Bölcskei Imre és Bugyi József kapta az idei dr. Magyari Endre-díjat
Bugyi József, Aranyosné dr. Börcs Janka és Bölcskei Imre
A távközlési világnap alkalmából a győri Széchenyi István Egyetemen szervezett szakmai szimpóziumon hirdették ki a dr. Magyari Endre-díjjal idén kitüntetettek neveit. Az NMHH elnöke, dr. Karas Monika által 2014-ben alapított emlékérmeket Aranyosné dr. Börcs Janka, az NMHH főigazgatója adta át Bölcskei Imrének és Bugyi Józsefnek a hírközlési piac fejlődéséért folytatott több évtizeden át végzett kiemelkedő munkájuk és életművük elismeréséül.
„Magyari Endre neve összeforrt többek között az országos rádióhálózat megtervezésével, a lakihegyi, valamint a székesfehérvári rövidhullámú adó irányításával és a budapesti stúdió megvalósításával. Azoknak a szakembereknek, akiket most díjazunk, a neve szintén összeforrt jelentős hírközlési eseményekkel és fejlesztésekkel, mindennapi munkájuk során sokat tettek és tesznek azért, hogy biztosítsák az ágazat kiegyensúlyozott jövőjét. Az ő munkájuk jelentőségéhez kétség sem fér, és biztos vagyok abban, hogy a jövő generációjának is hatalmas szerepe lesz a távközlés formálásában” – méltatta a díjazottakat köszöntőjében Aranyosné dr. Börcs Janka.
Bölcskei Imre villamosmérnöki szakmai pályájának kezdete egyet jelentett a Postával, ahol a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságon helyezkedett el 1967-ben. Nevéhez köthető az Ericsson AR központok telepítése, amelynek főszerelés-vezetője volt. 1976-tól munkáját a Magyar Posta Központjában mint fejlesztési ügyosztályvezető folytatta, ahol a távközlő-berendezéseket fejlesztette, és a Posta Kísérleti Intézetét irányította, majd a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban dolgozott 1989-től, ahol előbb főosztályvezető-helyettes, majd távközlési főosztályvezető volt. 1992-től 2000-ig helyettes államtitkárként irányította a hírközlés területét. A teljes hírközlési szabályozást új alapokra helyezte, megalkotva az ágazati törvényeket és végrehajtási jogszabályokat. Nevéhez kötődik a privatizációk előkészítése, a koncessziós szerződések megkötése, valamint az ágazat felkészítése az uniós csatlakozásra. 2010-ig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagja volt, és ellátta a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács elnöki tisztségét is. 2008 óta nyugdíjasként ugyan, de továbbra is fáradhatatlanul részt vesz szakmai szervezetek munkájában.
Bugyi József több mint 40 éve dolgozik a frekvenciagazdálkodás területén, amelyen rendkívül sokrétű munkát végez. Foglalkozik a földfelszíni mozgószolgálatok hullámterjedési módszereivel, hálózatok tervezésével, a nemzetközi frekvenciakoordináció számításaival és eljárásaival, valamint a frekvenciadíjak elvi és gyakorlati kidolgozásával. Évtizedek óta meghatározó szerepe van a mobilrendszerek sávfelosztási és -felhasználási szabályozásában és ezek nemzetközi koordinációs eljárásának kidolgozásában. Elévülhetetlen érdemei vannak a 80, a 160, a 410–430 és a 450–470 MHz-es sávok átrendezésében, a TETRA és a GSM-R sávok kialakításában, valamint a közcélú mobilsávok felosztásában. Egyik elvi kidolgozója volt az első Nemzeti Frekvenciafelosztási Táblázatnak és a Frekvenciasávok felhasználási feltételeinek, valamint az új elvekre épülő és az új rádiótávközlési rendszerekre is kiterjesztett frekvenciadíj-rendeletnek. Az NMHH munkatársaként több mint 20 éve aktív, tevékeny és szakmailag elismert résztvevője az ITU és a CEPT nemzetközi munkacsoportjainak.
A győri hírközlési szimpóziumon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői közül előadást tartott Bartolits István, Kissné dr. Akli Mária és Putz József is, olyan témákban, mint az átalakuló műsorterjesztés, a frekvenciák szerepe a földfelszíni televíziózásban, illetve a kábeltelevíziós műsortovábbítás jövője. A rendezvényen felszólaltak az iparág szakmai képviselői, megismerhetők voltak a legújabb kutatási, fejlesztési tevékenységek, a résztvevők pedig megismerkedhettek a legújabb technológiák, trendek, a digitális hozadékok aktuális felhasználási lehetőségeivel.
A DR. MAGYARI ENDRE-DÍJ KORÁBBI KITÜNTETETTJEI
A NÉVADÓRÓL – MAGYARI ENDRE (1900–1968), A HAZAI RÁDIÓZÁS EGYIK ELINDÍTÓJA
Gépészmérnöki oklevelét a budapesti Műegyetemen szerezte meg, majd a Posta Kísérleti Állomáson helyezkedett el, ahol elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót. Tervei alapján valósult meg az 1 kW-os csepeli adóállomás. 1923-ban üzembe helyezte a Posta által vásárolt 250 W-os Huth adókat. Hamarosan a Gyáli úti épületből folytatódtak a kísérleti adások, ahol a „kísérleti stúdió” a híres bútorszállító kocsi volt. Nevéhez fűződik a hazai műsorsugárzás megindítása. Rendkívül gazdag irodalmi működését sok könyv és cikk mutatja. Az 1940-es évek közepén javaslatára a „gyengeáramú elektrotechnika” szót helyesbítették a lényeget jobban kifejező „híradástechnikára”, illetve „távközléstechnikára”.
A TÁVKÖZLÉSI VILÁGNAPRÓL
Május 17. a távközlés világnapja, melyet 1968 óta tartanak annak emlékére, hogy 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távíró Egyesület (International Telegraph Union) alapító okmányát. Magyarország az alapító húszakkal egyszerre csatlakozott, akkor még a Magyar Királyság, illetve a Habsburg-ház képviseletében Richard von Metternich írta alá az alapító okiratot. Érdekesség, hogy az alapító okirat aláírása után csak évekkel később találta fel Graham Bell a telefont, noha a Marconi-féle szikratávíró már akkoriban olyan jelentős forgalmat bonyolított, hogy nemzetközi egyezményben kellett szabályozni a távírás országhatárt átlépő folyamatát.