Mátrai Gábor: Az NMHH a digitális ön- és közbizalom megteremtésére törekszik
nullMátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlési elnökhelyettese az Informatika a Társadalomért Egyesület és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége rendezvényén, az Információs Társadalom Parlamentjén a szabályozási környezet jellemzőiről tartott előadást június 14-én Budapesten.
Mátrai Gábor beszámolójában a távközlési infrastruktúra és az átviteli szolgáltatások területén legfontosabb célként az erőforrások társadalmi szempontból hatékony felhasználását, a beruházások ösztönzését és a piaci verseny megfelelő intenzitásának biztosítását emelte ki. A szabályozás célja csak az lehet, hogy a felhasználók jobb, olcsóbb, megbízhatóbb hírközlési szolgáltatásokhoz juthassanak.
Napjainkban a hangsúlyok meghatározó átrendeződése figyelhető meg a digitális szolgáltatások tekintetében. A korábban élesen elkülönülő hálózatüzemeltető, tartalom-, alkalmazás-, valamint eszközszolgáltató szerepek közötti határok egyre inkább elmosódnak, a tartalmak és az alkalmazások felértékelődnek a hírközlési infrastruktúrával szemben. A szélesedő verseny és az innovatív környezet fenntartása az előfizetők érdekeinek messzemenő figyelembe vétele mellett szintén feladata a hatóságnak.
A digitális tartalmakkal kapcsolatban elmondta, hogy a társadalmilag káros tartalmakkal és magatartásformákkal szemben fel kell lépni. A szabályozói szerepvállalás céljának ebben az esetben az általános médiakínálat sokszínűségének biztosítását, a magyar nyelvű tartalmak megfelelő szintű reprezentáltságának megteremtését, valamint a médiatartalmakra vonatkozó európai szabályozásnak az összhangját tartotta.
Mátrai Gábor külön kiemelte, hogy a hatóság egyik legnagyobb felelőssége a rászoruló és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a kiskorúak védelme, tudatosságuk fejlesztése, a döntéseikhez szükséges információk eljuttatása, védelmük biztosítása. A hatóság egyik legfőbb feladata a felhasználói tudatosság erősítése mellett a digitális önbizalom és közbizalom, valamint digitális biztonság megteremtése is.
Választ kell találni az új globális kihívásokra, amelyek a nemzeti sajátosságainknak figyelembe vétele mellett a legmegfelelőbben biztosíthatja a magyar lakosság számára az információs társadalom vívmányaihoz történő hozzáférést.