A jelen dokumentum a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Kiíró) által „Az 5G bevezetését támogató és további vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok” tárgyában kiírásra kerülő árverés kiírási dokumentációjának (a továbbiakban: Dokumentáció) tervezetéről 2019. július 3-án megtartott konzultációra az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 40/A. § (6) bekezdése alapján írásban érkezett, illetve a konzultáción szóban feltett kérdéseket és a Kiíró ezekre adott válaszait tartalmazza.

A Kiíró által közzétett válaszok tájékoztató jellegűek, a Dokumentációval szemben sem joghatással, sem jogi kötőerővel nem rendelkeznek az egyedi hatósági ügy és a hatósági döntések tekintetében.

A Kiíró a kérdéseket a kérdés feltevőjének megnevezése nélkül tünteti fel.

1. kérdés:

„Lehetséges-e a magyar jogi környezetben a kérdező által bemutatott tevékenységek végzése?”

Az 1. kérdésre adott válasz

Az Eht. 40/A § (6) bekezdése alapján elsősorban a megszerezhető frekvenciakészlet jellemzőire, használatára és a használat körülményeire, továbbá a frekvencia használatával végezhető tevékenységre, valamint az árverés eljárásrendjére, menetére, formájára, alapvető szabályaira vonatkozik a konzultáció. A fenti kérdés azonban nem kapcsolódik közvetlenül a frekvenciaértékesítési eljáráshoz, hanem a kérdező beadványában bemutatott szolgáltatással kapcsolatos szabályozási környezet értelmezésére vonatkozik. A Dokumentációtervezet (92) bekezdése alapján „A jelentkező maga köteles a hazai elektronikus hírközlési piac és az elektronikus hírközlési tevékenységre irányadó szabályozási környezet – ideértve a vonatkozó szabványokat és egyéb normatív követelményeket is – és kockázatok felmérésére, a változások követésére és a hatályos szabályozás betartására.”.

A szabályozási környezet – kérdésben megfogalmazott – jogi értelmezésére hatósági eljáráson kívül, a frekvenciaértékesítési eljárás konzultációja keretében nincs lehetőség, tehát jogértelmezési tartalmú vagy a jövőbeli hatósági eljárások tartalmát bármilyen módon érintő, meghatározó tartalmú állásfoglalást, választ a Kiíró nem adhat, mivel azzal megkerülné az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit, garanciáit, illetve jogorvoslati rendszerét.

A szolgáltatók saját hírközlési tevékenységével, szolgáltatásával kapcsolatos jogértelmezés, illetve a tevékenység, szolgáltatás jogszabályokkal való összhangjának biztosítása elsődlegesen a szolgáltatók feladata (ezt a Kiíró a vonatkozó jogállami szabályok mentén nem vonhatja el). A Kiíró akkor rendelkezik a kérdésben megfogalmazott tárgykörben jogértelmezési hatáskörrel, ha az adott tevékenység, szolgáltatás vagy jogkérdés vonatkozásában konkrét hatósági eljárás, hatósági ügy indul.
Ezen elvi jellegű, illetve eljárási szabályokból következő korlátokra tekintettel, általános jelleggel tájékoztatja a Kiíró a kérdés feltevőjét, hogy az árverési eljárás eredményeképpen megszerezhető frekvencia használatával végezhető tevékenységre vonatkozó főbb szabályokat az Eht., a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló 7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet (a továbbiakban: NFFF), továbbá a Dokumentáció rendelkezései tartalmazzák.

2. kérdés:

„Lehetséges-e a magyar jogi környezetben engedélyezni a 3,6 GHz-es frekvenciasávon belüli frekvenciatartomány használatát egy üzemeltető számára olyan szolgáltatás kiépítéséhez, amelyet nem a végfelhasználóknak értékesítenek, hanem kizárólag más piaci vállalatok vagy kormányzati szervek számára?”

A 2. kérdésre adott válasz

A fenti kérdés nem kapcsolódik közvetlenül a frekvenciaértékesítési eljáráshoz, hanem a kérdező beadványában bemutatott szolgáltatással kapcsolatos szabályozási környezet értelmezésére vonatkozik. Az 1. kérdésre adott válaszban írt elvi jellegű szempontokra tekintettel kizárólag a vonatkozó jogi környezet általános ismertetésére van mód. Az árverési eljárás eredményeképpen megszerezhető frekvencia használatával végezhető tevékenységre vonatkozó főbb szabályokat az Eht., az NFFF, továbbá a Dokumentáció rendelkezései tartalmazzák.

Az NFFF alapján a 3,6 GHz-es frekvenciasáv elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek által használható. Ebben a fogalomrendszerben nem jelenik meg korlátozó rendelkezés arra vonatkozóan, hogy ezt a szolgáltatást a hálózat üzemeltetője kinek a részére nyújtja, nyújthatja.

3. kérdés

 „Lehetséges-e a magyar jogi környezetben engedélyezni a 3,6 GHz-es frekvenciasávon belüli frekvenciatartomány használatát egy üzemeltető számára a szolgáltatás telepítéséhez minimális telepítési/lefedettségi (azaz területi lefedettségi, lakossági lefedettségi) követelmények meghatározása nélkül?
Ha nem, az ilyen telepítési/lefedettségi követelmények figyelembe veszik-e a 3,6 GHz-es sáv és a kis-cellás technológia sajátosságait?”

A 3. kérdésre adott válasz

A Dokumentáció tervezete nem tartalmaz kiépítési kötelezettséget, tehát az eljárás keretében frekvenciahasználati jogosultságot szerző nyertes résztvevőt nem terheli rádiórendszer-telepítési, -lefedettségi kötelezettség.

4. kérdés

 „A 3,6 GHz-es frekvenciasávban frekvenciatartományt szerzett és saját hálózatot kiépítő üzemeltető a magyar jogszabályok alapján jogosult-e „small cells as a service” szolgáltatást nyújtani több szolgáltató számára szolgáltatási szint megállapodásokon („SLA- kon”) keresztül?”

A 4. kérdésre adott válasz

A frekvenciasáv felhasználására vonatkozó szabályokat az NFFF írja elő. Az NFFF alapján a 3,6 GHz-es frekvenciasáv elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek által használható. A technológia- és szolgáltatássemlegesség elvei alapján a nyújtott szolgáltatásra frekvenciafelhasználás szempontjából nincs speciális előírás az NFFF-ben.

5. kérdés

 „Ha a 4. kérdésre „igen” a válasz, akkor az üzemeltető köteles-e egy adott árképzési mechanizmust alkalmazni, vagy az árait az NMHH szabná meg? Köteles lenne-e az üzemeltető minden más üzemeltető / piaci vállalat vagy kormányzati szervek számára azonos árakat biztosítani?”

Az 5. kérdésre adott válasz

Magyarországon jelenleg nincs kiskereskedelmi árszabályozás. A mobil rádiótelefon szolgáltatást érintően ún. nagykereskedelmi kötelezettségek jelenleg (beleértve az észrevételben foglaltakhoz kapcsolódó költségalapúság és egyenlő elbánás kötelezettséget) az Európai Bizottság 2014/710/EU ajánlásában foglalt 2. számú piacon (nagykereskedelmi beszédcélú hívásvégződtetés mobilhálózatokban) vannak hatályban. A jelenleg hatályos 2/2014. piaci határozat a Hatóság honlapján az alábbi címen érhető el: BI/30556-57/2014. számú határozat.

A kérdezőt csak abban az esetben terhelheti nagykereskedelmi kötelezettség, amennyiben a Hatóság akár a fenti piacon, akár más érintett piacon piacelemzési eljárásban jelentős piaci erejű szolgáltatóként azonosítja. A Kiíró továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy esetlegesen előforduló piaci problémák esetén a Hatóság piacelemzési eljáráson kívül is jogosult akár kérelemre, akár hivatalból hozzáférési kötelezettséget előírni, amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak.

6. kérdés

 „A Dokumentációtervezet (69) bekezdése alapján, amennyiben a jelentkező vagy résztvevő nem magyar nyelven nyújt be dokumentumot, csatolni kell annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. Vitatott esetben a magyar nyelvű változat az irányadó.
A külföldön kiállított közokiratot, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokiratot - akár felülhitelesített, akár nem - csatolni kell hiteles magyar nyelvű fordításban is?”

A 6. kérdésre adott válasz

Igen, csatolni kell a hiteles magyar nyelvű fordítást is.

7. kérdés

 „A Dokumentációtervezet (110) bekezdés g) pontja alapján alakilag érvénytelen a résztvevő jelentkezése, ha nem megfelelően vagy nem nyújtott be minden, az Ákr., az Ápszr. vagy a dokumentáció alapján a részvételi jelentkezés részeként kötelezően benyújtandó dokumentumot, nyilatkozatot, okiratot.
A Dokumentációtervezetben rögzített dokumentumokon, nyilatkozatokon, és okiratokon túl a Kiró milyen Ákr., és Ápszr. szerinti további dokumentumokra, nyilatkozatokra, és okiratokra tart igény a részvételi jelentkezés alaki érvényessége érdekében?”

A 7. kérdésre adott válasz

Mindazon dokumentumokra, amelyek a Jelentkezés részeként benyújtott valamely iratban, dokumentumban foglaltak alátámasztására, igazolására szolgálnak. Ezen dokumentumok köre taxatívan előre nem határozható meg.

8. kérdés

 „A Dokumentációtervezet (111) bekezdés c) pontja alapján a jelentkező tulajdonosi összetételét bemutató dokumentumokon túl, az annak megállapításához szükséges dokumentumokat, iratokat, adatokat is csatolni kell a jelentkezés során, amelyekből megállapítható, hogy mely természetes személyek, gazdálkodó szervezetek rendelkeznek a jelentkezőben többségi, illetve meghatározó befolyással és a jelentkező mely gazdálkodó szervezetben rendelkezik többségi, illetve meghatározó befolyással, valamint hogy a jelentkező mely gazdálkodó szervezetekkel áll irányítási, illetve kapcsolt vállalkozási viszonyban.
A fentiek bemutatása során a Kiíró részéről elfogadható megoldás-e az, ha a jelentkező egy dokumentumban szövegszerűen felsorolja azon gazdálkodó szervezetek és természetes személyek nevét, amelyek a fenti kategóriákba esnek és ezen túl csatolja ezen gazdálkodó szervezetek cégkivonatát? Külföldi gazdálkodó szervezet esetében a cégkivonat hiteles magyar nyelvű fordítása is csatolandó?”

A 8. kérdésre adott válasz

A többségi, illetve meghatározó befolyás, valamint az irányítási, kapcsolt vállalkozási viszony bemutatásakor a Kiíró olyan megoldást fogad el, amelyben ezek a viszonyok követhetőek és áttekinthetők. Külföldi gazdálkodó szervezet esetén a cégkivonat hiteles magyar nyelvű fordítása csatolandó. Amennyiben a benyújtott iratok alapján a kérdés biztonsággal nem dönthető el, a Kiíró hiánypótlás keretében további dokumentumok, információk megadására hívhatja fel a Jelentkezőket.

9. kérdés

 „Szintén a Dokumentációtervezet (111) bekezdésével kapcsolatban egy további kérdésünk is felmerült:
Bejelentendő irányítási viszonynak tekintendő-e az, ha a jelentkezőnek valamely gazdálkodó szervezet vonatkozásában a kisebbségi tulajdonosi részesedése mellett a szellemi alkotások hasznosítása, meghatározott összeg feletti kifizetés és kötelezettségvállalás, illetve az osztalék és az osztalékelőleg kifizetése tekintetében hozott taggyűlési határozatok tekintetében vétójoga van? Ha igen, akkor ebben az esetben elegendő-e ezen érintett gazdálkodó szervezetek cégkivonatát csatolni?”

A 9. kérdésre adott válasz

Az irányítási viszony kérdésben írt szempontjainak értelmezésére az árverési eljárásban a részvételi jelentkezés alaki érvényességének vizsgálata keretében van lehetőség, az ügy körülményeinek részletes vizsgálata során megállapított tényállás alapján. A kérdésben megjelölt tárgykör értelmezésére tehát csak hatósági eljárás keretében van lehetőség. A Dokumentációtervezet (111) bekezdésének c) pontja szerint az irányítási viszony megítéléséhez szükséges iratok benyújtása kötelező, különösen, ha erre vonatkozó adatot a cégkivonat nem tartalmaz. Amennyiben a benyújtott iratok alapján a kérdés biztonsággal nem dönthető el, akkor a Kiíró hiánypótlás keretében további dokumentumok, információk megadására hívhatja fel a Jelentkezőket.

10. kérdés

 „A Dokumentációtervezet (117) bekezdésének b) pontja alapján a részvételi jelentkezés nem tartalmazhat betoldásokat, törléseket vagy felülírásokat. A Dokumentációtervezet(120) bekezdése ezen követelményt a Licitlap tekintetében is előírja.
A Kiíró álláspontja szerint a folyamatos sorszámozás, illetve a jelentkezés oldalainak szignózása elfogadható megoldás a betoldások megakadályozására?”

A 10. kérdésre adott válasz

A Dokumentáció alapján nem a Jelentkező feladata a jelentkezést követő módosítások, beavatkozások megakadályozása, ezt a közjegyzői közreműködés hivatott megakadályozni és igazolni azt, hogy a dokumentumok a jelentkezőtől származnak. A Dokumentációtervezet hivatkozott rendelkezése a Jelentkező oldaláról a benyújtásra kerülő dokumentumokkal szemben fogalmaz meg követelményt azok egyértelműségének és a későbbi beavatkozások megakadályozása érdekében. Ha ezen előírásoknak (nem tartalmaz betoldásokat, törléseket vagy felülírásokat) a dokumentumok megfelelnek, a jelentkező oldaláról további intézkedés (sorszámozás, szignó) nem szükséges.

11. kérdés

 „A Dokumentációtervezet (194) bekezdése alapján a jelentkezés alaki érvényességi feltételei körében kizárólag a (110) bekezdés j), g) pont esetében van helye hiánypótlásnak a (212)-(214) bekezdésekben foglaltak szerint.
Tekintettel arra, hogy a Dokumentációtervezet (110) bekezdés f), g) pontja már meghiúsult hiánypótlások esetére előírt alaki érvénytelenségi esetekről szól, helyes a (194) bekezdés olyan értelmezése, hogy hiánypótlásnak a (111) bekezdés, továbbá az Ákr., az Ápszr. alapján benyújtandó valamennyi dokumentum esetén helye van?”

A 11. kérdésre adott válasz

A részvételi jelentkezés alaki érvényességi vizsgálata során hiánypótlásnak a részvételi jelentkezés részeként benyújtott minden, a Dokumentációtervezet (111) bekezdése szerinti dokumentum esetén helye van (ebben a tételesen felsoroltakon túl benne foglaltatnak a Dokumentáció, az Ákr. vagy az Ápszr. rendelkezései alapján kötelezően benyújtandó vagy valamely igazolandó körülmény igazolására szolgáló dokumentumok is).

12. kérdés

 „A Dokumentáció-tervezet 2. melléklet 1. Hálózatépítési esetek 1. táblázat V. Vertikum (33 - 37) soraihoz tartozó (C oszlop) mérőszáma 2 db.
Helyes az alábbi értelmezésünk: az elvárás összesen 2 db = pl. 1 ipari park + 1 egészségügyi intézmény?”

A 12. kérdésre adott válasz

Az V. számú hálózatépítési esetcsoportban valamely hálózatépítési eset akkor teljesül, ha az adott hálózatépítési eset tekintetében kettő darab megvalósul határidőre és a Dokumentációban írt paraméterekkel (például 2 darab ipari park vagy 2 darab egészségügyi intézmény), tehát a Kiíró hálózatépítési esetenként 2-2 darab létesítmény lefedését határozta meg. A Kiíró megvizsgálja a Dokumentáció-tervezet pontosításának szükségességét.

13. kérdés

 „A Dokumentáció-tervezet 2. melléklet 1. Hálózatépítési esetek 1. táblázatában szereplő 1. Vasúti és egyéb nem közúti közlekedésre vonatkozó esetcsoport (2, 4, 6, 8 pontok), B oszlopában említésre kerülő „Tervezett nagysebességű vasútvonal" esetében a „térség" e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti.
Ezekben az esetekben ismert-e már a tervezett nagysebességű vasútvonal tervezett nyomvonala, amit a szolgáltatóknak le kellene fedni? A jogszabály térséget és annak 10 km-es környezetét említi.”

A 13. kérdésre adott válasz

A tervezett nagysebességű vasútvonal tervezett nyomvonala még nem ismert, arról a Kiíró hivatalos tudomással nem rendelkezik. Amennyiben a nyertes ezt a hálózatépítési esetet választja, akkor az ő feladata lesz tisztázni a vasúti projekt megvalósításának felelősével a kiépítés részleteit, a megvalósításának folyamatát, nyomvonalát, időbeli ütemezését.

A kérdés alapján a Kiíró megfontolja a Dokumentáció kiegészítését.

14. kérdés

 „A Dokumentációtervezet 2. melléklet 1. Hálózatépítési esetek 1. táblázat 34. sorában szereplő mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásban részesülő beruházáshoz kapcsolódó lábjegyzetben (38) definíciója: A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény alapján támogatásban részesített beruházás.
Pontosan melyek ezek a helyszínek, amelyeket a szolgáltatónak le kell fednie? Kérnénk a településeket listán szerepeltetni, illetve a területeket térképen bejelölni, illetve polygonnal meghatározni.”

A 14. kérdésre adott válasz

A támogatásban részesíthető, illetve a támogatás alapjául szolgáló jövőbeli beruházások köre és helyszínei előre nem határozhatók meg pontosan. Amennyiben a nyertes ezt az esetet választja, a lefedni kívánt helyszínek meghatározása érdekében fel kell vennie a kapcsolatot az adott pályázatok kiíróival, a beruházások felelőseivel.

A Dokumentációtervezet 2.2.3. pontjának megfelelően a Vertikumokhoz és világörökségi területekhez tartozó hálózatépítési esetekre vonatkozó követelmények teljesülésének ellenőrzése a nyilvánosság által látogatható helyeken/helyiségekben, valamint a tulajdonos/a szolgáltatást igénybe vevő által meghatározott területeken, különösen az adatszolgáltatás szerinti térképen vagy alaprajzon feltüntetett utakon történik.

A kérdés alapján a Kiíró megfontolja a Dokumentáció kiegészítését.

15. kérdés

 „A Dokumentációtervezet 2. melléklet 1. Hálózatépítési esetek 1. táblázat 37. sorában sportlétesítmény vagy multifunkcionális szabadidős létesítmény kerül megnevezésre.
Ha például a szolgáltató által lefedésre kerül egy budapesti kerület, és ezáltal szintén lefed egy, az adott kerületben található sportlétesítményt, akkor ez a lépés 2 hálózatépítési eset teljesítésének feleltethető meg? (4 csoport az 5-ből és 10 hálózatépítési aleset, díjkedvezmény témakör)”

A 15. kérdésre adott válasz

A kérdés szerinti lefedés két hálózatépítési eset teljesítésének is megfeleltethető, de csak az egyik hálózatépítési esetnél számolható el.

A Dokumentációtervezet tartalmazza a következő szabályt: „Amennyiben egy adott lefedettség két hálózatépítési esetnek is megfeleltethető, azt csak egyszer, mégpedig időben az elsőnek megvalósuló esetnél veszi figyelembe a Kiíró.”

Tekintettel arra, hogya budapesti kerület lefedésének határideje 2023. december 31., a sportlétesítményé pedig 2023. július 31., így ha a lefedett sportlétesítmény a nyertes által kiválasztott 3 kerület egyikében lenne, és a nyertes ezt a júliusi határidőhöz kapcsolódó adatszolgáltatásában beszámolja, akkor a Kiíró csak a 37. hálózatépítési eset teljesítéseként tudná azt elfogadni, a sportlétesítményt magában foglaló kerület lefedését a 23. hálózatépítési eset teljesítéseként már nem, mivel ez az idézett szabályba ütközne.

16. kérdés

"A korábbi dokumentációkban láttunk olyat, hogy egy esetleges tulajdonosváltozás vagy esetleges board-tag-változásnak a bejelentése, kezelése hogyan zajlik le? …azért egy nem rövid időszakról van szó. Azt hiszem, hogy erre ki kell terjednie a dokumentációnak."

A 16. kérdésre adott válasz

A Dokumentáció­tervezet (66) bekezdése alapján a jelentkező/résztvevő felel az árverési eljárás során tett nyilatkozatokban (ideértve a Jelentkezést is) foglaltak tartalmi megfelelőségéért, megalapozottságáért, időszerűségéért, hitelességéért, valódiságáért. A részvételi, összeférhetetlenségi feltételek valamelyikének történő meg nem felelést eredményező változásról, módosításról a jelentkezők/résztvevők kötelesek a Kiírót haladéktalanul értesíteni. Az ezt a szintet el nem érő változások kezelése kapcsán a Kiíró megfontolja a Dokumentáció kiegészítését.

17. kérdés

 „Definíciók
Helyes-e azon értelmezés, miszerint a definíciók között szereplő „végleges szerzési lista" és a Tervezetben több helyütt szereplő „végső szerzési lista" szinonim fogalmak?

A 17. kérdésre adott válasz

Igen, a végső szerzési lista és a végleges szerzési lista azonos fogalmak. A kérdés alapján a Kiíró pontosítja a Dokumentációt.

18. kérdés

Helyes-e azon értelmezés, miszerint a végleges/végső szerzési lista az utolsó helyszíni licit lezárásakor minden résztvevő számára megtekinthetővé válik?”

A 18. kérdésre adott válasz

A Dokumentáció 5. sz. mellékletének 5.2. pontja alapján a helyszíni licitálás lezárását követően a Kiíró elkészíti a szakaszzáró vagy a végső szerzési listát, illetve a helyszíni licitálásról készült okiratot, a közjegyző véglegesíti a helyszíni licitálás során készített jegyzőkönyvet és az Árverésvezető a résztvevőknek, illetve képviselőiknek átad egy-egy másolati példányt. Azaz a végső szerzési lista nem csak megtekinthető a résztvevők számára, abból az adott frekvenciasávra vonatkozó helyszíni licitálásban érintett résztvevők, illetve képviselőik a Dokumentáció fent hivatkozott pontja értelmében másolati példányt kapnak.

19. kérdés

 „Dokumentáció (111) bekezdés:
Helyes-e azon értelmezés, miszerint a (61) bekezdésben szereplő feltételek közül csupán azok igazolandók, amelyekről a (111) kifejezetten ekként rendelkezik, a (111)-ben nem szereplő feltételek esetén a jelentkező nyilatkozata elégséges?”

A 19. kérdésre adott válasz

Igen, helyes az értelmezés.

20. kérdés

Dokumentáció (111) bekezdés:
Helyes-e azon értelmezés, miszerint a (111) c) pont alapján a jelentkező szervezetben többségi, illetve meghatározó befolyással rendelkező vállalkozások teljes cégcsoportjának bemutatása nem szükséges, csupán a jelentkező szervezet végső tulajdonosáig terjedő tulajdonosi szerkezet bemutatása (hasonlóan a 2014. évi frekvenciatenderben kértekhez)?

A 20. kérdésre adott válasz

A kérdésben megfogalmazott szűkítő értelmezés megítélésére csak az árverési eljárásban, a részvételi jelentkezés alaki érvényességének vizsgálata keretében van lehetőség, az ügy körülményeinek részletes vizsgálata során megállapított tényállás alapján. A kérdésben megjelölt tárgykör értelmezésére tehát csak a hatósági eljárás keretében van lehetőség.

A Kiíró olyan megoldást fogad el, amelyben az alábbi viszonyok követhetőek és áttekinthetők:

• mely természetes személyek, gazdálkodó szervezetek rendelkeznek a jelentkező gazdálkodó szervezetben többségi, illetve meghatározó befolyással,
• a jelentkező mely gazdálkodó szervezetben rendelkezik többségi, illetve meghatározó befolyással,
• a jelentkező mely gazdálkodó szervezetekkel áll irányítási viszonyban,
• a jelentkező mely gazdálkodó szervezetekkel áll kapcsolt vállalkozási viszonyban?

Amennyiben ezek a Jelentkezés keretében benyújtott iratok, dokumentumok alapján megfelelő biztonsággal nem dönthetők el, a Kiíró hiánypótlás keretében további dokumentumok, információk megadására hívhatja fel a jelentkezőket.

21. kérdés

Dokumentáció (111) bekezdés:
Helyes-e azon értelmezés, hogy a gazdasági társasági formában működő jelentkezők esetén elegendő a (111) b) 1) szerinti dokumentumok benyújtása és nincs szükség a (111) b) 2) szerinti dokumentumok külön benyújtására?

A 21. kérdésre adott válasz

Igen, helyes az értelmezés.

22. kérdés

 „Dokumentáció (145) bekezdés:
Helyes-e azon értelmezés, hogy a Ptk. 6:436. § (2) bekezdés a) pontjának kizárása valamennyi érintett fél – így az NMHH számára is hátrányos lehet –, hiszen ha a bank nem utasíthat el lehívást a dokumentumok egyértelmű hamisságára vonatkozóan, akkor könnyen megtörténhet, hogy egy 3. fél hamis dokumentumok alapján lehívja a bankgaranciát és így annak összege kimerül és az NMHH is biztosíték nélkül marad.
A kérdező értelmezése szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. 6:436. § (2) bekezdés b), c) és d) pontjaiban foglaltak alkalmazását szükséges és elégséges kizárni.”

A 22. kérdésre adott válasz

A Kiíró álláspontja szerint nem helyes ez az értelmezés. A Ptk. 6:436. § (2) bekezdése kizárólag a jogosult (jelen esetben a Kiíró) nyilvánvalóan rosszhiszemű eljárására vonatkozik, tehát nem valamely harmadik fél eljárására. Mindezek mellett a Dokumentációtervezet (140) bekezdésének a) pontja alapján a biztosíték kizárólagos kedvezményezettje a Kiíró, vagyis annak összege nem merülhet ki olyan módon, hogy a Kiíró biztosíték nélkül maradjon.

23. kérdés

 „Dokumentáció (145) bekezdés g) pont:
Helyes-e azon értelmezés a (145) g) pontban foglalt tájékoztatási kötelezettség tekintetében, hogy a garantőr saját adataiban bekövetkezett változásról vár tájékoztatást a kiíró? Az egyéb nem a garantőr bank saját adataira vonatkozóan bekövetkező változás követése pedig nem a bank kötelezettsége.”

A 23. kérdésre adott válasz

Helyesen a (141) bekezdés g) pontjáról van szó.

A Kiíró a garantőr saját adataiban bekövetkezett változás mellett a jelentkező adataiban bekövetkező változásról is tájékoztatást vár, ha ilyen változás a garantőr tudomására jut. A jelentkező adataiban bekövetkező változás követése valóban nem a bank kötelezettsége, ezért szerepel az a kitétel, hogy amennyiben "a garanciavállaló nyilatkozatban foglalt adatokban bekövetkezett változás jut a tudomására".

24. kérdés

 „Dokumentáció (219) bekezdés:
Helyes-e azon értelmezés, hogy a Tervezet (219) bekezdésében rögzített „a (216) bekezdés szerinti végső szerzési lista"-ra történő hivatkozás valójában a (217)-es bekezdésre utal?”

A 24. kérdésre adott válasz

Igen, helyes az értelmezés, a Kiíró a Dokumentáció érintett bekezdését ennek megfelelően kijavítja.

25. kérdés

 „Dokumentáció (231) bekezdés:
Helyes-e azon értelmezés, hogy a próbaárverés a Hatóság által előzetesen kialakított hipotetikus forgatókönyvek alapján zajlik (a (94) bekezdésnek való megfelelés körében)?”

A 25. kérdésre adott válasz

A próbaárverés célja a Dokumentációtervezet (231) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az, hogy gyakorlati szempontú tájékoztatást, bemutatást adjon a helyszíni licitálás lebonyolításának rendjéről, időszükségletéről, a helyszínről, a helyszínen igénybe vehető lehetőségekről, szolgáltatásokról stb., tehát a próbaárverés a Tervezetben leírt eljárás szimulálására hivatott. A próbaárverésen elpróbálhatók lesznek a Kiíró által előzetesen összeállított minta-liciteljárások, de igény szerint nem előzetesen megalkotott licitálásokra is lehetőség lesz, amennyiben a résztvevők ezt igénylik.

26. kérdés

 „Dokumentáció (250) bekezdés:
Helyes-e azon értelmezés, hogy a Kiíró a liciteljárás megnyitásakor – az első licitkört megelőzően – minden egyes résztvevő kezdő licitjeit minden egyes résztvevő felé megadja, majd ezt követően minden egyes licitkörben a résztvevők minden licitet az adott licitkörre vonatkozóan látnak?”

A 26. kérdésre adott válasz

A Dokumentációtervezet (248) bekezdése szerint a Kiíró az egyes résztvevőket külön-külön tájékoztatja arról, hogy legfeljebb mennyi értékesítési egységre tehetnek licitet az adott licitálási szakasz első licitkörében. A (248) bekezdésben nem szerepel, hogy a Kiíró más résztvevők kezdőlicitjéről tájékoztatást nyújt a további résztvevőknek.

Ebből következik, hogy az 1. licitálási szakasz első licitkörében minden résztvevő csak a saját kezdőlicitjét fogja ismerni, a többi részvevőét nem.

27. kérdés

 „Dokumentáció (302) bekezdés:
Helyes-e azon értelmezés, hogy amennyiben a 2100 MHz-es frekvenciasávban olyan résztvevő szerez értékesítési egységet, aki a felhasználói blokk kialakítása időpontjában már rendelkezik az 1960-1965/2150-2155 MHz alapblokk frekvenciahasználati jogával, úgy a sávátrendezés további költséggel ezen nyertest vagy nyerteseket nem terheli, a sávátrendezést minden már jogosultsággal rendelkező szolgáltató saját költségén végzi el?”

A 27. kérdésre adott válasz

A sávátrendezés általános szabályait rögzítő, a polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló 7/2012. (I. 26.) NMHH rendelet eljárási szabályainak egyike sem tartalmaz a költségviselésre vonatkozó szabályt, tehát nem tartalmaz közjogi előírást arra, hogy a kérdező által felvázolt helyzetben melyik jogosult milyen költséget visel, tehát azt a felek megállapodására hagyja.

28. kérdés

 „Dokumentáció (306) bekezdés:
Helyes-e azon értelmezés, hogy a Tervezet nem pontosan rendelkezik azon sávallokációs esetekről, amikor még jogosultsággal rendelkező, továbbá ma még jogosultsággal nem rendelkező pályázó is jogosultságot szerez?”

A 28. kérdésre adott válasz

A Dokumentációtervezet ezeket az eseteket külön-külön, a Dokumentációtervezet (305) és (306) bekezdéseiben kezeli. Ezek együttes előfordulása nem igényel külön szabályozást.
A kérdés alapján a Kiíró megfontolja a Dokumentáció módosítását.

29. kérdés

 „Dokumentáció (308) bekezdés:
Fog-e rendelkezni – a korábbi eljárásokhoz hasonlóan – az eljárást lezáró Határozat az esetlegesen el nem adott frekvenciahasználati jogosultságokról?”

A 29. kérdésre adott válasz

Az eljárást lezáró határozat nem fog rendelkezést tartalmazni az el nem osztott frekvenciákról (hiszen a Dokumentációtervezet sem rendelkezik erről).

30. kérdés

Dokumentáció (334) bekezdés:
Helyes-e azon értelmezés, miszerint a sávdíjkedvezmény igénybevételére vonatkozó pontok, illetve a 2. számú mellékletben meghatározott hálózatépítési esetek teljesítése a 700 MHz-es és/vagy a 3600 MHz-es frekvenciasáv felhasználásán túl bármely más, a szolgáltató birtokában lévő frekvenciasáv felhasználásával nem kerülhet teljesítésre?

A 30. kérdésre adott válasz

Igen, helyes az értelmezés, „bármely más”, a szolgáltató birtokában lévő frekvenciasáv felhasználásával megvalósított hálózatépítési eset nem fogadható el teljesítésként, de a 2. számú mellékletben meghatározott hálózatépítési esetek teljesítésére elfogadható az értékesítési eljárást megelőzően már meglevő 3600 MHz-es frekvenciasáv felhasználása.

A Kiíró a kérdésben foglaltak alapján megfontolja a Dokumentáció pontosítását.

31. kérdés

 „2. melléklet 1.1.:
Helyes-e azon értelmezés, hogy a táblázatban a Települések lakossági lefedése kapcsán 2 db „megyeszékhely vagy megyei jogú város" kategóriájú település lefedése 1 teljesítési pont, majd további 3 db „megyeszékhely vagy megyei jogú város" kategóriájú település lefedése az „50.000 lakost meghaladó lakosság­ számú település" kategóriában újabb 1 teljesítési pontként kerül elfogadásra?
Fentiek szerint tehát 5 db megyeszékhely 2 db pontként kerül elfogadásra, hiszen az „50.000 lakost meghaladó lakosság-számú település" kategóriában csak megyeszékhelyek és megyei jogú városok szerepelnek, valamint további megyeszékhelyek lefedése nem eredményez további teljesített pontokat.”

A 31. kérdésre adott válasz

Igen, helyes az értelmezés.

32. kérdés

 „2. melléklet 1.1.:
Helyes-e azon értelmezés, hogy a táblázatban a Vertikumok lefedése kapcsán 2 db „sportlétesítmény vagy multifunkcionális szabadidős létesítmény" lefedése 1 teljesítési pontként kerül elfogadásra, azonban további „sportlétesítmény vagy multifunkcionális szabadidős létesítmény" lefedése nem jelent további teljesítési pontot?”

A 32. kérdésre adott válasz

Igen, helyes az értelmezés.

33. kérdés

 „2.melléklet 1.1.:
Helyes-e azon értelmezés, miszerint a táblázat utolsó előtti oszlopának jelölése szerkesztési hibaként került „E" oszlopként megjelölésre?”

A 33. kérdésre adott válasz

Igen, helyes az értelmezés, a Dokumentációban a Kiíró a szerkesztési hibát kijavítja.

34. kérdés

 „2. melléklet 1.1.:
Helyes-e azon értelmezés, miszerint a táblázat 9. és 10. sorának „C-Mérőszám" oszlopába a „egyes vonalak hosszának 90%-a", míg az „E(D)- Ellenőrzés" oszlopába a „melléklet 2.2.1.a) pontja szerint" szövegeket értjük az üres mezőkbe?”

A 34. kérdésre adott válasz

Igen, helyes az értelmezés. A Kiíró pontosítja a Dokumentációtervezet vonatkozó részét.

35. kérdés

 „2. melléklet 1.1.:
Helyes-e azon értelmezés, miszerint a táblázat 29., 30. és 31. sorának „E- Ellenőrzés" oszlopába a „melléklet 2.2.2. pontja szerint" szöveget értjük az üres mezőkbe?”

A 35. kérdésre adott válasz

Igen, helyes az értelmezés. A Kiíró pontosítja a Dokumentációtervezet vonatkozó részét.

36. kérdés

 „2. melléklet 2.1.1. pontja, 27. lábjegyzet:
A „határidő bekövetkeztekor elérhető legfrissebb KSH adatok alapján" rögzített feltétel a sávszerzés időpontjára, vagy a nyilatkozat benyújtásának napjára vonatkozik?”

A 36. kérdésre adott válasz

Az „elérhető legfrissebb KSH adatok” kitétel a nyilatkozat benyújtásának napjára vonatkozik, ennek egyértelműsítése érdekében Kiíró megfontolja a Dokumentációt pontosítását.

37. kérdés

 „2. melléklet 2.2.1. pontja:
Helyes-e azon értelmezés, hogy az „SS-RSRP45" szövegrész esetében a „45" a
lábjegyzeti hivatkozási szám?”

A 37. kérdésre adott válasz

Igen, helyes az értelmezés, a Dokumentációban a Kiíró a szerkesztési hibát kijavítja.

38. kérdés

 „5. melléklet 2. 14. pontja:
Helyes-e azon értelmezés, miszerint a helyszínen a licitteremben résztvevő kollégák mobiltelefonon kommunikálhatnak, természetesen kép-és hangfelvételkészítése nélkül?
Jól értelmezzük-e, hogy a „mobiltelefont, valamint kép- és hangrögzítő eszközt bevihetnek a licitterembe" megfogalmazás lehetővé teszi a notebook, laptop, valamint tablet használatát?”

A 38. kérdésre adott válasz

A licitteremben egyazon résztvevő képviselői egymással kommunikálhatnak a kérdésben megjelölt módon, azonban a különböző résztvevők képviselőinek egymás közötti kommunikációja a licitteremben tiltott. Notebook, laptop, valamint tablet használata a licitteremben megengedett, természetesen oly módon, hogy az ne sértse a licitálás Dokumentációban meghatározott rendjét.

39. kérdés

 „5. melléklet 3.2. pontja:
Helyesen értelmezzük-e, hogy a rendes szünetben a résztvevők egyike elhagyhatja a helyszíni licitálás helyszínét, amennyiben 15 percen belül ott újra megjelenik?”

A 39. kérdésre adott válasz

Rendes szünetben a résztvevő, illetve a képviselője elhagyhatja a licitálás helyszínét, amennyiben a helyszínen a szünet lejártáig újra megjelenik akár a helyszínt elhagyó, akár másik képviselő, azzal, hogy az érintett résztvevő, illetve képviselője a helyszínre történő (újbóli) belépéskor köteles alávetni magát az ismételt személy- és vagyonvédelmi célú ellenőrzésnek, – illetve, ha még nem regisztrált – a regisztrációnak.

40. kérdés

 „5. melléklet 3.3. pontja:
Pontosan mi az 5. melléklet 3.3. pontjában hivatkozott, a rendkívüli szünet elrendelésének alapját biztosító „rendellenesség" definíciója?”

A 40. kérdésre adott válasz

Az 5. melléklet 3.3. pontja szerinti rendellenesség az az előre nem meghatározható olyan magatartás, körülmény, helyzet, amelyet a GVH helyszíni licitáláson jelenlévő képviselője feladatkörében eljárva, azok szempontjai alapján, akként értékel.

41. kérdés

 „A Dokumentációban részletesen leírt árverési eljárást elvi szinten hogyan lehet kategorizálni, az árverések melyik típusához sorolható?”

A 41. kérdésre adott válasz

Általánosságban azt lehet mondani, hogy az árverési eljárás egy egyszerű emelkedő áras árverés. Ez teljesen igaz az árverés 1. és 2. árverési szakaszára. A 3. árverési szakasz annyiban különbözik az előző kettőtől, hogy korlátozott a licitkörök száma. A 4. árverési szakasz pedig leginkább egy zárt borítékos licitálástípushoz hasonlít.

42. kérdés

 „A Dokumentációban leírt árverési eljárásnak milyen nemzetközi referenciái vannak, mely országokban alkalmazták már több sávra kiterjedő frekvenciahasználati jogosultságok értékesítésénél?”

A 42. kérdésre adott válasz

A leírt árverés hazai fejlesztés eredménye. Hasonló eljárásokat Franciaországban és Ausztriában is bonyolítottak le a közelmúltban.

43. kérdés

 „A Dokumentációban leírt árverési eljárás alkalmazását mi indokolta, milyen előnyei vannak más típusú, a frekvenciahasználati jogosultságok értékesítésére használt árverési eljárásokhoz képest?”

A 43. kérdésre adott válasz

Az előzetesen meghatározott célokhoz ezt a metodikát találta legmegfelelőbbnek a Kiíró.

44. kérdés

„A kérdésem az, hogy az értékesítési egységek kikiáltási árának a meghatározása az milyen módszertan alapján történt?"

A 44. kérdésre adott válasz

A kikiáltási árak kialakításának alapja nemzetközi benchmarkolás volt. A Kiíró a benchmark értékek összegyűjtésekor az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség országainak árverési eljárásaiban kialakult értékesítési árakat vette figyelembe. Ezek jó alapul szolgálnak, mivel az EU irányelvei szabályozzák a mobilpiacok működését, így lényegében azonos szabályozási környezetben történnek az értékesítések.

45. kérdés

„Ehhez kapcsolódóan az a kérdésem, ami nekem szemet szúrt, hogy a 2100 MHz-es sávnak a kikiáltási ára az sokkal közelebb van a 700 MHz-es sáv kikiáltási árához, mint a 2600 MHz-es sávéhoz, holott a 2100 MHz sáv és a 2600 MHz sáv van egymáshoz rendkívül közel, és hullámterjedési tulajdonságaikban rendkívül hasonlóak."

A 45. kérdésre adott válasz

Amint azt a Kiíró a 44. kérdés megválaszolásakor kifejtette, a kikiáltási árak kialakítása nemzetközi benchmarkolás alapján történt. Ennek során a Kiíró azt tapasztalta, hogy a 2600 MHz-es frekvenciasávban értékesített TDD frekvenciákat a piac fajlagosan alacsonyabb értékűnek tekinti, mint az FDD frekvenciákat (akár a 2600 MHz-es, akár a 2100 MHz-es frekvenciasávban).

46. kérdés

„…a vertikumok és a világörökségek tekintetében, …számos kérdés merül fel bennünk, amelyet mindenképpen pontosítani kellene. …nem látjuk azt, hogy a hossznak a 60%-a az miképpen kerül kialakításra, mit tekintünk hossznak az útszakaszokra, akár beltér, akár kültér tekintetében.
Vagy például az intézmény, felsőoktatási intézmény esetében az intézmény valamennyi karának otthont adó épületet, területet tekintjük, vagy csak a kvázi idézőjelbe székhelyét, vagy legalábbis a központi épületet?
Hogyan alakulnak az intézményekhez kapcsolódó egyéb más területek? Például a gödöllői egyetem tekintetében bizonyos tangazdaságok jelennek meg, az része az intézménynek vagy nem része?
Tehát nehezen látjuk, hogy mi az a földrajzi terület, ami egy ilyen esetben lefedésre kell, hogy kerüljön.
Az ipari parkok tekintetében pedig fontos, hogy a beltéri és a kültéri lefedettséget egyaránt vizsgálja a hatóság, hogy ez milyen megosztásban kerül kialakításra? Hogy ez csak beltéri vagy csak kültéri vagy esetleg mindkettő?”

A 46. kérdésre adott válasz

A Vertikumok és a világörökségek tekintetében általánosságban nem írhatók le előre a megvalósítás teljesítése elfogadásának paraméterei, csak egyedi esetben, az adott intézmények üzemeltetőjével kötött megállapodás fényében ellenőrizhető.
A kérdések alapján a Kiíró megvizsgálja a Dokumentáció pontosításának szükségességét.

47. kérdés

 „…a 3600 MHz szinkronizációs kérdés vonatkozásában láttunk némi aggályt a kiírásban. Ugyanis gyakorlatilag az örvendetes, hogy kell szinkronizációs egyeztetéseket folytatni a nyerteseknek, de ebben a sávban működik, előfordulhat egy olyan eset, hogy olyan is használja, aki ebben az eljárásban nem vesz részt, vagy nem nyer frekvenciát. És ennek következtében milyen módon tudjuk őt is a szinkronizációs kötelezettségre rábírni?”

A 47. kérdésre adott válasz

A Kiíró álláspontja szerint a hatékony frekvenciahasználat – tehát az, hogy hatékonyan használják azt az erőforrást, amit díj ellenében kaptak használatra – minden felhasználó érdeke, és ez kellő ösztönzőerőt jelent a megállapodásra olyan felek részéről is, amelyek az értékesítési eljárásban nem vettek részt. Megállapodás hiányában azonban a Kiíró a Dokumentáció 1. melléklet 1.D.2. pontja alapján egyéb lépéseket is tehet a szinkronizáció megvalósítása érdekében.

48. kérdés

 „ … vajon azok az eszközök, amik az 5G oldalon még meg sem születtek, tehát azok a mobilkészülékek, illetve adott esetben bázisállomások hogyan és milyen módon viszonyulnak, zavarják, zavartatják a kábeltelevízióval egymást?
…fontos lehet egy fölkészülési idő biztosítása érdekében egyfajta ütemezésről szóló információadás, amelyre például a majdani nyertesek jelenleg nem kötelezettek. Tehát nagyon nem derül ki az ő számukra sem, hogy vajon lesz-e ilyen elvárás velük kapcsolatosan?”

A 48. kérdésre adott válasz

A Kiíró a szakmában kialakult jó gyakorlatot kívánja követni. Például a 800 MHz-es frekvenciasávú szélessávú hálózatok telepítése során mutatott együttműködést, amelyben a két iparági oldal együttműködése zökkenőmentes volt, és lehetett előre jelezni, hogy adott településeken mikor lesz a 800 MHz-es sáv használatba vétele, és így fel tudtak készülni a kábeltévé szolgáltatók erre. A Kiíró a moderátori szerepkört fent fogja tartani ezen a területen a kábeltévé-szolgáltatók és a mobil rádiótelefon-szolgáltatók között. Ezek a fajta egyeztetések az ugyanebben a sávban működő PPDR-rendszerekre is kiterjednek majd.

49. kérdés

 „…kérjük annak a megerősítését, hogy a sávdíjkedvezményre vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot – amiben az adott frekvenciasávokban frekvenciahasználati jogosultságot elnyert résztvevő kéri a sávdíjkedvezmény érvényesítését – csak az árverési eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedését követően kell a Tisztelt Hatóságnak megküldeni. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert lefedettségi vállalásokat csak az elnyert spektrum ismeretében lehet tenni.”

A 49. kérdésre adott válasz

A sávdíjkedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozat benyújtásáról a Dokumentációtervezet az alábbiak szerint rendelkezik: „az árverési eljárás tárgyát képező frekvenciasávokra vonatkozó összes végső szerzési lista lezárását követő 15 napon belül nyilatkozattételre hívja fel minden – a (334) bekezdés szerinti – díjkedvezményre jogosultat arra vonatkozóan, hogy igénybe kívánja-e venni a díjkedvezményt” (Dokumentációtervezet (335) bekezdés).A felhívást követően a díjkedvezményre jogosultnak 15 nap áll rendelkezésére a nyilatkozattételre, amely határidő jogvesztő, azon túl díjkedvezmény nem kérhető (Dokumentációtervezet (336) bekezdés). Azaz a nyilatkozattételi határidő nem az árverési eljárást lezáró határozat véglegessé válásától indul, hanem már korábban, a végső szerzési listák lezárását követő Kiírói felhívástól számítódik. Ekkor a résztvevő az elnyert spektrum ismeretében tud nyilatkozni a végső szerzési listák alapján.