Az MI-ben rejlő lehetőségekről szól az idei Rádiózás Világnapja
A rádió több mint száz év elteltével ma is meghatározó szerepet játszik a tömegtájékoztatásban, a közösségek összekapcsolásában és a kulturális sokrétűség megőrzésében – hívja fel a figyelmet február 13-a, a Rádiózás Világnapja alkalmából a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A világnap minden évben egy aktuális téma köré szerveződik, így 2026-ban a rádió és mesterséges intelligencia (MI) kapcsolata áll a középpontjában az innováció és az etikus technológiai fejlődés jegyében.
A Rádiózás Világnapja a UNESCO kezdeményezésére 2011-ben jött létre, majd az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlése 2012-ben hivatalosan is elfogadta. A február 13-i dátum szimbolikus: ezen a napon, 1946-ban szólalt meg először az ENSZ saját rádióállomása. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a rádió jelentőségére, ösztönözze a nemzetközi együttműködést a műsorszolgáltatók között, valamint, hogy erősítse az információhoz való hozzáférést és a szólásszabadságot az éterben.
A 2026-os világnap üzenete, hogy a mesterséges intelligencia olyan eszköz, ami – ha jól használjuk – a műsorszórás új távlatait nyithatja meg. A technológia egyebek mellett segítheti az archívumok kezelését, az adásmenetek optimalizálását és a személyre szabott tartalmak eljuttatását a hallgatókhoz. Ugyanakkor az algoritmusok nem vehetik át a szerkesztői felelősséget: a hitelesség és a bizalom alapja továbbra is az emberi jelenlét marad.
A mesterséges intelligencia szerepe a rádiózás jelenében és jövőjében központi kérdés volt a tavaly publikált Rádió 100 podcastban is. Az NMHH támogatásával készült sorozatban Bochkor Gábor például úgy fogalmazott: a technológia soha nem lesz képes előállítani ugyanazon tartalmakat, mint az ember. Egy másik rádiós ikon, Vágó Piros pedig arról beszélt: az érzelmek hiánya miatt még egy nagyon szépen beszélő MI-műsorvezető sem válthatja ki az emberi hangot az éterben.
Malek Miklós és Wolf Péter – szintén a Rádió 100 stúdiójában – az MI-ben rejlő lehetőségekre is rávilágított. A zeneszerzők úgy fogalmaztak: azt kell nézni, hogy mi az, ami az új technológiából jól hasznosítható. Hozzátették: az egyszerűbb háttérzenéket jó eséllyel ki fogja tudni váltani a mesterséges intelligencia, de a társadalom a jövőben is igényt tart majd az emberközeli művekre és az élő zenei előadásokra.
A rádiózás jövőjét részletesebben is körbejárták a Rádió 100 záróepizódjának vendégei. Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese, Rab Árpád jövőkutató és Ürge Dezső RAME-elnök arról beszéltek, hogy a rádiózás jövőjét nem elszenvedni, hanem tudatosan alakítani kell. Hozzátették: a rádió mára többplatformos médiummá vált, amelynek az online zajban is hiteles, professzionális tartalomként kell kitűnnie – különösen az MI korában.
Egyedülálló, hogy a rádió a digitális platformok és a közösségi média világában is megőrizte egyedi erősségeit – például, hogy olyan régiókban is működik, ahol az internet vagy a stabil áramellátás már nem elérhető. Ezzel párhuzamosan világszerte ez az egyik legmegbízhatóbb médium, mivel a tartalmakat hivatásos szerkesztők állítják össze. Szintén a rádió kuriózuma, hogy teljes vizuális figyelem nélkül is fogyasztható, így például vezetés vagy munka közben. Emellett a podcastok térnyerése sem a rádió rovására történik: a statisztikák szerint a minőségi audiotartalmak iránti igény összességében növekszik, a két műfaj pedig egymást erősíti.
A 2026-os Rádiózás Világnapja arra emlékeztet, hogy a rádió egyszerre hagyomány és innováció: olyan médium, amely képes alkalmazkodni a technológiai változásokhoz, miközben megőrzi legfontosabb értékét – az emberi hang hitelességét.