1. Miért van szükség a Hír-Közmű rendszer bevezetésére?

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 52. § (2) bekezdés j) pontja (új ablakban nyílik) alapján a Nemzett Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) nyilvántartást vezet a tervezett, a meglévő, a bontott elektronikus hírközlő hálózatokról, az elektronikus hírközlési építményekről és kapcsolódó eszközökről. Az Eht. 182. § (3) bekezdés 39. pontja nevesíti, a Hírközlés Hálózati Nyilvántartásról szóló 21/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (új ablakban nyílik) (a továbbiakban: HHNy. r.) megalkotására vonatkozó felhatalmazást. Ehhez kapcsolódik továbbá az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i Európai Parlament és Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (új ablakban nyílik). [Kódex 20. cikk (1) bekezdés Adatkérés a vállalkozásoktól] valamint a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a gigabites infrastruktúráról szóló rendelet).

[Megjegyzés: A közműnyilvántartásról szóló 19/1974. (Ép. Ért. 24.) ÉVM utasítás óta kötelező közműnyilvántartást vezetni. A szabályozás vonatkozásában jelenleg az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Kormány rendelet (új ablakban nyílik) van hatályban.]

2. Hogyan kell kezelni az elektromos oszlopokat a tervezés során?

A szolgáltatónak ugyanúgy meg kell vásárolni az adatot, mint eddig és a tervezésnél saját maga vagy megbízottja képez egységes hírközlési objektummodell (a továbbiakban: EHO) azonosítót az építményengedélyezési eljárást megelőzően. Az építtető vagy annak megbízottja állítja össze az építményengedélyezési eljárásban beadandó .xml fájl állományokat a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendeletben (új ablakban nyílik) meghatározottak szerinti formátumban. A beillesztési ellenőrzés (validáció) sikerességének feltétele minden kötelező adat megadása.

A szolgáltató az .xml fájl állományokban az elektromos oszlop adatok engedélyes paraméterét kizárólag bérelt státusszal tüntethetik fel, tehát az elektromos oszlop engedély_szám paramétere nem tartalmazhat értéket.

3. Hogyan kell eljárni a bérelt hálózatok esetében?

A bérelt hálózatok esetében a szerződő feleknek a bérleti szerződésben kell rendelkezni arról, hogy kit terhel az építményengedélyezési eljárás kezdeményezése és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, vagyis, hogy kinek lesz a feladata a bérelt infrastruktúra adatainak EHO szerinti előállítása.

Az építményengedélyezési eljárást – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – az építtető vagy annak megbízottja is kezdeményezheti.

A beadványokhoz kötelező mellékletként csatolandó .xml fájlokban minden esetben meg kell adni az <engedélyes> elnevezésű paramétert. Ennek értékei lehetnek: ’Igen’, ’Bérelt’, ’1990 előtti’ és ’Nem ismert’. Fontos, hogy ha egy szolgáltató bérbe vesz egy másik szolgáltatótól olyan infrastruktúrát (műtárgyat, kábelt, berendezést), amely a bérbeadónál már az engedélyköteles hálózat kategóriába tartozott, akkor azt a bérlő beadványában is engedélykötelesnek, azaz ’Igen’ értékűnek kell megadnia.

Abban az esetben, ha a bérelt objektum 1990 előtt épült, akkor a bérlő beadványában az ’1990 előtti’ értéket kell beállítani. Ha a bérelt objektum engedélyszáma nem ismert, akkor a bérlőnek az objektumot ’Nem ismert’ értékkel kell feltüntetni a beadványában.

Amennyiben azonban a bérelt objektum nem volt engedélyköteles (például egy segédoszlop előfizető bekapcsolására), akkor a bérlőnek a beadványában a ’Nem engedélyköteles’ paraméter értéket kell megadnia.

Az <engedélyes> paraméterben ’Bérelt’ objektumként csak olyan objektumot lehet beállítani, amelynek a megépítéséhez és használatba vételéhez az NMHH-tól nem kellett engedélyt kérni. Ilyen például az elektromos oszlop, a távfűtési tartószerkezet vagy a nem távközlési célra épült közműalagút.

FONTOS: ha egy objektum egy másik szolgáltatótól bérelt, akkor a bérbeadó szolgáltatónak az objektum <engedélyes> állapotát és <engedély_szám> paraméterét a bérlőnek – a bérleti szerződés részeként, szabályszerűen – át kell adnia. Az <engedély_szám> paraméter értékének kitöltése abban az esetben kötelező, ha az <engedélyes> paraméter értéke ’Igen’.
Az ’1990 előtti’, ’Nem ismert’ vagy ’Bérelt’ értékek esetén ilyen engedélyszám adata ugyanis még a bérbeadónak sem áll rendelkezésére.

FONTOS továbbá: rendeltetésváltozási eljárás keretében átminősített hálózatok esetén az <engedélyes> és az <engedély_szám> paramétereket pontosan ugyanúgy kell értelmezni és kezelni, mintha az objektumok eredetileg is távközlési célra épültek volna.

4. Mivel lehet Geopdf-et előállítani?

Mind a piacon megtalálható szoftverekkel (például ArcGIS), mind nyíltforráskódú szoftverekkel (például QGIS) egyaránt.

5. Hogyan kell képezni egy EHO-objektum EHO-azonosítóját?

Az EHO objektumok képzésének több esete lehetséges.

Az építményengedélyezési eljáráshoz készítendő tervek/dokumentációk esetében a tervezés megkezdése előtt szükséges tervazonosítót igényelni az NMHH elektronikus ügyintézési   felületén keresztül, mert ezen adatok később beépülnek az objektum azonosítóba.

Egy EHO objektum EHO azonosítója két részből tevődik össze. Az első 10 karakter az NMHH elektronikus ügyintézési felületén keresztül igényelt tervazonosító. Az utána következő, maximum 8 karakter azonosítót a tervezés során a tervet készítőnek kell megadni. Egységes Szakági Tervezéstámogató Rendszer (a továbbiakban: ESZTER) használata esetén ez automatikusan történik.

Amennyiben a terv nem kerül benyújtásra, a tervazonosító az igénylő részéről törlésre kerülhet.

Adatszolgáltatás esetében az EHO szerinti részletes adatokra vonatkozó (adatszolgáltatáshoz készülő) dokumentumok esetében nincs szükség előzetesen tervazonosító igénylésre.

Amennyiben az adatszolgáltatási eljárás során az objektumok nyilvántartásba illesztésének nincs akadálya, akkor az EHO azonosítót a Hír-Közmű rendszer képezi és erről az NMHH a beadványozót hatósági döntésében és annak mellékleteként megküldött tételes adattartalommal rendelkező visszajelzésben tájékoztatja.

Adatszolgáltatás esetén az .xml fájlban EHO objektumnál az „azonosító” értéket minden esetben kötelező megadni, azonban az „eho_azonosító” értéket nem kötelező kitölteni. Ennek az „azonosító” értéknek az .xml fájlon belül egyedinek kell lennie, valamint erre hivatkozni kell a kapcsolatokban is.

Ha a nyilvántartásban már meglévő EHO azonosítóval rendelkező objektum szerepel egy tervben vagy egy adatszolgáltatásban és ezt az EHO azonosítót ismeri a beadványozó, akkor ezt szükséges használnia.

A Hír-Közmű rendszer a terv vagy adatszolgáltatási állományokban szereplő objektumokat geometriai és paraméter szempontból is vizsgálja és ha talál egy olyan objektumot, amely már szerepel a nyilvántartásban, akkor az új objektumot megfelelteti a nyilvántartásban már meglévő objektummal és erről az NMHH hatósági döntésében – és annak mellékleteként megküldött tételes adattartalommal rendelkező visszajelzésében – tájékoztatást küld a beadványozónak.

Minden EHO azonosító országosan egyedi és az objektum teljes életciklusában változatlan marad.

6. Új EHO verzió kiadásánál mi történik a már megkezdett, de még be nem fejezett tervekkel?

Ha a tervező a korábbi verzió objektumaival meg tudja tervezni a hálózatot, akkor a beilleszkedés vizsgálatot (validációt) az új verzió esetén is el kell végezni. Ez esetben viszont figyelni kell arra, hogy a beadandó tervben már az új EHO verziószám jelenjen meg. (Aktuális ESZTER verzió használata esetén mindig az aktuális EHO verziószámot szükséges alkalmazni, egyéb esetekben az NMHH elektronikus ügyintézési felületén keresztül beküldendő .xml fájlban az eho_verzió számát felül kell vizsgálni és szükség esetén át kell írni az aktuálisra.) A verzióváltással bekerülő új objektumok nem lesznek akadályai a nyilvántartásba vételnek, hiszen azok még nem kerülhettek beadványozásra.

7. Hogyan kezeli a Hír-Közmű rendszer az ingatlan-nyilvántartási térképi hibákat?

Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba megállapítása esetén az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, illetve a hozzá tartozó területi adatokat hivatalból, a vonatkozó jogszabály alapján kijavíthatja. A Hír-Közmű rendszer a mindenkor érvényes legfrissebb állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist használja.

8. Milyen azonosítóval kell ellátni a meglévő infrastruktúra- és hálózati elemeket?

A tervben felhasznált meglévő hírközlési elemek esetében – ha még korábban nem szerepeltek az adatbázisban –, akkor új, egyedi EHO azonosítót kell adni.

Ha a meglévő infrastruktúra már benne van a Hír-Közmű rendszerben, tehát rendelkezik EHO azonosítóval, akkor azt kell használni. (ESZTER rendszer használatával készített beadványok esetén a nyilvántartásban lévő EHO azonosítót az adott objektum OHA azonosító paraméterében kell megadni.)

Adatszolgáltatás esetén – sikeres beilleszkedés után – a Hír-Közmű rendszer automatikusan generálja az EHO azonosítót, melyet a beadványos a kiállított hatósági döntés mellékleteként visszakap.

Annak érdekében, hogy könnyebb legyen a Hír-Közmű rendszerben már meglévő infrastruktúrák EHO azonosítójának a használata, az NMHH a közeljövőben olyan fejlesztést fog indítani, amely – bizonyos megkötésekkel – lehetővé teszi a Hír-Közmű rendszerben található adatokról történő lekérdezést. Ez a funkció jelenleg még nem üzemel.

9. Hogyan tehető ideiglenes antennatartó szerkezetekkel kapcsolatos bejelentés?

A 90 napra ideiglenesen elhelyezhető antennatartó szerkezetek – a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet 22. §-a szerinti – bejelentésének módja, az ügyintézés menete nem változik.

A bejelentést a továbbiakban is a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet 3. melléklet 1.2.5. „A 22. § és 22/A. § szerinti előzetes bejelentéshez szükséges telepítési terv” pontjában előírt mellékletek nyilatkozattételi űrlaphoz történő csatolásával kell megtenni, a telepítést megelőzően, az elhelyezés előtt legalább 15 nappal.

10. Ki és milyen jogosultság alapján készíthet hírközlési építményengedélyezéshez kapcsolódó megvalósulási tervet?

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése alapján az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést az adott szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező végezhet.

Ugyanezen Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés c) pontjának értelmében megvalósulási dokumentációt kizárólag jogosultsággal rendelkező tervező készíthet.

A fentiek alapján a Hír-Közmű rendszerbe benyújtásra kerülő megvalósulási tervdokumentáció elkészítéséhez (.xml fájl előállítása és a hozzá tartozó műszaki leírás) szükséges az építményengedélyezési (fennmaradási, bontási) tervdokumentációnál elvárt tervezői jogosultság megléte.

11. Honnan fog adatot kapni a tervező olyan hálózatról, amely már nyilvántartásba vételre került, vagyis van róla ESZTER-be betölthető XML adat?

Amennyiben a tervező a nyilvántartásba – használatbavételi engedélyezési eljárás vagy adatszolgáltatás során – már bekerült objektumokat kíván tervezéshez felhasználni, akkor az adatokat az objektum tulajdonosától szükséges elkérnie. Az építményengedélyezési eljárások végén a véglegessé válásról szóló értesítés mellékleteként az Építtető/Meghatalmazott minden esetben megkapja az engedély számával kiegészített objektum adatokat tartalmazó .xml fájlt, amely a továbbiakban „jóváhagyott terv”-nek tekinthető.

Az adatszolgáltatási eljárás végén a nyilvántartásba vételről szóló értesítés mellékleteként az adatszolgáltató minden esetben megkapja az EHO ID-val kiegészített objektum adatokat tartalmazó .xml fájlt.

A Hír-Közmű rendszerből jelenleg nincs lehetőség adatot igényelni.

12. XML formázása

Az XML-rendszer (Extensible Markup Language – kiterjeszthető jelölőnyelv) többféle módon történő .xml formátum előállítást is megenged. Így akár az is megengedett, hogy tagolások nélkül, tehát 1 sorba kerüljön minden adat.

A xml/xsd ellenőrző program (validátor) működése olyan egyszerű program, amely nem objektumonként kezeli az .xml fájlban szereplő adatokat, hanem azokat önálló adategységenként (tag-enként) vizsgálja. Amennyiben a validátor már az első vizsgálat során hibát talál, úgy a hiba helyét a hibával érintett sor sorszámának megadásával tudja a beadványozó tudomására hozni. (Például egy objektum adatainak sorrendjében van kötelezőség és egy adatot csak egy meghatározott másik adat követhet. Ha nem megfelelő sorrendben kerülnek rögzítésre egy objektum paraméterei, akkor a validátor a hiba sorszámával határolja be az .xml fájlon belül a hiba helyét.)

Ha egy beadványozó a saját fejlesztésű programjával – helytakarékosság céljából – nem használ sortöréseket az egyes adatok elválasztására és minden adatot 1 soros fájlként készít el, az megfelel az XML-rendszer szabályainak, de első szintű ellenőrzéskor hiba esetén mindig az első sort fogja hibásként megjelölni. Emiatt célszerű, hogy az adatok legalább objektumonként kerüljenek önálló sorba az .xml fájlon belül (1 sor = 1 objektum). Azonban a legpontosabb és minden szempontból a legbiztosabb hibahely meghatározás az, ha minden objektum minden paramétere önálló sorban kerül megjelenítésre.

Ha a tervező saját fejlesztésű szoftver esetén – helytakarékosság céljából – a legkisebb fájlméretre kíván törekedni, akkor azt a behúzások elhagyásával tudja teljesíteni. Ugyanezt a hatást nem tudja elérni a sortörések kihagyásával.

13. Milyen közel kerülhetnek egymáshoz egyes hírközlési objektumok?

A tervezés és adatszolgáltatás esetén készült dokumentációk általában nagyszámú és sokféle objektumot tartalmaznak. Vannak olyan pontszerű objektumok, amelyek nem kerülhetnek sem a valóságban, sem a dokumentációkban egymáshoz közelebb egy adott távolságon belül. Ezeket a Hír-Közmű rendszer ellenőrzi az XML validációk során, az alábbi objektum távolsági mátrix szerint:

	Egyéb épület	Jelző	Jelzőtábla	Kabinet	Konténer	Központ épület	Megszakító	Tartószerkezet	Telefonfülke
Egyéb épület	5.0	5.0	5.0	2.0	2.0	5.0	2.0	2.0	2.0
Jelző	5.0	0.2	0.2	1.0	2.0	5.0	1.0	0.5	1.0
Jelzőtábla	5.0	0.2	0.2	1.0	2.0	5.0	1.0	0.5	1.0
Kabinet	2.0	1.0	1.0	0.5	2.0	2.0	0.5	0.5	0.5
Konténer	2.0	2.0	2.0	2.0	2.0	5.0	2.0	2.0	2.0
Központ épület	5.0	5.0	5.0	2.0	5.0	5.0	2.0	2.0	2.0
Megszakító	2.0	1.0	1.0	0.5	2.0	2.0	1.0	0.5	1.0
Tartószerkezet	2.0	0.5	0.5	0.5	2.0	2.0	0.5	0.5	0.5
Telefonfülke	2.0	1.0	1.0	0.5	2.0	2.0	1.0	0.5	1.0

Például egy Tartószerkezet és egy Megszakító objektum beszúrási pontja nem kerülhet 0,5 méternél közelebb egymáshoz. Ha mégis közelebb kerülnek elhelyezésre, akkor az az XML validáció során hibát fog okozni. Amely objektumok nem szerepelnek a táblázatban, azokra jelenleg nincs ilyen validáció.

14. Milyen szabályok alapján ismeri fel a Hír-Közmű egy az OHA-ban már meglévő, és egy XML-ben beérkező objektum azonosságát, egyezőségét?

A validációs eljárások során a Hír-Közmű rendszer vizsgálja és összehasonlítja a beérkező XML tartalmát a nyilvántartásban már bent lévő adatokkal. Az alábbi táblázat tartalmazza a lehetséges logikai kimeneteleket.

Pontszerű objektumok (műtárgyak) objektum				Eredmény
EHO-azonosító	Objektumtípus	Tulajdonos	Objektumparaméterek (bármelyik)	6h $ 0,15 [közel]	0,15 $ 6h $ h=mátrix	6h > h=mátrix
azonos	azonos	azonos	azonos	Elfogad megfeleltet	Validációs hiba	Validációs hiba
azonos	bármelyiken paraméterérték eltérő			Validációs hiba	Validációs hiba	Validációs hiba
eltérő	bármelyiken paraméterérték eltérő			Validációs hiba	Validációs hiba	Elfogad új objektum
eltérő	azonos	azonos	azonos	Elfogad megfeleltet	Validációs hiba	Elfogad új objektum

Az első sor magyarázata egy egyszerű példán keresztül:

Adott egy Tartószerkezet objektum a nyilvántartásban és egy másik Tartószerkezet objektum a beadott XML-ben. A rendszer ezeket a validáció során megvizsgálja és megállapítja, hogy a két objektum EHO azonosítója azonos; az objektumok típusa is azonos (Tartószerkezet); a Tartószerkezetekhez „felelős” kapcsolattal kapcsolódó „Szereplő” objektumok száma és adatai is azonosak; és a két objektum 15 cm-en belül van egymáshoz. Ebben az esetben a rendszer a két objektumot megfelelti egymásnak. Eredmény: az a Tartószerkezet objektum, ami az XML-ben érkezett, azonos a nyilvántartásban meglévővel.

Ha ugyanez a két objektum egymástól több mint 15 cm távolságra van, akkor ebben az esetben validációs hibát jelez, ugyanis két azonos EHO azonosítójú, típusú, tulajdonosú, paraméterű Tartószerkezet nem lehet egymástól például 20 cm távolságra.

Az utolsó sor magyarázata:

Adott egy Tartószerkezet objektum a nyilvántartásban és egy másik Tartószerkezet objektum a beadott XML-ben. A rendszer ezeket a validáció során megvizsgálja és megállapítja, hogy a két objektum EHO azonosítója ugyan eltérő, de a típusuk azonos, a tulajdonosaik azonosak, mindegyik paraméterük azonos és 15 cm-nél kisebb távolságra vannak egymástól. Ebben az esetben – az eltérő EHO azonosító ellenére is – megfelelteti egymásnak a két objektumot.

Ha ugyanez a két objektum 15 cm-nél nagyobb távolságra van egymástól, de az objektum távolsági mátrixban lévő adatnál (0,5 m) közelebb (például 45 cm-re), akkor ebben az esetben validációs hibát jelez, ugyanis sem megfeleltetni nem tudja egymásnak a két objektumot, sem eltérőként nem tudja értelmezni, mert túl közel vannak egymáshoz.

Ha viszont a távolságuk az objektum távolsági mátrixban meghatározott értéknél (0,5 m) több, (például 10 m), akkor ebben az esetben a rendszer az XML-ben lévő Tartószerkezet objektumot új objektumként fogja értelmezni és – amennyiben nincs másik ellenőrzési hiba – akkor beilleszti a nyilvántartásba.