Erre gondolt: ?
A választómező megváltoztatása azonnal és automatikusan elindítja a rendezést.
32 találat
Papp János Tamás: A közösségi média szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében
Megjelent a Médiatudományi Könyvtár sorozat 44. kötete, az Egy modern szerzői jog Grad Gyenge Anikó tollából, mely a mű 2020-as kiadásának frissített változata.
VV10 – Egy valóságshow valósága
Napjainkban is kitüntetett figyelmet élveznek azok a televíziós formátumok, amelyek a valóságot vagy a valóság valamiféle rekonstruált változatát próbálják bemutatni. A kötet öt különböző nézőpontból vizsgálja a valóságshow-kat, illetve annak magyarországi formátumát.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos ítéletei – jogeset-összefoglaló gyűjtemény
A mű az EJEB közel 450 ítéletének magyar nyelvű tömörítését tartalmazza 2016. június 30-i zárással.
A szólásszabadság káprázata
Reményi Édua és Koltay András szerkesztésében jelent meg könyvsorozatunk legújabb kötete, „A szólásszabadság káprázata” címmel, mely szólásszabadsággal foglalkozó brit, amerikai és francia szerzők klasszikus műveinek válogatott gyűjteményét foglalja magában.
Robert C. Post: A szólásszabadság amerikai hagyományának magyarázata
Robert C. Post a szólásszabadság irodalmának ilyen nagy hatású, kiemelkedő alakja, aki nem elégedett meg a szólásszabadság egyes jelenségeinek vizsgálatával, hanem a jogterület átfogó elméleti kérdésfeltevései felé fordult, és rendkívül eredeti, koherens rendszerré összeálló válaszokat dolgozott ki. Post professzor az amerikai hagyomány és joggyakorlat magyarázata közben a szólásszabadságról való jogi gondolkodás olyan meghatározó elemeit bontja ki írásaiban, amelyek az európai elemzők és érdeklődők számára is megkerülhetetlenek.
Míg a Youtube a robotok felügyelete alá helyezi a felhasználókat, addig a zsarolóvírusok egyre kifinomultabb módszerekkel bénítják le a hálózatokat 2017-ben
A két változás látszólag teljesen elszigetelt jelenség, ugyanakkor nagyon fontos tanulságokkal szolgál az internet fejlődési irányainak tekintetében: az online világ kiépített rendszerei egyre inkább elszakadnak a „szabad internet” koncepciójától és jogi szabályozás után kiáltanak.
A török államelnök teljesen betiltaná Böhmermann gúnyversét
Erdogan török államelnök ügyvédje, a kölni Mustafa Kaplan révén fellebbezést nyújtott be a Hamburgi Tartományi Bíróság döntése ellen. Mint ismeretes a hamburgi bíróság februárban a verset az utolsó hat sor kivételével elfogadhatatlannak minősítette. Erdogan ügyvédje a bírósághoz intézett beadványában Böhmermannt rasszizmussal vádolja, amely szerinte az egész török nép ellen irányul. Erdogan ezzel a teljes verset betiltatná.
Útban az online gyűlöletbeszéd visszaszorítása felé
Körülbelül egy éve vette kezdetét a 4 nagy internetes vállalat (Facebook, Twitter, YouTube, Microsoft) online gyűlöletbeszéd elleni fellépése, mely a felhasználási feltételek egységes szerkezetének kialakítását tűzte ki célul. Az egyeztetések pozitív eredményeiről a cégek néhány napja megjelent kimutatásaiból kaphatunk tisztább képet.
Legyen-e cenzor a Google, vagy sem?
E kérdés talán az egyik legfontosabb dilemmája a szólásszabadság újkori történetének. Az ún. „on demand” szolgáltatások ugyanis oly mértékben átírták a hírközlés mechanikáját, hogy kérdésessé vált az emberi tartalomszabályozás létjogosultsága is. Erre jó példa a Google Inc.-et érintő folyamatos kritika, mely a keresőóriás hirdetési és videó-szűrési politikáját érinti.
Aggódhatnak a névtelen kommentelők Szlovéniában
Az elszabadult névtelen kommentek minden országban gondot jelentenek, a szabályozás azonban nehezen találja a fogást a problémán. A legtöbbet emlegetett ütközőpont a szólás- és véleményszabadság kontra gyűlöletbeszéd, de a szélsőségek között számos, kisebb-nagyobb, vitatott kérdés helyezkedik el. Szlovéniában, az év kezdetétől a rendőrség határozottabban léphet fel a névtelen kommentelőkkel szemben.