A 2019. I. negyedév és 2022. IV. negyedév közötti időszakra vonatkozóan a 21 legnagyobb szolgáltató adatai alapján a következő megállapításokat emeljük ki a helyhez kötött hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatban:

Lakossági ügyfélkörben továbbra is műsorterjesztési szolgáltatásra fizetnek elő legtöbben (az időszak végén mintegy 3 millió 460 ezer volt a lakossági televízióhozzáférések száma), azonban ebben alig történt változás (az időszak elején először mintegy 100 ezer darabos volt a bővülés, az utolsó évben viszont csökkenőbe váltott a trend).

Bár az internet növekedési üteme nem a régi, a tárgyidőszak során azért mégis közel 13%-kal több lett a lakossági hozzáférések száma (mintegy 340 ezer darabos növekedés, átlagosan évi 3%-os bővülés).

A helyhez kötött telefonszolgáltatás régóta csak stagnál, azonban a 2020 közepéig igen lassú leépülés hirtelen fokozatot váltott: míg 2019 eleje és vége között csak 11 ezer lakossági vonal morzsolódott le, 2021 és 2022 során két év alatt már 177 ezer vonal volt a veszteség (7%-os csökkenés két év alatt).

Egy szolgáltatótól kizárólag egyetlen szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek száma és aránya is erőteljesen csökkent, például a csak vezetékes telefont rendelő lakossági előfizetők száma az első időszakban mért 327 ezerről 193 ezerre, a „szólóban” tévét rendelőké 250 ezerrel csökkent a kezdeti egymilliós számról. Ezen folyamatok következtében míg 2019 elején az összes ügyfél 38%-a fizetett elő egy szolgáltatónál egyetlen termékre, arányuk 2022 végére 29%-ra csökkent.

Egyértelmű előretörést a kombinált előfizetések terén a valamilyen mobilszolgáltatást is tartalmazó csomagok (823 ezer előfizetés az időszak végén a korábbi 492 ezerrel szemben), továbbá az internet+tévé kombináció tudott elérni (utóbbira az időszak végén kétszázezerrel többen fizettek elő, mint korábban: 305 ezer helyett jelenleg már 512 ezer háztartás használja).

A mérsékelten bővülő előfizetőszámmal szemben a használat intenzitását jelző mutatókban jelentős fejlődésnek lehettünk tanúi. Míg 2019 elején egy lakossági előfizetőre átlagosan 90 GB havi letöltési forgalom jutott, 2022 végén a megfelelő adat már mintegy 155 GB, tehát 70%-kal nőtt a fajlagos, egy lakossági előfizetőre jutó letöltés (mintegy 14%-os éves átlagos növekedés).

A mai igények szerint már gyors, legalább 100 Mbps-os névleges sebesség jó ütemben nyer teret: a 2019. I. negyedévi 61% helyett 2022 végén már a lakossági előfizetők 83%-a kapta az internetszolgáltatást ilyen gyors hálózaton.

Mindig is jellemző volt, hogy a ténylegesen használt vezetékes telefonvonalak száma jóval alacsonyabb, mint az összes, ugyanakkor míg 2019 elején az összes lakossági vonal 58%-án bonyolítottak hívásokat, 2022 végén már csak 44%-ukon (és a két időpont között lényegében egyenletes volt a csökkenés).

A helyhez kötött tévé piacán tart a verseny a vezetéken továbbított illetve a sugárzott műsorterjesztés között: előbbi részeszedése folyamatosan növekszik utóbbi rovására. Míg 2019 elején az összes előfizetés 75%-a szólt vezetékes tévére, négy év múltán már 83%. Ez az eltolódás elsősorban arra vezethető vissza, hogy a felhasználók keresik, az azt nyújtani képes szolgáltatók pedig erősen ösztönzik a több helyhez kötött szolgáltatás csomagban történő igénybe vételét, márpedig a sugárzott műsor mellé (érkezzen az akár műholdról, akár földi adótoronyról), ha műszakilag nem is lehetetlen helyhez kötött vezeték nélküli internet- vagy telefonszolgáltatást kínálni, ezek nem igazán elterjedt kombinációk.