1. Melyik jogszabály alapján történik az adatszolgáltatás?

Az eljárás alapja a Hírközlés Hálózati Nyilvántartásról szóló 21/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: HHNy r.).

Az adatszolgáltatás két lépcsőben történik. Először a HHNy r. 8. §-a szerint a vezetékes elektronikus hírközlő hálózatok vezeték nyomvonal hossza, valamint a vezeték nélküli elektronikus hírközlő hálózatok (antennatartó szerkezetek, tornyok) darabszáma kerül meghatározásra, járásra vonatkozó földrajzi terület szerinti bontásban.

A második lépcsőben történik – a HHNy r. 9. § (1) bekezdése értelmében – az EHO szerinti részletes adatokra vonatkozó adatszolgáltatás.

2. Kinek kötelező adatot szolgáltatnia?

A HHNy r. 7. § a) – c) pontjai alapján adatszolgáltatásra kötelezettek a meglévő elektronikus hírközlő hálózat, elektronikus hírközlési építmény és kapcsolódó eszköz tekintetében:

1. az az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához igénybe vett, meglévő elektronikus hírközlő hálózat, elektronikus hírközlési építmény és kapcsolódó eszköz tulajdonosa;
2. ha az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához igénybe vett, meglévő elektronikus hírközlő hálózatnak, elektronikus hírközlési építménynek és kapcsolódó eszköznek nem az elektronikus hírközlési szolgáltató a tulajdonosa, az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához igénybe vett, meglévő elektronikus hírközlő hálózat, elektronikus hírközlési építmény és kapcsolódó eszköz üzemeltetője;
3. ha a meglévő elektronikus hírközlő hálózat, elektronikus hírközlési építmény és kapcsolódó eszköz igénybevételével nem nyújtanak elektronikus hírközlési szolgáltatást, a meglévő elektronikus hírközlő hálózat, elektronikus hírközlési építmény és kapcsolódó eszköz üzemeltetője, üzemeltető hiányában tulajdonosa.

3. Az önkormányzat tulajdonában vannak olyan közterületi alépítmények, amelyeket bérbe ad ténylegesen hírközlési közszolgáltatást ellátó cégeknek. Ezáltal mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól?

Abban az esetben, amennyiben az önkormányzat az elektronikus hírközlő eszköz vagy infrastruktúra tulajdonosa, akkor a HHNy. r. 7. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól nem mentesül.

4. Pontosan milyen adatokat kell adatszolgáltatás során megadni?

A HHNy r. 8. §-a alapján az adatszolgáltatás során különös gondot kellett fordítani a vezetékes elektronikus hírközlő hálózat esetében a vezeték nyomvonal hosszának méterben kifejezett hosszának (optika, réz, illetve koax esetében külön-külön*), valamint a vezeték nélküli elektronikus hírközlő hálózatok esetében az antennatartó szerkezetek, tornyok** darabszámának meghatározására.

* Vezetékes elektronikus hírközlő hálózat esetében az adatszolgáltatás időpontjában a hírközlési egységes szerkezetű kábel hossza méterben, tartalékok nélkül, optika, réz és koax bontásban, egyedi előfizetői leágazások és épületen belüli hálózatok nélkül.

** Az antenna olyan eszköz, amely a jelek vételére vagy sugárzására szolgál, ezzel szemben az antennatartó szerkezet és a torony az a hírközlési műtárgy, amelyre az antennát felszerelik.

Az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag azon antennatartó szerkezetek, tornyok darabszámára terjed ki, melyek az NMHH hatáskörébe tartozó építési engedélyköteles elektronikus hírközlési építmények. Tehát nem kell az antennákról (és a sugárzó kábelről sem) adatot szolgáltatni, csak azokról az antennatartó szerkezetekről vagy tornyokról, melyek bármely irányú mérete, a legnagyobb fizikai kiterjedése – a villámvédelmet szolgáló eszköz hosszát nem számítva – meghaladja a 6,0 métert.

A HHNy r. 9. §-a alapján a részletes adatszolgáltatás az EHO aktuális követelményeinek megfelelő tartalommal és szerkezetben történik a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási időszak alatt.

5. A templomtoronyra, víztoronyra, magánszemélyek házának tetejére, kéményre felszerelt antenna beleszámít a tornyok számába?

Az adatszolgáltatási kötelezettség jelenleg kizárólag azon antennatartó szerkezetekre, tornyokra terjed ki, melyek az NMHH hatáskörébe tartozó építési engedélyköteles elektronikus hírközlési építmények a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet hatálya alá tartoznak. Tehát nem kell az antennákról (és a sugárzó kábelről sem) adatot szolgáltatni, csak azokról az antennatartó szerkezetekről vagy tornyokról, melyek bármely irányú mérete, a legnagyobb fizikai kiterjedése – a villámvédelmet szolgáló eszköz hosszát nem számítva – meghaladja a 6,0 métert.

6. Csak a kültéri berendezésekről kell adatot szolgáltatni, vagy a beltéri ellátást biztosító (például alagútban, mélygarázsban elhelyezett) berendezésekről is?

Az adatszolgáltatási kötelezettség a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet szerint építési engedélyköteles elektronikus hírközlési építményekre, hírközlési infrastruktúrára, hálózati elemekre terjed ki.

7. A telephely területén lévő belső informatikai hálózatról is kell adatszolgáltatást beküldeni?

Az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag azon hírközlő hálózatok, nyomvonalas eszközök hosszára, darabszámára, valamint EHO szerinti adattartalmára terjed ki, melyek az NMHH hatáskörébe tartozó építési engedélyköteles elektronikus hírközlési építmények közé tartoznak [a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet szerint].

8. Arra a saját tulajdonban álló (például önkormányzat, tömegközlekedés stb.) – kizárólag a köztéri kamerarendszer adatainak továbbítására szolgáló – optikai hálózatra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség, amely egyéb szolgáltatói vagy közfeladatot nem lát el?

Az Eht. 83. § (2) bekezdése alapján nincs szükség hatósági engedélyre olyan elektronikus hírközlési építmény építési munkáinak végzéséhez, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját igényeinek kielégítésére használ, vagy azon zárt csoportot alkotó felhasználók belső elektronikus hírközlési forgalma bonyolódik, és az építmény nem terjed túl a vállalkozás vagy személy, illetve a zárt csoportot alkotó felhasználók saját ingatlana határán.

A hivatkozott jogszabály alapján a zárt célú hálózatok nem tartoznak az adatszolgáltatás körébe.

9. Vannak olyan eszközeink, amelyeket bérlünk vagy szolgáltatásként veszünk igénybe. Tehát nincs a tulajdonunkban és nem is mi üzemeltetjük. Ezeket is szükséges beszámítani a darabszámok közé?

Azon eszközökről, melyeket nem a szolgáltató üzemeltet és/vagy nincsenek a szolgáltató tulajdonában, arról nem kötelező adatot szolgáltatni.

10. Kinek a kötelezettsége az adatszolgáltatás olyan hálózat esetében, amelyen még nincs tényleges szolgáltatás és nincs bérlője sem?

Az engedélyköteles hírközlési építmények az NMHH engedélyezési hatáskörébe tartoznak. Az építési beruházás utolsó lépése a használatbavételi engedély megszerzése. Amikor a megépült hírközlési építmény használatbavételi engedélyt kap, akkor megvalósulttá válik és adatszolgáltatásra alapot képez. Amennyiben megvalósult az alépítmény és nincs használatban (nincs üzemeltető vagy bérlő), akkor – a HHNy r. 7. § c) pontja alapján – a tulajdonos az adatszolgáltatásra kötelezett.

11. Mi az eljárás abban az esetben, ha a bérleti szerződés alapján kiadott alépítmény adatainak szolgáltatására a bérlő nem hajlandó?

Az adatszolgáltatás a HHNy r. alapján meghatározott kötelezettség. Az NMHH az adatszolgáltatás nem teljesítése miatt általános hatósági felügyeleti eljárást indíthat, amelyben jogkövetkezményt alkalmazhat (bírságolhat), amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezettek nem tanúsítanak jogkövető magatartást.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt az NMHH az adatszolgáltatásra kötelezettet (tulajdonost vagy üzemeltetőt) bírsággal sújthatja, melyet 15 napon belül kötelező befizetni. Az NMHH ezzel egyidejűleg kötelezheti az adatszolgáltatót, hogy – megadott határidőn belül – tegyen eleget az előírt adatszolgáltatási kötelezettségének.

12. Milyen földrajzi területi bontásban kell az adatokat szolgáltatni?

A HHNy r. 8. §-a szerinti adatszolgáltatást járásra vonatkozó földrajzi terület szerinti bontásban szükséges megadni.

A HHNy r. 9. §-a szerinti, a vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlő hálózatra vonatkozó részletes adatokat az adatszolgáltató belátása szerint, ugyanakkor a HHNy r. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti földrajzi területre vonatkozó bontásra tekintettel szükséges megadni, vagyis település, településrész, fővárosban kerület, járás vagy vármegye bontásban.

13. Nem rendelkezem olyan járáshatár adatokkal, amely alapján az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni tudom. Hol tudok hozzáférni a járások listájához?

Az egyes vármegyék illetékességi területéhez tartozó járások listája, valamint az egyes járásokhoz tartozó települések listája a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendeletben megtalálható.

A KSH honlapján a járások határai megtekinthetők az alábbi oldalon: KSH: Területi atlasz – Járások

További segítség lehet az openstreetmap oldalon található információ a közigazgatási határokról, amely az alábbi oldalon érhető el: OpenStreetMap: Közigazgatási határok

Ezen belül található a járások oldala, melyben minden járás adatai letölthetők (akár .xml fájl, akár JOSM) vagy az OSM térképén a határvonalak közvetlenül megtekinthetők.
OpenStreetMap: Közigazgatási határok – járások

Érdemes a JOSM (Java Openstreetmap Editor) használata, mert abból az adatok menthetők akár dxf formában is. A program ingyenes, de használatához felhasználó regisztrálása szükséges.

14. Lehet határidő hosszabbítást kérni az adatszolgáltatás teljesítésére?

Az előzetes – HHNy r. 8. §-a szerinti – adatszolgálattásra vonatkozó eljárási határidő az Eht. 31. § (1) bekezdésére, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés c) pontjára tekintettel került megállapításra, melyek vonatkozásában további határidő hosszabbítás nem lehetséges.

A rendelkezésre álló adatokat – a HHNy r. 8. §-a szerinti adatszolgáltatási eljárásban – 60 napon belül kell szolgáltatni.

Azonban – a HHNy r. 8. § (2) bekezdése, valamint a 12. § alapján – lehetőség van az adatokban történt módosulások, változások bejelentésére.

A részletes – a HHNy r. 9. §-a szerinti – adatszolgáltatásnak az adatszolgáltató ütemezése szerint, a jogszabályban meghatározott mértékben és adatszolgáltatási időszak alatt kell megvalósulnia.

15. Hol és hogyan tudom benyújtani a kért adatokat?

Az adatszolgáltatás az NMHH elektronikus ügyintézési felületén keresztül teljesíthető.

A HHNy r. 8. § szerinti adatszolgáltatás során, az Adatkapun történő belépést követően lehet kiválasztani a menüből a „Hírközlés hálózati adatszolgáltatás” mappát, majd ezt követően az „Adatszolgáltatás 21/2020. NMHH rendelet alapján” elnevezésű űrlapot.

Fontos, hogy e-mail útján ne küldjenek be adatszolgáltatást!

A HHNy r. 9. §-a alapján a részletes adatszolgáltatás az EHO aktuális követelményeinek megfelelő tartalommal és szerkezetben történik, szintén az Adatkapun keresztül. Az űrlap a „Hírközlés hálózati adatszolgáltatás” kiválasztását követően, a „Nyilvántartásba vételi adatlap (xml fájl beadás)” űrlap kiválasztásával érhető el. Az adatszolgáltatásnak az adatszolgáltató ütemezése szerint, a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási időszak alatt, arányait tekintve minden tárgyév december 31. napjáig kell megvalósulnia. Az NMHH az adatszolgáltatás megkezdéséről nem fog külön értesítést küldeni.

Mindkét esetben az adatszolgáltatás kizárólag az adatszolgáltatás teljességére vonatkozó nyilatkozat egyidejű megküldésével szabályszerű és elfogadható.

16. Mit jelent a teljességre vonatkozó nyilatkozat esetében a cégszerű aláírás?

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek megfelelően a cégjegyzésre jogosult aláírását és a cégbélyegző lenyomatát, vagy elektronikus aláírását jelenti.

17. Mikor kapok értesítést arról, hogy nyilvántartásba vették az általam szolgáltatott adatokat?

Az adatokat az NMHH – a HHNy r. 8. § (3) bekezdés, valamint a 9. § (2) bekezdés alapján – az adatszolgáltatást követően 8 napon belül nyilvántartásba veszi és erről értesíti az adatszolgáltatót.

18. Hogyan (milyen módon) kapom meg a nyilvántartásba vételről szóló értesítést?

A nyilvántartásba vételről szóló értesítést minden adatszolgáltató elektronikus küldeményként a cégkapujára/hivatali kapujára fogja megkapni.

19. Be kell jelenteni, ha megváltozott a cég székhelye vagy a kapcsolattartó telefonszáma?

Igen, erről minden esetben értesíteni kell az NMHH-t. A HHNy r. 8. § (2) bekezdése alapján, amennyiben a korábban szolgáltatott adat módosul, azt a változás bekövetkeztétől számított 30 napon belül – a teljességre vonatkozó nyilatkozat egyidejű megküldésével – be kell jelenteni az NMHH-nak. Az adatokban történt módosulást az NMHH ugyanúgy 8 napon belül nyilvántartásba veszi és arról értesítést küld az adatszolgáltató részére.

Amennyiben az elektronikus hírközlő hálózatot érintő olyan változás következik be, amely érinti az EHO adattartalmát (cégnév, tulajdonos, üzemeltető, technológia vagy paraméter változás stb.), azt – a HHNy r. 12. § alapján – a változás bekövetkezéséről számított 3 hónapon belül, szintén az EHO-nak megfelelő tartalmú és szerkezetű adatállomány benyújtásával – és a teljességre vonatkozó nyilatkozat egyidejű megküldésével – kell az NMHH részére eljuttatni.

20. Mi a teendő abban az esetben, ha körforgalom építése miatt át kell helyezni három olyan oszlopot, amelyet korábban már az EHO szerinti adatszolgáltatásban bejelentettem és nyilvántartásba vételre is került?

Amennyiben az elektronikus hírközlő hálózatot érintő olyan változás következik be, amely nem érinti az EHO adattartalmát (székhely, kapcsolattartó e-mail címe változása stb.), akkor – a HHNy r. 8. § alapján – a változás bekövetkeztétől számított 30 napon belül – a teljességre vonatkozó nyilatkozat egyidejű megküldésével – ezt be kell jelenteni az NMHH-nak.

Amennyiben az elektronikus hírközlő hálózatot érintő olyan változás következik be, amely érinti az EHO adattartalmát (cégnév, tulajdonos, technológia változás stb.), azt – a HHNy r. 12. § alapján – a változás bekövetkezéséről számított 3 hónapon belül, szintén az EHO-nak megfelelő tartalmú és szerkezetű adatállomány benyújtásával – és a teljességre vonatkozó nyilatkozat egyidejű megküldésével – kell az NMHH részére eljuttatni.

Amennyiben a változás olyan mértékű, hogy az építési engedélyköteles részt is érint, akkor a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet alapján lefolytatott hatósági eljárást követően jut az információ az NMHH tudomására.

21. Fogok arról értesítést kapni, hogy mikor kell megkezdeni az adatok EHO szerinti szolgáltatását?

A HHNy r. 9. § (1a) bekezdése alapján az adatszolgáltatási időszak meghatározásáról az NMHH az adatszolgáltatási időszak adott évét megelőző év szeptember 30. napjáig honlapján gondoskodik. Az NMHH nem fog külön értesítést küldeni a részletes adatszolgáltatás megkezdésének időpontjáról. Az adatszolgáltató felelőssége, hogy – a HHNy r. 9. § (1) bekezdése értelmében – milyen ütemezésben valósítja meg a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási időszak alatt az EHO szerinti részletes adatszolgáltatásra vonatkozó bejelentést.

22. Hol tudom az adatszolgáltatással kapcsolatos további kérdéseimet feltenni?

Minden további kérdés esetén vegyék igénybe az info@nmhh.hu e-mail címet.