Hír-Közmű rendszer – gyakori kérdések

Legutóbb frissítve: 2023. december 12.

1. Miért van szükség a Hír-Közmű rendszer bevezetésére?

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 52. § (2) bekezdés j) pontja alapján a Nemzett Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) nyilvántartást vezet a tervezett, a meglévő, a bontott elektronikus hírközlő hálózatokról, az elektronikus hírközlési építményekről és kapcsolódó eszközökről. Az Eht. 182. § (3) bekezdés 39. pontja nevesíti, a Hírközlés Hálózati Nyilvántartásról szóló 21/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: HHNy. r.) megalkotására vonatkozó felhatalmazást. Ehhez kapcsolódik továbbá az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i Európai Parlament és Tanács (EU) 2018/1972 irányelve. [Kódex 20. cikk (1) bekezdés Adatkérés a vállalkozásoktól]

[megjegyzés: A közműnyilvántartásról szóló 19/1974. (Ép. Ért. 24.) ÉVM utasítás óta kötelező közműnyilvántartást vezetni. A szabályozás vonatkozásában jelenleg az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Kormány rendelet van hatályban.]

2. Megszűnik-e a HTMR rendszer a Hír-Közmű rendszer bevezetése után?

Nem, a Hír-Közmű rendszer a HTMR-től függetlenül fog működni. A Hír-Közmű 1.0 elsősorban az építményengedélyezési folyamatot segíti, melyet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet [a továbbiakban: 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet] ír elő. A HTMR rendszer kizárólag a Szupergyors Internet Program (röviden SZIP) projekt megvalósítására került létrehozásra.

3. Hogyan kell kezelni az elektromos oszlopokat a tervezés során?

A szolgáltatónak jelenleg ugyanúgy meg kell vásárolni az adatot, mint eddig és a tervezésnél saját maga vagy megbízottja képez egységes hírközlési objektummodell (a továbbiakban: EHO) azonosítót az építményengedélyezési eljárást megelőzően. Az építtető vagy annak megbízottja állítja össze az építményengedélyezési eljárásban beadandó .xml fájl állományokat a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendeletben meghatározottak szerinti formátumban. A beillesztési ellenőrzés (validáció) sikerességének feltétele minden kötelező adat megadása.

4. Hogyan kell eljárni a bérelt hálózatok esetében?

A bérelt hálózatok esetében a szerződő feleknek a bérleti szerződésben kell rendelkezni arról, hogy kit terhel az építményengedélyezési eljárás kezdeményezése és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, vagyis, hogy kinek lesz a feladata a bérelt infrastruktúra adatainak EHO szerinti előállítása.

Az építményengedélyezési eljárást – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – az építtető vagy annak megbízottja is kezdeményezheti.

5. Mivel lehet Geopdf-et előállítani?

Mind a piacon megtalálható szoftverekkel (például ArcGIS), mind nyíltforráskódú szoftverekkel (például: QGIS) egyaránt.

6. Hogyan kell képezni egy EHO-objektum EHO-azonosítóját?

Az EHO objektumok képzésének több esete lehetséges.

Az építményengedélyezési eljáráshoz készítendő tervek/dokumentációk esetében a tervezés megkezdése előtt szükséges tervazonosítót igényelni az NMHH Adatkapu felületén keresztül, mert ennek adatai beépülnek az objektum azonosítóba.

Egy EHO objektum EHO azonosítója két részből tevődik össze. Az első 10 karakter az Adatkapun keresztül igényelt tervazonosító. Az utána következő, maximum 8 karakter azonosítót a tervezés során a tervet készítőnek kell megadni. Egységes Szakági Tervezéstámogató Rendszer (a továbbiakban: ESZTER) használata esetén ez automatikusan történik.

Amennyiben a terv nem kerül benyújtásra, a tervazonosító az igénylő részéről törlésre kerülhet.

Adatszolgáltatás esetében az EHO szerinti részletes adatokra vonatkozó (adatszolgáltatáshoz készülő) dokumentumok esetében nincs szükség előzetesen tervazonosító igénylésre.
Amennyiben az eljárás során az objektumok nyilvántartásba illesztésének nincs akadálya, akkor az EHO azonosítót a Hír-Közmű rendszer képezi és erről az NMHH a beadványozót hatósági döntésében és annak mellékleteként megküldött tételes adattartalommal rendelkező visszajelzésben tájékoztatja.

Adatszolgáltatás esetén az .xml fájlban EHO objektumnál az „azonosító” értéket minden esetben kötelező megadni, azonban az „eho_azonosító” értéket nem kötelező kitölteni. Ennek az „azonosító” értéknek az .xml fájlon belül egyedinek kell lennie, valamint erre hivatkozni kell a kapcsolatokban is.

Objektumonként, adatonként 1 soros, behúzással (tabulátor) áttekinthetőbbé tett, az adatcsoportokat elkülöníthetővé tévő .xml fájl a támogatott.

A minták megtalálhatók itt: EHO XML-minták 1.4.0.

Ha a nyilvántartásban már meglévő EHO azonosítóval rendelkező objektum szerepel egy tervben vagy egy adatszolgáltatásban és ezt az EHO azonosítót ismeri a beadványozó, akkor ezt szükséges használnia.

A Hír-Közmű rendszer a terv vagy adatszolgáltatási állományokban szereplő objektumokat geometriai és paraméter szempontból is vizsgálja és ha talál egy olyan objektumot, amely már szerepel a nyilvántartásban, akkor az új objektumot megfelelteti a nyilvántartásban már meglévő objektummal és erről az NMHH hatósági döntésében – és annak mellékleteként megküldött tételes adattartalommal rendelkező visszajelzésében – tájékoztatást küld a beadványozónak.

Minden EHO azonosító országosan egyedi és az objektum teljes életciklusában változatlan marad.

7. Új EHO verzió kiadásánál mi történik a már megkezdett, de még be nem fejezett tervekkel?

Az EHO-t csak bővíteni lehet. Ha a tervező a meglévő verzió objektumaival meg tudja tervezni a hálózatot, akkor a beillesztési ellenőrzést (validációt) az új verzió esetén is el kell végezni. Ez esetben viszont figyelni kell arra, hogy a beadandó tervben már az új EHO verziószám jelenjen meg. (Aktuális ESZTER verzió használata esetén mindig az aktuális EHO verziószámot szükséges alkalmazni, egyéb esetekben az Adatkapu felületen beküldendő .xml fájlban az eho_verzió számát felül kell vizsgálni és szükség esetén át kell írni az aktuálisra.) A verzióváltással bekerülő új objektumok nem lesznek akadályai a feltöltésnek, hiszen azok még nem kerültek felhasználásra.

8. Hogyan kezeli a Hír-Közmű rendszer az ingatlan-nyilvántartási térképi hibákat?

Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba megállapítása esetén az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, illetve a hozzá tartozó területi adatokat hivatalból, a vonatkozó jogszabály alapján kijavíthatja. A Hír-Közmű rendszer a mindenkor érvényes legfrissebb állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist használja.

9. Milyen azonosítóval kell ellátni a meglévő infrastruktúra-elemeket?

A tervben felhasznált meglévő hírközlési elemek esetében – ha még korábban nem szerepeltek az adatbázisban –, akkor új, egyedi EHO azonosítót kell adni.

Ha a meglévő infrastruktúra már benne van a Hír-Közmű rendszerben, tehát rendelkezik EHO azonosítóval, akkor azt kell használni.

Annak érdekében, hogy könnyebb legyen a Hír-Közmű rendszerben már meglévő infrastruktúrák EHO azonosítójának a használata, az NMHH a közeljövőben olyan fejlesztést fog indítani, amely – bizonyos megkötésekkel – lehetővé teszi a Hír-Közmű rendszerben található adatokról történő lekérdezést. Ez a funkció jelenleg még nem üzemel.

10. Hogyan tehető ideiglenes antennatartó szerkezetekkel kapcsolatos bejelentés?

A 90 napra ideiglenesen elhelyezhető antennatartó szerkezetek – a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet 22. §-a szerinti – bejelentésének módja, az ügyintézés menete a Hír-Közmű rendszer bevezetése után nem változik.

A bejelentést a továbbiakban is a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet 3. melléklet 1.2.5. „A 22. § szerinti előzetes bejelentéshez szükséges telepítési terv” pontjában előírt mellékletek nyilatkozattételi űrlaphoz történő csatolásával lehetséges megtenni, a telepítést megelőzően, az elhelyezés előtt legalább 15 nappal.

11. Ki és milyen jogosultság alapján készíthet hírközlési építményengedélyezéshez kapcsolódó megvalósulási tervet?

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése alapján az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést az adott szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező végezhet.

Ugyanezen Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés c) pontjának értelmében megvalósítási tervet kizárólag jogosultsággal rendelkező tervező készíthet.

A fentiek alapján a Hír-Közmű rendszerbe benyújtásra kerülő megvalósulási tervdokumentáció elkészítéséhez (.xml fájl előállítása és a hozzá tartozó műszaki leírás) szükséges az építményengedélyezési (fennmaradási, bontási) tervdokumentációnál elvárt tervezői jogosultság megléte.

12. Honnan fog adatot kapni a tervező olyan hálózatról, amely már nyilvántartásba vételre került, vagyis van róla ESZTER-be betölthető XML adat?

Amennyiben a tervező a nyilvántartásba – használatbavételi engedélyezési eljárás vagy adatszolgáltatás során – már bekerült objektumokat kíván tervezéshez felhasználni, akkor az adatokat az objektum tulajdonosától szükséges alapadat szolgáltatásként elkérni. Az építményengedélyezési eljárások végén a véglegessé válásról szóló értesítés mellékleteként az Építtető/Meghatalmazott minden esetben megkapja az engedély számával kiegészített objektum adatokat tartalmazó .xml fájlt, amely a továbbiakban „jóváhagyott terv”-nek tekinthető.

A Hír-Közmű rendszerből jelenleg nincs lehetőség adatot igényelni.

13. XML formázása

Az XML-rendszer (Extensible Markup Language – kiterjeszthető jelölőnyelv) többféle módon történő .xml formátum előállítást is megenged. Így akár az is megengedett, hogy tagolások nélkül, tehát 1 sorba kerüljön minden adat.

A xml/xsd ellenőrző program (validátor) működése olyan egyszerű program, amely nem objektumonként kezeli az .xml fájlban szereplő adatokat, hanem azokat önálló adategységenként (tag-enként) vizsgálja. Amennyiben már az első vizsgálat során hibát talál a validátor, úgy a hiba helyét a hibával érintett sor sorszámának megadásával tudja a beadványozó tudomására hozni. (Például egy objektum adatainak sorrendjében van kötelezőség és egy adatot csak egy meghatározott másik adat követhet. Ha nem megfelelő sorrendben kerülnek rögzítésre egy objektum paraméterei, akkor a validátor a hiba sorszámával határolja be az .xml fájlon belül a hiba helyét.)

Ha egy beadványozó a saját fejlesztésű programjával – helytakarékosság céljából – nem használ sortöréseket az egyes adatok elválasztására és minden adatot 1 soros fájlként készít el, az megfelel az XML-rendszer szabályainak, de első szintű ellenőrzéskor hiba esetén mindig az első sort fogja hibásként megjelölni. Emiatt célszerű, hogy az adatok legalább objektumonként kerüljenek önálló sorba az .xml fájlon belül (1 sor = 1 objektum). Azonban a legpontosabb és minden szempontból a legbiztosabb hibahely meghatározás az, ha minden objektum minden paramétere önálló sorban kerül megjelenítésre.

Ha a tervező saját fejlesztésű szoftver esetén – helytakarékosság céljából – a legkisebb fájlméretre kíván törekedni, akkor azt a behúzások elhagyásával tudja teljesíteni. Ugyanezt a hatást nem tudja elérni a sortörések kihagyásával.