Bevezető
Jelenleg Magyarországon 1,5 millió szélessávú előfizetés van, ebből körülbelül  700 ezer ADSL, melyre a szabályozásnak közvetlenül van hatása. A szélessávú kiskereskedelmi díjak jelentősen csökkentek a szélessáv élete során: 2002-ről 2005-re  40%-kal, 2006-ról 2007-re 30 %-kal.
A kiskereskedelmi díjak  ára 5000 Ft, majd 3000 Ft alá csökkent. Legújabb a 0 Ft-os havidíjas csomag. Másik tendencia a szélessáv havidíjak stabilizálódása , emellett javult az ár és a sávszélesség arány.
Az eladások nagy része nagykereskedelmi értékesítés részvételével valósul meg. Megindult a hurokbérlet is, jelenleg körülbelül 7000 a bérbe adott hurkok száma, ebből a részleges, illetve a teljes hurokbérlet aránya fele-fele. Csökkentek az elmúlt négy évben a hurokbérleti díjak is, a részleges 75%-kal, a teljes 25%-kal. Az egyszeri díjak közül sok díj törlésre került.
A nagykereskedelmi díjak nem akadályai a hurokbérletnek, de a szolgáltatási feltételek közül több akadályozza a versenyt.

A szakmai fórumon megtárgyalásra kerülő témák:
1. Az átengedett érpárak nagykereskedelme lehetőségének biztosítása, szabályozása/ az átengedés elválasztása a konkrét előfizetői jogviszonytól

A jogosult szolgáltatók az észrevételekben jelezték, hogy a szerződéskötés (az egyedi átengedési szerződés vagy a keretszerződésen belül az egyedi helyi hurokra vonatkozó szerződés megkötése) jelenleg csak akkor lehetséges, ha a jogosult szolgáltató (elő)szerződéssel rendelkezik egy konkrét előfizetővel, egy konkrét hozzáférési ponton. A referenciaajánlatok alapján tehát a gyakorlatban a jogosult szolgáltató továbbra is csak saját előfizetőjének nyújthat szolgáltatást az elhordozott hurkon. A jogosult szolgáltatók kérik a nagykereskedelmi továbbértékesítés lehetőségének egyértelmű és aggálytalan biztosítását a referenciaajánlatokban. Javaslat érkezett továbbá arra vonatkozóan is, hogy a szabályozás tegye lehetővé, hogy a jogosult szolgáltatók együttesen is tudjanak befektetéseket eszközölni (pl. közös vállalat nagykereskedelmi szolgáltatás igénybevétele céljából történő létrehozása útján).

A szolgáltatói észrevételek lényegi elemei:
A kötelezett szolgáltató értelmezése alapján a jogosulti észrevételek jogszabály módosítás nélkül nem teljesíthetőek. Nem csak  a 277/2003. Korm. rendeletet kellene módosítani, hanem az Eht. előfizetői szerződések megszűnésére vonatkozó részeit is.  A 277/2003. Korm rendelet 20-21§-a szerint a jogosult szolgáltató csak saját előfizetője részére nyújthat ily módon szolgáltatást. Továbbértékesítésre nincs lehetőség. A hálózati szerződések alapján létrejövő megállapodás szerint történik a kiszolgálás összekapcsolás és hozzáférés esetén.
 A jogosult szolgáltató javaslata: a jogosult egyben előfizető is legyen. Jelen állapotban új piaci szereplők betelepülésének elvi akadálya nincs, de a fizikai helymegosztás miatt problémás, ha több szereplő a piacra lép. A jogosult szolgáltatók megítélése szerint nincs szükség a 277-es Korm. rendelet módosítására.

2. A helymegosztással kapcsolatos műszaki problémák: szünetmentes tápáramellátás biztosításának szükségessége; kisfeszültségű áramellátási minimum követelmény, illetve a maximális disszipációs követelmény; biztonságos üzemeltetés garantálása (klíma hiánya, építési munkák esetén az állagmegóvás, stb.); helymegosztás méretének korlátozása

A szolgáltatók tapasztalata szerint a 277/2003.(XII.24.) Korm. rendelet 33.§ (1) pontja alapján a RUO-kban előírt kisfeszültségű általános villamosenergia és technológiai tápáram ellátás (230V AC, max. 10A, 2kVA) és a jogosult szolgáltató megengedett maximális disszipációja: 1200 W/szolgáltató nem elegendő, különösen, ha berendezéseit bővíteni szeretné. A környezeti jellemzőket (hőmérséklet +5 és +40°C közötti tartományban, relatív páratartalom mértéke 5-85% között) az elektronikus  hírközlő eszközök normális üzemvitele során kibocsátott disszipáció figyelembe vételével köteles a kötelezett biztosítani.   Az elektronikus hírközlő berendezések üzembiztonságának, vállalt rendelkezésre állásának szavatolásához elengedhetetlen a szünetmentes tápáramellátás, amit a kötelezettek nem mindig biztosítanak.

A szolgáltatói észrevételek lényegi elemei:
A jogosult szolgáltató szerint a 277-es Korm. rendelet meghatározza a minimum követelményeket, a kötelezett szolgáltató pedig maximumként kezeli ezeket. Ha kereskedelmi alapon többet rendelnek ennél, a tárgyalások nem vezetnek eredményre.  A konkrét értéket nem Korm. rendeletben kell szabályozni, mert a technológia gyorsabban fejlődik. Javaslat: az értékeket ki kell venni és vagy a RUO határozatokban, vagy más olyan helyen ahol rugalmasabb a módosításuk és könnyebben alkalmazkodnak a helyi és technológiai körülményekhez, ott kell az értékeket megadni.
Az energiakorlát akadályt jelent a fejlődésnek, a betelepülési hely bővítésére, új technológiák bevezetésére nincs lehetőség, ezért szeretnék, ha a jogszabályból kikerülne.
Problémát jelent továbbá, hogy a betelepülési helyszínre nem lehet eljutni sok esetben optikai hálózattal. Ez a jelenlegi RUO-kban szintén nincs szabályozva, ebben a kérdésben is elhúzódnak a tárgyalások.

3. A kötelezett szolgáltató ingatlanán kívüli összekapcsolódási lehetőség biztosítása

Távoli helymegosztás a jelenlegi szabályozás alapján kizárólag a kötelezett ingatlanán belül lehetséges. A szolgáltatók tapasztalatai alapján azonban sok esetben a kötelezett szolgáltatók által felajánlott helyszínek nem alkalmasak fizikai betelepülésre, illetve a kötelezett szolgáltató ingatlanán történő összekapcsolás a piacon a legdrágább megoldás, akár a kötelezett szolgáltató tulajdona az ingatlan, akár bérli azt.
A szolgáltatók által észlelt gyakorlati problémára álláspontjuk szerint megoldást jelentene az, ha a kötelezett szolgáltatók referenciaajánlatai lehetővé tennék a helymegosztásnak egy olyan fajtáját, amikor a kötelezett ingatlanán kívül helyezik el a berendezéseket.
Ebben az esetben létrejön a távoli hozzáférés, amely olyan hurokátengedés, amely esetében a hurokátengedésre jogosult berendezései az arra kötelezett szolgáltató létesítményéhez közel, de külön állóan, a kötelezett ingatlanán kívül kerülnek elhelyezésre. A csatlakozáshoz szükséges átadó kábelrendezőt a kötelezett virtuális helymegosztással biztosítaná. A tápáramellátásról a jogosult , a hurok csatlakozásról a jogosult berendezéseihez a kötelezett gondoskodna a jogosult költségén.

A szolgáltatói észrevételek lényegi elemei:
Jogosult szolgáltatók javasolják, hogy legyen egy harmadik betelepülési modell, ami a RUO-ban szabályozva van, hasonlóan a fizikai és távoli betelepüléshez.
A kötelezett szolgáltatók ettől a megoldástól nem zárkóznak el, de nem tartják szerencsésnek jogszabályban rendezni, mert a helyi hurok hosszának megnövelésével járna, ami a szélessávú technológiák ellen hat, és az ellátottságban is problémát okoz.
Vitatják továbbá, hogy olcsóbb megoldás lehetne, mert alépítményt kell elhelyezni. Ha csak ez a műszaki megoldás lehetséges, együttműködnek a társszolgáltatókkal.
Megjegyzik továbbá, hogy a 277-es Korm. rendeletből fakadó határidőket a betelepülés ezen harmadik fajtájánál nem lehetne tartani.

4. A teljes és részleges hurokátengedés, valamint a helyi bitfolyam hozzáférés havi díjak mértékével kapcsolatos kérdések

A helyi hurok átengedés, illetve a helyi bitfolyam hozzáférés jelenlegi díjai lehetővé teszik-e a kiskereskedelmi piacokon a hatékony verseny kialakulását, az említett nagykereskedelmi szolgáltatások igénybevételével a jogosult szolgáltatók számára lehetséges-e a kötelezett szolgáltatók ajánlataival versenyképes szolgáltatások, díjcsomagok előállítása.

A szolgáltatói észrevételek lényegi elemei:
Kötelezett szolgáltató szerint helyi bitfolyam hozzáférési szolgáltatást nem vesz igénybe senki, mert nem hatékony, helyette az országos bitfolyam hozzáférést veszik igénybe. Ez több EU országban sem megy, nemcsak Magyarországon. Az árak rendben vannak, a nagykereskedelmi árak jelentősen csökkentek, most már EU benchmark szinten vannak.

A jogosult szolgáltatók véleménye, hogy a helyi bitfolyam lehetőségét meg kell tartani, mert jövőbe mutató igények lesznek, melyekhez szükséges.

5. Elutasítási okokkal kapcsolatos problémák: műszaki ok miatt történő elutasítás pontosítására és az elutasítási ok megfelelő alátámasztására irányuló észrevételek, helyi hurok átengedésének problémája irodaházak és lakóparkok esetében, a mérendő paraméterek és a mérési eredmények átadása a jogosult szolgáltatónak felmérésnél és a vonal alkalmasságának vizsgálatakor, spektrum okok miatti visszautasítás (különböző ADSL annex típusok)

A jogosult szolgáltatók a beérkezett észrevételekben számos, a helyi hurok átengedésének kötelezett szolgáltató általi elutasításával kapcsolatos gyakorlati problémát jeleztek. A jogosult szolgáltatók kifogásolják, hogy a helyi hurok átengedésére vonatkozó igény elutasítása esetén a „műszaki ok” megjelölése nem elegendő információ az előfizetők tájékoztatására, ezért javasolják, hogy a szolgáltatók bevonásával kerüljön kialakításra egy kategória lista a műszaki ok megnevezésen belül. A jogosult szolgáltatók javasolják továbbá, hogy a referenciaajánlatokban kerüljön előírásra, hogy a kötelezett hitelt érdemlő módon legyen köteles igazolni a betelepülési igénybejelentés elutasítása esetén, hogy melyik jogosult igénye mikor érkezett be hozzá, valamint hogy a kötelezett szolgáltató köteles legyen helyi hurok egyedi alkalmassági vizsgálata esetén - akár pozitív, akár negatív az eredmény -az elvégzett vizsgálat eredményének másolatát a jogosult szolgáltató rendelkezésére bocsátani. A jogosult szolgáltatók az észrevételekben jelezték, hogy az irodaházakban és lakóparkokban kialakult gyakorlat szerint az épületen belüli kábelezést az ingatlan üzemeltetője biztosítja, így a helyi hurok egy része nem tartozik a kötelezett szolgáltató hálózatához, és ez alapul szolgál a helyi hurok átengedésére szolgáló igény kötelezett szolgáltató általi elutasításához. A jogosult szolgáltatók kérik az ebből eredő kérdések rendezését a referenciaajánlatokban. Szükségesnek látják továbbá annak rendezését is a referenciaajánlatokban, hogy milyen minimális műszaki paramétereket kelljen a kötelezettnek a jogosult részére átadni, mind felmérésnél, mind vonalvizsgálatnál.
A jogosult szolgáltatók indokolatlannak tartják, hogy a kötelezett az ADSL, ADSL2 és ADSL2+ szolgáltatások esetén a szabványos, de az Annex B-től eltérő üzemmódok (pl.: Annex A, Annex J, Annex M) alkalmazásának feltételéül a spektrum gazdálkodási irányelvek kiegészítését és módosítását szabja meg, valamint, hogy ennek költségeire hivatkozik. A jogosult szolgáltatók szerint a kötelezettek rendelkeztek elegendő idővel és erőforrással, hogy megteremtsék az Annex B-től eltérő verziók alkalmazásának feltételeit.

A szolgáltatói észrevételek lényegi elemei:
Jogosult szolgáltatók szerint kötelezett szolgáltatóknak nem jelentene többletterhet a műszaki ok megindokolása, viszont az eljárás átláthatóságát jelentősen növelné és javítaná a szolgáltatók közötti bizalmi viszonyt is.
 Megítélésük szerint az 5. pontban két jelentős versenykorlátozó tényező van, az egyik az Annex-B-től való eltérés: a kötelezett spektrumgazdálkodási okokra hivatkozva nem teszi lehetővé az eltérést, ezért nem tudnak technológiát fejleszteni. A másik problémakör: irodaházak, a jelenlegi szabályozás szerint kötelezett szolgáltató végtől végig tudja átengedni a hálózatot, ha az irodaházban lévő bérlő egy harmadik fél általi hálózaton van, és az átengedés ezen keresztül valósulna meg, jelenleg nincs lehetőség a vonal átengedésére, pedig technológiai akadálya nincs.
Kötelezett szolgáltató szerint a különböző spektrumú eszközök használata a hálózatban nem megoldható, erre más országokban sincs példa.

6. Helymegosztással kapcsolatos havi díjak mértékének és szabályozásának kérdései

A helymegosztással kapcsolatos havi díjak mértéke korlátozó tényezőnek tekinthető-e a helyi hurok átengedés, illetve a helyi bitfolyam hozzáférés szolgáltatások igénybevétele szempontjából. Szükséges-e, illetve lehetséges-e a betelepülési helyszínenként különböző mértékű havi díjak értékének referencia ajánlatokban történő szerepeltetése.

A szolgáltatói észrevételek lényegi elemei:
Jogosult szolgáltatóknak ott van problémájuk, ahol nincsen hatósági díjmegállapítás, különösen a helymegosztási díjak aggályosak, mert széles skálán mozognak.
Mivel a jogosult szolgáltató fizeti a költségeket, nincs rászorítva kötelezett szolgáltató, hogy a költséghatékonyság szem előtt tartásával alakítsa ki a helyiségeket. Módszert kellene arra találni, hogy a költséghatékonyság megvalósuljon.
Kötelezett szolgáltató hozzáfűzte, hogy korábban a RUO-ban benne voltak ezek a díjak, aztán kikerültek belőle, mert minden helyszín más, ezért egyedileg kell rendezni a díjait.  Jelenleg számlákkal igazolják a betelepülési helyiség kialakításának költségeit, ezt a költséget kell megtéríteni a társszolgáltatónak, de támogatják, hogy a RUO-ba kerüljenek vissza ezek a díjak.

7. Az előfizetői szerződés felmondásával, illetve a szolgáltatást érintő változásokkal kapcsolatos problémák (áthelyezés, átírás, szolgáltatóváltás, nagykereskedelmi IP bitfolyam átengedéssel nyújtott ADSL szolgáltatás és hurokátengedéssel nyújtott ADSL szolgáltatás migrációs kérdései, határidők számításának rendezése részleges hurokátengedésről teljes hurokátengedésre történő áttérés esetén)

A jogosult szolgáltatók észrevételeikben jelezték, hogy a referenciaajánlatokban szükséges lenne szabályozni az előfizetői hozzáférési pontnak az előfizető költözése esetén történő áthelyezésére és az átírásra irányuló eljárást, annak érdekében, hogy az előfizető elköltözése esetén a választott, az alternatív szolgáltató által hurokátengedéssel nyújtott szolgáltatást lényegében szünetmentesen vehesse továbbra is igénybe. A szolgáltatóváltás menetének gördülékenyebbé tétele érdekében javasolják a jogosult szolgáltatók, hogy a referenciaajánlatokban kerüljön rögzítésre az is, hogy amennyiben a korábbi szolgáltató már felmondta a hurokszerződést, a kötelezett szolgáltató ne utasíthassa el az új jogosult szolgáltatótól származó igénybejelentést. A gyakorlatban megoldatlan az a kérdés, hogy részleges hurokátengedésről teljes hurokátengedésre történő áttérés esetén a határidők számítása szempontjából hogyan viszonyulnak a határozott idejű (részleges, illetve teljes) hurok megrendelések egymáshoz (a határozott időtartam újrakezdődik-e a teljes hurokra való áttéréssel, vagy a korábbi részleges hurokátengedés határozott időtartama folyik tovább).
A jogosult szolgáltatók jelzése alapján szükséges annak a gyakorlatban felmerült problémának megoldása is, hogy helyi hurok átengedés felmondása esetén az előfizető három hónapig nem tud más szolgáltatóval kötött szerződés alapján internet szolgáltatást igénybe venni. Fontos kérdés lehet, hogy szükséges-e nagykereskedelmi IP bitfolyam átengedéssel nyújtott ADSL szolgáltatás és hurokátengedéssel nyújtott ADSL szolgáltatás migrációs kérdéseivel kapcsolatos kérdések szabályozásának változtatása, valamint a migrációs folyamatokkal kapcsolatban melyek azok a tényezők, amelyek korlátozzák az előfizetőnek nyújtott ADSL szolgáltatás szünetmentességét.

A szolgáltatói észrevételek lényegi elemei:

Jogosult szolgáltatók javaslatai:

•  Abban az esetben, ha saját  ADSL előfizetővel rendelkeznek, ne kelljen ugyanazon a procedúrán végigmenni ami a hurokátengedés esetében szükséges.
•  Szeretnék, ha a folyamatok ugyanolyan mélységben és minőségben lennének szabályozva, mint egy hagyományos nagykereskedelmi ADSL-nél.
• Javasolják az adminisztrációs kötelezettségeket csökkenteni a hurokátengedéssel kapcsolatban. Azt a közvetítőválasztásnál már alkalmazott modellt szeretnék megvalósítani, amelyen a jogosult szolgáltató beszerzi a szükséges iratokat, de nem küldi meg a kötelezettnek, hanem lehetősége van bármikor betekinteni azokba. Ezzel jelentősen lehetne csökkenteni az adminisztratív terheket.
• A számhordozhatóságról szóló Korm. rendeletben szabályozott és a napokban módosított határidőket javasolják alkalmazni.

Kötelezett szolgáltató elmondása szerint a közvetítőválasztásból adódóan rengeteg előfizetői reklamáció van, nem akarnak abba a helyzetbe kerülni, hogy a hurokátengedés kapcsán is ugyanennyi reklamációval nézzenek szembe, vagy a korábbi műszaki megoldásokat kelljen visszavonni valamely félreértés miatt. Az adminisztratív terhek ezek kivédésére irányulnak.

8. Hozzáférés a használaton kívüli hurkokról vezetett kötelezetti adatbázishoz (ideértve a vonalak technikai számának és a HDF pozíciójára vonatkozó adatok átadását), a használaton kívüli helyi hurokra leadott igények kezelésével kapcsolatos észrevételek

A használaton kívüli hurkok esetében a jogosult szolgáltatók tapasztalatai alapján gyakorlatilag lehetetlen az azonosítás, a kötelezett szolgáltatók pedig az ezek átengedésére irányuló kérelmek jelentős részét visszautasítják, melynek okait a jogosult szolgáltatók nem tudják ellenőrizni. A jogosult szolgáltatók jelezték azon kérésüket, hogy a használaton kívüli hurkok tekintetében a kötelezett szolgáltatóknál jelenleg meglévő adatbázisokhoz a jogosult szolgáltatók részére legyen biztosított a hozzáférés.
A jobb műszaki együttműködés és a könnyebb reklamálhatóság szempontjából a jogosult szolgáltatók fontosnak tartják, hogy a kötelezett adja át (főleg a használaton kívüli hurkok esetén) a vonalak technikai számát és az átadó rendezőkeret (HDF) pozíciójára vonatkozó adatokat.

A szolgáltatói észrevételek lényegi elemei:

• A jogosult szolgáltatók olyan szabályozást tartanak fontosnak, amely alapján kötelezett szolgáltató köteles átadni egy olyan felületet, amiből az előminősítés elvégezhető (hozzáférést kötelezett hálózati nyilvántartásához).
  Kötelezetti oldalról megjegyezték, hogy amennyiben jogszabály a használaton kívüli helyi hurokra adatbázis létrehozását írja elő, az jelentős költségigénnyel jár, továbbá megkérdőjelezhető annak megbízhatósága is.
• Javasolják továbbá a kötelezetti adatszolgáltatás körében a felajánlott helyszínek listájának rendszeres felülvizsgálatát. 
• Jogosult szolgáltatók javasolják, hogy a RUO melléklete ne csak a helymegosztási helyszín pontos elérhetőségét, hanem az ott található szabad erőforrások mennyiségét is tartalmazza.
  Javasolják továbbá, hogy kerüljön előírásra szankció a hibás, vagy téves adatszolgáltatásra. A szankciót nem feltétlenül a kötelezett bírságolásával szeretnék elérni, hanem ha a kötelezett adott pillanatban nem tudja a betelepülési lehetőséget biztosítani, - és azt már közölte a jogosultakkal - akkor meghatározott időn belül saját költségén legyen köteles kiépíteni.
• Kérik jogosultak az előrejelzés szabályainak áttekintését és hasonló elbánást a jogosulti és kötelezetti oldalnak.

9. A helyi hurok visszaadásának szabályozása

A beérkezett jogosult szolgáltatói észrevételekben felmerült az igény a helyi hurok kötelezett szolgáltató részére történő visszaadásának a referenciaajánlatokban történő szabályozására, mivel a vezetékes telefon penetrációja folyamatosan csökken, így az átengedett hurkok esetén is várható ez a tendencia. A jogosult szolgáltatók álláspontja szerint a referenciaajánlatokban szükséges rögzíteni azt is, hogy milyen eljárás követendő akkor, ha a jogosult szolgáltató bármilyen okból nem tudja kiszolgálni az előfizetőt, és az előfizető ismételten a kötelezett szolgáltatótól kívánja a szolgáltatást igénybe venni, illetve ha a továbbiakban egyáltalán nem kíván szolgáltatást igénybe venni (piacelhagyás esete). 

A szolgáltatói észrevételek lényegi elemei:
Jogosultak kérik, hogy a gyakorlatban kialakított eljárások kerüljenek rögzítésre a kötelezetti RUO-ban. Jelenleg csak a Magyar Telekom rendelkezik hurokátengedési keretszerződéssel, javaslat, hogy valamennyi kötelezett szolgáltató rendelkezzen ilyennel.
Ugyanakkor a Magyar Telekom esetében az egyedi hurokszerződést csak 3 hónapra lehet felmondani, amit kötelezett a következő referenciaajánlatában módosítani fog, törekedve arra, hogy a gyakorlatban alkalmazott eljárások tükröződjenek a RUO-ban is.

10. Hibaelhárítási kérdések, az előzetes hibabehatárolás szükségessége, a hibaelhárítás idejének csökkentése

A kötelezett szolgáltatói észrevételek szerint a jogosult szolgáltatók gyakran előzetes hibabehatárolás nélkül adják át a kötelezettnek a hibabejelentést, nem zárják ki a sajátoldali hibákat (DSLAM hiba, előfizetői modem tápellátásának hibája, stb.), ezzel megnövelik a hibaelhárítás  idejét, a kötelezettnek addícionális költségei keletkeznek. A fentiek alapján a kötelezettek javasolják, hogy a téves hibajelentésből keletkező többletköltségek térítéséről rendelkezzenek a referencia ajánlatok.

A szolgáltatói észrevételek lényegi elemei:
A jogosult szolgáltatók arra hívták fel a figyelmet, hogy a MARUO 7. sz. mellékletében szerepeltetett hibaelhárítási mutatók kiskereskedelmi értékek. A jogosult szolgáltatóknak nincs mozgásterük a tekintetben, hogy ettől eltérőt tudjanak vállalni, vagy csak sokkal rosszabbat tudnak vállalni, mint az összes többi piaci kiskereskedelemben lévő mutató. Javasolják, hogy a mutatók között legyen olyan rugalmasság, ahol a jogosult szolgáltatóknak is van lehetőségük jobb értékeket vállalni.
A Magyar Telekom hangsúlyozta, hogy mindkét fél a saját felelősségi területén végezze el a hibabehatárolást, kölcsönös együttműködési metódus alapján. Ez a hibabehatárolás és együttműködés tudja csak csökkenteni a hibaelhárítás idejét.

11. Minőségi mutatókkal kapcsolatos (rendelkezésre állás, hibaelhárítás) problémák (eltérés az SLA és a RUO előírások között)

A jogosult szolgáltatók észrevételezték, hogy a kötelezettek a referencia ajánlatukban indokolatlanul alacsony hibaelhárítási és rendelkezésre állási értéket adnak meg. Legalább a kiskereskedelmi kondíciók beépítését javasolják a referencia ajánlatokba. A minőségi mutatók értékét nem lehet szabályozással előírni, értékük a szolgáltatók vállalása szerinti, a 345/2004.(XII. 22.) Korm. rendeletnek megfelelően. A kötelezett szolgáltatók kötelesek a szolgáltatásnak a megfelelő, valamint a nem elfogadható szintjét meghatározó számszerű követelményt megadni a rendeletben felsorolt minőségi mutatókra.

A szolgáltatói észrevételek lényegi elemei:
Jogosult szolgáltatók megerősítik a 10. kérdéskörnél is megtett észrevételüket, a kiskereskedelmi-nagykereskedelmi szolgáltatás viszonylatában legalább a kiskereskedelmi minőségi mutatók értékét javasolják beépíteni a referencia ajánlatokba.

12. A hurokátengedési határidők lerövidítését célzó észrevételek (indokolatlanul hosszú teljesítési határidővel kapcsolatos észrevételek, adminisztrációs terhek csökkentésére irányuló igény, a hurokátadás meghatározott munkanapokon történő teljesítésének kifogásolása)

A jogosult szolgáltatók észrevételezték, hogy a helyi hurok átengedése indokolatlanul hosszú időt vesz igénybe. Ennek okát a jogosult szolgáltatók a referenciaajánlatokban rögzített létesítési határidő túlzott hosszában, valamint a kötelezett és a jogosult szolgáltatókat is terhelő bonyolult adminisztrációban látják. Az ADSL előfizetői hozzáférési pont létesítési határidejével való összevetés alapján a helyi hurok átengedésre vonatkozó határidőket méltánytalanul hosszúnak tartják.
Az adminisztráció nagy része álláspontjuk szerint felesleges, indokolatlanul költséges és jelentősen meghosszabbítja a hordozás átfutási idejét. A hurokátengedési eljárást tovább lassítja az is, hogy van olyan kötelezett szolgáltató, amely a munkanapok közül csak heti két munkanapot biztosít a létesítésre, ezért kérik annak előírását a kötelezett szolgáltatók részére, hogy valamennyi munkanapon teljesítsék a hurokátengedés megvalósítását.

A szolgáltatói észrevételek lényegi elemei:
Jogosultak kifogásolják, hogy a mostani RUO-k, a papíralapú világra vannak megalkotva, javasolják, hogy a valóság kerüljön a RUO-ban rögzítésre. Kérik továbbá a kötelezettet terhelő határidők rövidítését tekintettel arra, hogy a számhordozásra vonatkozó kormányrendeletben a hordozás folyamatai lecsökkentek, azok a hurokhordozás időtartamánál is csökkentő tényezőként jelenjenek meg.
Jogosultak felvetették, a berendezés-engedélyezés egységesítésének kérdését.
Jogosulti oldalról javaslatként fogalmazódott meg, hogy egy RUO egy keretszerződés legyen, amit valamennyi kötelezett szolgáltató megtöltene tartalommal. A szerződéskötés folyamata lenne azonos.
Kötelezetti oldalon a javaslat, hogy legyen mindenütt keretszerződés. A RUO felépítésének szisztémája legyen uniformizált.

További felvetések lényegi elemei:

• A részleges hurokátengedés meggyorsítása.
• A részleges hurokátengedésből teljes hurokátengedésre való áttérés szabályainak átgondolása (részleges hurokátengedés időtartama is beszámítódna az egy éves kötöttség időtartamába).
• Jogosultak javaslata, hogy a számhordozáshoz kötődő hurokátengedésre meg kellene nyitni valamennyi munkanapot, mert jelenleg az csak bizonyos napokon valósul meg. Ezen túllépett az élet, javasolják kiemelni az IHM rendeletből ezt az időablakot.