A Kádár-korszak médiatörténetét vizsgáló kutatássorozat öt évvel ezelőtt abból a felismerésből indult ki, hogy a korabeli médiát átszövő pártállami kapcsolatrendszerek feltárása segíti a rendszerváltás utáni médiatörténelem megértését – fogalmazott rendezvénynyitó köszöntőjében az MTMI osztályvezetője. Nyakas Levente hozzátette: az NMHH szakértői olyan tudományos műhelyt építenek, amely a kutatási eredmények megosztása mellett feladatának tekinti a források feltárását, rendszerezését és kutathatóvá tételét is.

A konferencián vizsgált mindkét jogszabálynak ma is érezhető a hatása, ezért fontos azok megértése és elemzése – erre már az NMHH és a Médiatanács elnöke mutatott rá az eseményen. Koltay András az 1996. évi médiatörvény megalkotását felidézve úgy fogalmazott: a sajtószabadságnak nem kizárólag jogi feltételei vannak, így olyan tényezők is szükségesek lettek volna a kialakításához, amelyek Magyarországon a rendszerváltáskor nem vagy csak töredékesen álltak rendelkezésre. A médiahatóság vezetője hozzátette: egyes ilyen feltételek ma is hiányoznak – például a gazdasági és politikai szereplőktől függetlenséget vállaló, megfelelő gazdasági alapokon nyugvó médiumok, valamint az ezek alapját megteremtő, a minőségi médiáért fizetni is hajlandó közönség.

A sajtószabadság jelenlegi jogi szabályozására kitérve az NMHH elnöke elmondta, hogy az hazánkban nyugatos mintákat követ, és illeszkedik az európai hagyományokhoz. Koltay András úgy fogalmazott: ha tudományos alapon a nyugati világra vetítjük a sajtószabadság egyes fogalmi elemeit, majd megnézzük, ezekről miképpen rendelkezik a magyar jogrendszer, akkor alapvetően elégedettek lehetünk. A médiahatóság vezetője hangsúlyozta: a sajtó szabadságához ma nem a jogi eszközök hiányoznak, hanem az, hogy ezen szabadság kultúrája mindannyiunk közös ügye, feladata és felelőssége legyen. Hozzátette: ehhez a jogászoknak, újságíróknak, politikusoknak és a nagyközönségnek egyaránt áldozatokat kell hozniuk – különösen egy olyan korban, amikor a globális online tartalomszolgáltatások a nemzeti média hosszú távú megmaradását is kétségessé teszik.

A szocialista rendszer 1986 előtti sajtószabályozási kísérleteiről Révész T. Mihály tartott előadást. A Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi tanára úgy fogalmazott: a korabeli államhatalom azt várta el a sajtótól, hogy neveljen, agitáljon és a szocializmus eszméjéhez közelítse az olvasókat. Hozzátette: az ebből eredő, a sajtószabadság korlátozására irányuló törvénykezési szándék komoly nemzetközi kritikákat váltott volna ki, ezért a korszakra jellemző volt, hogy inkább rendeleti szinten szabályozta a sajtó működését.

Az 1986-os sajtótörvény megalkotásának politikai hátterét Szadai Károly, a Médiatanács tagja ismertette. A szakértő rámutatott: a hosszas előkészítő munka ellenére a jogszabály végül egy elavult médiaképet próbált meg konzerválni azzal, hogy a gyakorlatban nem szüntette meg az állampárt sajtóirányításra gyakorolt befolyását. Hozzátette: az első és egyben utolsó szocialista sajtótörvény így érdemi fordulatot nem tudott hozni, a történelem pedig hamar túllépett rajta, miután az 1989-es alkotmánymódosítással lényegében érvényét vesztette.

A rendszerváltás idejének sajtóhelyzetéről, illetve annak visszásságairól Horváth Attila alkotmánybíró tartott előadást. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének vezetője ebben egyebek mellett felidézte a korábban az állampárt tulajdonában lévő lapok Magyar Szocialista Párton keresztüli privatizációjának problémáját. Horváth Attila emlékeztetett: a jogutódlással az MSZP-hez került megyei és országos újságokat a párt azzal a feltétellel adta el kedvező áron különféle befektetőknek, hogy azok megtartják a korábbi, a szocialistákhoz hű szerkesztőségeket.

A rendszerváltás utáni első évek kodifikációs küzdelmeiről a Széchenyi István Egyetem Jogtörténeti Tanszékének vezetője tartott előadást. Barna Attila felidézte, hogy ebben az időszakban a sajtószabályozás más fontos kodifikációs kérdésekhez viszonyítva kitüntetett figyelmet kapott a hazai közéletben. A tanszékvezető rámutatott: bár az 1992-es törvénytervezetben végül nem jutottak egyezségre a parlamenti képviselők, a befektetett szellemi munka sok tekintetben megalapozta a későbbi médiaszabályozást.

A konferencia további előadói között szerepelt Paál Vince, az NMHH Médiatudományi Intézetének munkatársa, aki 1848-tól 1986-ig foglalta össze a magyar sajtótörvények történetét. Takács Róbert, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa az 1986. évi sajtótörvény keletkezésének hazai és nemzetközi hátterére és fogadtatására hívta fel a figyelmet, míg Sz. Nagy Gábor, az NMHH Médiatudományi Intézetének munkatársa a törvénnyel kapcsolatos médiamegjelenésekről beszélt. Jónás Róbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának doktorandusza végül a vizsgált sajtótörvény hivatalos és alternatív nyilvánosságban megjelent álláspontjairól számolt be.

Az alábbi, szabadon felhasználható videóban a konferencia rövid összefoglalója tekinthető meg.

• _{Nyakas Levente, a Médiatudományi Intézet osztályvezetője}
• _{Koltay András, az NMHH elnöke}
• _{Koltay András, az NMHH elnöke}
• _{Barna Attila, a Széchenyi István Egyetem Jogtörténeti Tanszékének vezetője}
• _{Barna Attila, a Széchenyi István Egyetem Jogtörténeti Tanszékének vezetője}
• _{Horváth Attila alkotmánybíró, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének vezetője}
• _{Paál Vince, az NMHH Médiatudományi Intézetének munkatársa}
• _{Révész T. Mihály, a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi tanára}
• _{Szadai Károly, a Médiatanács tagja}
• _{Takács Róbert, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa}
• _{Sz. Nagy Gábor, az NMHH Médiatudományi Intézetének munkatársa}
• _{Jónás Róbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának doktorandusza}