Az alábbiakban áttekintjük az elektronikus hirdetésekre vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírásokat, különös tekintettel az előzetes hozzájárulás követelményére, és a leiratkozás lehetőségének biztosítására. Az összefoglaló bemutatja a hirdetők kötelezettségeit és a címzettek jogait a jogszerű elektronikus kommunikáció érdekében.

Mi az a spam?

A „spam” kifejezés egy gyűjtőnév, amely kéretlen elektronikus üzenetet jelent, melynek küldéséhez a címzett nem adta a hozzájárulását.

Az interneten számtalan úgynevezett robot ténykedik, amely a weboldalakat átvizsgálva begyűjti az ott fellelhető nyilvános e-mail címeket. Az adatokat aztán többnyire pénzért eladják, így egy-egy feladó akár több ezer címzetthez is eljuttathatja kéretlen üzenetét, ami lehet reklám vagy akár irányulhat a banki adataink illegális megszerzésére is.

A feladó általában azonos időpontban több száz vagy több ezer címre küldi el e leveleket, amelyek rendszerint valamilyen hirdetést tartalmaznak, vásárlásra buzdítanak. Spamnek minősülnek a vicces képeket, videókat tartalmazó üzenetek is, ám a kéretlen levelek tipikus formájában nyeremény átvételére, nyereményjátékban való részvételre, illetve valamilyen termék megvételére, akcióra hívják fel a címzettet. A legfontosabb, hogy ismerjük fel, ha spammel állunk szemben, az általunk ismeretlen feladótól érkezett levelet, hirdetést ne nyissuk meg, azt lehetőség szerint olvasás nélkül töröljük.

A spam jogszabályban körülírt formája a kéretlen elektronikus hirdetés, vagyis az olyan reklám, amelyet természetes személynek, mint reklám címzettjének közvetlen megkeresés módszerével (közvetlen üzletszerzéssel), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján (sms) úgy közöltek, hogy ahhoz a reklám címzettje előzetesen, egyértelműen és kifejezetten a hozzájárulását nem adta

Mit tehetünk a spamek ellen?

Néhány alapvető szabály betartásával csökkenthetjük a kéretlenül érkező online tartalmak számát. Az e-mail-címünket ne osszuk meg közösségi oldalon; ne regisztráljunk olyan weboldalon, melynek nem ellenőrzött a forrása; hozzunk létre egy olyan e-mail-címet, mely nem utal semmilyen formában személyünkre, és csak ezt használjuk a virtuális térben. Olvasás nélkül töröljük a gyanús üzeneteket; a nemkívánatos hírlevelek esetén keressük meg az általában kisebb betűvel feltüntetett leiratkozás gombot, és kérjük, hogy vegyenek le a címlistáról. Ismeretlen feladótól érkező, gyanús levelekre ne kattintsunk rá, ha tehetjük, vegyünk igénybe valamilyen spam- és ártalmastartalom-szűrő programot.

Ha mégis meggyűlik a bajunk a kéretlenül érkező elektronikus küldeményekkel és segítséget kérnénk, elsőként be kell azonosítanunk, pontosan mivel állunk szemben.

A vírusok által küldött üzenetekkel vagy az úgynevezett adathalász (phishing) levelekkel, az elektronikus levelező-, tartalom- és vírusszűrő rendszerek által (olykor hibásan) generált automatikus e-mailekkel vagy a lánclevélszerűen terjedő vicces képekkel, videókkal vagy éppen téves információkkal (hoax) szemben, valamint az idegen nyelvű vagy nem magyar fogyasztókat célzó küldeményekkel szemben az NMHH nem rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatásához.

Az NMHH csak az olyan hirdetés tartalmú üzenetek ellen tud fellépni, amelyek esetén a nem jogszerű reklámozás a probléma, vagyis pl. az elektronikus hirdetéseket olyan természetes személyeknek küldték el , akik azt nem akarták, akik a küldemények fogadásához előzetesen hozzájárulásukat nem adták.

A jogi szabályozás tiltja az elektronikus hirdetések kéretlen küldését, ha azokat nem cégnek, kapcsolattartónak, hanem egyszerű magánembernek küldik. Az előzetes hozzájárulás nélkül küldött üzenetek jogsértőek, ugyanez vonatkozik a hirdetésküldéshez engedélyt kérő üzenetekre is. Ilyen esetekben az NMHH kérelem alapján vagy (bejelentés, illetve saját hatáskörben észlelés nyomán) hivatalból eljárást indíthat.

Kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás kezdeményezéséhez az NMHH Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap felületét kell hiánytalanul kitölteni, és postai vagy elektronikus úton beküldeni, vagy akár személyesen benyújtani. Az NMHH a bejelentő lapot igény esetén ügyfélszolgálatain papíralapú dokumentumként is biztosítja. Felhívjuk figyelmét, hogy az űrlap elektronikus beküldéséhez ügyfélkapu-azonosítóval kell rendelkeznie.

Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap

Fontos kiemelni, hogy az NMHH csak a természetes személyek által benyújtott kérelmek,

illetve bejelentések alapján, a számukra küldött e-hirdetések esetében folytatja le felügyeleti eljárását.

Tudnivalók hirdetőknek

Az elektronikus hirdetések küldése és megjelenítése során a hirdetőknek be kell tartaniuk a vonatkozó jogszabályi előírásokat, különösen az elektronikus kereskedelmi és adatvédelmi szabályokat.

Az engedélyhez kötött marketing tartalmú elektronikus üzenetküldés (e-mail, SMS) esetén a természetes személy címzett előzetes, egyértelmű, kifejezett és önkéntes hozzájárulása szükséges a hirdetések fogadásához, az automatikusan előzetesnek tekintett hozzájárulás nem fogadható el.

A hirdetéseket tartalmazó elektronikus üzenetekből egyértelműen ki kell derülnie, hogy az adott tartalom hirdetés, amelyben fel kell tüntetni a hirdető beazonosítására alkalmasadatokat is.

Minden ilyen üzenetben kötelező jól észrevehető módon biztosítani a leiratkozás egyszerű lehetőségét, amelynek segítségével a címzett bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonhatja hozzájárulását, melyet követően  a thirdetések részére történő küldését  meg kell szüntetni.

A honlapok által működtetett meghívó vagy „ajánld ismerősnek” funkciók azon túl, hogy adatvédelmi szempontból aggályosak, , nem szolgálhatják olyan marketing célra szolgáló e-mail listák felépítését, amelyekben szereplő elérhetőségek használói nem saját maguk adták meg az előzetes hozzájárulást elektronikus hirdetések fogadásához.

A nyilvános helyeken, például weboldalakon rögzített elérhetőségekre nem szabad előzetes hozzájárulás nélkül hirdetést küldeni, ha az elérhetőséget nem kifejezetten hirdetési célból tették közzé.

• Leiratkozási és feliratkozási kisokos
• Reklám vagy tájékoztatás?
• Az elektronikus hirdetésküldés szabályai
• Az „engedélykérő”, „hozzájárulást kérő” elektronikus üzenetekről
• A honlapok által üzemeltetett "meghívó", és „ajánlja ismerősének” funkcióról
• A nyilvános helyeken, weboldalakon közzétett elektronikus elérhetőségekre történő e-hirdetésküldésről

Elektronikus hirdetéssekkel kapcsolatos eljárások

Az alábbiakban áttekintjük a kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lényegét, bemutatjuk, mikor és milyen feltételekkel indulhat NMHH-nál az eljárás milyen jogsértések tartoznak az vizsgálat hatálya alá, valamint milyen jogkövetkezményekkel járhat a szabályok megsértése az elektronikus hirdetők/elektronikus hirdetést közzétevők/elektronikus hirdetési szolgáltatók számára. A cél a jogszerű elektronikus kommunikáció és a fogyasztóvédelem egyértelmű biztosítása a piaci szereplők számára.