Közlemény építési engedély véglegessé válásáról – CD/28735-18/2024. számú határozat: Gemzse, lefedő optikai hálózat

Közzétéve: 2025. február 11.

Iktatószám: CD/28735-22/2024.
Tárgy: közlemény hatósági döntés véglegessé válásáról
Ügyintéző: Lugosi-Vezendi Edit
Tel: (52) 522-174

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2025. január 23. napján kelt, CD/28735-18/2024. számú határozattal döntést hozott, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2025. február 7. napján véglegessé vált.

Az eljárás adatai

Az ügy száma: CD/28735/2024.

Az ügy tárgya: Gemzse, lefedő optikai hálózat tervezése

Építtető: Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.)

A CD/28735-18/2024. számú döntés rendelkező része

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.; a továbbiakban: Építtető) megbízásából eljáró MÁTRA-PHONE Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (2120 Dunakeszi, Madách u. 11.) által beterjesztett MP-2024-04. számú építési engedélyezési tervdokumentáció alapján „Gemzse, lefedő optikai hálózat tervezése” elektronikus hírközlési építmény építésére melynek helyrajzi száma (címe): Gemzse: 0159, 428, 409, 408, 407, 406, 405, 404, 403, 402, 401, 400, 399, 398, 397, 395, 394, 393, 392, 391, 390, 389, 388, 387, 386, 385, 477, 37, 46, 47, 48, 49, 56, 65, 66, 67, 68, 75/1, 353, 362, 344, 349, 348, 347, 346, 345, 303, 330, 328, 318, 317, 316, 068, 329, 219, 245, 243/2, 243/1, 241, 240, 239, 238, 237, 236, 235, 234, 233, 232, 231, 230, 229, 228, 227, 226, 225, 224/2, 224/1, 223, 222, 221, 220, 208/2, 187, 036, 216, 77, 80, 81, 86, 119, 118, 117, 116, 115, 114, 113, 186/4, 169/1, 168/1, 167, 166, 165, 164, 163, 162/2, 111, 210, 448, 449, 450, 451, 452, 453, 454, 455, 456, 457, 458, 459, 460,

az építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló, OPUS Titász Zrt. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően vagy azzal párhuzamosan kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik – a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.

Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni. /az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32.§/. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság az e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített – a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2024. december 6-án kelt 6818-2/2024. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint megadta:

„A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal, mint területi természetvédelmi hatóság hatáskörében a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.; a továbbiakban: Építtető) által kezdeményezett engedélyezési eljárásban – a „MP-2024-04” tervszámú engedélyezési tervdokumentáció alapján – a „Gemzse, lefedő optikai hálózat tervezése” tárgyú építési engedélyhez az alábbi feltétellel hozzájárul:

  1. A kivitelezés során keletkező hulladékokat csak a környezetvédelmi/hulladékgazdálkodási hatóság véglegessé vált hulladékgazdálkodási engedélyével rendelkező részére lehet átadni.
  2. Az építési-bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szól 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. Amennyiben az építési és bontási hulladék mennyisége meghaladja a hivatkozott jogszabály 1. sz. melléklet szerinti táblázat bármely csoportjában közölt mennyiségi küszöbértéket, úgy az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerinti építési és/vagy bontási hulladék nyilvántartó lapot. Ebben az esetben a hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a használatbavételi engedélyezési eljárásban benyújtani.
  3. Amennyiben a kivitelezés során cserjeirtás és fakivágás történik, az kizárólag fészkelési időszakon kívül végezhető (általános fészkelési időszak: március 15 – augusztus 15.).
  4. A földmunkák során törekedni kell arra, hogy a megnyitott földárak, munkagödör ne maradjon sokáig fedetlen, amennyiben mégis védett kétéltű vagy hüllő fajok jelennek meg a földárokban, munkagödörben, azok eltávolításáról a betemetés előtt gondoskodni kell.

Az eljárás során eljárási költségként a szakhatósági eljárás 7.000,- Ft igazgatási szolgáltatás díja merült fel, amelyet az ügyfél megfizetett. A szakhatósági döntés az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály 2025. január 17-én kelt SZ-10/ETDR-06/454-1/2025. számú végzésében szakhatósági állásfoglalását megadta az alábbiak szerint:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál, a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1096 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36) – megbízása alapján eljáró MÁTRA-PHONE Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (2120 Dunakeszi, Madách u. 11), kérelmére a „Gemzse lefedő optikai hálózat tervezése” elnevezésű elektronikus hírközlési építési engedélyezési eljárása tárgyában indult kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást kikötés nélkül megadom.

Jelen döntésem ellen jogorvoslatnak a határozat ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében van helye.”

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály 2024. december 7-én kelt 30416/2022-1/2024.ált. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint megadta:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda (4025 Debrecen, Hatvan u. 43.) fenti hivatkozási számú megkeresésére, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály, Tűzvédelmi Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12.-14., a továbbiakban: Vízügyi és Vízvédelmi Osztály) mint eljáró vízügyi és vízvédelmi hatóság, a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) kérelmére indult, „Gemzse, lefedő optikai hálózat tervezése építési engedélyezési eljárásban, a mellékelten benyújtott MP-2024-04. tervszámú kiviteli tervdokumentáció alapján, – a vízgazdálkodási és vízvédelmi szakkérdéseket megvizsgálva – vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adja meg:

I.

A Vízügyi és Vízvédelmi Osztály a vízvédelmi szakkérdések vizsgálata során megállapította, hogy a tervezett tevékenységből jelentős vízügyi és vízvédelmi hatások nem várhatóak.

II.

A Vízügyi és Vízvédelmi Osztály, mint eljáró szakhatóság, az építési engedély kiadásához hozzájárul az alábbi feltételekkel:

  1. A megvalósítás során úgy kell eljárni, hogy a környezet, a felszíni vizek, a talajvíz és annak közvetítésével a rétegvíz ne szennyeződjön.
  2. A megvalósítás során a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani.

A hatóság írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen – ideértve az összeköttetés közvetlenségét, kölcsönösségét, folyamatos kép- és hangkapcsolatot biztosító telekommunikációs eszköz alkalmazását, ha az az adott eljárási cselekmény le- folytatására alkalmas -, illetve írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel, az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, valamint az ügyfél jogi képviselője elektronikus ügyintézésre köteles. A vízügyi hatósági eljárás során a kérelem, a hiánypótlás, és az ügyfél által tett nyilatkozat csak írásban terjeszthető elő.”

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2024. december 5-én kelt 18236-2/2024/h számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint megadta:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (4001 Debrecen Pf.: 230.) CD/28735-10/2024. hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1096 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) által kérelmezett Gemzse, lefedő optikai hálózat tervezése tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához

HOZZÁJÁRULOK.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

Az Ilki Közös Önkormányzati Hivatal 2024. december 6-án kelt G/1136-2/2024. számú végzésében szakhatósági állásfoglalását megadta az alábbiak szerint:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Hivatalomhoz intézett szakhatósági állásfoglalás iránti kérelmére a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1096 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) megbízása alapján eljáró MÁTRA-PHONE Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (2120 Dunakeszi, Madách u. 11.) 2024. november 27. napján beterjesztett kérelmére indult „Gemzse, lefedő optikai hálózat tervezése” építési engedélyezési eljárásában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A kérelem tárgyában benyújtott és mellékelt MP-2024-04. tervszámú elektronikus engedélyezési tervdokumentációjának áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a létesítmény a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel.

Ezek alapján szakhatósági állásfoglalásomat feltétel nélkül megadom.

Az eljárás során költség nem merült fel.

Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntetés végzés elleni jogorvoslatban támadható meg.”

Az E-közmű rendszerben lefolytatott 598638539 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták,

  • Gemzse Község Önkormányzata 2024. december 3-án kelt G/356-3/2024. számú tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulása,
  • a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2024. szeptember 18-án kelt SZSZB-2027/2/2024. számú közútkezelői hozzájárulása,
  • az OPUS Titász Zrt. 2024. október 3-án kelt ÁLT/49651-1/2024. számú elvi hozzájáruló nyilatkozata,
  • az OPUS Titász Zrt. 2024. október 3-án kelt ÁLT/49656-1/2024. számú nyilatkozata jogszerű létesítésről.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve – csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az eljárásban ügyfélnek minősülők az engedélyezés tárgyát képező tervdokumentációba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján tekinthetnek be.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.”

A CD/28735-18/2024. számú döntés indokolásának kivonata

„Az Építtető meghatalmazása alapján eljáró MÁTRA-PHONE Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2024. november 27. napján benyújtott építési engedélykérelme alapján a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta.

A Hatóság a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit megvizsgálva megállapította, hogy azok hiánypótlást követően megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Az eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

  • a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
  • a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
  • az Építtető építési jogosultsága fennáll,
  • az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2024. december 6-án kelt 6818-2/2024. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a Főosztálytól a „Gemzse, lefedő optikai hálózat tervezése” tárgyú építési engedélyezési eljárásban.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (Xll.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklet 7. pont 3. alpontja alapján a vizsgálandó szakkérdés „annak elbírálása, hogy – országos jelentőségű védett természeti területen és Natura 2000 területen, barlang védőövezetében, a települések külterületén, valamint a települések külterületén természeti terület, természeti terület és egyedi tájérték érintettsége esetén – a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.”

A Rendelet 1. melléklet 7. pont 4. alpontja alapján a vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy az építési, illetve a bontási hulladékok kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak.

A megküldött dokumentáció alapján természetvédelmi hatósági hatáskörben megállapításra került, hogy a tervezett tevékenység külterületi és belterületi ingatlanokon valósul meg, amely nem érint országos jelentőségű védett természeti vagy Natura 2000 területet, természeti területet, valamint egyedi tájértéket. A beruházás a rendelkező részben szereplő előírások betartása mellett természetvédelmi érdekeket nem sért.

Hulladékgazdálkodási hatósági hatáskörben megállapítást nyert, hogy az építési és bontási hulladékok kezelése a rendelkező részben szereplő előírások betartása esetén megfelel a hulladékgazdálkodási előírásoknak.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III.31.) FM rendelet (továbbiakban: Díjrendelet) 4. § (1) bekezdése és a 6. számú melléklet 6. pontja alapján a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági eljárás 7.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjköteles, amelyet az ügyfél megfizetett.

A Főosztály szakhatósági állásfoglalását a Rendelet 1. § (1) bekezdése és 1. melléklet 7. pontjában foglaltak szerint, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 3. § (6) és 10. §-ában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 31. §-ában, és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdésében foglalt előírások figyelembevételével adta ki, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1), (2) bekezdései alapján, az Ákr. 80. § (1) bekezdése szerinti formában és a 81. § (1) bekezdése szerinti tartalommal.

A Kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörét a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja és 5. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

A Kormányhivatal természetvédelmi hatáskörét a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés c) pontja és 6. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

A Kormányhivatal hulladékgazdálkodási hatáskörét a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (Ill. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja és 2. § (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 1. § (2) bekezdése állapítja meg. Az Ákr. 85. § (1) bekezdésére tekintettel kérem, az ügy érdemében hozott határozatot a Főosztály részére megküldeni szíveskedjen.”

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály 2025. január 17-én kelt SZ-10/ETDR-06/454-1/2025. számú végzésének indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság „Gemzse lefedő optikai hálózat tervezése” építési engedélyezése ügyében szakhatósági állásfoglalás iránti kérelem érkezett Hivatalomhoz.

A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg:

A benyújtott tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás a hatósági nyilvántartásában szereplő műemléki környezetet érint, régészeti lelőhelyet nem érint.

A kérelem, a benyújtott tervek, és a közelben fekvő régészeti lelőhelyek nyilvántartási adatainak összevetése alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység minimális új terület igénybevételével jár, a földmunka mélysége nem éri el a lehetséges régészeti objektumok jelentkezési szintjét, ezért az örökségvédelmi érdeket nem sért.

Tájékoztatásul közlöm, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Köt v.) 24. § (2) és (3) bekezdése értelmében, ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles

a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,

b) a jegyző útján a hatóságnak (06-42/599-677) azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt (Jósa András Múzeum, 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21.; Tel.: 06-42/315-722), valamint

c) a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.

(3) A feltárásra jogosult intézmény köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült leleteket ideiglenesen elhelyezni.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása Köt v. 82. § (2) és az örökségvédelmi bírságról szóló 191/ 2001. (X. 18.) Korm. r. 3. § (3) bekezdés alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.
Fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Szakhatósági állásfoglalásom az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdésén, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV.9.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) 87. § 88. § és 89. §-án alapul.

Az önálló jogorvoslatot az Ákr. 55. § (4) bekezdés alapján zártam ki.

A jogorvoslat lehetőségéről az Ákr. 112. §-a rendelkezik.

Hatóságom hatáskörét a Korm. r. 3. § (1) bekezdés a) pontja és az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rend. 1. melléklet 7.18. pontja, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.”

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály 2024. december 7-én kelt 30416/2022-1/2024.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda (4025 Debrecen, Hatvan u. 43.) fenti hivatkozási számú végzésében, vízügyi és vízvédelmi szakkérdésben szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából kereste meg a Vízügyi és Vízvédelmi Osztályt, a Kérelmező kérelmére „Gemzse, lefedő optikai hálózat tervezése építési engedélyezési eljárásban. A megkereséshez csatolásra került a MP-2024-04. tervszámú kiviteli tervdokumentáció.

A Vízügyi és Vízvédelmi Osztály, a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapította, hogy az eljárás a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet (a továbbiakban: 13/2015. (III. 31.) BM rendelet) 2. számú mellékletének 8. pontja értelmében igazgatási szolgáltatási díjköteles, a díj mértéke 7.000,-Ft Az igazgatási szolgáltatási díj 2024. 11. 27. napján megfizetésre került, egyéb eljárási költség nem keletkezett.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet) 2. §-a alapján a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 15 napon belül köteles megadni.

Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletnek az egyes közigazgatási hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok című, 1. számú mellékletének 7. számú táblázat (Hírközlési ügyek) 5. és 6. pontja szerint vizsgálandó vízügyi és vízvédelmi szakkérdések:

5. pont: Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltétel mellett megfelel- e.

6. pont: Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A Vízügyi és Vízvédelmi Osztály, a benyújtott tervdokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján, – a vizsgált vízügyi és vízvédelmi szakkérdések kapcsán – az alábbiakat állapította meg:

  1. A tervezett létesítmény vízbázist nem érint.
  2. A tevékenység – fenti előírások betartása esetén – megfelel a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek.
  3. A tevékenység nincs hatással a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására, így megfelel a vonatkozó követelményeknek.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66/A. § (1) bekezdése és a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/2014. (IX.4.) Korm. rend.) 10. § (3a) bekezdése alapján a környezethasználattal járó tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági eljárásban a környezetvédelmi szempontok részét képező vízvédelmi szempontok érvényesülését a Vízügyi és Vízvédelmi Osztály vízvédelmi hatósági jogkörben eljárva szakkérdésként megvizsgálta.

A Kvt. 66/A §. (2) bekezdése rögzíti, hogy a hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha az környezeti elemet, így a felszíni, vagy felszín alatti vizet veszélyeztetne vagy károsítana.

A fentiek értelmében jelen eljárásban a Kvt. általános rendelkezésein túl, a vízvédelmi szempontok érvényesülése érdekében szakkérdésként került megvizsgálásra a vízgyűjtő- gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben és a Magyarország felülvizsgált, 2021. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről (VGT3) szóló 1242/2022. (IV.28.) Korm. határozatban foglaltaknak való megfelelőség.

Felhívom az ügyfél figyelmét, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 26. § (1) bekezdése szerint a hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel, az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, valamint az ügyfél jogi képviselője elektronikus ügyintézésre köteles.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 28/B. §- alapján a vízügyi hatósági eljárás során a kérelem, a hiánypótlás, és az ügyfél által tett nyilatkozat csak írásban terjeszthető elő.

A hatóság írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen – ideértve az összeköttetés közvetlenségét, kölcsönösségét, folyamatos kép- és hangkapcsolatot biztosító telekommunikációs eszköz alkalmazását, ha az az adott eljárási cselekmény lefolytatására alkalmas -, illetve írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.

A Vízügyi és Vízvédelmi Osztály, a szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján, az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 7. számú táblázatának 5. és 6. pontjaiban megállapított vízügyi és vízvédelmi szakkérdésben, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 9. pontjának megfelelően, az Ákr. 55. § alapján, a 80. §-ban meghatározott formában, a 81. §-nak megfelelő tartalommal hozta.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal hatáskörét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés 7. pontja, illetékességét a 2. számú melléklet 7. pontja állapítja meg.

A fellebbezési jogról tájékoztatást az Ákr. 116. § (1) bekezdésére tekintettel adtam.

A szakhatósági állásfoglalás igazgatási szolgáltatási díjáról a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. sz. melléklet 8. pontja alapján rendelkeztem.

Az Ákr. 85. § (1) bekezdésére tekintettel kérem, az érdemi határozatot a Vízügyi és Vízvédelmi Osztály részére megküldeni szíveskedjen.”

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2024. december 5-én kelt 18236-2/2024/h számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: CD/28735-10/2024. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Gemzse, lefedő optikai hálózat tervezése tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1) bekezdésén, 3. § (11) bekezdésén, 6. § (1) bekezdésének b) pontján, 59. § (1) bekezdésének a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. Építésügyi ügyek táblázat 46. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 15. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési Hatósági Osztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.”

Az Ilki Közös Önkormányzati Hivatal 2024. december 6-án kelt G/1136-2/2024. számú végzésének indokolása:

„A Hatóságnál a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1096 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) megbízása alapján eljáró MÁTRA-PHONE Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (2120 Dunakeszi, Madách u. 11.) 2024. november 27. napján beterjesztett kérelmére „Gemzse, lefedő optikai hálózat tervezése" építési engedélyezési eljárás indult. A Hatóság a mellékelt MP-2024-04. tervszámú elektronikus engedélyezési tervdokumentációban foglaltak és az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. pontja alapján alapján kérte Hivatalomtól szakhatósági állásfoglalás kiadását.

A fenti kérelem tárgyában szakhatósági állásfoglalásomat a Gemzse Község Önkormányzata Képviselő-testülete által elfogadott 4/2007. (IX. 27.) rendelete alapján adtam meg.

Gemzse község érvényben lévő rendezési terve, valamint helyi építési szabályzata szerint a „Gemzse, lefedő optikai hálózat tervezése” építése nem ütközik a tervben foglaltakkal.

A szakhatósági állásfoglalásom megadásának alapjául az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. §-a szolgál.

Hatáskörömet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. pontja, illetékességemet az Ákr. 16. § (1) bekezdés a) pontja állapítja meg.

Az Ákr. 80. § (1) bekezdése értelmében a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések végzések. A jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése, valamint az Ákr. 112. §-a alapján zártam ki.”

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díj megfizetésre került.

A Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok hiánypótlást követően megfelelnek a Rendelet 11-13. §-ában és 2. mellékletében, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I.26.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. A (2b) bekezdés alapján a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak (Építtetőnek) írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. Az átalakítási munkálatok elvégzésének időtartamát a (2c) bekezdés állapítja meg. A megállapodás létrejöttére vonatkozó további rendelkezéseket a (2b)-(2g) bekezdések határozzák meg.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

Az iratbetekintésről szóló tájékoztatás az Ákr. 33. (1) bekezdésén alapul.

A Hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés h) pontja alapján az eljárás során hozott valamennyi döntését hirdetményi úton közli, valamint a döntésről készült közleményt közhírré teszi.

A döntés hirdetményi úton való közlése az Ákr. 88. § (1) bekezdés c) pontján alapul, a hirdetményt a Hatóság a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 162. § (3) bekezdése szerint a honlapján helyezi el (nmhh.hu).”

A véglegessé vált döntésbe az NMHH Debreceni Hatósági Iroda Ügyfélszolgálatán (4025 Debrecen, Hatvan u. 43.) ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), az (52) 522-122 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetekben a döntés hirdetmény útján történő közlését vagy a döntés közhírré tételét alkalmazza.
Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.
Kiadmányozta: Makszin István hatósági irodavezető-helyettes, Debrecenben, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

A közzététel dátuma: 2025. február 11.
A közlemény közlésének napja a közlemény kifüggesztését követő 15. nap.