A Scruton V. P.-ben tartott klubbeszélgetésen prof. dr. Aczél Petra, az NMHH Médiatudományi Intézet kutatásvezetőjének moderálásával dr. Dominek Dalma, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar egyetemi docense, dr. Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatója, dr. Kepe Nóra digitális szakértő és dr. Veszelszki Ágnes, a Médiatudományi Intézet kutatásvezető-helyettese beszélgettek az MI mindennapi – leginkább családi – használatáról, és tanácsokat fogalmaztak meg erre vonatkozóan.

A mesterséges intelligencia az elmúlt két évben az egyik legfelkapottabb témává vált – olyannyira, hogy a fiatalok szerint már túl sokat is beszélünk róla a mindennapokban. Székely Levente friss kutatásokat idézett, mikor azt mondta, a Z generáció tagjai már kifejezetten unják ezt a témát. Veszelszki Ágnes hozzátette, létezik erre egy kifejezés is: AI-fáradtság („AI fatigue”), ami a már követhetetlen, MI-vel kapcsolatos folyamatos újítások, funkciók megjelenésekor érzett mentális kimerültségre utal. Kepe Nóra egyetértett azzal, hogy valóban sokat beszélünk a mindennapokban az MI-ről, ám kiemelte annak fontosságát, hogy először mindenki saját magában tisztázza a fogalmat. A mesterséges intelligencia kifejezés ugyanis emberszerűséget sugall, holott az MI csupán egy eszköz, és ha nem így tekintünk rá, az problémát jelent,„mert akkor az MI már nem egy technológia, hanem egy identitásformáló eszköz, ami az ember személyiségébe és a társadalom értékrendjébe is belenyúl”. Dominek Dalma szintén hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia csak kiegészítő eszköz, amely többek között az élményalapú oktatás során is hasznos lehet.

Aczél Petra arról kérdezte a meghívott szakértőket, ők maguk mire használják az MI-t, és milyen (ön)szabályozásokat vezettek be a használatára vonatkozóan. Veszelszki Ágnes a kép- és videógenerálás, a virtuális avatar elkészítése mellett információkat is szokott kérni a ChatGPT-től, amelyek valódiságát aztán más forrásokból is ellenőrzi (hozzátéve, hogy soha nem utasítja, hanem kér a rendszertől). Székely Levente pedig előszeretettel kér tőle segítséget praktikus dolgokban, mint például szövegek összefoglalásában, emojik keresésében vagy rövidebb fordításokban. Mindketten egyetértettek abban, hogy személyes adatot nem osztanak meg vele, és saját kapcsolataikra vonatkozó témákban sem kérnek tőle tanácsot.

Dominek Dalma kiemelte, hogy (az MI-vel működő fűnyírón kívül) legfőképpen keresőmotorként használja az MI-t, ám ő is minden esetben ellenőrzi az információkat – ugyanis kutatások bizonyították, hogy bár a ChatGPT gyors, az információk pontossága sokszor megkérdőjelezhető. Nem használja azonban kreatív feladatokhoz, mert úgy gondolja, az MI-használata negatívan hat az emberi kreativitásra – ugyanis a felhasználók ilyenkor hamarabb elfogadják az eszköz által felajánlott megoldásokat, ahelyett, hogy maguk gondolkodnának rajta. Kepe Nóra ezzel szemben egyáltalán nem használja az MI-t, de követi az ezzel kapcsolatos közkulturális jelenségeket. Hisz a „lemaradás előnyében”, ugyanis ez a gyorsan változó új technológia összezavarhatja az emberek gondolkodását, ezért úgy véli, nem árt néha csak megfigyelőként követni a fejlődést. „A technológia csak eszköz, és mi döntjük el, hogy használjuk-e vagy sem” – fogalmazta meg. Ám sok esetben félünk a lemaradástól – nem véletlen, hogy sok szülő éppen ezért már egészen korán ad gyermeke kezébe okostelefont, azt remélve, hogy a gyermek így előnyhöz jut majd a digitális világban. Azonban kutatások bebizonyították, hogy 9 éves korig az okostelefon-használat több hátránnyal jár, mint előnnyel. Veszelszki Ágnes ehhez kapcsolódóan kiemelte, hogy emellett a szülők lokációalapú követőeszközként is tekintenek a telefonra, amellyel egyfajta „digitális pórázként” nyomon követhetik gyermeküket. Aczél Petra szerint ez tehát „egyszerre nyitja ki a világot a gyereknek, és zárja vissza őt abba a közegbe, amelyből jó lenne, ha ki tudna szakadni”.

A gyermekeknek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalatai, élményei is az okostelefonhoz kötődnek majd. Kepe Nóra kiemelte, hogy mivel az MI a mindennapjaink részévé válik, nem kell kirekeszteni az életünkből vagy letagadni a létezését a gyerekek előtt, hanem érdemesebb inkább velük közösen tanulmányozni, hogyan működik, és megbeszélni az előnyeit, hátrányait, illetve azt, hogy mire lehet használni. Ugyanis az MI-nek elég sok funkciója és arca lehet: amellett, hogy képes összeállítani recepteket vagy bevásárlólistát, irodai asszisztensként is segíthet a mindennapokban. Székely Levente elmondta, az ötletgenerálásban nagyon hatékony tud lenni, ám Veszelszki Ágnes hozzátette, ez azért van, mert sokkal több adattal dolgozik, mint amennyit egyetlen ember fel tudna dolgozni. Ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy ha azért ad jobb, átfogóbb válaszokat az MI, mert sok ember által alkotott adattal dolgozik, akkor vajon nevelni is jobban tudna? Dominek Dalma szerint sokszor azt látni, hogy a kiságy mellett megjelenik a mesterséges intelligencia, amit a gyermek megnyugtatására, meseolvasásra is használnak a szülők – azonban ameddig egy MI nem képes arra, hogy gyermeke legyen, addig nem lehet arról sem beszélni, hogy képes lenne-e gyermeket nevelni. Veszelszki Ágnes pedig hangsúlyozta, hogy az MI képtelen az érintésre, illetve valójában érezni sem képes – ami pedig az emberi kapcsolatok alapja.

Székely Levente hozzátette, ahogy a gondolkodást, úgy az érzelmeket is csupán szimulálja az MI, emellett képes felismerni az emberek hangulatát, amelyekre reagál is. Ezért előfordulhat, hogy a fiatal felhasználók kötődni kezdenek az eszközhöz, a különféle csetbotokhoz, sőt, akár egyfajta MI-függés is kialakulhat bennük. Veszelszki Ágnes erre példaként megemlítette, hogy amint az MI-influenszerek esetében, a Character.ai is lehetővé teszi, hogy a különböző karakterek és a felhasználók között egyfajta paraszociális, egyoldalú kapcsolat jöjjön létre. Sok fiatal már barátként vagy ingyenes terapeutaként tekint egy-egy virtuális MI-karakterre, amelyet megkönnyít az, hogy ezeknek a karaktereknek egyéniségre utaló jegyei is lehetnek. Egy friss pszichológiai kutatásban teszthelyzetben az MI képes volt megváltoztatni a programozott „személyiségét” azért, hogy kedvelhetőbbé tegye magát.

Mivel a mesterséges intelligencia mindig udvariasan válaszol – attól függetlenül, hogyan beszél vele a felhasználó –, a beszélgetés során felmerült az a kérdés is, hogy vajon ez hatással lehet-e arra, hogy később az emberek a valódi kapcsolataikban is inkább utasítsanak a kérések helyett. Dominek Dalma kifejtette, hogy ha az ember tudatosan, eszközként használja az MI-t, akkor ebből nem lesz probléma – ám erre a neveltetés is nagy hatással lehet. Emellett hangsúlyozta, hogy sok embernél az is előfordulhat, hogy mivel az MI nem vitatkozik, elszokhatnak a véleménykülönbségek és a viták kezelésétől.

Székely Levente kiemelte, hogy a fiatalok hamarabb elmélyülnek ebben a technológiában is, bár itt is megmutatkoznak a generációs különbségek. Fontos azonban, hogy míg most még az emberek kezében van a döntés a technológia használata során, nem szabad engedni, hogy teljesen az MI szervezze meg az életünket, mert ez komoly veszélyt jelentene. Dominek Dalma ezzel szemben úgy vélte, hogy bár ez egy komplex kérdés, elképzelhető, hogy ahogy korábban a könyvnyomtatás vagy a számítógép megjelenése is félelmet keltett az emberekben, úgy az MI-től való aggodalom is lehet csupán az új technológiákkal szembeni természetes reakció. Kepe Nóra hozzátette, mivel a korábbi újításokat is túléltük, az emberiség adaptálódni fog a mesterséges intelligenciához. Úgy látja, hogy néhány éven belül elérjük majd a mélypontot, amikor már mindenkiről készül deepfake videó, és ezt követően alakul majd ki a társadalomban az MI helye és szerepe.

A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy vajon a mesterséges intelligencia használata napjainkban már a digitális alapműveltség része-e. Veszelszki Ágnes hangsúlyozta, hogy valójában senki nem ért teljesen az MI-hez, mert nincs olyan ember, aki ennek a gyorsan fejlődő technológiának minden aspektusát ismerné. Székely Levente kiemelte, hogy bár az MI-eszközök használata növekvő tendenciát mutat, a 40 év alattiak csupán harmada próbálta ki eddig, és csak 10%-uk használja napi szinten, így most még nem az alapműveltség része, azonban holnaptól már az lehet. Dominek Dalma úgy fogalmazott, hogy ha az MI-használat nem is, a digitális kompetencia annak számít – ez pedig szükséges ahhoz, hogy valaki értsen a mesterséges intelligencia használatához is. Kepe Nóra hozzátette, hogy szerinte a jövőben a tömegfogyasztás fog az MI-re épülni: ami tömeges, azt majd ennek az eszköznek a segítségével állítják elő, és ahogy korábban a klasszikus zene vagy az úri szabó, úgy a jövőben az MI-mentesség lesz az elit kiváltsága.

A szakértők végül arra a kérdésre válaszoltak, hogy ha holnaptól forgathatnának egy filmet, milyen karakter lenne benne az MI. Míg Dominek Dalma szerint elpusztítaná a világot, Kepe Nóra (a Társ című filmhez hasonlóan) úgy vélekedett, bármi is történne a filmjében, mindig az MI-nek drukkolna – ami egyúttal „szörnyű” és „megrázó felismerés” számára. Székely Levente úgy fogalmazott, ha a nyugati világ piacára szánná a filmet, akkor negatív, ám ha a Távol-Keletre, akkor pozitív karakterként alkotná meg az MI-t. Veszelszki Ágnes képzeletbeli filmjében az MI olyan lenne, mint bármelyikünk, és nem is tudnánk megkülönböztetni a valódi emberektől. Aczél Petra pedig úgy fogalmazott, az ő filmjében már mindenki helyett MI érkezne a következő Médiamítoszok-alkalomra.

• _{dr. Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatója és dr. Kepe Nóra digitális szakértő}
• _{Kepe Nóra és Dominek Dalma}
• _{dr. Dominek Dalma, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar egyetemi docense}
• _{prof. dr. Aczél Petra, az NMHH Médiatudományi Intézet kutatásvezetője, a Médiamítoszok beszélgetéssorozat állandó moderátora}
• _{Székely Levente, Kepe Nóra és Aczél Petra}
• _{Veszelszki Ágnes, Székely Levente, Kepe Nóra, Dominek Dalma és Aczél Petra}
• _{A mesterséges intelligencia mindennapi használatáról szólt a Médiamítoszok beszélgetéssorozat 11. alkalma.}