Mi az a spam?

A „spam” kifejezés egy gyűjtőnév, amely kéretlen elektronikus üzenetet jelent, melynek küldéséhez a címzett nem adta a hozzájárulását.

Az interneten számtalan úgynevezett robot ténykedik, mely a weboldalakat átvizsgálva begyűjti az ott fellelhető nyilvános e-mail címeket. Az adatokat aztán többnyire pénzért eladják, így egy-egy feladó akár több ezer címzetthez is eljuttathatja kéretlen üzenetét, ami lehet reklám vagy akár irányulhat a banki adataink illegális megszerzésére is.

A feladó általában azonos időpontban több száz vagy több ezer címre küldi el e leveleket, melyek rendszerint valamilyen hirdetést tartalmaznak, illetve vásárlásra buzdítanak. Spamnek minősülnek a vicces képeket, videókat tartalmazó üzenetek is, ám a kéretlen levelek tipikus formájában nyeremény átvételére, nyereményjátékban való részvételre, illetve valamilyen termék megvételére, akcióra hívják fel a címzettet. A legfontosabb, hogy ismerjük fel, ha spammel állunk szemben: az általunk ismeretlen feladótól érkezett levelet, hirdetést ne nyissuk meg, azt lehetőség szerint olvasás nélkül töröljük.

Ennek egyik formája a kéretlen elektronikus hirdetés küldése, vagyis ha a reklámot a természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján úgy közöltek, hogy ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten nem hozzájárult.

Mit tehetünk ellene?

Néhány alapvető szabály betartásával csökkenthetjük a kéretlenül érkező online tartalmak számát. Az e-mail-címünket ne osszuk meg közösségi oldalon; ne regisztráljunk olyan weboldalon, melynek nem ellenőrzött a forrása; hozzunk létre egy olyan e-mail-címet, mely nem utal semmilyen formában személyünkre, és csak ezt használjuk a virtuális térben. Olvasás nélkül töröljük a gyanús üzeneteket; a nemkívánatos hírlevelek esetén keressük meg az általában kisebb betűvel feltüntetett leiratkozás gombot, és kérjük, hogy vegyenek le a címlistáról. Ismeretlen feladótól érkező, gyanús levelekre ne kattintsunk rá, ha tehetjük, vegyünk igénybe valamilyen spam- és ártalmastartalom-szűrő programot.

Ha mégis meggyűlik a bajunk a kéretlenül érkező elektronikus küldeményekkel és segítséget kérnénk, elsőként be kell azonosítanunk, pontosan mivel állunk szemben.

A vírusok által küldött üzenetekkel vagy az úgynevezett adathalász (phishing) levelekkel, az elektronikus levelező-, tartalom- és vírusszűrő rendszerek által (olykor hibásan) generált automatikus e-mailekkel vagy a lánclevélszerűen terjedő vicces képekkel, videókkal vagy éppen téves információkkal (hoax) szemben, valamint az idegen nyelvű vagy nem magyar fogyasztókat célzó reklámozó küldeményekkel szemben az NMHH nem rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatásához.

Az NMHH az olyan hirdetés tartalmú üzenetek ellen tud fellépni, ahol a nem megfelelő reklámozás a probléma. Ahol olyan személyeket találtak meg a hirdetések, akik ezt nem akarták, és előzetesen nem járultak hozzá.

A jogi szabályozás ugyanis tiltja a kéretlen elektronikus hirdetés küldését, ha azt nem cégnek, kapcsolattartónak, hanem egyszerű magánembernek küldik. A hozzájárulás nélkül küldött üzenetek jogsértőek, és ez vonatkozik az engedélykérő üzenetekre is. Ilyen esetekben indíthat eljárást az NMHH kérelem alapján vagy (bejelentés, illetve saját hatáskörben észlelés nyomán) hivatalból. Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, illetve az ezzel kapcsolatos bejelentést a „Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap” segítségével lehet benyújtani. Az űrlap elérhető az NMHH ügyfélszolgálatain, illetve elektronikusan is kitölthető az NMHH honlapján (Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap).

Fontos kiemelni, hogy az NMHH csak a természetes személyek által benyújtott kérelmek, illetve bejelentések alapján, a számukra küldött e-hirdetések esetében folytat hatósági ellenőrzést vagy felügyeleti eljárást.