A magyarországi digitális szolgáltatási koordinátor 2024. évi jelentése
A jelentés elérhető HTML-formátumban, illetve letölthető PDF-dokumentumként is.
Vezetői összefoglaló
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (Digital Services Act, DSA) célja a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítása a közvetítő szolgáltatások, többek között az online platformok, a tárhelyszolgáltatások és a keresőprogramok uniós felhasználói számára. Harmonizált szabályok vonatkoznak például (1) az online platformok tartalommoderálására vonatkozó átláthatóságra, (2) a felhasználók peren kívüli vitarendezéshez való hozzáférésének lehetőségére, valamint (3) a megbízható bejelentők státuszára és azok átláthatósági kötelezettségeire. A DSA további céljai közé tartozik az illegális online tartalmak elleni közdelem és a kiskorúak védelme, valamint a dezinformáció terjedése elleni fellépés. Az online óriásplatformokra (VLOP-ok) és a nagyon népszerű keresőprogramokra (VLOSE-k) további kötelezettségek vonatkoznak, mint például a hirdetések átláthatósága vagy a szolgáltatásuk használata kapcsán felmerülő rendszerszintű kockázatokra vonatkozó értékelésük, illetve a kockázatcsökkentő intézkedéseik közzététele.
Az adott tagállamban letelepedett (vagy jogi képviselővel rendelkező) közvetítő szolgáltatók tekintetében az ún. digitális szolgáltatási koordinátorok (Digital Service Coordinator, DSC) járnak el a DSA végrehajtása és felügyelete érdekében. Magyarországon 2023. január 1. óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a DSC, más illetékes hatóság nem került kinevezésre. A DSC valamennyi hatáskörét és feladatát az NMHH Elnöke önállóan látja el.
Míg az elsőként kinevezett VLOP és VLOSE szolgáltatóknak már 2023 augusztusa óta meg kell felelniük a DSA által támasztott követelményeknek, a kisebb szolgáltatók, így az érintett hazai vállalkozások számára csak 2024. február 17-től lettek alkalmazandóak a DSA vonatkozó rendelkezései.
A DSA 55. cikke szerint minden DSC-nek éves jelentést kell készítenie és közzétennie, amelyben bemutatja a DSC-hez beérkezett DSA 53. cikk szerinti panaszokat, illetve az előző évben a tagállamban és nemzetközi szinten végzett tevékenységét.
A magyar DSC éves jelentésének legfontosabb elemei a következők:
- 2024-ben a DSC-hez 12 panasz érkezett, amelyek mindegyike Magyarországon kívül letelepedett VLOP-okra vonatkozott, ezért az NMHH továbbította ezeket a letelepedés helye szerinti DSC-nek (ezekben az esetben az ír Coimisiún na Meán-nek).
- 2024-ben az NMHH egy peren kívüli vitarendezési testületet, az OPVT (új ablakban nyílik)-t tanúsított.
- 2024-ben az NMHH megbízható bejelentő státuszt ítélt oda az INHOPE (új ablakban nyílik) hálózat részét képező Internet Hotline-nak.
- Az NMHH lényeges feladatának tekinti, hogy támogassa a felhasználókat az online világban való eligazodásban. Az NMHH ebből a célból üzemelteti az onlineplatformok.hu (új ablakban nyílik) honlapot, ahol többek a tudatos platformhasználattal kapcsolatos hasznos, gyakorlati tanácsokat is megoszt.
Ezen jelentést az NMHH meg fogja osztani az Európai Bizottsággal, valamint a Digitális Szolgáltatások Európai Testületével is.
1. Bevezetés
A 2022 novemberében hatálybalépett digitális szolgáltatásokról szóló rendelet[1] (DSA), elsődleges célja, hogy biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezetet biztosítson a közvetítő szolgáltatások Európai Unió tagállamaiban tartózkodó felhasználói számára. A DSA egyik legfontosabb törekvése, hogy az illegális tartalmakkal szembeni fellépés online környezeteben is hatékonyabbá váljon, illetve, hogy az uniós polgárok online környezetben is szabadabban gyakorolhassák az olyan alapvető jogaikat, mint pl. a véleménynyilvánításhoz való jog. Újdonságként jelenik meg, hogy a felhasználók panaszukkal egy külső, független, peren kívüli vitarendezési testülethez is tudnak fordulni, ahol a szolgáltatók döntései ellen kifogással lehet élni. Átláthatóbbá válik az online platformok működése, többek között a felhasználói panaszok kezelésének tekintetében. Az online platformok szolgáltatóinak megfelelő és arányos intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy biztosított legyen a kiskorúak magas szintű védelme és biztonsága.
A legalább havi 45 millió uniós felhasználóval rendelkező online óriásplatformokra (VLOP – Very Large Online Platform) és nagyon népszerű keresőprogramokra (VLOSE – Very Large Online Search Engine) olyan további kötelezettségek vonatkoznak, mint például a hirdetések átláthatóságára vagy a szolgáltatásuk használata kapcsán felmerülő rendszerszintű kockázatokra vonatkozó értékelésük közzététele. Ezen szolgáltatóknak már 2023 nyár vége óta meg kell felelniük a DSA által támasztott követelményeknek, míg a kisebb szolgáltatók, így az érintett hazai vállalkozások számára 2024. február 17-től lettek alkalmazandóak a DSA vonatkozó rendelkezései.
A DSA létrehozta az ún. digitális szolgáltatási koordinátorok (DSC – Digital Service Coordinator) intézményét – ezen hatóságok felelnek a rendelet végrehajtásáért és felügyeletéért az adott tagállamban letelepedett közvetítő szolgáltatók tekintetében. Magyarországon – az Európai Unióban elsőként – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a magyarországi hírközlési- és médiapiacok felügyeletéért felelős hatóság lett digitális szolgáltatási koordinátorrá kinevezve. A digitális szolgáltatási koordinátor feladatait a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 110. §-nak megfelelően az NMHH Elnöke önállóan látja el. A DSA alkalmazásának felügyeletére és végrehajtására más illetékes hatóság nem került kijelölésre Magyarországon.
Fontos kiemelni, hogy a VLOP-ok, mint pl. a TikTok, vagy a Facebook, és a VLOSE-k, mint pl. a Google Search esetén az Európai Bizottság a fő felelős a DSA végrehajtásáért és felügyeletéért. Ugyanakkor a digitális szolgáltatási koordinátorok a 2024. február 19-én megalakult Digitális Szolgáltatások Európai Testületén keresztül tudják támogatni az Európai Bizottság ezen tevékenységét.
Jelen dokumentumban a DSA 55. cikkének megfelelően bemutatjuk a magyarországi digitális szolgáltatási koordinátor további, DSA végrehajtásával és felügyeletével kapcsolatos, 2024-re vonatkozó legfontosabb tevékenységeit, különös tekintettel a DSA 53. cikk alapján beérkezett panaszokra, a peren kívüli vitarendező testületekre, illetve a megbízható bejelentőkre vonatkozó információkat.
2. Panaszok (DSA 53. cikk)
Bevezetés
A DSA 53. cikke lehetővé teszi a közvetítői szolgáltatások igénybevevői számára, hogy a DSA feltételezett megsértése esetén panaszt tegyenek e közvetítői szolgáltatások nyújtóival szemben. A panaszokat a szolgáltatás igénybevevőjének lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorához lehet benyújtani.
A digitális szolgáltatási koordinátor a kivizsgált panaszt adott esetben továbbítja a közvetítő szolgáltatás nyújtójának letelepedési helye szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak, egy vélemény kíséretében.
Panaszok
2024-ben összesen 12, a DSA-val kapcsolatos panasz érkezett a magyar digitális szolgáltatási koordinátorhoz: ebből 9 panasz a Facebook, 3 panasz pedig a YouTube vonatkozásában felmerült felhasználói problémák miatt. A panaszok jellemzően a fiókok megszüntetésével, csatorna eltávolításával, illetve profilok, oldalak letiltásával összefüggésben érkeztek.
| Ügyek száma | Érintett szolgáltató(k) | Státusz 2024. 12. 31-én | Indoklás |
|---|---|---|---|
| 2 | Meta | folyamatban | NMHH hiánypótlási felhívás |
| 3 | Meta, Google | lezárva | a panaszos nem válaszolt az NMHH hiánypótlási felhívására |
| 6 | Meta, Google | CnaM számára továbbítva | |
| 1 | felfüggesztve | OPVT eljárás van folyamatban az ügyben |
2024. december 31-ig egy ügy lett felfüggesztve peren kívüli vitarendezési testület előtti folyamatban levő eljárás miatt, három ügy pedig le lett zárva, tekintettel arra, hogy a panaszos nem válaszolt a digitális szolgáltatási koordinátor hiánypótlási felhívására. A hiánytalanul beérkezett panaszokat az NMHH továbbította az online platformok üzemeltetőinek letelepedési helye szerinti (ezen esetekben az ír) digitális szolgáltatási koordinátor részére. Ebből három esetben az ír digitális szolgáltatási koordinátor a panaszos részére küldött tájékoztató levele továbbítását kérte az NMHH-tól, egy esetben pedig hiánypótlást kért, amely kéréseknek a hazai digitális szolgáltatási koordinátor természetesen eleget is tett.
3. Végzések (DSA 9. és 10. cikk)
A DSA 9. cikke írja le a közvetítő szolgáltatók kötelezettségeit abban az esetben, amikor a releváns nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságoktól a nemzeti jog alapján a jogellenes tartalmak elleni fellépésre vonatkozó végzéseket kapnak. Először is, ha a szolgáltató ilyen végzést kap, tájékoztatnia kell a kibocsátó hatóságot (vagy egy másik a végzésben megjelölt hatóságot) a végzés végrehajtásáról, feltüntetve, hogy végrehajtották-e a végzést, és ha igen, mikor. A DSA 9. cikke meghatározza a nemzeti hatóságok által kiadott végzések kötelező tartalmi elemeit is. A végzést kibocsátó hatóság - vagy egy másik a végzésben meghatározott hatóság – továbbítja a végzést és az annak végrehajtására vonatkozó minden információt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának, amely megosztja ezeket az információkat az összes többi digitális szolgáltatási koordinátorral.
A DSA 10. cikke értelmében a közvetítői szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a szolgáltatás egy vagy több konkrét egyéni igénybe vevőjére vonatkozó végzés kézhezvételét követően szintén kötelesek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni a végzést kibocsátó hatóságot vagy a végzésben meghatározott bármely más hatóságot a végzés kézhezvételéről, valamint annak végrehajtásáról. A DSA 9. cikkhez hasonlóan a 10. cikk is meghatározza a nemzeti hatóságok által kiadott végzések kötelező tartalmi elemeit. A végzést kibocsátó hatóságnak, vagy más, a végzésben meghatározott hatóságnak továbbítania kell a végzést és az annak végrehajtásával kapcsolatos minden információt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának, amely megosztja ezeket az információkat az összes többi digitális szolgáltatási koordinátorral.
Az NMHH 2024-ben nem kapott a 9. és 10. cikk alapján kiadott végzésekkel kapcsolatos információt.
4. Peren kívüli vitarendező testületek (DSA 21. cikk)
Bevezetés
A DSA értelmében a peren kívüli vitarendezési testületek egy új lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára az online platformokkal szembeni, a tartalom moderálásával kapcsolatos vitáik rendezésére. Az online platformoknak tájékoztatniuk kell a felhasználókat erről a problémamegoldási lehetőségről, és kötelesek együttműködni a tanúsított vitarendezési testületek eljárásaiban. A DSC-k kérelemre tanúsítják a tagállamukban található vitarendezési testületeket, ha azok megfelelnek a DSA 21. cikkében meghatározott jogszabályi követelményeknek (a vitarendezési testületeknek függetlennek kell lenniük, illetve rendelkezniük kell megfelelő szakértelemmel).
2024-ben peren kívüli vitarendező testületként tanúsított szervezetek
Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény (új ablakban nyílik)[2] (a továbbiakban: Iszt.) 20 §-a alapján 2024. július 18-án az elnök és a Tanács nyolc tagjának kinevezésével megalakult az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT). Az OPVT a DSA 21. cikk (6) bekezdés első albekezdése szerint a tagállam által jogszabály alapján létrehozott szakmailag független testület.
Az OPVT feladata, hogy az elé terjesztett ügyekben – ha a szolgáltató döntéseivel kapcsolatos vitás kérdések előzetes, a szolgáltató belső panaszkezelési rendszerének segítségével való rendezése sikertelen volt – megkísérelje a jogvita rendezése céljából az egyezség létrehozását a felek között. Az OPVT eljárásaiban az online platform részvétele kötelező.
Az NMHH Elnöke 2024. augusztus 29-én a DSA 21. cikke szerinti peren kívüli vitarendező testületként tanúsította, illetve nyilvántartásba vette az OPVT-t.
Az OPVT DSA szerinti, a 2024. évi tevékenységekre vonatkozó éves jelentése (PDF-dokumentum, új ablakban vagy külső alkalmazásban nyílik) alapján 2024-ben 18 kérelem érkezett az OPVT-hoz, az alábbi ügytípusokban:
| Beérkezett kérelmek száma | Ügytípus | Érintett szolgáltató |
|---|---|---|
| 15 | fiókfelfüggesztés, fióktörlés | Meta |
| 2 | tartalommoderálás | Wikimedia |
| 1 | YouTube csatorna törlés |
2024-ben a Meta esetében a viták lezárását akadályozták a szolgáltatóval való kommunikáció nehézségei, illetve a Meta által elvárt együttműködési megállapodás megkötésével kapcsolatos problémák. Öt esetben került sor a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, amelynek oka(i): előzetes eljárási feltétel nem tekinthető kimerítettnek, hiánypótlásra felhívásnak a kérelmezők nem tettek eleget, határidőn túl történő kérelem benyújtása. Egy ügyben az eljárás azzal került lezárásra, hogy a kérelmezett nem tartozik a DSA rendelet hatálya alá.
| Ügyek száma | Döntés |
|---|---|
| 12 | folyamatban, 2024-ben nem született döntés |
| 1 | megszüntetve |
| 5 | érdemi vizsgálat nélkül elutasítva |
Az NMHH Elnöke az általa a DSA 21. cikke szerinti vitarendezési testületként minősített szervezetekről – az Iszt. 13. § (2) bekezdése alapján – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. Az Iszt. 13. § (4) bekezdése szerint a nyilvántartás adatai nyilvánosak és a Hatóság internetes honlapjáról elérhetők: Peren kívüli vitarendezési testületek.
5. Megbízható bejelentők (DSA 22. cikk)
Bevezetés
A DSA szerinti megbízható bejelentők közreműködnek a potenciálisan jogellenes tartalmak felderítésében és az azzal kapcsolatos bejelentéseknek az online platformok számára történő megtételében. Az online platformok a jogszabály rendelkezése szerint kötelesek a megbízható bejelentők által feléjük tett bejelentéseket kiemeltem kezelni, valamint indokolatlan késedelem nélkül feldolgozni és döntést hozni ezen bejelentések tárgyában.
A megbízható bejelentői státuszt annak a tagállamnak a digitális szolgáltatási koordinátora ítéli oda, amelyben a kérelmező letelepedési hellyel rendelkezik. Ehhez a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy megfelel valamennyi DSA által lefektetett feltételnek (pl. az online platformoktól való függetlenség, kellő gondosság, illetve szakértelem).
2024-ben megbízható bejelentőként minősített szervezetek
A megbízható bejelentőkről szóló részletes szabályokat az Iszt. és a megbízható bejelentőkre vonatkozó szabályokról szóló 7/2024. (VII. 31.) NMHH rendelet (új ablakban nyílik) tartalmazza.
2024-ben az NMHH Elnöke elsőként, 2024. október 25-én az Internet Hotline-t minősítette a DSA 22. cikk szerinti, a potenciálisan jogellenes tartalmak felderítésében közreműködő hazai megbízható bejelentőként.
Az Internet Hotline (IH) közérdekű feladatellátás keretében működtetett internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat, amely csatlakozott a gyermekek online szexuális kizsákmányolása ellen küzdő, a hotline-okat összefogó nemzetközi szövetséghez, az INHOPE-hoz.
Az IH-hoz a bejelentő által jogsértőnek, vagy károsnak vélt online tartalmakat lehet bejelenteni, nyolc kategóriában:
- hozzájárulás nélkül közzétett tartalom,
- gyermek online szexuális bántalmazása/gyermekpornográfia,
- online zaklatás,
- rasszista, valamely közösség ellen uszító tartalom,
- illegális pszichoaktív szerek népszerűsítésére, fogyasztására felhívó tartalom,
- erőszakos, illegális cselekményre felhívó, azt népszerűsítő tartalom,
- adathalász tartalom,
- egyéb, kiskorúakra káros tartalom.
Az IH DSA szerinti, a 2024. évi tevékenységekre vonatkozó éves jelentése szerint a 2024. október 25. és 2024. december 31. közötti időszakban 398 bejelentés érkezett, amelyek kapcsán az IH 65 alkalommal fordult az érintett tárhelyszolgáltatóhoz. 40 alkalommal (a megkeresések 62 százalékában) intézkedett a tárhelyszolgáltató, a fennmaradó 25 megkeresés esetében az IH eljárása eredménytelenül zárult, vagyis a megkeresett tárhelyszolgáltatótól nem érkezett visszajelzés.
Az Iszt 14. § (1) bekezdése szerint az NMHH Elnöke közhiteles hatósági nyilvántartást vezet a DSA 22. cikke szerinti megbízható bejelentőkről. Az Iszt. 14. § (4) bekezdése szerint a nyilvántartás adatai nyilvánosak és a Hatóság internetes honlapjáról elérhetők: Megbízható bejelentők.
6. Ellenőrzött kutatók (DSA 40. cikk)
Bevezetés
A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor indokolt kérelmére az ellenőrzött kutatók – a kérelemben meghatározott észszerű határidőn belül – hozzáférhetnek a VLOP és VLOPSE szolgáltatók nem nyilvános adataihoz olyan kutatások lefolytatása érdekében, amelyek hozzájárulnak a DSA 34. cikk (1) bekezdése szerinti, az Unióban felmerülő rendszerszintű kockázatok felderítéséhez, azonosításához és megértéséhez, valamint a 35. cikk szerinti kockázatcsökkentési intézkedések megfelelőségének, hatékonyságának és hatásainak értékeléséhez. Rendszerszintű kockázat lehet pl. a jogellenes tartalmak terjesztése, vagy az alapvető jogok gyakorlását negatívan érintő hatások, mint például a véleménynyilvánítás jogának sérelme.
A kutatók kellően indokolt kérelme alapján – amennyiben a kutatók igazolják, hogy megfelelnek a DSA szerinti feltételeknek – a VLOP, VLOSE szolgáltatásnyújtójának letelepedési helye szerinti digitális szolgáltatási koordinátor ellenőrzött kutatói státuszt ítél meg e kutatók számára a kérelemben említett kutatás tekintetében. A VLOP, VLOSE szolgáltatók kötelesek hozzáférést biztosítani az érintett adatokhoz az ellenőrzött kutatók számára.
Ellenőrzött kutatói státusz odaítélése 2024-ben
Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusa[3] 2024 végéig nem került elfogadásra, 2024-ben egyetlen ellenőrzött kutató sem kapott ilyen státuszt az Európai Unióban.
Az NMHH ugyanakkor részt vett az Európai Bizottság által néhány európai kutató közreműködésével szervezett kísérleti projektben, illetve a Digitális Szolgáltatások Európai Testületének adathozzáféréssel foglalkozó munkacsoportjának tevékenységében is.
7. Végrehajtás
Bevezetés
A DSA számos új kötelezettséget határozott meg az online közvetítő szolgáltatók részére, amelyek ellenőrzése az NMHH egyik kiemelt feladata volt 2024-ben.
Hatósági tevékenység 2024-ben
2024-ben az NMHH folytatta a közvetítő szolgáltatókkal, illetve azok érdekképviseleti szerveivel való kapcsolatfelvételt. Kétoldalú egyeztetéseket, workshopokat szervezett annak érdekében, hogy egy partnerségi viszony kialakításával hozzá tudjon járulni az érintett szolgáltatók jogkövető magatartásához. Az NMHH támogatta a szolgáltatókat a DSA átláthatósági követelményeinek való megfelelésben is. A nem mikro-, és kisvállalkozásként meghatározott szolgáltatók által üzemeltetett, 2024-ben azonosított közel 40 online platform közül az NMHH 13 online platformot rögzített az uniós átláthatósági adatbázisba[4], illetve ellenőrizte, hogy az érintett szolgáltatók közzétették-e a szolgáltatásuk igénybevevőire vonatkozó havi átlagos uniós felhasználói számot.
Egyéb tevékenység 2024-ben
Többek között a digitális szolgáltatások piacával összefüggő hatósági munka hatékonyságának növelése érdekében a hatóság 2024 júliusában megerősítette együttműködését a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) is.
A DSA hatálya alá tartozó szolgáltatók felügyeletén túl az NMHH lényeges feladatának tekinti, hogy támogassa a felhasználókat az online világban való eligazodásban. 2023 májusában ebből a célból indult el az onlineplatformok.hu honlap, ahol a szabályozási újdonságokról, illetve a tudatos platformhasználatról szóló rövid ismeretterjesztő cikkeket, illetve külső kutatóktól az online platformok társadalmi hatásainak felmérése érdekében rendelt tanulmányokat tesz a hatóság mindenki számára elérhetővé.
Nemzetközi tevékenység
A DSA rendelkezéseinek megfelelően 2024 februárjában megkezdte működését a digitális szolgáltatási koordinátorokat tömörítő Digitális Szolgáltatások Európai Testülete (Testület), valamint 2024 őszén ezen testület összesen nyolc darab munkacsoportja is. Az NMHH részt vett a Testület valamennyi rendes és rendkívüli ülésén, illetve aktív szerepet vállalt a Testület valamennyi munkacsoportjának munkájában is.
8. Konklúziók
A legtöbb érintett, Magyarországon letelepedett online közvetítő szolgáltató felkészült a DSA alkalmazásának 2024-es elindulására. Az NMHH, mint digitális szolgáltatási koordinátor a beszámolási időszakban nem ítélte szükségesnek, hogy a DSA alapján eljárást indítson hazai szolgáltatóval szemben. A szabályozással érintett piaci szereplőket és a jogszabályból eredő egyes kötelezettségek teljesítését a DSC figyelemmel kíséri, és szükség esetén kikényszeríti a jogszabályok által meghatározott módon (hatósági ellenőrzés vagy eljárás keretében) a jogkövető magatartást. Az NMHH a közvetítő szolgáltatók részére mind a honlapján, mind szakmai workshopok keretében igyekszik tájékoztatást adni az őket terhelő kötelezettségekről. Az NMHH ugyanakkor igen fontosnak tartja, hogy a lakosság is tájékozottabb legyen a DSA potenciális előnyeivel kapcsolatban, így törekszik arra, hogy 2025-ben is minél szélesebb körű tájékoztatással segítse majd a felhasználókat abban, hogy felkészültebben tudjanak élni a digitális térben is jogaikkal.
Lábjegyzetek
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) ↩
- Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény ↩
- A felhatalmazáson alapuló jogi aktus internetes elérhetősége: Delegated act on data access under the Digital Services Act (DSA) (új ablakban nyílik) ↩
- A DSA Transparency Database elérhetősége: https://transparency.dsa.ec.europa.eu/ (új ablakban nyílik) ↩