Magyarország idén júliusban – az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításával – az Európai Unióban az elsők között ültette át a saját jogrendjébe az Európai elektronikus hírközlési kódexet. A törvényi szabályokon túl, a teljes átültetés érdekében a végrehajtási rendeleti szintű szabályokat is meg kellett alkotni idén december végéig: az NMHH ezeket határidőre teljesítette huszonkét NMHH-rendelet felülvizsgálatával, illetve megalkotásával. A legfontosabb változások a következők:

Megújultak az előfizetői szerződésekről szóló szabályok

A kódexhez kapcsolódó egyik legfontosabb hazai végrehajtási rendelet az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 22/2020. (XII. 21.) NMHH rendelet, amely az öt évvel ezelőtt született szabályozás teljes megújítása. A kódex új fogalmainak bevezetése mellett az új jogszabály rendezi, hogy mely előírások vonatkoznak valamennyi előfizetőre, és melyek csak a fogyasztókra és a velük azonos védelmet élvező mikro- és kisvállalkozásokra, valamint nonprofit szervezetekre. A rendelet szabályozza az előfizetői szerződések megkötését, módosítását, megszüntetését, az általános szerződési feltételek és az egyedi előfizetői szerződések kötelező tartalmát, valamint a szolgáltatók által közzéteendő információk körét a jelenlegi és jövendő előfizetők tájékoztatása érdekében. Emellett részletszabályokat tartalmaz többek között a szolgáltatások korlátozásáról, szüneteltetéséről, áthelyezéséről, vagy éppen a szerződéssel együtt kedvezménnyel értékesített készülékek hálózat-függetlenítéséről a szerződés megszűnésekor.

Ugyancsak az előfizetők teljes körét érintik az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének az előfizetők és felhasználók védelmével összefüggő követelményeiről, valamint a díjazás hitelességéről szóló 13/2011. (XII. 27.) NMHH rendelet módosításai. Ez a rendelet határozza meg, hogy az előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak a szolgáltatásaik minőségi jellemzőit hogyan kell meghatározniuk, mérniük, közzétenniük és ezekről az NMHH számára adatot szolgáltatniuk. Az új szabályok rendezik, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatások esetében a le- és feltöltési sebességre, a késleltetésre és a csomagvesztésre vonatkozó vállalásokat milyen módon kell megadniuk a szolgáltatóknak, emellett tartalmazzák a forgalomarányos mérésen alapuló számlázási rendszerekre vonatkozó előírásokat.

Az emelt díjas szolgáltatások nyújtásának feltételeiről szóló 13/2020. (XII. 15.) NMHH rendelet azt szabályozza, hogy az emelt díjas szolgáltatásokról hogyan tájékozódhatnak az előfizetők, valamint előírja, hogy milyen módon védik az előfizetőket a szolgáltatók az ilyen szolgáltatások szándékolatlan igénybevételétől és ezáltal a váratlan magas számláktól. A számhordozás és a szolgáltatóváltás szabályairól szóló 23/2020. (XII. 21.) NMHH rendelet rendezi, hogy a telefonszolgáltatások (a kódex fogalmai szerint számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások) előfizetői milyen feltételekkel és hogyan vihetik át hívószámukat egyik szolgáltatótól a másikhoz, valamint tartalmazzák az internet-hozzáférési szolgáltatók közötti, lehetőség szerint szünetmentes szolgáltatóváltás szabályait is. Változnak emellett az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésére, valamint a digitális televíziókészülékekre, és az újonnan a piacon megjelenő, a járművekbe gyárilag beszerelt autórádiókra vonatkozó szabályok is. 

Átalakul az egyetemes szolgáltatások rendszere

A kódexben teljesen átalakult az ún. egyetemes szolgáltatások rendszere: az eddigi szolgáltatáselemek (telefonvonal, országos tudakozó, telefonkönyv és telefonfülkék biztosítása) fenntartásának indokoltságát a tagállamoknak 2021. december 21-ig felül kell vizsgálniuk, és dönteniük kell azok fenntartásáról vagy visszavonásáról. Az egyetemes szabályozás fókuszpontjába az eddigi szolgáltatáselemek helyett a megfizethető árú szélessávú internetszolgáltatás került, amely szolgáltatás nyújtásának részletszabályairól rendelkezik az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet. A rendelet részletezi az egyetemes szélessávú internetszolgáltatás magyarországi rendelkezésre állásának és a megfizethetőségének vizsgálati szempontjait, az egyetemes szolgáltató kijelölésének szabályait, az egyetemes szolgáltatók kötelezettségeit, és a szolgáltatás nyújtásából esetlegesen eredő szolgáltatói pénzügyi teher megtérítésének feltételeit.

A kódex teljesen új rendelkezésként vezette be a társberuházási megállapodások megkötésének és az ezzel kapcsolatos szolgáltatói önkéntes kötelezettségvállalások lehetőségét, amely megkönnyíti a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését és a pénzügyi, valamint egyéb terhek megosztását a szolgáltatók között. Ha ezeknek a társberuházási megállapodásoknak a tartalma megfelel a kódexnek, és a szolgáltatók abban a kódexnek megfelelő önkéntes kötelezettégvállalásokat tesznek, akkor a szabályozó hatóságok jóváhagyhatják ezeket a megállapodásokat, és így mentesíthetik az ún. jelentős piaci erejű szolgáltatókat az őket terhelő egyéb kötelezettségek alól. A piacelemzéssel és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók önkéntes kötelezettségvállalásával kapcsolatos szabályokról szóló 16/2020. (XII. 17.) NMHH rendelet ennek megfelelően a kódexszel összhangban szabályozza a társberuházási megállapodások és azok hatósági jóváhagyása iránti kérelmek tartalmi követelményeit, a hatósági jóváhagyás szempontjait és a társberuházási megállapodáson kívüli egyéb szolgáltatói megállapodások feltételeit, tartalmi elemeit.

A kódex 2023-tól kötelezővé teszi az egyes tagállamok teljes földrajzi feltérképezését annak megállapítása érdekében, hogy az adott tagállam területén hol vannak olyan lefedetlen területek, amelyek esetében esetlegesen nem áll rendelkezésre legalább 100 Mbit/másodperc letöltési sebességre képes hírközlési hálózat. A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok felmérésének részletes szabályairól szóló 9/2020. (XII. 10.) NMHH rendelet részletesen szabályozza a magyarországi földrajzi feltérképezéshez szükséges szolgáltatói adatszolgáltatás tartalmát, az adatszolgáltatás alapján az NMHH által lefolytatandó földrajzi felmérésre és az annak eredményeként az NMHH által összeállított ellátatlan területek jegyzékére vonatkozó szabályokat.

***

Háttér, előzmények

A kódex jelentős változásokat hoz az elektronikus hírközlési piacon, kitér a nemzeti hatóságok feladataira, szabályozza többek között a piacelemzést, a spektrumgazdálkodást, a végfelhasználói jogokat, az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket és a számozási kérdéseket. A kódex egyik célja, hogy elősegítse a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését és ezáltal növelje az összekapcsoltságot. További cél, hogy kiegyenlített feltételeket teremtsen a piaci szereplők közötti versenyben úgy, hogy a fogyasztók védelme se csorbuljon; és az is, hogy elősegítse az új technológiák, különösen az 5G elterjedését. A kódex újdonsága, hogy különbséget tesz a számfüggő és a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások között, azaz előírásokat fogalmaz meg az ún. OTT (over-the-top) szolgáltatók számára, amelyek eddig nem tartoztak a hírközlési szabályozás hatálya alá.

Az Európai Bizottság húsz éve, 2000. augusztus 23-án tette közzé az elektronikus hírközlési piacot szabályozó korábbi javaslatcsomagját (Keretirányelv, Engedélyezési irányelv, Hozzáférési irányelv, Egyetemes szolgáltatási irányelv, Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv), amelyet végül a társjogalkotók 2002-ben fogadtak el. Egy ötéves periódus végén történt meg ezek első nagy felülvizsgálata, az irányelvek frissítését 2009-ben fogadta el az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa. Ezután készítette elő az Európai Bizottság az Európai elektronikus hírközlési kódexet, amelynek nem titkolt célja volt az is, hogy a jogforrások egységesen egy jogalkotási javaslatban jelenjenek meg. Az Európai Parlament és a Tanács két éven keresztül, számos tárgyalási forduló után 2016. október 12-én tette közzé a hírközlési ágazat szabályozásának új irányelvét, az Európai elektronikus hírközlési kódexet. A javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2018 novemberében fogadta el és 2018. december 17-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A kódex 2018. december 20-án lépett hatályba, és a tagállamoknak két év állt rendelkezésre, hogy átültessék a kódexben¹ foglalt előírásokat a tagállami jogrendbe.

Annak érdekében, hogy a kódex céljai teljes egészében megvalósulhassanak, mind az Európai Bizottságnak, mind pedig az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) további, végrehajtási aktusokat kellett elfogadnia. A BEREC 2020 decemberéig 11 iránymutatást készített el, amelyek a piaci szereplőket és a hatóságokat támogatják az új szabályok alkalmazásában: a kódexszel egyidőben fogadták el a BEREC-rendeletet², amely mindamellett, hogy meghatározza a BEREC működését, módosítja a roamingrendeletet³ is annak érdekében, hogy az EU-n belüli, de más tagállamba irányuló hívásokat is szabályozni lehessen. Magyarország a kódexet az Eht. módosításával⁴ ültette át törvényi szabályokba, amely 2020. július 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A törvény értelmében a teljes átültetés érdekében végrehajtási rendeleteket is el kell fogadni, az NMHH ezt határidőre teljesítette.