A választómező megváltoztatása azonnal és automatikusan elindítja a rendezést.
37 találat
A közösségi platformok szabályozása az Európai Unióban
A közösségi média szabályozásának kérdésére nagy hangsúly kerül napjainkban, mivel emberek millióinak véleményét befolyásolják nap, mint nap az ilyen platformok által használt algoritmusok. Sajátosan alkotott közösségi alapelvek és meg nem határozott eljárások alapján korlátozzák felhasználóikat, vagy éppen törlik azok tartalmát. Bár a platformok igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy közreműködjenek a rájuk vonatkozó szabályok megalkotásában, adatszolgáltatásuk nem feltétlenül azt tükrözi, hogy ezt transzparens módon tennék.
Az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési terv - az európai választások integritásának és az európai nyilvánosság védelme a digitális környezetben
Az Európai Bizottság 2020 végén bocsátotta ki az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervét (Cselekvési terv), mely azokra a kihívásokra próbál választ adni, melyek a digitális környezetben az európai választások integritását, illetve az európai nyilvánosság működését veszélyeztetik. Noha közleményben feltárt veszélyek és kapcsolódó megoldási javaslatok az Európai Unióra és tagállamaira vonatkoznak, azokat tanulságos az amerikai elnökválasztás és a közösségi média viszonyán keresztül is szemlélni.
Az EU Bírósága az internetes fotók jogszerű felhasználásáról döntött
Ha az interneten egy fotó szabadon hozzáférhető, akkor sem lehet a fotósa engedélye nélkül egy másik weboldalon közzétenni – hozta meg döntését (C–161/17) az Európai Unió Bírósága (EuB). Vagyis ha valaki letölt az internetről egy képet és felrakja egy másikra, szerzői jogot sért, akkor is, ha megadja a kép forrását.
Hatályos az Európai Unió új adatvédelmi szabályozása (GDPR)
Május 25-e óta az Európai Unióban szigorúbb és mindenekelőtt egységesebb az adatvédelmi szabályozás (General Data Protection Regulation – GDPR). A fogyasztóvédők azt várják az új szabályozástól, hogy az olyan hatalmas mennyiségű személyes adatot kezelő nemzetközi vállalatokkal szemben mint amilyen a Facebook, a Google, az Amazon stb. szigorúbb eszközökkel lehet majd fellépni. Eddig a nemzeti hatóságok lehetőségei igen korlátozottak voltak, hogy az ilyen internetes óriásokat adatkezelési gyakorlatuk megváltoztatására ösztönözzék.
Helyzetjelentés az elfeledtetéshez való jog (right to be forgotten) gyakorlati érvényesüléséről
Az elfeledtetéshez való jog (right to be forgotten) egy személyre vonatkozó információ keresőmotorok találati listájából való eltávolítását jelenti, ha az információ nem megfelelő, nem releváns, illetve túlzó egy adott személy vonatkozásában. E jog érvényesítése érdekében a Google-hoz történő kérelem benyújtására van szükség, amely a legújabb jelentés szerint 2014 és 2017 között mintegy 650.000 erre irányuló kérelmet eredményezett.
Európai Uniós szakértői jelentés az álhírekről
Az Európai Unió Bizottsága 2017 végén indította útjának az Álhírekkel és dezinformációval foglalkozó magas szintű szakértői csoport (High-Level Expert Group on Fake News and Disinformation) létrehozását. A szakértői csoport március 12-én tette közzé hivatalos jelentését, melyben definiálták a dezinformációval és álhírekkel kapcsolatos jelenség problémakörét, majd számos javaslatot tettek a kérdés lehetséges kezelését illetően.
Útban az online gyűlöletbeszéd visszaszorítása felé
Körülbelül egy éve vette kezdetét a 4 nagy internetes vállalat (Facebook, Twitter, YouTube, Microsoft) online gyűlöletbeszéd elleni fellépése, mely a felhasználási feltételek egységes szerkezetének kialakítását tűzte ki célul. Az egyeztetések pozitív eredményeiről a cégek néhány napja megjelent kimutatásaiból kaphatunk tisztább képet.
A BEREC nem támogatja a másodosztályú internet kialakulását
Aktivisták örülnek az internetsemlegesség sikerének Európában. Az új EU-s útmutatás nem támogatja a másodosztályú internet kialakítását. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC – Body of European Regulators of Electronic Communications) az Európai Parlament és a Tanács 2015/2120 [2015. november 25.] számú, a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról stb. szóló Rendeletéhez 2016. augusztus 30-án kiadott útmutatása az internetsemlegesség mellett kiállók törekvésének megvalósulását jelentheti, vagyis valamennyi adatcsomag interneten történő küldését egyenlő bánásmódban kell részesíteni.
Az audiovizuális szabályozás mégsem áll meg az internetnél!
A blog-bejegyzésünk címe egy korábbi írásunkra utal vissza, mely az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMS irányelv) tárgyi hatályával kapcsolatos főtanácsnoki indítvány érvelését ismertette. Akkor megállapítottuk: Spunar főtanácsnok jogértelmezése jelentősen leszűkítette az irányelv tárgyi hatályát. Az Európai Bíróság 2015. októberében született ítélete ugyanakkor nem osztotta a főtanácsnoki értelmezést.