A levél 25 pontban foglalja össze a Freedom House Magyarországról szóló jelentésének téves, illetve erősen vitatható ténybeli alapokon nyugvó megállapításait.
Az alaptalan kritikák között olyan is előfordul, melyet már a nemzetközi szervezet tavalyi jelentése is tartalmazott, és a hatóság tájékoztatása ellenére az idei jelentésben újra megismétlődik.

Továbbra sem igaz, hogy kiegyensúlyozatlan tudósítások esetén a Médiatanács pénzbírságot szabhatna ki vagy felfüggeszthetné egy médiaszolgáltató működését. A médiatörvény kiegyensúlyozatlanság esetén egyik szankció alkalmazását sem teszi lehetővé, egyedül a mellőzött álláspont nyilvánosságra hozatalát írhatja elő.

Szintén téves a jelentés azon megállapítása, mely szerint a Médiatanácsnak lehetősége lenne „erkölcstelen” tudósításokért pénzbírságot kiszabni. Ilyen rendelkezés nincs a hatályos médiatörvényben.

A jelentésben foglaltakkal ellentétben nem igaz, hogy pénzbírság esetén a médiaszolgáltatónak azonnal meg kellene fizetnie a büntetést. A valóság ezzel szemben az, hogy a gyakorlatban a bíróságok fellebbezéskor felfüggesztik a bírságszankció végrehajtását a jogerős ítéletig.

Az NMHH elnöke a Freedom House illetékeseinek megküldött levelében jelezte, hogy a hatóság továbbra is készséggel áll a civil szervezet rendelkezésére, különös tekintettel azon munkatársakra, akik a Magyarországgal kapcsolatos jelentést írták.

A közös szakmai konzultációk elősegíthetik, hogy a nemzetközi szervezet jelentései a jövőben valóban elfogulatlan, pontos és helytálló, tényeken alapuló információkat tartalmazzanak a magyar médiaszabályozásról.

A Freedom House jelentéséről összeállított elemzés teljes terjedelmében a Médiatanács blogján olvasható.