskodni kell róla, hogy a belőle esetlegesen kimosódó szennyezőanyagok, a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyeződését ne okozzák.
10. A tevékenység végzése során a felszíni és felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A tevékenységet a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetését kizáró módon kell végezni, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszíni és a felszín alatti víz ne szennyeződjön.
11. A megvalósítás során a vízfolyásba (Mézesvölgyi-patak) a szabad áramlást akadályozó-, illetve szennyező anyag nem kerülhet.
12. A kivitelezés befejezését követően - szükség esetén - a medret az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
13. A tevékenységet a felszíni vizek jogszabályban meghatározott parti sávjára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával kell végezni.
14. A tevékenység úgy végezhető, hogy a vízfolyás parti sávján a vízfolyás kezelője számára biztosított maradjon a fenntartási és üzemeltetői feladatok ellátása.
15. Parti sávban depónia nem létesíthető, munkagép, folyékony üzemanyag vagy potenciálisan vízszennyező anyag nem tárolható.
16. A használatbavételi engedély kérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet.

A PMKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály PE/EPO/1163-2/2026. számú, 2026. április 20. napján kelt végzésével a szakhatósági eljárást megszüntette, tekintettel arra, hogy az érintett területen műemlék, nyilvántartott régészeti lelőhely nem található.

Páty Község Önkormányzatának Jegyzője I/116-5/2026. számú, 2026. április 21. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához kikötések nélkül hozzájárult.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

• Az E-közmű rendszerben lefolytatott 267800623 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyeket a kivitelezés során figyelembe kell venni.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000,- Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Indoklás

Az Építtető meghatalmazása alapján eljáró Meghatalmazott építési engedélykérelme alapján a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 1/2026. (I. 30.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

• a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
• a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
• az Építtető építési jogosultsága fennáll,
• az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

Az Eht. 83. § (4f) bekezdése szerint, ha az ellenérdekű ügyfél az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, a szakhatóság a hozzájárulását jogszerű hallgatással is megadhatja.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással.

A PVKH Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály módosítással egységes szerkezetbe foglalt szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Környezetvédelmi Hatósághoz 2026. április 15. napján érkezett Engedélyező Hatóság fenti hivatkozási számú szakhatósági megkeresése tárgyi ügyben.

Engedélyes Páty kül-, és belterületén az optikai hálózat bővítését tervezi.

Fentiekben hivatkozott szakhatósági megkereséshez csatolt engedélyezési tervben foglaltak szerint tárgyi beruházás érintette a Páty 077/1 hrsz.-ú ingatlant (H14, H15 tervlapok), amely az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet], illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a HUDI20009 jelű, Budai-hegység nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet (Natura 2000), valamint a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet által megállapított barlang felszíni védőövezetet is érint.

Az érintett Natura 2000 terület nem közterület.

A Páty 077/1 hrsz. - ú ingatlan, illetve a Natura 2000 terület vonatkozásában a HUDI20009 Budai-hegység kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve (2021.) elnevezésű Natura 2000 fenntartási terv és az Európai Bizottság által jóváhagyott Standard Data Form/Natura 2000 adatbázis alapján érvényben lévő releváns természetvédelmi prioritások és célkitűzések a következőek:

Specifikus célok között szerepel:

- A jelölő élőhelyek védelme az infrastrukturális fejlesztésekkel szemben.

Az engedélyezési dokumentáció nem tartalmazott természetvédelmi vonatkozású munkarészt az érintett Natura 2000 területre vonatkozóan.

Pest Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóságként eljárva PE/KTHF/22886-2/2026. számú végzésével hiánypótlásra hívta fel Engedélyest, a 275 /2004. (X.8.) Korm. rendelet 14. számú mellékletének megfelelően elkészített Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció vonatkozásában.

A hivatkozott számú hiánypótlás tartalmazta, hogy a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban a tervezett beruházást a beruházással érintett Natura 2000 területre, az érintett jelölő élőhelytípusokra és fajokra a tervezett tevékenységek által okozott közvetlen hatásokra, valamint a felmerülő közvetett hatásokra, illetve esetleges közvetett hatásterületre is kiterjedően kell megvizsgálni.

A hiánypótlási felhívás kitért a 275 /2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. számú melléklet 5. „Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások” című pont esetleges alkalmazására, illetve az Igazgatósággal történő egyeztetés szükségessége is előírásra került, tekintettel arra, hogy a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet] 13. §-a, 19. § a) pont aa) alpontja és a 2. melléklet II. fejezet 5. pontja alapján az Igazgatóság a működési területe szerint érintett, a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek kezelésért felelős szerv.

Fentiekben hivatkozott számú hiánypótlási felhívásban foglaltak alapján egyeztetésre került sor természetvédelmi szempontból, az egyeztetések eredményként Engedélyes tárgyi beruházás terveit módosította, a benyújtott módosított tervlapok szerint tervezett beruházás a természetvédelmi hatóság által kifogásolt szakaszon (H -14 és H-15 szsámú tervlapok) már nem érinti a Natura 2000 területet.

A Páty 077/1 és 089/2 hrsz.-ú ingatlan határán (H-13 számú tervlap) lévő ELMŰ oszlop felhasználásával tervezett légkábel létesítésével szemben kifogást nem emelek.

A módosítás eredményeként a tervezett beruházás határos Natura 2000 területekkel, de érdemben nem érinti azt.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében: „A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása”

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján: „Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.”

A területi természetvédelmi hatóság a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálatot elvégezte, amely során megállapítottam, hogy a kikötések betartásával a módosított terv alapján tervezett beruházás a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére jelentős hatást várhatóan nem gyakorol, ezért a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítését jelen eljárásban nem tartottam szükségesnek.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: TVt.) 5. § (1)-(3) bekezdése szerint:
„(1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.

(2) A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.

(3) A természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.”

A Tvt. 7. § (2) bekezdése szerint: „A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztéti kai adottságok megóvása érdekében:

a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről;

b) gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről;”

A Tvt. 17. § (1) bekezdése értelmében „a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”

A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”

Hulladékgazdálkodási szempontból kikötéseimet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján írtam elő.
Az építési tevékenység során keletkező építési hulladékok kezelését és adminisztrálását a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell végezni.

A keletkező hulladékokat azonosító kód szerint be kell sorolni a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. melléklete szerint.

A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése stb. során a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.

A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásokat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.

A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások, valamint kikötéseim betartásával a tervezett tevékenység környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi és hulladékgazdálkodási érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2025. (VI. 19.) EM rendelet [a továbbiakban: 14/2025. (VI. 19.) EM rendelet] 1. § és 4. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági eljárásokért a rendelet 6. számú mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A 14/2025. (VI. 19.) E M rendelet 5. § (6) bekezdése értelmében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát a kérelemhez mellék elni kell.

A 14/2025. (VI. 19.) EM rendelet 6. számú melléklet 6. pontjában megállapított 9.450 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került.

Szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint 1. melléklet „7. Hírközlési ügyek” táblázat 3-4. pontjai és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdése alapján adtam meg.

Környezetvédelmi hatósági jogkörömet a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, illetékességi területemet a 2. § (1) bekezdése, természetvédelmi hatósági jogkörömet a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, illetékességi területemet a 2. § (1) bekezdése, hulladékgazdálkodási hatósági jogkörömet a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, illetékességi területemet az 1. § (2) bekezdése szabályozza.

Az ügyintézésre vonatkozó határidőt az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Az Ákr. 55. § (4) bekezdését figyelembe véve a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Kérem Tisztelt Engedélyező Hatóságot, hogy határozatát az Ákr. 85. § (1) bekezdése értelmében Környezetvédelmi Hatóság részére megküldeni szíveskedjen.”

A PVKH Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Kérelmező hatóság az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 531/2017. (XXI. 29.) Korm. rendelet] 4. § (1) bekezdése alapján szakhatósági állásfoglalást kért az Vízügyi Hatóságtól.

A Vízügyi Hatóság által az 531/2017. (XXI. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdések az alábbiak:

• Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
• Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A megkereséshez csatolt, Tervező által készített PA-133/2025 tervszámú dokumentáció, valamint a rendelkezésemre álló adatok érdemi vizsgálatát követően a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Tervező Páty Mézeshegy GPON optikai ellátását tervezte meg. Az érintett ingatlanok esetében a tervek alapján a GPON fényvezető kábeles hálózat részeként légkábeles kiépítés, alépítmény építés, új oszlop építése és meglévő csőbe történő behúzás történik.

Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes és végleges határozattal kijelölt vízbázist nem érint.

Az érintett terület szennyeződésérzékenysége a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2 004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 7. § (4) bekezdésében meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép és a 2. számú melléklete alapján: fokozottan érzékeny.

A Mézesvölgyi -patakra vonatkozó parti sáv mértékét a nagyvízi meder, parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet] 1. § 11. pontja, valamint 2. §-a határozza meg.

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 4. § (1) bekezdése szerint: a felszíni víztest jó állapotának eléréséhez és fenntartásához a vízhasználó (ide értve a kibocsátót is) köteles hozzájárulni.

A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján

„(1) Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízilétesítményen bevezetett a) határértéknek megfelelő,

b) határérték alatti

e rendelet alapján engedélyezett kibocsátások kivételével.”

A parti sáv használatára vonatkozó előírást a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § -a figyelembevételével tettem.

A fent leírtak alapján megállapítom, hogy a vízügyi és vízvédelmi szakkérdéseket megvizsgáltam. Tárgyi létesítmény a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi és áramlási viszonyaira, az árhullámok és a jég levonulására, valamint a földtani közegre jelentős hatást várhatóan nem gyakorol.

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. számú melléklet 4. pontja alapján állapítottam meg.

A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

A felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésre vonatkozó előírás a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés ad) alpontján alapul.

A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés b) pontja alapján:

„A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken tilos olyan tevékenység végzése, amelynek következtében a fedőrétegek eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz.”

A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésének ad) pontja szerint:

„Tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, kivéve egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel tisztított háztartási szennyvíz bevezetésének a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteit.”

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 19. § (3) bekezdése szerint:

„Nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen tilos a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása.”

A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítására vonatkozó előírás a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés b) és c) pontján alapul.
A (B) szennyezettségi határértékeket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM-FVM együttes rendelet állapítja meg.

A 219/2004 (VII.21). Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint az üzemeltető az általa okozott szennyezést, illetve károsodást a vízvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni, illetve a vizek állapotának azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodása esetén köteles megkezdeni a kárelhárítást a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően.

A hatósági döntéshozatal a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet], a Vgtv,, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény figyelembe vételével történt.

Jelen szakhatósági állásfoglalást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § figyelembevételével adtam ki.

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése zárja ki.

Az Vízügyi hatóság feladat- és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet] 10. § (1) bekezdés 2. pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza.”

A PMKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (10 88 Budapest, Reviczky u. 5.) az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7. pontja alapján szakhatósági állásfoglalást kért a Páty, Mézeshegy GPON optikai ellátás megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásával kapcsolatban.

A hivatkozott jogszabály hivatalomat abban az esetben jelöli ki szakhatóságként, ha az eljárás a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul. Megállapítottam, hogy a nevezett területen nyilvántartott vagy védett régészeti lelőhely, műemlék és műemléki jelentőségű terület nem található.

Amennyiben a földmunkák során váratlanul régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ban foglaltak szerint kell eljárni Hatóságom és a területileg illetékes Ferenczy Múzeumi Centrum (2000 Szentendre, Fő tér 2-5., www.femuz.hu/regeszet/ (új ablakban nyílik meg), megfigyeles@muzeumicentrum.hu) egyidejű értesítésével.

A szakhatóság eljárását az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55-56. § szabályozza. A jogorvoslati lehetőségről az Ákr. 55. § (4) bekezdése rendelkezik.”

Páty Község Önkormányzatának Jegyzője szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) az AnyRF Kft. (székhelye: 2030 Érd, Kőműves utca 23.) által képviselt Magyar Telekom Nyíl. (székhelye: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) részére tervezett, PA-133/2025 számú tervdokumentációban (tervező: Szakács Milán, kamarai nyilvántartási száma: 13-16040, 13- 67039) foglaltak alapján, a „Páty Mézeshegy GPON optikai ellátása" megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásban Páty Község Önkormányzatának a szakhatósági nyilatkozatát kérte az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Komi. rendelet 1. melléklet 7. táblázatának 7. sora alapján.

Döntésemet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § alapján hoztam meg.

Az önálló fellebbezést az Ákr. 55.§ (4) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről az Ákr. 55. § (4) alapján adtam tájékoztatást.

Fenti döntésemet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 15. § (1) által biztosított joghatósági, hatásköri és illetékességi jogkörömben eljárva hoztam meg.

A fellebbezés lehetőségét a hivatkozott (Ákr.) 116.§ (4) d) pontja alapján zártam ki.”

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díj megfizetésre került.

A Hatóság az Eht. 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok a megfelelnek a Rendelet 11-13. §-aiban, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendeletben, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 71. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.
A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazza.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

A Hatóság tájékoztatja az Építtetőt, hogy a Rendelet 4. § (2) bekezdése szerint, amennyiben az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltató az Eht. 90. §-a, illetve a 107. §-a alapján közös eszközhasználatról arra jogosult szolgáltatóval megállapodást köt, e megállapodást, az Eht. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a Hatóságnak.

A közös eszközhasználatról megkötött megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül elektronikus úton a Hatóság elektronikus ügyintézési felületén elérhető elektronikus bejelentő lapok kitöltésével kell teljesíteni.

Az iratbetekintésre vonatkozó tájékoztatás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. § (1) bekezdésén alapul.
Az Eht. 44. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani.

A fellebbezésről szóló tájékoztatás az Ákr. 116. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére és helyére vonatkozó tájékoztatás az Ákr. 118. § (3) bekezdésén, a halasztó hatály a 117. § (1) bekezdésén alapul.

A másodfokú eljárás díjának összegét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 5. § (10) bekezdése határozza meg. A 18. § (2) bekezdése értelmében a fellebbező díjfizetési kötelezettségét a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára történő átutalással, vagy természetes személy ügyfél esetén ugyanezen számlaszámra készpénz átutalási megbízás útján (sárga csekk) is teljesítheti. Az átutalási megbízás közlemény rovatában a fellebbező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát, csekken történő befizetés esetén az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. A 18. § (3) bekezdése szerint a díjfizetés megtörténtének igazolását (befizetési bizonylat vagy feladóvevény) a kérelemnek tartalmaznia kell.

A döntésbe a Hatóság Építményengedélyezési Osztályon (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) hivatali időben, a fenti telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetekben a döntés hirdetmény útján történő közlését vagy a döntés közhírré tételét alkalmazza.

Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.

Kiadmányozta: dr. Rajnai Judit Andrea osztályvezető, Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Budapesten, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.