Nyilvános telefonállomások egyetemes szolgáltatáselem fenntartásának indokoltsága: szolgáltatói észrevételek és hatósági álláspont
A nyilvános telefonállomások működtetése egyetemes szolgáltatáselem fenntartásának indokoltságára vonatkozóan elvégzett vizsgálat (a továbbiakban: „Vizsgálat”) eredményei (a továbbiakban: „Vizsgálati Dokumentum”) 2024. augusztus 21-én az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: „Rendelet”) 24. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közzétételre kerültek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: „Hatóság”) honlapján.
Jelen összefoglaló az előterjesztők által kifejtett észrevételek tömör összegzését és a Vizsgálat szempontjából releváns, rövid hatósági válaszokat tartalmazza.
A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács észrevételei
A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: „HÉT”) által benyújtott észrevételeivel és kérelmeivel kapcsolatban általánosságban és elöljáróban megállapítható, hogy azok egy része kapcsolódik csak a Vizsgálathoz, az észrevételek több esetben a Rendeletben foglalt szabályozás felülvizsgálatára vonatkoznak.
A Rendelet 24. § (2) bekezdés második mondata értelmében a Hatóság Elnökének feladatköre arra tejed ki, hogy a beérkezett észrevételek alapján a vizsgálat eredményeként azonosított egyetemes szolgáltatáselemek körét, tartalmát módosíthassa, azaz a Rendelet 24. § (2) bekezdés szerinti közzététel célja a Szolgáltatók Vizsgálattal kapcsolatos észrevételeinek megismerése.
Ennek megfelelően a HÉT-nek a Rendelettel kapcsolatos észrevételei tekintetében jelen dokumentum nem tartalmaz hatósági álláspontot, tekintettel arra, hogy a HÉT ezen észrevételeiben foglalt témakörök nem képezték tárgyát a Vizsgálatnak. Tehát a továbbiakban csak a Vizsgálathoz kapcsolódó konkrét észrevételek rövid megválaszolására szorítkozik a Hatóság.
A HÉT Vizsgálattal kapcsolatos észrevételei a következők szerint foglalhatók össze:
1. A HÉT tagjai üdvözlik az NMHH azon megállapítását, mely szerint a nyilvános telefonszolgáltatás fenntartása a továbbiakban kizárólag a segélyhívások tekintetében indokolt a nyilvános állomáson vagy a Vizsgálati Dokumentum 5.2.2. pontjában példaként felsorolt berendezésekkel.
2. A HÉT egyetért azon következtetéssel, hogy a nyilvános telefonállomások működtetése szolgáltatáselem módosított formában (segélyhívás fenntartásának lehetősége) kerüljön fenntartásra.
A HÉT észrevételeit a Hatóság tudomásul vette.
3. A HÉT észrevételében jelezte, hogy üdvözli a Hatóság azon megállapítását, amely szerint a kijelölt egyetemes szolgálatónak a segélyhívások eljuttatásával kapcsolatos kötelezettséget segélyhívás indítására alkalmas berendezésen kell biztosítania. Üdvözli továbbá a településenkénti kötelezettség enyhítését a releváns lakosságszám – négyezer lakosonkénti – emelésével.
Kéri ugyanakkor a berendezések elhelyezésének sűrűségével kapcsolatos előírások további enyhítését úgy, hogy a hatezer lakosonként, illetve a hatezernél kisebb lélekszámú településen legalább egy darab segélyhívás indítására alkalmas berendezés működtetésére vonatkozó kötelezettség maradjon fenn. Álláspontja szerint a hatezres lélekszám határ már érezhetően csökkentené az egyetemes szolgáltatók terheit.
A HÉT észrevételének első felét a Hatóság tudomásul vette.
Az észrevétel egyetemes szolgáltatók terheinek csökkentését célzó, a berendezések sűrűségének hatezer lakosonkénti enyhítésére vonatkozó javaslatával kapcsolatban az alábbiak hangsúlyozandók.
Az egyetemes szabályozás alapvető célja, hogy bizonyos, a társadalmi életben való részvételhez szükséges szolgáltatások elérhetőségét valamennyi fogyasztó, felhasználó számára biztosítsa abban az esetben is, ha a szolgáltatás elérhetősége vagy megfizethetősége piaci alapon és közpolitikai eszközökkel sem biztosítható. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapításra került, hogy a nyilvános telefonállomás üzemeltetése egyetemes szolgáltatáselem segélyhívás szolgáltatásának egyetemes szolgáltatáselemként módosított tartalommal való további fenntartása tekinthető az okszerű és indokolt szabályozói döntésnek.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltatói költségek figyelembevétele a Rendelet 23. § (4) bekezdésében felsorolt vizsgálati szempontok között nem szerepel, ezért önmagában a szolgáltatói terhek csökkentése nem képezheti mérlegelés tárgyát a Vizsgálatban. Ebből adódóan a Hatóság a szolgáltatói terhek csökkentése céljából kérelmezett, a berendezések elhelyezésének sűrűségével kapcsolatos előírások további enyhítését nem tartja indokoltnak. Az egyetemes szolgáltatónak a segélyhívás szolgáltatás nyújtása során felmerülő költségei térítésére a Rendelet biztosít kompenzációs mechanizmust.
A leírtak alapján nem indokolt a Vizsgálat következtetéseinek módosítása a HÉT észrevétele alapján.
4. A HÉT észrevételében jelezte, hogy a Vizsgálati Dokumentum 5.2.3. és az 5.2.4. pontjaiban az Eht. 188. § 118. pontjára való hivatkozás vélhetően elírás, mert a 118. pont a sikertelen hívás fogalmát takarja, míg a 117. pont írja le a segélyhívást.
A HÉT észrevételét a Hatóság figyelembe vette, a jelzett elírásokat a Vizsgálatban javította.
5. A HÉT a Vizsgálat 5.2.4. pontjában nem tartja indokoltnak a „a segélyhívás indítására alkalmas berendezések egyetemes szolgáltatónak felróható okból történő üzemkiesése nem haladhatja meg a 12 órát” szövegrészt, mivel az szigorúbb feltételt támaszt az üzemeltetéssel kapocslatban, mint a jelenlegi egy nyilvános telefonállomással rendelkező településekre vonatkozó 48 órás hibaelhárítási idő. A HÉT észrevételében kéri a Hatóságot, hogy a jelenleg is érvénybe lévő hibaelhárítási idők vonatkozzanak a módosított formában fenntartott egyetemes szolgáltatáselemre.
A HÉT észrevételét a Hatóság figyelembe vette, az üzemkieséssel kapcsolatos szövegrészt a Vizsgálatban az alábbiak szerint módosította:
„Az Egyetemes Szolgáltató a Segélyhívás indítására alkalmas berendezéseket úgy köteles működtetni, hogy azok mindegyike alkalmas legyen az Eht. 188. § 117. pontjában meghatározott segélyhívásra.
A Segélyhívás indítására alkalmas berendezések üzemszünetének időtartama berendezésenként és üzemszünetenként nem haladhatja meg a 48 órát, amelyet az üzemszünet Egyetemes Szolgáltató tudomására jutásától, de legkorábban az üzemszünet tényleges kezdetétől kell számítani. Az üzemszünet olyan időszak, amikor bármilyen okból az Eht. 188. § 117. pontjában meghatározott segélyhívás nem érhető el (ilyen lehet például a tervezett karbantartások vagy a meghibásodások miatti szolgáltatáskiesés).
A Segélyhívás indítására alkalmas berendezés működtetése szolgáltatás éves rendelkezésre állása nem lehet alacsonyabb, mint 98%. Az éves rendelkezésre állás: az adott naptári évben az üzemszünetek összesített időtartama és a teljes elvi üzemeltetési időtartam hányadosa kivonva 1-ből, az eredményt szorozva 100-zal, ahol az
- üzemszünetek összesített időtartama: az Egyetemes Szolgáltató által üzemeltetett Segélyhívás indítására alkalmas berendezések összesített (az összes berendezésre számított) üzemszünetének időtartama az adott naptári évben, órában kifejezve;
- teljes elvi üzemeltetési időtartam: az Egyetemes Szolgáltató által üzemeltetett Segélyhívás indítására alkalmas berendezések Egyetemes Szolgáltató hálózatában való üzemeltetésének összesített (az összes berendezésre számított) időtartama az adott naptári évben, órában kifejezve. Adott berendezés üzemeltetési időtartama az üzembe helyezéstől a megszüntetésig tartó időtartam adott naptári évbe eső részének órában kifejezett összege.”.
A 4iG cégcsoportba tartozó DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. és Vodafone Magyarország Zrt. észrevételei
A 4iG cégcsoportba tartozó DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft és Vodafone Magyarország Zrt. (a továbbiakban: „4iG cégcsoport”) által benyújtott nem a Vizsgálattal, hanem a Rendelettel kapcsolatos észrevételei, kérései tekintetében lásd a HÉT észrevételeire adott általános válasz második és harmadik bekezdésében foglaltakat.
A 4iG cégcsoport Vizsgálattal kapcsolatos észrevételei a következők szerint foglalható össze:
1. A 4iG cégcsoport üdvözli az NMHH azon megállapítását, mely szerint a nyilvános telefonszolgáltatás fenntartása a továbbiakban kizárólag a segélyhívások tekintetében indokolt a nyilvános állomáson vagy a Vizsgálati Dokumentum 5.2.2. pontjában példaként felsorolt berendezésekkel.
2. A 4iG cégcsoport egyetért azon következtetéssel, hogy a nyilvános telefonállomások működtetése szolgáltatáselem módosított formában (segélyhívás fenntartásának lehetősége) kerüljön fenntartásra.
A 4iG cégcsoport észrevételeire lásd a HÉT 1-2. számú észrevételeire adott választ.
3. A 4iG megítélése szerint a Vizsgálat 5.2.1. pontjában „a kijelölt egyetemes szolgáltatónak vagy szolgáltatóknak a kijelölő határozatban vagy a hatósági szerződésben foglaltak szerinti területen – melynek legkisebb egysége a földrajzi számozási terület – kell biztosítania vagy biztosítaniuk a szolgáltatást” szövegrész arra utal, hogy esetlegesen egy földrajzi számozási területen több egyetemes szolgáltató is kijelölésre kerülhet. Álláspontja szerint ez újabb terhet róna arra a szolgáltatóra, amely szolgáltató olyan földrajzi számozási területen is kijelölésre kerülne, ahol jelenleg nem rendelkezik kiépített nyilvános állomással és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával.
A 4iG észrevétele félreértésen alapul. Mind az ajánlati felhívás alapján történő kijelölés során, mind az érvényes ajánlat hiányában történő kijelölés során biztosított lesz, hogy földrajzi számozási területenként egy egyetemes szolgáltató kerüljön kijelölésre.
A leírtak alapján nem indokolt a Vizsgálat következtetéseinek módosítása a 4iG cégcsoport észrevétele alapján.
4. A 4iG cégcsoport észrevételében jelezte, hogy támogatja azt az álláspontot, amely szerint a kijelölt egyetemes szolgálatónak a segélyhívások eljuttatásával kapcsolatos kötelezettséget segélyhívás indítására alkalmas berendezésen kell biztosítania. Üdvözli továbbá a településenkénti kötelezettség enyhítését a releváns lakosságszám – négyezer lakosonkénti – emelésével.
Kéri továbbá a berendezések elhelyezésének sűrűségével kapcsolatos előírások további enyhítését úgy, hogy a hatezer lakosonként, illetve a hatezernél kisebb lélekszámú településen legalább egy darab segélyhívás indítására alkalmas berendezés működtetésére vonatkozó kötelezettség maradjon fenn. Álláspontja szerint a hatezres lélekszám határ már érezhetően csökkentené az egyetemes szolgáltatók terheit.
A 4iG cégcsoport észrevételeire lásd a HÉT 3. számú észrevételeire adott választ.
5. A 4iG cégcsoport észrevételében kéri a Hatóságot a Szolgáltatáselem tekintetében a jelenleg is hatályos Eht. szerinti 48 órás hibaelhárítási határidők változatlan fenntartására.
A 4iG cégcsoport észrevételére lásd a HÉT 5. számú észrevételére adott választ.