A Médiapluralizmus Monitor 2025-ös kiadását vizsgálta az NMHH

Közzétéve: 2025. augusztus 13.

Az évente kiadott médiaszabadság-jelentés kapcsán módszertani hiányosságokra és tárgyi tévedésekre mutat rá a Hatóság. Az idei kiadvány többek között figyelmen kívül hagyja a médiahatóság függetlenségét garantáló alkotmányos és törvényi szabályokat, az online platformokat érintő vitarendezés kapcsán helytelenül értelmezi a digitális szolgáltatásokról szóló európai rendelet vonatkozó követelményeit, a médiaműveltség megítélése tekintetében pedig nem említi a Hatóság erre irányuló programjait.

Az Európai Egyetemi Intézet Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központja 2016 óta folytatja le teljeskörűen az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektet, amelynek keretében számszerű és szöveges kockázati értékelést tesznek közzé a tagállamok és egyes tagjelölt országok vonatkozásában. A szerteágazó kérdéseket felölelő felmérést az Európai Bizottság is felhasználja tevékenysége során: így hivatkozott már arra a jogállamisági jelentésekben és a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet (EMFA) javaslatában is.

A Médiapluralizmus Monitor által alkalmazott módszertan kapcsán az NMHH elemzése rámutatott arra, hogy a pontozást végző helyi csapat esetében nem rögzítenek plurális összetételre vonatkozó szabályokat. Továbbá a változatosabb szakmai hátterű külső szakértői csoport által megfogalmazott véleményeket sem szükséges figyelembe venni a pontozás során. Jeleztük ugyanakkor, hogy a korábbi évekhez képest több kockázati kategória meghatározása nagyobb mértékű differenciálást tett lehetővé az egyes államok között, javítva az összehasonlíthatóságot.

A kiadványban ezúttal is azonosíthatók voltak téves, illetve megalapozatlan kijelentések. Ennek egy példája, hogy a jelentés az elmúlt évekhez hasonlóan megkérdőjelezi a Médiatanács függetlenségét, figyelmen kívül hagyva a testület autonómiáját biztosító alkotmányos és törvényi garanciákat. A dokumentum megtévesztően fogalmaz, amikor megállapítja, hogy a 2024-ben létrejött Online Platform Vitarendező Tanács nem felel meg a digitális szolgáltatásokról szóló európai uniós rendelet (DSA) előírásainak, mivel az nem független a digitális szolgáltatási koordinátorként kijelölt NMHH-tól. A rendelet ugyanis a peren kívüli vitarendezési testület esetében mindezt nem a digitális szolgáltatási koordinátorral, hanem a digitális szolgáltatókkal, valamint azok felhasználóival szemben várja el. Hiányosságként utalhatunk arra, hogy a jelentés a médiaműveltség magas kockázatúnak minősített indikátorához kapcsolódóan a különböző nem állami kezdeményezéseken túl nem számol be a területet érintő hatósági programokról.