Kis kezekben nagy képernyők 2. oldal
2. Mi számít túl sok képernyőidőnek?
A gyermekek képernyőzésével kapcsolatos egyik leggyakoribb kérdés, hogy mikortól és mennyi időt tölthet a képernyő előtt egy gyermek 0–6 éves korban.
Erre a kérdésre konkrét válasz nehezen adható, azonban a szakemberek egyetértenek abban, hogy a gyermekek legalább 2–3 éves korukig egyáltalán ne nézzenek képernyőt, ezt követően is csak bizonyos keretek között, és lehetőleg – még óvodáskorban is – minél kevesebb időt töltsenek képernyőhasználattal.
A nem megfelelő, vagyis túl korai és túlzott mértékű képernyőhasználatnak, valamint a nem az életkornak megfelelő digitális tartalmakkal való találkozásnak számos káros hatása lehet a gyermekek fejlődésére, ezért fontos a téma tudatos megközelítése, ez ugyanis hozzájárulhat a képernyőzésből eredő lehetséges ártalmak megelőzéséhez.
Amikor engedjük gyermekünknek a képernyőhasználatot, akkor a gyermek érdekének és egészséges fejlődésének szem előtt tartásával tegyük mindezt!
3 évesnél fiatalabb gyermekek egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, kivéve távol lévő családtagokkal való kapcsolattartás céljából.
Ha gyermekünk már digitális eszközt használ, figyeljünk az egészséges egyensúly megtartására és a mértékletes képernyőhasználatra!
A gyermekek fejlődése szempontjából ebben az életkorban a mozgásnak, a minket körülvevő világ tevékenységeken és saját élményeken keresztüli megismerésének van a legnagyobb szerepe. Ezt támogatják a társas kapcsolatok, a meseolvasás és a különféle játékok, ezért érdemes a képernyőidőt a lehető legkisebb időtartamra korlátozni.
A kutatások tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyakorlatban nehéz teljes mértékben mellőzni a képernyőidőt, ezért az alábbiakban szerepel néhány szakmai ajánlás, amelyhez támpontként lehet igazodni a képernyőzés mértékének meghatározása során.
A gyerekek kikapcsolódást szolgáló napi átlagos képernyőideje ne haladja meg
- óvodáskorban a 30 percet,
- alsó tagozatos korban a 60 percet,
- felső tagozatos korban és később a 90 percet.
A telefonhasználatot ugyanannyi időtartamú mozgásos tevékenység kövesse. Képernyőmentes napok bevezetése javasolt.
A képernyőzés időtartamára vonatkozó ajánlásokat érdemes iránymutatásként kezelni azzal, hogy a gyermekek számára a képernyőzés mellett biztosítani kell a lehetőség szerint szabad levegőn végzett mozgásos tevékenységet, és nem szabad hagyni, hogy a digitális képernyő a gyermekek szabadidejének, megnyugtatásának és lekötésének elsődleges vagy rendszeres eszközévé váljon, mivel ez hosszú távon negatív hatással lehet a fejlődésükre.
A képernyő előtt töltött idő során javasolt figyelemmel lenni arra is, hogy a gyermekek a szülő jelenlétében használják a digitális eszközöket, ezzel is biztosítva a biztonságos környezetet.
Ne hagyjuk magára gyermekünket a képernyő eőtt!
Szakmai ajánlások a napi képernyőidőre vonatkozóan Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) ajánlása szerint a képernyőhasználat 2 éves korig egyáltalán nem ajánlott, 2–5 éves kor között pedig ne haladja meg az 1 órát naponta. A Bethesda Gyermekkórház több mint 40 hazai szakmai szervezet támogatásával kiadott ajánlása szigorúbb: 3 éves korig egyáltalán nem ajánlott a képernyőhasználat, és utána 6 éves korig se haladja meg a 30 percet naponta.
Az újszülöttek és csecsemők esetében teljes mértékben kerülendő a digitális eszközök használata, még a háttérben bekapcsolt televízió is túl sok ingert (pl. fények és hangok) jelenthet a gyermek számára, ami könnyen túlterhelheti az idegrendszerét, vagy ronthatja alvásának minőségét. A lefekvés előtti utolsó órában a nagyobb gyermekek (az egész család) esetében is kerülendő a képernyő használata.
Milyen tartalmat (ne) nézzen a gyermek?
A képernyő előtt töltött idő mellett legalább annyira fontos az is, hogy milyen tartalmakkal találkozik a gyermek. Mindig az életkorának és fejlettségének megfelelő tartalmakat nézzen, és a kiválasztást ne bízzuk kizárólag a gyermekre. Nézzük meg előzetesen, hogy a mese milyen korosztály számára ajánlott, illetve győződjünk meg magunk arról, hogy az adott mese vagy videó szerintünk megfelel-e gyermekünk fejlettségének, és csak ez alapján engedjük, hogy megtekintse azt.
Néhány szempont, amely segíthet a gyermek számára megfelelő tartalom kiválasztásában
- Lassú, könnyen követhető és érthető cselekmény Villódzó fények és erős hanghatások kerülése
- Erőszakos vagy a gyermek számára túl bonyolult témák mellőzése
- Olyan elemek kerülése, amelyek félelmet kelthetnek a gyermekben (pl. erőszak, ijesztő ábrázolás, katasztrófa, balesetek)
