A rendezvény a vezető hazai médiacsoportok támogatásával létrejött Fenntarthatósági Média Klub, valamint a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) közös szervezésében jött létre, amelynek végén élénk szakmai eszmecsere alakult ki a zsúfolásig megtelt előadóteremben.

Putz József (Magyar Telekom), S.  Tóth Ferenc (HTE, kábeltelevíziós szakosztály) és dr. Pados László (NMHH)

A hírközlési hatóság képviseletében Pados László számolt be a műsorszórás frekvencia-lehetőségeinek változásairól. Álláspontja szerint a következő 3-4 évben a legfontosabb feladatok közé tartozik az idén elfogadott uniós rádióspektrum-politikai program nyomon követése és továbbfejlesztése. Szükséges lesz a digitális műsorszórás földfelszíni igényeinek uniós távlatú pontosítása, mert Európában erősen különböző a platformok részaránya. Ezek figyelembe vételével kell majd a fő korszerűsítendő technológiát kiválasztani.

Az NMHH szakértője szerint összességében várható, hogy a piaci igények egyre inkább előtérbe kerülnek. A mobilfrekvenciáknál valószínűsíthető, hogy az újgenerációs LTE mobiltechnológia céljára is elkezdődik a hasznosítás, valamint hogy a jelenlegi digitális hozadékot jelentő hullámhosszsávon túl egy új sáv fokozatos felhasználását is meg kell vizsgálni. Növekvő hangsúlyt kapnak az igényfelmérő, összeférhetőségi és harmonizációs vizsgálatok, különösen a mobil és légi rádiónavigációs szolgálatok terén, valamint a műsorszóró, illetve az attól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások terén.

A Magyar Telekomtól Putz József a földi digitális átállás hatásait elemezte a kábeles frekvencia-használatot illetően. Az előadó ismertette, hogy az átállás okozta zavarok elkerülésére milyen javaslatok vázolhatók fel. Az egyik lehetőség a jelszint növelése a zavart frekvenciasávban, amelynek megoldási módjait részletesen kifejtette. Eszközként említette a moduláció megváltoztatását 256QAM helyett 64QAM-re, így akár 10 dB-lel növelhető a jelszint. A kábeles műsorszórásban a nagyobb zavartűrésű jelátvitel (TCP/IP) alkalmazása révén elkerülhető a jelkimaradásra való érzékenység, ami a DVB-C technológiánál jellemző. Tovább módszer, hogy nagyobb zavartűrést az eszközöknél is előnyben részesítik a felhasználók, azaz az új generációs modemek, set-top-boxok elterjedésére érdemes számítani. Végül a zavart sáv kiürítése is szóba jövő lehetőség, amely megfontolandó tényező a csatornakiosztások tervezésénél.