A 32 GHz-es frekvenciasáv rádióspektrum-használati jogosultsága tárgyában a Hatóság dolgozik az árverési eljárás végleges dokumentációján, amelynek közzététele 2023. február 10-ig várható. Természetesen a Jelentkezés és az Ajánlattétel időpontja a közzététel időpontjához fog igazodni (megj. legkorábban a közzétételhez számított 30 napra).

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: NMHH vagy Kiíró) 2022. november 8-án a 32 GHz-es frekvenciasáv rádióspektrum-használati jogosultsága tárgyában kiírni tervezett árverési eljárás dokumentációjának tervezetét (a továbbiakban: Dokumentáció-tervezet) és konzultációra vonatkozó felhívást tett közzé.

Az NMHH a 32 GHz-es frekvenciasáv spektrumhasználati jogosultságának sikeres értékesítésével mikrohullámú rendszerek üzemeltetésére teremt lehetőséget a sávban blokkgazdálkodás keretében, alternatívát kínálva a jelenleg 26 GHz-es frekvenciasávban működő rendszerek üzemeltetői számára a frekvenciasáv váltására. Mivel a 26 GHz-es frekvenciasáv az 5G-úttörősávok egyike, és jelenleg még nincs 5G-s használatban, ezért a hatóság az árveréssel közvetve a 26 GHz-es frekvenciasáv mihamarabbi 5G-célú hasznosítását segíti elő.

A Kiíró, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 40/A. § (4) bekezdésével összhangban, 2022. november 22-én 10 órától az érdekeltek részvételével konzultációt tartott. Az NMHH a konzultációt hibrid formában rendezte meg, lehetővé téve a helyszíni részvétel mellett a teljes értékű online részvétet. A helyszínen személyesen 60, míg online formában további 16 résztvevő követte az eseményt.

A konzultáción a résztvevőket Aranyosné dr. Börcs Janka, az NMHH főigazgatója köszöntötte, őt dr. Ulelay Emília az NMHH igazgatóhelyettese, a konzultáció levezető elnöke követte, aki összegezte az értékesítési eljárás eddigi lépéseit, és a Konzultáció jogszabályi környezetének főbb elemeit. A napirend és a szükséges tudnivalók ismertetését követően a rendezvény első részében a Kiíró munkatársai tájékoztatást adtak a megszerezhető frekvenciakészlet jellemzőiről, a használat körülményeiről, valamint az árverési eljárás rendjéről, amely eljárás – első ízben az NMHH történetében – elektronikus formában zajlik majd.

Az előadások sorát Dr. Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese nyitotta, aki az eljárás előzményeinek ismertetését és a 26 GHz-es sáv jelenlegi használatát követően bemutatta a 32 GHz-es frekvenciasáv főbb sajátosságait és használatával kapcsolatos spektrumgazdálkodási kérdéseket. Részletesen ismertette a rendelkezésre álló rádióspektrum készletet, valamint kitért a szerezhető rádióspektrum-használati jogosultság minimum és maximum szabályaira. Előadását a felhasználóiblokk-képzés általános és speciális szabályainak ismertetésével zárta, amely kapcsán a felhasználóiblokk-képzés szabályainak értelmezését segítő példákat is bemutatott illusztrációként.

Ezt dr. Karl Károly NMHH főigazgató-helyettes áttekintő előadása követte az árverési eljárás jogszabályi környezetéről, a hatósági eljárásról, annak részleteiről és időütemezéséről. Ismertette, hogy az árverési eljárás hatósági ügy, amely hivatalból a végleges dokumentáció és a hirdetmény közzétételének napján, az NMHH tervei szerint 2023. január 12-én indul. Ettől az időponttól a jelentkezés benyújtásáig nyílik meg a regisztráció lehetősége.

A jelentkezésnek nem feltétele a regisztráció, de az írásbeli kérdésfeltevés lehetősége, az összegyűjtött kérdésekre adott válaszok megismerése és az esetleges dokumentációmódosításról szóló tájékoztatás csak a regisztráltak számára biztosított.

A jelentkezés benyújtására a Dokumentáció-tervezet alapján 2023. február 3-án 9:00-12:00 között kerülhet sor elektronikus úton.

Ezt februárban-márciusban követheti a jelentkezések bontása és részvételi jelentkezések alaki érvényességi vizsgálata az esetleges hiánypótlásokkal egyetemben. Az árverési nyilvántartásba vétel a korábbiakban említett eljárási lépésektől függően márciusban-áprilisban történhet meg.

Az árverési nyilvántartásba vett résztvevők ezt követően nyilatkozatot tesznek az egy vállalkozáscsoportba tartozásról, és az ajánlatok bontása, a licitek értékelése a mennyiségi eredmények megállapítása, valamint a felhasználói blokkok kialakítása csak ezt követően történhet.

Az eljárás a terveknek megfelelően egybefoglalt határozattal zárulhat valamikor 2023 májusában.

Dr. Karl Károly előadásában külön kitért – az értékesítési eljárás újdonságának számító – elektronikus Jelentkezés részletszabályaira, valamint az elektronikus kapcsolattartás jelentőségére és módjára.

A Jelentkezés és ezen belül az ajánlattétel kizárólag az erre a célra kialakított Jelentkezési űrlapon, a Viszontajánlattétel pedig kizárólag az erre a célra kialakított Viszontajánlattételi űrlapon tehető meg ügyfélkapus viszontazonosítással. Az eljárási cselekmények alapvetően elektronikus úton történnek kivéve az Ajánlat-, illetve a Viszontajánlat bontását, melyhez a résztvevő kapcsolattartó képviselőjének személyes közreműködése is szükséges.

A Kiíró Cégkapun keresztül küld a jelentkező/résztvevő számára tájékoztatást.

Az előadás további részében a főigazgató-helyettes néhány fontos eljárási részletszabályt ismertetett: a részvételi jelentkezés tartalmát és módját, a biztosítékok intézményét és jelentőségét, az Ajánlati Lapon szereplő licitek megtételének helyes módját, vagy éppen az ajánlatok értékelését. Elhangzott: az eljárás egy egybefoglalt határozattal zárul, amely az eljárás során kialakult mennyiségi eredményre épül és tartalmazza az elnyert felhasználói blokkok elhelyezkedését a frekvenciasávban.

A konzultáció második szakaszában a résztvevőknek módjuk nyílt arra, hogy hozzászólásaikban megfogalmazzák kérdéseiket, javaslataikat, észrevételeiket.

A konzultáción hozzászóló piaci szereplők köszönték a Kiíró előkészítő munkáját, melynek eredményeként egy komplex, minden részletében alaposan átgondolt árverési eljárás tervét ismerték meg. Az átfogó képet nyújtó, folyamatot logikusan, helyenként humorral bemutató előadások csak fokozták a Kiíró gondolatainak megértését, így kérdések csak kis számban hangzottak el.

Dr. Drozdy Győző a YETTEL Magyarország képviseletében megköszönte a Dokumentáció-tervezet átgondoltságát és az NMHH munkatársainak munkáját a konzisztens anyaghoz. Indokoltnak látja az új eljárási forma alkalmazását a megváltozott körülmények és az értékesítésre kerülő frekvenciasáv okán.  

Kétféle résztvevő lehet. Vagy olyan érdeklődő van, aki a 26 GHz-ben már rendelkezik jogosultsággal, vagy olyan, aki új szereplő. Akik a 26 GHz-ről való áttérés cipőjében vannak, azok számára túlzott terhet jelent a 26 GHz-es és a 32 GHz-es frekvenciasávok után fizetendő éves sávdíjak párhuzamos fizetése annak ellenére, hogy a Hatóság 50%-os díjkedvezményt biztosít a 32 GHz-es sávdíj fizetése kapcsán az első négy évre. Azzal, hogy a 26 GHz-es sávból történő kiköltözés terheit és a 32 GHz-es sávba történő beköltözés terheit párhuzamosan kell viselniük a szolgáltatóknak, amennyiben 1000 fölötti link átkonfigurálásával számolunk, ez annyi időt és ráfordítást igényel, ami nem teszi lehetővé a 26 GHz-es sáv gyors kiürítését, így a párhuzamos díjfizetést nem fogják tudni belátható időn belül elkerülni. Költségeik csökkentése érdekében kérik a fenti indokok figyelembe vételét és amennyiben a szolgáltató a párhuzamosan szerez 26 GHz-es és 32 GHz-es frekvenciasávot és az áttérés terheit is viselnie kell, a vonatkozó díjkedvezmény 100%-ra történő emelését.

Kérdés a YETTEL Magyarország részéről nem hangzott el, Kiíró a felvetést a Dokumentáció véglegesítése során meg fogja vizsgálni.

Ruzsa Róbert a Vodafone Magyarország képviseletében szólt hozzá. Alapvetően egyetértett az előtte felszólalóval és megköszönte az NMHH képviselőinek a profi előkészítést, mind a Dokumentáció-tervezetét, mind pedig az előadásokat illetően. Kérdés helyett ő is észrevételt tett az előtte szólóhoz csatlakozva a sávdíjak mértékét illetően.

A párhuzamos sávdíj fizetését mindenképpen el kellene kerülni. Csak egyszeri sávdíjat szeretnének fizetni, ami a 26 GHz-es sávdíj lenne és kérik a 32 GHz-es frekvenciasávra vonatkozó évente fizetendő sávdíj esetében a 100%-os díjkedvezményt addig, amíg a 26 GHz-es sáv licensze tart.

Ezt követően Dr. Kövesi Gabriella következett a Magyar Telekom képviseletében. Neki sem volt kérdése a Dokumentáció-tervezet illetően, de két észrevételt tett. Egyrészről nagyon megköszönte a tulajdonosi összetétel bemutatása folyamatának egyszerűsítését, amely jelentős időmegtakarítást okoz számukra, másrészről a költségcsökkentést illetően csatlakozott az előtte felszólaló két másik céghez és javaslatként fogalmazta meg azt, hogy ne kelljen számukra fizetni a 32 GHz-es sávért ugyanolyan célú használat esetén, a párhuzamos használat idejére.

Kozma Zsolt a CETIN Hungary képviseletében szólt hozzá. Ő is megköszönte a Dokumentáció-tervezetet és az előadásokat majd a következő kérdést fogalmazta meg.

Kérdés:

Mi történik akkor, ha a most értékesítésre előkészített 24 blokk nem kerül teljeskörűen értékesítésre? A fennmaradó blokkok később egy később jelentkező igény esetén elérhetőek lesznek-e és milyen feltételekkel válnak elérhetővé?

Dr. Vári Péter szóban válaszolt.

Volt már arra precedens korábban is, hogy nem került valamely frekvenciasávban minden felkínált blokk értékesítésre. A nem értékesített blokkok visszakerülnek az NMHH „raktárába”. Amennyiben később igény jelentkezik a frekvenciasáv iránt, akkor azt az igényt a Hatóság megvizsgálja, és az akkori időpontnak megfelelő feltételek mellett kerülhet kiírásra újra a frekvenciasávban megmaradt rész arra törekedve, hogy biztosítsuk a felhasználói blokkok folytonos használatát az operátorok számára.

Vári Tamás az ANTENNA Hungária képviseletében kérdést tett fel a felhasználói blokkok kialakítását illetően. Abból a feltételezésből indult ki, hogy ha az NMHH nem tervezi a 32 GHz-s frekvenciasáv felhasználói közötti védősáv kialakítását, akkor azok számára vélhetően kevésbé használhatók lesznek a blokkok műszaki szempontokat figyelembe véve.

Kérdés:

Ha nem kerül értékesítésre minden blokk, akkor mi lesz az NMHH politikája, maradjon minél több frekvencia későbbi értékesítésre vagy ebben az esetben mégis kialakításra kerülnek a felhasználók között védőblokkok?

Vári Péter szóban válaszolt:

Alapvető cél, hogy minél több frekvencia sávszélességet tegyünk elérhetővé a felhasználók részére. Megvizsgálva a 26 GHz-es sávot, ott pont-pont, illetve pont-multipont rendszerek működtek és ezért ott a védősávnak nagyobb jelentősége volt, hisz más elven működnek ezek a rendszerek. Megvizsgálva a műszaki szabályokat a 32 GHz-es sávban, védősávok nélkül is üzemeltethetők pont-pont mikró összeköttetések, hiszen nem csak frekvenciában szomszédosak az egyes összeköttetések egymással, hanem nagyrészt földrajzilag is szeparáltak egymástól, ezért gondos tervezéssel, egyeztetésekkel elkerülhetők azok az esetek, ahol interferenciát okoznak egymásnak ezek a linkek. Ezért nem szeretnénk védősávokat alkalmazni a 32 GHz-es sávban, hanem azt szeretnék, hogy használják azt és összeköttetéseket létesítenének benne.

További kérdések, észrevételek az online résztvevők részéről nem érkeztek.

A konzultációra írásban érkezett, illetve a konzultáción a Dokumentáció-tervezettel kapcsolatban szóban vagy írásban feltett kérdéseket az NMHH – jogszabályi kötelezettségének megfelelően – 2022. december 2-ig megválaszolja és hivatalos honlapján közzéteszi.