A hatósági döntések részletei

A hatóság január közepén meghozott határozatai szerint a szolgáltató két ponton is eltért a hálózatsemlegességre vonatkozó EU-s rendeletben foglalt követelményektől: egyrészt indokolatlan különbségtételt tett bizonyos tartalomtípusok – közösségimédia- és csevegő alkalmazások, valamint zeneátviteli szolgáltatások és online rádiók – kiemelésével, másrészt ezeken belül konkrét alkalmazásokat és szolgáltatásokat is előnyösen különböztetett meg. Az előnyben részesítés arra ösztönözheti a végfelhasználókat, hogy a kedvezményben részesülő alkalmazásokat és szolgáltatásokat használják és ne azok versenytársait, amelyeket kedvezőtlenebb árazási feltételek mellett érhetnek csak el. Így a szolgáltatónak lehetősége nyílt beavatkozni a tartalomszolgáltatók közötti versenybe – hiszen az internetes forgalmakat azok tartalma és forrása alapján megkülönböztette –, ami a tartalompiaci verseny torzulását eredményezheti.

Mivel a Telenor MyChat, és MyMusic csomagjaiban észszerű forgalomkorlátozási ok nélkül, tisztán kereskedelmi alapon különböztette meg az alkalmazásokat, az NMHH kötelezte a szolgáltatót az egyes internetes forgalmak közötti megkülönböztetés megszüntetésére. A hatóság vizsgálatai és az ennek kapcsán meghozott döntések, esetleg szankciók a szolgáltatók jogkövető magatartásának ösztönzését szolgálják, és a jogkövetkezmény típusát és mértékét minden esetben a fokozatosság és arányosság elve alapján, a konkrét ügy összes körülményére tekintettel határozzák meg. A határozat nem jogerős, a szolgáltató a döntéssel szemben jogorvoslattal élhet.

A vizsgált szolgáltatások jellemzői

A MyChat csomag 1 GB szabadon felhasználható adatmennyiség mellett hat közösségimédia- és csevegő alkalmazás – a Facebook, a Facebook Messenger, a WhatsApp, az Instragram, a Twitter és a Viber – belföldi adatforgalommentes használatát kínálja. A szolgáltató a csomagban lévő tartalmakat azonban jogszerűtlenül megkülönböztette az összes többi internetes forgalommal és alkalmazással szemben azáltal, hogy azok használatát nem számította bele az előfizetések adatforgalmába, a csomag adatkeretének kimerülése után pedig az előfizető számára minden internetes tartalmat és szolgáltatást lelassított, de az érintett tartalmakkal kivételt tett. A szolgáltató ezzel kiemelte ezeket a szolgáltatásokat a számításba jöhető több száz ilyen típusú szolgáltatásból, melyek közül a 21. legnagyobb közösségi vagy chatalkalmazásnak is 100 millió felhasználója van világszerte.

A MyMusic szolgáltatáson belül három különböző csomag fizethető elő már meglévő előfizetés esetén. A csomagok négy zeneátviteli alkalmazás – a Deezer, az Apple Music, a Tidal és a Spotify –, valamint hét online rádió – a Kossuth, a Petőfi, a Bartók és a Dankó rádió, a Rádió1, a Music FM és a Sláger FM – hallgatásához biztosítanak kedvezményes adatforgalmat. A négy alkalmazás és a hét online rádió által generált adatforgalom itt sem számított bele az előfizetők rendelkezésére álló adatkeretbe, és azok az adatmennyiség felhasználása után továbbra is korlátozásmentesen elérhetőek maradtak, a MyMusic Start csomag esetén 500 MB adatkeret erejéig. Ezzel szemben a csomagba nem tartozó egyéb internetes tartalmak díjköteles adatforgalmat generáltak, és azokat az adatmennyiség felhasználása után – tarifacsomagtól függően – a szolgáltató lelassította vagy blokkolta. A MyChat szolgáltatáshoz hasonlóan azzal, hogy a szolgáltató az általa kiválasztott tartalmakat előnyben részesítette más tartalmakkal szemben, eltért a hálózatsemlegességre vonatkozó előírásoktól, hiszen egy konkrét tartalomtípust (zeneátviteli szolgáltatások és online rádiók), azon belül pedig egyes alkalmazásokat kiemelt a többivel szemben.

Az internetes forgalmak közötti különbségtétel tiltásának célja

A hálózatsemlegességi előírások biztosítják, hogy az internetszolgáltatók ne avatkozhassanak bele a tartalomszolgáltatók közötti versenybe, és ne részesíthessenek pusztán kereskedelmi okok miatt előnyben vagy hátrányban bizonyos tartalmakat. Így ugyanis biztosítható, hogy az internetszolgáltatók ne befolyásolják a tartalomszolgáltatók közötti versenyt, és ne korlátozzák a végfelhasználók választási szabadságát.

A szabályozás célja, hogy az internetes ökoszisztéma továbbra is az innováció motorjaként működhessen, és nyitva tartsa a kaput az új piaci szereplők előtt. A kiegyenlített versenyfeltételek fejlesztésre ösztönzik a tartalomfejlesztőket, így a jövőben jobb minőségű szolgáltatásokat és bővebb választékot érhetnek el az előfizetők.

A hálózatsemlegesség fenntartása a kulcs ahhoz, hogy az előfizetők megkülönböztetéstől mentesen férjenek hozzá bármilyen, az általuk – és nem az internetszolgáltatók vagy más harmadik személy által – választott tartalmakhoz vagy információkhoz, és azokat szabadon terjeszthessék. a világhálón keresztül úgy, hogy abban jogszerű indok nélkül senki nem korlátozza őket.

A hatóság az unióban elsők között kezdte ellenőrizni a hálózatsemlegességre vonatkozó, tavaly életbe lépett EU-s előírások betartását: tavaly novemberben a Telekom szolgáltatása akadt fenn a rostán. A szolgáltatók ellenőrzését a fogyasztók védelme érdekében továbbra is rendszeresen végzi az NMHH.