Áron tíz éves. Balázs a párhuzamos osztályból az egyik szünetben odaszaladt hozzá az udvaron, és lerántotta a farmerját, miközben Máté felvette az egészet a telefonjával. Míg Áron azzal volt elfoglalva, hogy minél hamarabb visszarángassa magára a nadrágot, Máté már meg is osztotta a videót az egyik népszerű közösségi oldalon.

Liza tizenkét éves. A szülei nem engedhetik meg maguknak, hogy a legdivatosabb holmikat vegyék meg neki, sok olyan ruhája van, amit a nővéreitől örökölt. Két osztálytársnője néhány hete chatcsoportot indított, ahová rajta kívül mindenkit felvettek az osztályból. A csoportban egyedül Liza a téma, pontosabban Liza ruhái, táskája, cipője, kabátja… Egymás után villannak fel a gúnyos üzenetek a telefonok kijelzőin, és mindenki hangosan, kórusban nevet. Mindenki, kivéve Lizát.

Hanna tizenhat éves. Egy éve szerelmes már Márkba, aki az egyik legmenőbb srác a középiskolában, el sem hiszi, hogy két hónappal ezelőtt végre összejöttek. Szeretne lassan haladni a kapcsolattal, de úgy érzi, ha túl lassú lesz, elveszíti a fiút. Emiatt nem mer neki minden helyzetben nemet mondani, amikor szíve szerint azt tenné. Márk már harmadszor kér tőle fehérneműs képet, egyre nagyobb a nyomás, ezért Hanna végül belemegy, csinál egy szelfit, és átküldi neki. A fiú továbbítja a képet néhány haverjának, akik közül az egyik feltölti azt egy felnőtteknek szóló weboldalra, pusztán a hecc kedvéért, majd küld róla egy képernyőfotót Hannának.

Sok Liza, Áron és Hanna él országszerte. Egy 2020-as hazai kutatás alapján az általános iskolások 68,9 százaléka, illetve a középiskolások 72,4 százaléka volt már valamilyen online zaklatás áldozata. A gyerekek zsebében egyre fiatalabb kortól ott lapul az okostelefon, a megállíthatatlan digitális fejlődésnek köszönhetően a cyberbullying napjainkra igen változatos formákban van már jelen. Megesik, hogy kegyetlen, durva pletykákat posztolnak vagy terjesztenek üzenetekben a zaklatók, de az is gyakran előfordul, hogy arra használják az online teret, hogy kirekesszék az áldozatot: nem csupán a folyosón és az ebédlőben közösítik ki, de nem adnak neki hozzáférést a chat- vagy játékcsoportokhoz sem. Előfordulhat, hogy egy online bullying során az áldozat személyazonosságát ellopva különféle álprofilokat hoznak létre, amelyeket felhasználva aztán kellemetlen helyzetbe hozzák őt: a nevében posztolnak egy rá nézve megszégyenítő tartalmat, esetleg bántó üzeneteket küldenek a barátainak az ő hamis fiókjából. Az internetes zaklatás egyik legszélsőségesebb esete pedig az, amikor a zaklató az áldozat – sokszor saját maga által készített – szexuális tartalmú fotóival vagy videóival él vissza, és továbbítja azokat illetékteleneknek.

Interneten könnyebb bántani

Az online zaklatásnak súlyos negatív következményei lehetnek az áldozatokra nézve. Növelik a kirekesztettség érzését, csökkentik az önbizalmat, erősítik a depresszióra való hajlamot, ami huzamosabban fennálló zaklatás esetén tudatmódosító szerek használatához, viselkedészavarokhoz, illetve extrém esetben öngyilkossághoz is vezethet. A digitális térben sokszor könnyebb elvetni a sulykot: az internet eltávolító hatása miatt a zaklatók jellemzően sokkal kevésbé realizálják cselekedetük következményeit, mintha szemtől szemben állnának áldozatukkal. Sok szülő rémálma, hogy mi lesz akkor, ha egy nap az ő gyermeke válik online zaklatás áldozatává, milyen eszközök állnak rendelkezésre, hogyan lehet felvenni a küzdelmet a sokszor névtelen és arctalan zaklatókkal szemben. Különösen igaz ez a szexuális tartalmú képekkel való visszaélés esetén, ahol kiemelten fontos, hogy az áldozatot ábrázoló fotók mielőbb és örökre eltűnjenek az internetről.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által üzemeltetett Internet Hotline internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat segítségével bárki bejelentheti a világhálón található jogellenes vagy kiskorúakra káros tartalmakat, legyen szó fotóval való visszaélésről, zaklatásról, rasszista, erőszakot megjelenítő vagy bármilyen, kiskorúakra veszélyes tartalomról. A Hotline munkatársai nem csupán az Országos Rendőr-főkapitánysággal, de a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló tartalmak ellen aktívan küzdő, a forródrótokat nemzetközi szinten összefogó International Association Of Internet Hotlines (INHOPE) szervezettel együttműködve végzik munkájukat. Az INHOPE – a világ minden tájáról hálózatban összekapcsolódó hotline-ok közreműködésével – egyfelől mielőbb hozzáférhetetlenné igyekszik tenni az interneten elérhető, gyermekekkel szembeni szexuális kizsákmányolást ábrázoló tartalmakat, másfelől minden eszközzel támogatja a nyomozó hatóságokat ezen bűncselekmények felderítésében. Napjainkra már ötven hotline vált tagjává a szervezetnek – Magyarországról az Internet Hotline mellett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által üzemeltetett segélyszolgálat is ott található a tagok sorában.

Hogy hatalmas szükség van a minél szélesebb körű összefogásra, azt jól mutatja az INHOPE 2021-es jelentése is: abban az évben’ közel egymillió, feltételezhetően a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló tartalmat vizsgált meg a szervezet több mint kétszáz tartalomelemző munkatársa, melynek 82 százalékát korábban nem azonosított, új tartalom képezte. A vizsgált linkek közel fele bizonyult valóban illegális tartalomnak az elemzők megállapítása alapján. A 2021-es jelentésből mindemellett az is kiderült, hogy a megelőző évhez képest radikálisan megnőtt a gyermekek által saját magukról készített intim képekhez kapcsolódó visszaélések száma. A bejelentésekben vizsgált tartalmak többnyire olyan szexuális tartalmú felvételek vagy videók voltak, amelyeket egy kiskorú magáról készített, majd megosztott mással. Megdöbbentő adat, hogy a gyakorlat különösen elterjedt a serdülők körében: míg 2020-ban a felvételeken szereplő gyermekek 77 százaléka volt tizenhárom évesnél fiatalabb, úgy 2021-ben arányuk 82 százalékra nőtt. A bejelentett jogsértő felvételek 96 százaléka lányokat ábrázolt.

Hazai vonatkozásban is megdöbbentőek a számadatok. Míg az Internet Hotline-hoz 2020-ban 709, addig 2021-ben már 4066 gyermekpornográfiára vonatkozó bejelentés érkezett, a hozzájárulás nélkül közzétett tartalmak száma pedig 243-ról 442-re nőtt. A szolgálat 2021-ben összességében több mint háromszor annyi, 5508 bejelentést kapott, mint az azt megelőző évben. Szomorú valóság, hogy a gyermekpornográfia kategóriában érkező bejelentések száma egyre növekvő volument mutat, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni az edukáció szerepét. Ennek érdekében 2022 februárjában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Vedd észre a red flageket, merj nemet mondani! címmel kampányt is indított, melynek fő célkitűzése az volt, hogy tudatosítsa a leginkább veszélyeztetett korosztály tagjaiban, a serdülő fiúkban és lányokban, hogy joguk van nemet mondani, nem kötelesek senkinek intim felvételt küldeni, és merjenek ellenállni az erre irányuló érzelmi manipulációnak.

Hogyan segíthet az Internet Hotline?

Online zaklatás esetén az Internet Hotline elsősorban technikai segítséggel és általános tanácsokkal tudja támogatni a bejelentőket. A szakemberek kapcsolatban állnak a legnagyobb közösségimédia-szolgáltatókkal (Facebook, Instagram, YouTube, TikTok), így platformspecifikus tájékoztatást tudnak adni arról, hogy a zaklató személy profilját, a sérelmezett üzenetet vagy bejegyzést mely űrlap használatával, miként tudja letiltani vagy jelenteni egy szülő vagy tanár közvetlenül a szolgáltató felé. Ha a bejelentő nem jár sikerrel, vagy elakad a folyamat során, az Internet Hotline felveszi a kapcsolatot a szolgáltatóval, amely a szervezettől érkező jelzéseket prioritásként kezeli. Mindemellett az Internet Hotline munkatársai általános tanácsokkal is szolgálnak. Jellemzően legelőször a zaklató személlyel fennálló kapcsolat megszakítását javasolják a bejelentőknek, mert egy rossz reakció akár fel is bátoríthatja a zaklatót a tevékenység folytatására. Az is nagyon fontos, hogy az áldozat minden esetben azonnal készítsen képernyőfotót a sérelmezett üzenetekről vagy bejegyzésekről, melyek a későbbiekben bizonyítékul szolgálhatnak akár a közösségimédia-platformok, akár a rendőrség felé. A jogsegélyszolgálat munkatársai arról is tájékoztatják a bejelentőt, hogy – bűncselekmény gyanúja esetén – lehetősége van feljelentést tenni a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon. Ha az „Online zaklatás” kategóriában tett bejelentéssel összefüggésben felmerül valamely nem magánindítványra üldözendő bűncselekmény lehetősége, az Internet Hotline a bejelentést követő egy munkanapon belül továbbítja azt a nyomozó hatóságnak. Amennyiben a bejelentő feltételezhetően kiskorú, a tájékoztatást a gyermek számára könnyen érthetően, világosan és barátságosan fogalmazzák meg, és minden esetben arra bátorítják őket, hogy beszélgessenek a problémájukról egy olyan felnőttel, akiben megbíznak. Ha pedig erre még nem állnak készen, vagy nincs ilyen felnőtt a közelükben, akkor hívják bátran a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt a 116-111-es, ingyenesen és anonim módon hívható telefonszámon.

A cikk az Új Médiakultúra Magazin II. évfolyamának első számában jelent meg. A kiadvány innen letölthető.