Erre gondolt: ?
A választómező megváltoztatása azonnal és automatikusan elindítja a rendezést.
101 találat
A MÚOSZ szerepe vitathatatlan a Kádár-korszakban
A Médiatudományi Intézet április 10-ei, legutóbbi konferenciájának fókuszában ismét a Kádár-korszak állt.
Propagandisták, ügynökök és ellenzékiek a Kádár-rendszer sajtóéletében
A múlt század végére fókuszáló médiatörténeti kutatások kerültek a középpontba a Médiatudományi Intézet és a Magyarságkutató Intézet közös rendezvényén.
A Médiahatóság szerepet vállal a külhoni magyar sajtó támogatásában
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség együttműködik a hazai és a külhoni magyar médiaműhelyek támogatásában, többek között a szakmai fejlődést elősegítő fórumok és rendezvények szervezésében.
Még mindig népszerűek a helyi lapok, de az internet vidéken is mindent visz
Az országos trendekhez igazodva vidéken is visszaszorulóban a hagyományos média, és teret nyer az internetes – derül ki egy új, Győrt, Sopront, Székesfehérvárat és Dunaújvárost vizsgáló felméréséből, amit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa e heti ülésén fogadott el.
A Médiatanács 881/2021. (IX. 7.) számú döntése
A Médiatanács 709/2021. (VII. 13.) számú döntése
A szólásszabadság korlátozása a büntetőjog eszközeivel II. – A rémhírterjesztés bűncselekményének elemei
A mai sajtóban gyakorta találkozunk olyan írásokkal, amelyek rémhírterjesztés miatti letartóztatásokról, vagy vádemelésekről írnak. Korábbi blogbejegyzésünkben már említést tettünk az álhírekkel szembeni fellépés eszközeként a szólásszabadság büntetőjogi korlátozásáról, illetőleg annak jelentőségéről, ehelyütt pedig a konkrét büntetőjogi szabály értelmezésére teszünk kísérletet. Fontos azonban már itt kiemelni, hogy a hazai büntetőjog nem önmagában a hazugságot (valótlan tényállítást) rendeli büntetni, a szabályozás ennél lényegesen komplexebb.
100 éve történt – IV. Károly király húsvéti visszatérési kísérlete a sajtó tükrében
1921-ben cenzúra volt érvényben Magyarországon. A leggyorsabb hírforrás a nagyközönség számára akkoriban a napilapok voltak, amelyeket közvetlenül a háború után egyéb nehézségek is sújtottak (papírhiány, a megjelenésre vonatkozó korlátozások stb.). Tudósítani mégis kellett, amennyire lehetett.