A politikai reklámok esetében a jogi szabályozás tartalmi és hatásköri szempontból is elkülöníti a közzététellel kapcsolatos általános médiajogi szabályokat a választási eljáráshoz kapcsolódó speciális előírásoktól, és csak az előbbi, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 32. §-ában rögzített általános szabályok tekintetében biztosít hatáskört az NMHH Médiatanácsa számára.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvénnyel, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvénnyel összefüggő kérdésekben a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Nemzeti Választási Iroda rendelkezik hatáskörrel.

Az Mttv. 32. § (1) bekezdése szerint a politikai reklám közzétételének megrendelője, valamint az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, a közzététel időpontja kivételével nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a médiaszolgáltatásra. Az Mttv. 32. § (3) bekezdése értelmében választási kampányidőszakban a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Ezen időszakon kívül politikai reklám kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy a médiaszolgáltató mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.

Az Mttv. 32. § (2) és (4) bekezdése alapján a politikai reklámnak azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól – optikai és akusztikus módon történő figyelemfelhívással – megkülönböztethetőnek kell lennie, továbbá a politikai reklám megrendelőjét egyértelműen meg kell nevezni.

A választási kampányok részben az online platformokon (közösségi és videómegosztó oldalak stb.) zajlanak, azonban a közösségimédia-felületek nem minősülnek sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatónak a magyar jog szerint.

Az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőmotorok egyes kötelezettségei – például a rendszerszintű kockázatok kezelése – tekintetében az Európai Bizottság rendelkezik kizárólagos hatáskörrel. Így ezekben az ügyekben az Európai Bizottság felel a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: „DSA”) végrehajtásáért és felügyeletéért.

Az NMHH elnökének feladata a választási folyamatokkal összefüggésben felmerülő rendszerszintű kockázatok elleni fellépéssel kapcsolatos információmegosztás tagállami koordinálása. Fontos szerepe van abban, hogy a releváns információkat megossza az érintett felekkel és társhatóságokkal, az érintett felek és felhasználók ismereteit bővítse, az érdekelt felek közötti együttműködést támogassa, segítse a kapcsolatteremtést és a tudásmegosztást a hatóságok és az online óriásplatformok, illetve a nagyon népszerű online keresőmotorok között. Emellett felhívja a választások érdekelt feleinek figyelmét a DSA azon eszközeire, amelyek hozzájárulhatnak a választások integritásának védelméhez. Az NMHH elnöke a DSA-ban foglalt kötelezettségeknek való megfelelést, valamint az uniós rendelet feltételezett megsértését kizárólag a Magyarországon letelepedett szolgáltatók tekintetében vizsgálhatja, és nem tölt be tartalommoderálási szerepkört a közvetítő szolgáltatók jogellenes tartalmakkal kapcsolatos döntései vonatkozásában.