Bevezetés

A „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére rádiós közönségmérések teljes körű lebonyolítása” tárgyú, 2018-tól 2020-ig, majd a hasonló, 2021-től 2023-ig, illetve 2024-től 2026-ig terjedő ciklust felölelő közbeszerzési eljárásokat is a Kantar Hoffmann – M-Meter konzorcium nyerte.

Jelen dolgozat a tenderkiírásban foglalt kötelezettség teljesítése. A dokumentum kizárólag a tenderkiírás, illetőleg az azon alapuló rádiós hallgatottságmérés I. A. komponensének rádióit, azaz az országos és/vagy fővárosi illetőségű rádiók hallgatottsági eredményeit taglalja.

Az összefoglalóban közölt adatok a Megrendelő által előírt grafikonokat, diagramokat tartalmazzák egy logikai struktúra szerint tagolva, rövid szöveges kiegészítésekkel arra vonatkozóan, hogyan kell értelmezni a közölt ábrákat.

Ha másképp nem jelöljük, az ábrázolt adatok országosan a 15 éves és idősebb sokaságra értendők.

A mérés módszertana

A tenderkiírás műszaki leírása alapján az egyes adatfelvételi hullámok az alábbi számú, komplett lekérdezést/ kitöltött naplót tartalmazzák:

• Budapest: legalább 2.000 db,
• Megyei jogú városok és a 100 ezer főt meghaladó hálózatok: 31× legalább 500 db = 15.500 db,
• Országos minta vidék (nem Budapest és nem megyei jogú város): legalább 4.000 db.

A kutatás reprezentatív a magyarországi 15 éves és idősebb lakosságra életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. A mintavétel során a fenti kritériumok (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) szerinti kvótázást alkalmaztunk. Az adatvételből adódó hibákat korrekciós eljárással, utólagos rétegzéssel (súlyozással) korrigáltuk.

A minta súlyozását iterációs módszerrel végeztük szükség szerint egy-, két- vagy háromdimenziós peremeloszlások figyelembevételével. A súlyozást elvégeztük országos és adott esetben vételkörzeti szinten egyaránt mindegyik vételkörzetre. A (projektálás előtti) átlag súly nem haladja meg az 1,01-os értéket. A havi minta 90 százalékának esetében a súlyérték nem esik kívül a 0,2–5,0 közötti intervallumon, és a maximális súly nem haladja meg az 6,0-t.

Hallgatottsági adatok

Országos napi és heti hallgatottság negyedéves bontásban (2018. IV. – 2024. II.) (Reach N, ezer fő, N=8.253)

Jelen negyedéves mérés eredményei alapján a rádiókat napi szinten 5,5 míg hetente 7,2 millióan hallgatják a legalább 15 évesek körében. Eszerint országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság 66 százaléka napi szinten, míg 88 százaléka heti rendszerességgel hallgat rádiót.

Budapesti napi és heti hallgatottság negyedéves bontásban (2018. IV. – 2024. II.) (Reach N, ezer fő, N=2267)

Budapesten a 15 éves vagy annál idősebb lakosság közel 40 százaléka (926 ezer fő) naponta, míg 57 százaléka (1,3 millió fő) heti rendszerességgel hallgat valamilyen rádiót.

A napi, illetve heti rendszerességgel rádiót hallgatók aránya a fővárosban kis mértékben eltér az országos napi és heti hallgatottság arányától.

Országos napi hallgatottság 2024. II. negyedévében – toplista (Reach N, ezer fő)

Országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság körében – egy átlagos napot alapul véve – a Retro Rádió (1,9 millió fő) a leghallgatottabb rádió, melyet a Rádió 1 (1,5 millió fő), a Kossuth Rádió (1 millió fő), majd a Petőfi Rádió (590 ezer fő) követ a sorban. Ezután következik a Dankó Rádió 249 ezer főnyi hallgatóval. A Sláger FM 235 ezer fő, a Best FM /Rádió M pedig 159 ezer napi követővel rendelkezik. Utánuk a Bartók Rádió következik 86 ezres, valamint a Hír FM 56 ezres napi hallgatótáborral. Az InfoRádió 22 ezer főhöz ér el napi szinten országosan.

Budapesti napi hallgatottság 2024. II. negyedévében – toplista (Reach N, ezer fő)

A fővárosban az átlagos napi hallgatószám tekintetében vezető adó a Retro Rádió (323 ezer hallgató naponta), majd a Rádió 1 (285 ezer) és a Kossuth Rádió 115 ezer fős hallgatótáborral következik a sorban. A Sláger FM-et 89, a Petőfi Rádiót 57, a Dankó Rádiót 25 ezer fő hallgatja. A Best FM 17 ezres, a Bartók Rádió 14 ezer fős eléréssel rendelkezik, a Jazzy és a Hír FM ugyancsak 14 ezer embert ér el napi szinten a fővárosban.

Kereskedelmi rádiók országos napi hallgatottsága 2024. II. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A kereskedelmi rádiók rangsorát az országos Retro Rádió vezeti. A Rádió 1 csaknem kétszáz településen fogható a szűkebb, folyamatosan sztereó vételi lehetőségeket tartalmazó lista szerint is. Előbbi 1,9 millió fős, utóbbi pedig 1,5 millió körüli napi hallgatószámmal rendelkezik. A Sláger FM napi szinten 235 ezer hallgatót tudhat magáénak, a Best FM /Rádió M pedig 159 ezer főt.

Közszolgálati rádiók országos napi hallgatottsága 2024. II. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A négy vezető közszolgálati rádió között nincsenek nagyságrendi lefedettségbeli különbségek, eltérő napi hallgatótáborukat alapvetően az eltérő profiljuknak és műsorstruktúrájuknak tudhatjuk be.

A Kossuth Rádió hallgatótábora megközelíti a napi 1,1 millió főt, a Petőfi Rádió pedig az 590 ezer főt. A Dankó Rádió tábora 249 ezer fő körül alakul, a Bartók Rádióé pedig 86 ezer fő.

A Nemzetiségi rádiók és a Parlamenti Rádió esetében a közszolgálatiság önmagában való célkitűzés, és ebben a formájában sokkal előbbre való, mint a hallgatottsági mutatók üldözése; így nincs is igazán értelme érdemben interpretálni a számaikat ebben a kontextusban.

Közösségi rádiók országos napi hallgatottsága 2024. II. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A közösségi rádiók körében a nagyobb, itt is ábrázolt hallgatottsági értékeket a fővárosi és a hálózatosként működő adók tudhatják magukénak; megkockáztathatjuk, hogy az élmezőny a lefedettség szempontjából is ezekből az adókból áll össze.

A közösségi rádiók hallgatottsági listáját a Hír FM (56 ezer fő) vezeti ebben a negyedéves periódusban, az InfoRádió (22 ezer fő), Jazzy (21 ezer fő) és a radiócafé (17 ezer fő) előtt. A Spirit FM-et ebben a hullámban 16, a Klasszik Rádiót 14 és a Manna FM-et 13 ezren hallgatták. A Tilos Rádiót 9 ezer fő körüli napi hallgatótábort tudhat magáénak, míg a sort az Első Pesti Egyetemi Rádió zárja 400 fős hallgatottsággal.

Napi rádióhallgatási görbék 2024. II. negyedév

A következő ábrák helyes értelmezéséhez fontos tisztázni, hogy pontosan mit mutatnak be és milyen módon.

A napi rádióhallgatási görbék – a hétköznap/hétvége bontás kivételével, ahol épp e szempont szerint aggregált eredmények szerepelnek – az ún. „átlag napi” rádióhallgatási adatokat jelenítik meg.

Kereskedelmi rádiók napi hallgatottsági görbéje 2024. II. negyedévében (Reach N, ezer fő)

Közszolgálati rádiók napi hallgatottsági görbéje 2024. II. negyedévében (Reach N, ezer fő)

Közösségi rádiók napi hallgatottsági görbéje 2024. II. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók napi hallgatottsági görbéit hétköznap/szombat/vasárnap bontásban, óránkénti osztásközökkel közöljük, a tendenciák így jól kivehetőek az órán belüli kilengések nélkül.

A reggeli csúcsidőszak a kereskedelmi és a közszolgálati rádiók tekintetében sokkal markánsabb, mint a közösségi rádióknál. A déli hírek kiugró hallgatottsága a közszolgálati csatornákon jelentkezik, a kereskedelmi adóknál nem; de a délutáni visszaesés is az állami finanszírozású rádiókat érinti leginkább, a kereskedelmieket kevésbé, a közösségi rádiók pedig már-már stagnáló hallgatottságot produkálnak a délután folyamán egészen az esti visszaesésig, amikor a rádiók szerepe visszaszorul.

Budapesti rádiók hallgatottsági görbéje hétköznap, szombaton és vasárnap 2024. II. negyedévében

A diagramok – különösen a különböző időmérlegekkel, napi aktivitási kimutatásokkal összevetésben – jól szemléltetik, hogy a rádió meghatározó médium a napi rutinban a magyarok nagy tömegei számára: reggel ugrik meg a rádióhallgatók száma, 8 óra körül ér a csúcsra, a délelőtt folyamán lassan ereszkedik, majd a nap további részében tovább süllyed, hogy aztán a késő délutáni, esti órákban átadja helyét a televíziózásnak, majd az alvásnak. (A rádiózás és a televíziózás napi görbéit egymás mellé téve egyértelműen kirajzolódik ez a tendencia.) Érdekes lehetne az egyéb médiafogyasztási szokások napi alakulását együtt bemutatni a rádiózással: a közterületi hirdetésekkel való kontaktusok száma a reggeli és a délutáni utazásokkor tetőzik, míg az online tartalomfogyasztással jól kiegészítik egymást a hagyományos médiumok, egyelőre utóbbiak fogyasztásának görbéjét nem módosította érdemben az előbbiek megjelenése és mind nagyobb térnyerése.

A fenti diagramon látható fővárosi tendenciák hasonlóképp érvényesülnek a különböző vidéki településeken.

Hallgatott rádiók száma

A hallgatott rádiók átlagos száma egy kissé absztraktabb mutató. A számértékek önmagukban nehezen interpretálhatók – egyfelől azért, mert törtszámokról van szó, így nem igazán értelmezhető 0,8-féle rádióadó; másrészt azért, mert ha túl is lépünk a rádióadók törtszámokból eredő elméleti „széttördelésén,” akkor is befolyásolja a megjelenített értékeket az a tény, hogy azok a teljes alapsokaságra vonatkoznak, tehát a rádiót nem hallgatók nulla darab rádióadóval szerepelve húzzák lefelé az átlagokat (így lehetséges, hogy akadnak célcsoportok, ahol a hallgatott rádiók átlagos száma egy alá süllyed). Éppen ezért a tendenciákra, illetve a célcsoportok közötti különbségekre érdemes figyelni a hallgatott rádiók száma esetében, legyen az napi vagy heti viszonylatban értelmezett rádiószám.

Napi statisztika

Látható, hogy hétköznap a rádiózással töltött idő is hosszabb és a hallgatott rádiók száma is magasabb: nemcsak többet, hanem többfélét is rádióznak hétköznap a megkérdezettek. A nemek között nincs számottevő különbség a hallgatott rádiók számát tekintve. Életkor szerint fokozatos növekedés figyelhető meg, az idősebb korosztályok több adót hallgatnak, mint a fiatalabbak. Megyeszékhelyeken valamivel többféle rádiót hallgatnak, mint más településtípusokon.

Heti statisztika

Az egy hét alatt hallgatott rádiók száma (átlag) nemenként

Nem	Átlag
Férfi	1,5
Nő	1,4

Az egy hét alatt hallgatott rádiók száma (átlag) korcsoportonként

Korcsoport	Átlag
15–17	1
18–29	1,1
30–39	1,3
40–49	1,4
50–59	1,5
60–69	1,8
70+	1,7

Az egy hét alatt hallgatott rádiók száma (átlag) településtípus szerint, hétköznap és hétvégén

Településtípus	Átlag
Budapest	1,4
Megyeszékhely	1,7
Egyéb város	1,3
Község	1,4

Az adatok úgy interpretálhatóak, hogy heti szinten egy adót hallgat egy átlag 15 éves vagy idősebb. A helyzet azonban nem pontosan ez: emlékezzünk vissza a korábbi, országos és budapesti rádióhallgatással foglalkozó fejezetben látott számokra. Nagyságrendileg naponta a népesség héttizede rádiózik, hetente legalább egyszer viszont tíz emberből kilencen rádióznak Magyarországon. Ebből az következik, hogy kevesebben vannak a nulla rádiót hallgatók, akik lefelé húzzák a hallgatott rádiók átlagos számát. Ez azt jelenti, hogy a magyar rádióhallgatók márkahűsége elég magas fokú a mérés tanúsága szerint, hiszen a kieső zérusok hatásával együtt is ritkán közelíti meg a kettőt a hetente átlagosan hallgatott rádiók száma.

A bontásokból nagyjából ugyanaz rajzolódik ki, mint a napi átlagos rádiószámok esetében: az egyre idősebb korcsoportokban egyre több rádióadó között oszlik meg a hallgatók figyelme. A napival megegyezően, a településtípus szerinti heti rádióválasztásnál a megyeszékhelyeken többféle adót hallgatnak, mint az ország egyéb területein.

Rádióhallgatással eltöltött idő

Napi rádióhallgatással eltöltött idő (perc) átlagban és a hét egyes napjain 2024. II. negyedévében

Rádióhallgatással töltött idő napi bontásban (hétfőtől vasárnapig), illetve napi átlagban

Napok	Időtartam
Átlag nap	223
Hétfő	223
Kedd	226
Szerda	227
Csütörtök	225
Péntek	227
Szombat	220
Vasárnap	213

A rádióhallgatással töltött idő átlagosan 3,5 óra. Ez igen magasnak mondható; annál is inkább, mivel az értékek tartalmazzák a nem rádiózók nullás adatait is, amelyek mind lefelé húzzák az átlagot. Ebből adódóan, ha leszűkítenénk a kört a rádióhallgatókra, akkor a hallgatási időtartam akár a négy órát is jócskán meghaladná.

Az adatok szerint a rádiózással töltött időtartam kevéssé függ a naptól, még hétköznap/hétvége viszonylatban sem figyelhetők meg eltérések.

Napi rádióhallgatással eltöltött idő (perc) a kereskedelmi rádióknál 2024. II. negyedévében

Az alábbi táblázatokban a napi rádióhallgatással eltöltött idő figyelhető meg a kereskedelmi, a közszolálati és a közösségi rádiók körében, percben kifejezve. Az adatbázis tartalmazza azokat is, akik egyáltalán nem hallgatnak rádiót, ami jelentősen lehúzza az átlagos rádióhallgatási időt.

Kereskedelmi rádiók

Kereskedelmi rádiók alatt a következő rádiókat értjük: Best FM /Rádió M, Rádió 1, Retro Rádió, Sláger FM.

A férfiak és a nők között a napi kereskedelmi rádiók hallgatására fordított idő tekintetében nem figyelhető meg jelentős különbség. A legfiatalabbak rádióhallgatással töltött ideje jóval elmarad az idősebb korosztályokhoz képest. Településtípusok szempontjából a megyeszékhelyeken a legtöbb a hallgatással eltöltött idő. De a többi településtípuson is hasonló eredmények figyelhetőek meg.

Továbbra is a kereskedelmi rádióknál maradva, a szakmunkás végzettségűek hallgatnak a leghosszabb ideig kereskedelmi rádiókat, míg legrövidebb ideig az egyetemet, főiskolát végzettek hallgatnak profitorientált adót. Az iskolai végzettséggel összefüggésben az ESOMAR társadalmi státus-besorolás szerinti bontást tekintve az AB státusúak hallgatnak a legkevesebb ideig kereskedelmi rádiókat.

A régiókat tekintve pedig a Dél-Dunántúlon fordítanak a legtöbb időt a kereskedelmi rádiók hallgatására.

Közszolgálati rádiók

Közszolgálati rádiók alatt a következő csatornákat értjük: Bartók Rádió, Dankó Rádió, Duna World, Kossuth Rádió, Parlamenti Rádió, Petőfi Rádió, illetve a nemzetiségi rádiók.

A közszolgálati rádiók esetében nemek szerint jelentős eltérés figyelhető meg a nők javára. Életkor tekintetében markáns és tendenciózus a különbség: minél idősebb valaki, annál több időt tölt közszolgálati rádiók hallgatásával. Ugyanakkor a legutóbbi eredmények szerint a fiatalok körében is nagymértékben megnőtt a közszolgálati rádiók hallgatottsága. A 70 évesnél idősebb korosztály naponta 232 percet hallgat közszolgálati rádiót.

A közszolgálati rádiókat hallgatók közt szintén vegyes képet mutatott a végzettség szerinti bontás. Jelen hullámban a 8 általánost végzettek hallgatták a legtöbbet, és az egyetemet végzettek a legkevesebbet az ide besorolt rádiókat. A legalacsonyabb ESOMAR státuszúak töltenek a legtöbb időt, de a legmagasabb státuszúak is jelentős időt töltenek ezen rádiók hallgatásával.

Regionális bontásban a Közép-Dunántúli régió esetében mutatható ki a legmagasabb hallgatottsági arány, illetve a Dél-Dunántúli és Dél-Alföldi térségek esetén lehet még komolyabb rádióhallgatással eltöltött időt említeni.

Közösségi rádiók

Közösségi rádió hallgatásával alapvetően kevesebb időt töltenek a válaszadók, mint a közszolgálati és a kereskedelmi rádiók hallgatásával. (Ez is arra vezethető vissza, hogy sokan nem hallgatják ezeket a rádiókat, tehát az alacsony elérés húzza le itt is az átlagot.) Közösségi rádiók alatt a következő rádiókat értjük: Hír FM, Klasszik Rádió, Első Pesti Egyetemi Rádió, InfoRádió, Jazzy, Manna FM, Spirit FM és Tilos Rádió.

Nemek szerint a nők javára mutatható ki kisebb eltérés a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött időben. A kereskedelmi rádiókhoz hasonlóan a közösségi rádiók esetében is megfigyelhető, hogy a legfiatalabbak igen kevés időt töltenek az adott típusú rádió követésével.

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő a férfiak és a nők esetében

Nem	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
Férfi	215	178	149
Nő	219	204	154

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő korcsoportok szerint

Korcsoport	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
15-17	102	211	13
18–29	219	154	126
30–39	212	137	122
40–49	211	158	148
50–59	235	158	166
60–69	221	179	144
70+	237	232	171

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő településtípus szerint

Településtípus	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
Budapest	219	177	156
Megyeszékhely	225	184	151
Egyéb város	219	198	157
Község	210	197	129

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő végzettség szerint

Végzettség	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
8 általános	223	205	146
Szakmunkásképző	251	192	167
Középiskola	215	190	163
Főiskola, egyetem	182	182	143

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő Esomar-státusz szerint

Esomar-státusz	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
AB	183	195	154
C1	218	183	137
C2	233	174	145
DE	243	206	178

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő magyarországi régió szerint

Régió	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
Közép-Magyarország	218	184	154
Közép-Dunántúl	223	221	174
Nyugat-Dunántúl	233	188	214
Dél-Dunántúl	238	200	155
Észak-Magyarország	211	177	124
Észak-Alföld	200	186	137
Dél-Alföld	208	199	113

Médiaszolgáltatás típusa – az elemzésben szereplő rádiók csoportosítása

Közszolgálati rádiók (7)

• Bartók Rádió
• Dankó Rádió
• Duna World
• Kossuth Rádió
• nemzetiségi rádiók
• Parlamenti Rádió
• Petőfi Rádió

Közösségi rádiók (8)

• Első Pesti Egyetemi Rádió
• Inforádió
• Jazzy
• Hír FM
• Klasszik Rádió
• Manna FM
• Spirit FM
• Tilos Rádió

Kereskedelmi rádiók (4)

• Best FM /Rádió M
• Rádió 1
• Retro Rádió
• Sláger FM

Budapesti rádiók (11)

• Best FM /Rádió M
• Első Pesti Egyetemi Rádió
• Inforádió
• Jazzy Rádió
• Hír FM
• Klasszik Rádió
• Manna FM
• Rádió 1
• Sláger FM
• Spirit FM
• Tilos Rádió

Zártak, ezért nem szerepelnek (9)

• Base FM
• Rock
FM
• Magyar Katolikus Rádió
• Mária Rádió
• Rádió Dikh
• Sola Rádió
• Sportrádió
• Trend FM
• Radiocafé