Erre gondolt: ?
A választómező megváltoztatása azonnal és automatikusan elindítja a rendezést.
16 találat
A Médiatanács 49/2023. (I. 31.) számú döntése
Az AVMS irányelv módosításának reklámjogi hatásai
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv tavaly elfogadott módosítása a reklámszabályozás terén is lényeges változásokat hozott, mindezt pedig az egyszerűség, célszerűség, szakszerűség és hatékonyság jegyében. E változások a hazai szabályozást három fő aspektusból érintik: a reklámidő, a termékmegjelenítés és a szponzorálás (támogató közlemények) vonatkozásában.
AVMS irányelv-módosítás 2018 – modernizált irányelv régi perspektívából
Az Európai Parlament (EP) 2018. október 2-án plenáris ülésén első olvasatban elfogadta az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 20110/13 EU irányelv módosítását. Ezzel tulajdonképpen lezárult a 2016-ban indult jogalkotási eljárás, mely – 2007-et követően – ismét szélesebbre tárta az európai médiaszabályozás hatókörét. Hogy megértsük a jelenlegi módosítás jelentőségét érdemes távolabbi perspektívából – a 2007-es irányelv-módosítás viszonyában – rátekinteni magára a szabályozási folyamatra, annak motivációjára és jelentősebb eredményeire.
A Facebook két arca
A Facebook ma egyike a talán leginkább megosztó közösségi szolgáltatásoknak. Csupán az elmúlt egy évben – gondolva a Cambridge Analytica adathalászati botrányára, vagy a napokban kirobbanó nézettségi manipulációra – számos olyan eset látott napvilágot, ami felvetette a piaci szereplővel szembeni keményebb fellépés gondolatát. Ennek eredményeként számos eljárás indult az elmúlt hónapokban a közösségi média szolgáltatóval szemben, ami nagyobb részt a Facebook kiterjedt adatgyűjtését és a nem megfelelő biztonsági intézkedéseinek számon kérését célozta.
A hatékonyabb gyermekvédelem felé vezető út, vagy csak a fogyasztásra ösztönzés újabb eszköze a Youtube Kids?
Az alkalmazás a várt eredményeken kívül számos negatív visszhangot is keltett. Kiderült, hogy a feltöltött tartalmak egy részét szándékosan manipulálták, míg gyermekvédő szervezetek azzal kezdték vádolni a Google cégcsoportjába tartozó vállalatot, hogy jogszerűtlenül gyűjt adatokat 13 év alatti gyermekekről.
Nemzetközi hatósági találkozót rendezett az NMHH Debrecenben
A házigazda Magyarország mellett Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és – megfigyelőként – Luxemburg képviselői vettek részt az eseményen.
Vélemények az Európai Parlamentben az AVMS irányelv tárgyi hatályáról
Az Európai Parlament két bizottsága is tárgyalta az AVMS irányelv tervezetét, amely többek között javaslatot fogalmazott meg az irányelv tárgyi hatályának kibővítésére is. Érdemes belenéznünk a parlamenti munkába, hogy milyen álláspontok körvonalazódnak az említett szabályozási tárgykörben.
Szervezek, tehát nem szerkesztek - gondolatok az AVMS irányelv tárgyi hatályának bővítéséhez
2016. május 25-én bocsátotta ki az Európai Bizottság (Bizottság) az AVMS irányelv módosítására tett javaslatait, mely javaslatok közül talán a leginkább figyelemre méltóbbnak az irányelv tárgyi hatályának bővítése tekinthető. A Bizottság ugyanis az ún. videomegosztó platformokat is az uniós médiaszabályozás hatálya alá próbálja terelni, még ha társszabályozás formájában is. A módosításnak ez a mozzanata sok kérdést vet fel, de ezen belül is az egyik fő kérdés: hogyan viszonyul a videomegosztó-szolgáltatás a VoD szolgáltatáshoz?
Az audiovizuális szabályozás mégsem áll meg az internetnél!
A blog-bejegyzésünk címe egy korábbi írásunkra utal vissza, mely az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMS irányelv) tárgyi hatályával kapcsolatos főtanácsnoki indítvány érvelését ismertette. Akkor megállapítottuk: Spunar főtanácsnok jogértelmezése jelentősen leszűkítette az irányelv tárgyi hatályát. Az Európai Bíróság 2015. októberében született ítélete ugyanakkor nem osztotta a főtanácsnoki értelmezést.
Az Európai Bíróság új ítélete a reklámidőre és -közzétételre vonatozó szabályok értelmezéséről
Az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMS irányelv) reklámidőre és -közzétételre vonatkozó szabályait értelmezte az Európai Bíróság februári ítéletében, mely kihatással lehet az eddigi tagállami gyakorlatokra is.