Összefoglaló – a kutatás fő megállapításai

• Megállt a távközlési piac évek óta tartó méretcsökkenése a 10–249 fős vállalkozások körében. 2024-ben a piac mérete éves szinten megközelítette a 76 Mrd forintot, szemben a 2023. évi 64 Mrd forinttal.
• Nem történt változás az egyes részpiacok arányában. Az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások körében továbbra is a mobil hang- és internetszolgáltatás határozza meg a piacot – ez a szolgáltatás teszi ki költés alapon a piac közel kétharmadát. Jelentős szerepet játszanak továbbá a helyhez kötött internet (14%) és helyhez kötött telefon (10%) szolgáltatások
• A Telekom a domináns piaci szereplő. Az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások közel háromnegyede vásárol valamilyen távközlési szolgáltatást a Telekomtól (73%). Továbbra is jelentős szereplője a hazai távközlési piacnak a Vodafone (29%), és a Yettel (27%).
• A Digi egyre inkább teret veszít a piacon – 2020-ban még a 10–249 fős vállalkozások 16%-a volt kapcsolatban a Digivel, 2024-re ez az arány 8%-ra zsugorodott.
• Fontos szereplői a piacnak a kis, alternatív szolgáltatók – az 5–249 fős vállalkozások 22%-a ügyfele ilyen szolgáltatónak.
• Általános a mobiltelefon üzleti célú felhasználása. A vizsgált vállalkozások döntő többsége (5–249 fős vállalkozások 91%-a) használ mobiltelefont az üzleti folyamatai támogatására, A mobil hang piacon a legjelentősebb szolgáltató a Telekom – az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások 51%-a veszi igénybe ezt a szolgáltatót.
• A mobil hang mellé kapcsolt mobilinternet (small screen mobilinternet) piaca évek óta változatlan. A mobiltelefont használó 5–249 fős vállalkozások 94%-a előfizet hangcsomagja mellé mobilinternet-szolgáltatásra is.
• Sok vállalkozás használ mobil hangszolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternet- (LSI) szolgáltatást. Az 5–249 fős vállalkozások 29%-a vásárol LSI-szolgáltatást. Az elmúlt évhez képest nem történt változás az LSI részpiacán – 2023-ban ennek a vállalkozói körnek a 30%-a vett igénybe LSI-szolgáltatást.
• Általános a helyhez kötött internet használata. Az 5–249 fős vállalkozások 93%-a vesz igénybe helyhez kötött internetet. A helyhez kötött internet piacán a Telekom a legnagyobb szolgáltató: a cégek 52%-a a Telekomtól vásárolja ezt a szolgáltatást.
• A cégek többsége továbbra is használ helyhez kötött telefont. Az 5–249 fős vállalkozások 67%-nál van helyhez kötött telefonszolgáltatás. A legnagyobb szolgáltató ezen a piacon (is) a Telekom – a helyhez kötött telefonszolgáltatást használó cégek 68%-a a Telekom szolgáltatását használja.
• Az adatátviteli szolgáltatás továbbra is elsősorban a nagyvállalati szektorra jellemző. A nagyvállalati körben minden második cég (49%) használ adatátviteli szolgáltatást. A kisebb, 5–249 fős vállalkozások 19%-a vesz igénybe bérelt vonali, VPN vagy más technológiájú dedikált adatátviteli szolgáltatást.
• A 5–249 fős cégek 62%-a csomagban fizet elő a távközlési szolgáltatásaira. A csomagok jellemzően helyhez kötött internet és telefon, vagy helyhez kötött internet és telefon, plusz mobiltelefon szolgáltatást tartalmaznak.
• Egyre inkább válik az internet üzletkritikus infrastruktúrává, és egyre fontosabb a cégek életében szolgáltatás folyamatossága. A helyhez kötött internet leállása az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások több, mint egyharmada (38%) számára anyagi veszteséget okozna. A mobilinternet kevésbé kritikus fontosságú – ennek a szolgáltatásnak a váratlan leállása a cégek 28%-a számára okozna anyagi veszteséget.
• Az IoT technológia használata inkább a nagyvállalati szektorra jellemző. A legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok negyede (25%) használ valamilyen IoT-megoldást. A kisebb cégek körében mindössze a vállalkozások 5%-nál alkalmaznak IoT-megoldást.
• A digitalizáció erősödésével gyakorlatilag teljes körűvé vált az elektronikus levelezés, az online ügyintézés és bankolás. Az üzleti tevékenységéhez az 5–249 főt foglalkoztató cégek 98%-a használ email-t, 91% intézi online a banki, és 89% az egyéb hivatalos ügyeit.
• Dinamikusan növekszik az online számlázó megoldások használata. 2022-ben a 10–249 főt foglalkoztató vállalkozások 34%-a, 2023-ban 49%-a, 2024-ben már 56%-a használt online számlázót.
• Az üzleti kommunikáció támogatására használt szolgáltatások és platformok között egyértelmű piacvezető a Messenger – a vizsgált vállalkozások egyharmada (35%) ezt a szolgáltatást (is) használja az üzleti kommunikációja során. Jelentős szerepet játszanak továbbá a Viber (27% használja) és a Teams (23% használja).
• Az online platformok piacát a két tech óriás, a Facebook és a Google dominálja. Az öt leginkább használt platform mindegyike ehhez a két márkához tartozik. A Facebook közösségi oldalát 27%, a Facebook hirdetéseket 26%, a Youtube-ot 12%, a Marketplace-t 12% és a Google Appstore-t 11% használja az üzleti tevékenységéhez.

A jelentésben használt rövidítések:

• HK telefon – helyhez kötött, vezetékes (azaz nem mobil) telefonszolgáltatás
• HK internet – helyhez kötött, azaz vezetékes vagy vezeték nélküli, de területileg korlátozottan használható internetszolgáltatás
• M2M – gépek egymás közötti, emberi beavatkozás nélküli, automatikus kommunikációját szolgáló mobilinternet-szolgáltatás (machine to machine)
• SSI – kisképernyős, azaz mobiltelefonos mobilinternet, olyan mobilinternet szolgáltatás, amihez mobil hanghívás-szolgáltatás kapcsolódik (small screen internet)
• LSI – nagyképernyős, azaz jellemzően laptoppal használt mobilinternet; olyan mobilinternet szolgáltatás, amihez mobil hangszolgáltatás nem kapcsolódik (large screen internet)
• VPN – a nyilvános internethálózatra épített virtuális magánhálózaton megvalósuló szolgáltatás (virtual private network)
• AI – mesterséges intelligencia, azaz olyan gépi megoldás, amely a rendelkezésére álló adatok alapján és a korábbi tapasztalatokból tanulva önállóan is képes döntéseket hozni (artificial intelligence)
• IOT – olyan megoldás, amely automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül gyűjt, feldolgoz, vagy cserél adatokat az internethálózaton keresztül (internet of things)
• NP+GOV – nonprofit és költségvetési szervezetek

Teljes piac

Teljes távközlési piac és a részpiacok – havi teljes költések 2024. év

Az 5–249 fős vállalkozói szektor távközlési költségeinek nagyobb hányadát az 5-19 fő alkalmazotti létszámú vállalkozások viselik.

1. táblázat: Teljes távközlési piac (millió Ft/hó)

A vállalkozás létszáma/típusa	2024	Részesedés a teljes költésből
5–249 fő	9 868
5–9 fő	3 557	36%
10–19 fő	2 401	24%
20–49 fő	1 951	20%
50–249 fő	1 959	20%
NP+GOV	1 698
Teljes piac = mobiltelefon + LSI + M2M + adatátviteli szolgáltatás + HK internet + HK telefon részpiacok költései Bázis = mobil és/vagy vezetékes távközlési szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő 5–249 fős vállalkozások és NP+GOV szervezetek Vállakozás = vállalkozások 5–249 fős   NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Teljes távközlési piac és a részpiacok – havi átlagos költések, 2024. év

Átlagosan havi 110 ezer forintot meghaladó összeget fordítanak az 5–249 fős vállalkozások távközlési szolgáltatásokra.

2. táblázat: Havi átlagos költések (ezer Ft/hó)

A vállalkozás létszáma/típusa	2023	2024
5–249 fő	104	114
5–9 fő	76	74
10–19 fő	93	110
20–49 fő	147	171
50–249 fő	319	378
NP+GOV	109	139
Teljes piac = mobiltelefon + LSI + M2M + adatátviteli szolgáltatás + HK internet + HK telefon részpiacok költései Bázis = mobil és/vagy vezetékes távközlési szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő 5–249 fős vállalkozások és NP+GOV szervezetek Vállakozás = vállalkozások 5–249 fős   NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Teljes távközlési piac és a részpiacok – havi teljes költések 2023. év

Az 5–249 fős vállalkozói szektorban költségalapon a legnagyobb részpiacot az előző évekhez hasonlóan a mobil hang és az ehhez kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatás jelenti.

3. táblázat: Teljes távközlési piac és részpiacok – 5–249 fő vállalkozások (millió Ft/hó)

A piac típusa	2024
Teljes piac	9 868
Mobil hang + SSMI	6 285
LSI	565
Adatátvitel	637
Hk internet	1 427
Hk telefon	954
Teljes piac = mobiltelefon + LSI + M2M + adatátviteli szolgáltatás + HK internet + HK telefon részpiacok költései Bázis = mobil és/vagy vezetékes távközlési szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő 5–249 fős vállalkozások Vállakozás = vállalkozások 5–249 fős

Teljes távközlési piac és a részpiacok – költségalapú részpiacok arányai 10–249 fős vállalkozások

A piac legnagyobb szelete növekvő súllyal a mobil hang és mobilinternet szolgáltatásért fizetett összeg. A mobil hang- és internetszolgáltatás súlyának növekedése mellett kis mértékben csökkent a helyhez kötött internet és telefon részpiacok súlya. Az LSI mobilnet súlya nem változott.

4. táblázat: A távközlési piac kiadásainak megoszlása részpiaconként (%)

A piac típusa	2020	2021	2022	2023	2024
mobil hang + SSMI	66	66	67	66	71
LS mobilnet	6	6	5	6	6
helyhez kötött internet	15	16	17	17	14
helyhez kötött telefon	13	12	11	11	9
LS mobilnet: large screen, nagyképernyős mobilnet SSMI: small screen mobil internet, kisképernyős mobilnet Bázis = mobil és/vagy vezetékes távközlési szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő 10–249 fős vállalkozások és NP+GOV szervezetek Vállakozás = vállalkozások 10–249 fős   NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek 5 fő felett

A használt szolgáltatások – 10–249 fős vállalkozások idősor

Az előző évhez képest nem történt jelentős változás egyetlen részpiacon sem.

A hangszolgáltatáshoz nem kötődő mobilinternet és az adatátviteli piac növekedett említésre méltó mértékben az elmúlt évhez képest. A mobil hang és a helyhez kötött internet piaca továbbra is változatlan.

5. táblázat: Használt szolgáltatások – 10–249 fős vállalkozások idősor (%)

Év	Mobil hang	LSI	Adatátvitel	Hk internet	Hk telefon
2020	98	28	27	93	69
2021	97	34	20	95	73
2022	99	28	26	95	68
2023	94	29	32	96	67
2024	95	32	23	95	68
Bázis = 10–249 fős vállalkozások

Távközlési szolgáltatások – teljes piac 10–249 fős vállalkozások

Jelentősen növekedtek a 10–249 fős vállalkozások és az NP+GOV szektor távközlési célú költései 2023-hoz képest.

6. táblázat: Teljes távközlési piac mérete (Mrd Ft/év) – idősor

A vállalkozás típusa	2020	2021	2022	2023	2024
Vállalkozás 10–249 fős	68	66,4	65,8	63,8	75,7
NP+GOV	16	15,8	15,3	13,9	20,4
Bázis = mobil és/vagy vezetékes távközlési szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő 10–249 fős vállalkozások és NP+GOV szervezetek Vállakozás = vállalkozások 10–249 fős   NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Távközlési szolgáltatások – részpiacok 10–249 fős vállalkozások

Az előző évhez képest jelentősen növekedett a mobiltelefon részpiac értéke. Emelkedett továbbá a helyhez kötött internet, az adatátvitel és az LSI részpiacok értéke. A helyhez kötött telefon részpiac értéke változó mértékben továbbra is csökkenő tendenciát mutat.

7. táblázat: Teljes távközlési piac mérete (Vállakozás és NP+GOV, Mrd Ft/év)

Piac	2020	2021	2022	2023	2024
Mobiltelefon	46,3	45,2	45,3	48,8	62,2
Mobilinternet (LSI)	4,2	4,1	4,0	3,1	4,8
Adatátvitel	8,2	8,1	7,9	2,3	5,4
HK telefon	12,6	13,0	13,2	13,5	14,4
HK internet	12,4	11,8	10,7	10,4	9,4
Bázis = mobil és/vagy vezetékes távközlési szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő 10–249 fős vállalkozások és NP+GOV szervezetek Vállakozás = vállalkozások 10–249 fős   NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Teljes távközlési piac és a részpiacok – 2020-2023.

Növekedtek a 10–249 főt foglalkoztató vállalkozói szektorban a havi távközlési célú költések.

8. táblázat: Teljes távközlési piacok változása (Mrd Ft/hó)

A vállalkozás típusa	2020	2021	2022	2023	2024
Vállalkozás 10–249	5,7	5,5	5,5	5,3	6,3
10–19 fő	1,4	1,5	1,3	2,1	2,4
20–49 fő	2,1	1,9	2,1	1,7	2,0
50–249 fő	2,1	2,0	2,0	1,6	2,0
NP+GOV	1,3	1,3	1,3	1,2	1,7
Bázis = mobil és/vagy vezetékes távközlési szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő 10–249 fős vállalkozások és NP+GOV szervezetek Vállakozás = vállalkozások 10–249 fős   NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Távközlési szolgáltatások piaca

• A 2024-es évben a nem lakossági elektronikus hírközlési piac költéseiben az előző évekhez képest jelentős változások történtek. Megtört az évek óta tartó csökkenő tendencia, és jelentős növekedés következett be a vállalkozások valamint a kormányzati és nonprofit szektor távközlési költéseiben.
• A 10–249 fős vállalkozások szegmensében a távközlési piac mérete a 2023. évi havi 8,9 Mrd forintról 2024-ben megközelítőleg havi 10 Mrd forintra emelkedett.
• A részpiacok közül továbbra is a mobil hang és az ehhez kapcsolódó mobilinternet szolgáltatás a legnagyobb részpiac.
• A 10–249 fős vállalkozások körében a mobil hang és ssmi piaca meghaladja a havi 6 Mrd forintot.
• A mobil hang és ssmi részpiaca 2023-hoz képest jelentősen növekedett – a 2023. évi éves közel 50 Mrd forintról 60 Mrd forintot meghaladó szintre bővült.
• A helyhez kötött internet- és telefonszolgáltatások továbbra is jelentős szeletet jelentenek a távközlési büdzsében.
• A két helyhez kötött szolgáltatás költsége 2024-ben havi szinten meghaladja a 2 Mrd forintot.
• Nem változott az elmúlt évekhez képest a helyhez kötött szolgáltatások súlya a távközlési büdzsében.
• Az 5–249 fős vállalkozások esetében a teljes távközlési piac értéke éves szinten meghaladja a 118 Mrd forintot.
• Ennek a költségnek a legnagyobb hányadát – közel 43 Mrd forintot – továbbra is az 5–9 fős mikrovállalkozások viselik.
• Költségalapon a teljes piac 36%-át a mikrovállalkozások jelentik.
• A 20-249 fős vállalkozások éves szinten költségalapon a távközlési piac 40%-áért felelnek. Közben ezek a vállalkozások az 5- 249 főt foglalkoztató vállalkozások nem egészen 20%-át jelentik.

Szolgáltatói kötődések

Az 5–249 fős vállalkozások szolgáltatói kapcsolatai

A Telekom a legjelentősebb szolgáltató a 5–249 fős vállalkozói szegmensben. A cégek közel háromnegyede kapcsolatban áll a Telekommal.

Továbbra is a Vodafone és a Yettel a másik két jelentős ügyfélkörrel rendelkező szolgáltató.

9. táblázat: Szolgáltatói kötődés – 5–249 fős vállalkozások (%)

Szolgáltató	2024
Telekom/T-Systems	73
Vodafone	29
Yettel	27
Digi	8
Invitech	6
Más szolgáltató	22
Nem tudja, nem válaszol	5
Bázis = 5–249 fős vállalkozások Súlyozatlan n = 888 Vállakozás = vállalkozások 5–249 fős

Az 5–249 fős vállalkozások a távközlésre fordított pénzeszközeik közel felét a Telekomnál költik el. Jelentős piaci súllyal rendelkezik továbbá a Vodafone és a Yettel is. Összességében a költések háromnegyede csapódik le ennél a három szolgáltatónál.

10. táblázat: Szolgáltatói részesedések – 5–249 fő vállalkozások (millió Ft/hó)

Szolgáltató	2023	2024
Teljes piac	8 910	9 890
Telekom/T-Systems	3985	4237
Vodafone	1716	1683
Yettel	1384	1567
Digi	498	464
Invitech	277	348
Más szolgáltató	830	1277
Nem tudja, nem válaszol	221	290
Bázis = 5–249 fős vállalkozások Súlyozatlan n = 888 Vállakozás = vállalkozások 5–249 fős

Szolgáltatói kötődések

A teljes szolgáltatási spektrumban a Telekom a legjelentősebb szolgáltató mind a 250 fő alatti, mind pedig a nagyvállalati szektorban.

11/1. táblázat: Szolgáltatói kötődés – 5–249 fős vállalkozások (%)

Szolgáltató	mobil hang	LSI	adatátvitel	helyhez kötött internet	helyhez kötött telefon
Telekom	51	51	50	52	66
Vodafone	23	22	17	15	11
Yettel	29	25	0	4	0
Digi	0	0	4	7	6
Invitech	0	0	7	3	5
más szolgáltató	1	3	20	21	12

11/2. táblázat: Szolgáltatói kötődés – 250 fő feletti vállalkozások (%)

Szolgáltató	mobil hang	LSI	adatátvitel	helyhez kötött internet	helyhez kötött telefon
Telekom	65	61	57	60	75
Vodafone	15	23	7	13	4
Yettel	33	22	0	4	0
Digi	0	0	0	3	1
Invitech	0	0	39	20	19
más szolgáltató	1	0	29	24	6
Bázis = az adott szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő vállalkozások

A 10–249 fős vállalkozások szolgáltatói kapcsolatai – idősor

Gyakorlatilag változatlan az előző évhez képest a 10–249 fős vállalkozások között a telekommunikációs szolgáltatók részesedése.

12. táblázat: Szolgáltatói kötődés – 10–249 fős vállalkozások (%)

Szolgáltató	2020	2021	2022	2023	2024
Telekom/T-Systems	69	67	71	75	74
Vodafone	32	32	33	31	32
Yettel/Telenor	21	25	25	27	28
Digi	16	15	11	8	8
Más szolgáltató	21	20	24	26	24
Bázis = 5–249 fős vállalkozások Vállakozás = vállalkozások 5–249 fős

Szolgáltatói kötődések

• Továbbra is a Telekom/T-Systems a legnagyobb piacrészesedéssel rendelkező szolgáltató.
• Az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások 73%-a áll kapcsolatban a Telekommal.
• A további két nagy szolgáltató: a Vodafone 29%-os, a Yettel 27%-os részesedéssel bír.
• Ennél lényegesen alacsonyabb részesedéssel bíró piaci szereplő a Digi – a maga 8%-os -, valamint az Invitech, a 6%-os részesedésével.
• Visszatekintve az elmúlt évekre nem változott jelentősen a Telekom súlya a 10–249 fős vállalkozások piacán – 2022-ben a vizsgált vállalkozások 71%-a, 2024-ben pedig 74%-a vett igénybe valamilyen Telekom-szolgáltatást.
• Figyelemre méltó a Digi térvesztése ebben a szektorban – 2020-ban a 10–249 fős vállalkozásoknak még 16%-a vásárolt valamilyen szolgáltatást a Digitől. 2024-re ez az arány lefeleződött, és már csak a szóban forgó vállalkozások 8% vásárol Digis szolgáltatást.
• Figyelemre méltó az egyéb szolgáltatók szerepe. A 10–249 főt foglalkoztató vállalkozások egynegyede – 2024-ben 24% – vásárol valamilyen kisebb, esetleg lokális szolgáltatótól távközlési szolgáltatást.

Mobiltelefon

Mobilelőfizetések – használat

Az 5–249 fős vállalkozások döntő többsége saját nevén lévő mobilelőfizetéseket használ.

13/1. táblázat: Mobiltelefon-szolgáltatás használata (%)

Használat és az előfizető személye	Vállalkozás 5–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
használnak, és a cég az előfizető	89	100	79
használnak, de másik cég az előfizető	2	0	0
használnak, de magánszemély az előfizető	0	0	10
nem használnak	9	0	10

13/2. táblázat: 10–249 fős vállalkozások – idősor (a szolgáltatást használók %)

Év	Mobiltelefon-szolgáltatást használók aránya
2020.	98
2021.	97
2022.	99
2023.	94
2024.	95
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Mobilelőfizetések – szolgálatói kötődés

Az 5–249 fős vállalkozások körében a legnagyobb mobilszolgáltató a Telekom; a vállalkozások fele ettől a szolgáltatótól vásárol mobilszolgáltatást.

14. táblázat: Szolgáltatói kötődés – mobilszolgáltatások (%)

Szolgáltató	Vállalkozás 5–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
Telekom	51	65	41
Vodafone	23	15	28
Yettel	29	33	34
Egyéb szolgáltató	1	0	2
Nem tudja, nem válaszol	1	1	0
Bázis = mobil távközlési szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő 5–249 fős vállalkozások és NP+GOV szervezetek

Mobilelőfizetések – előfizetések száma

Nagy a használt mobilelőfizetések darabszámának szóródása. Az 5–249 fős vállalkozások saját nevükön átlagosan 12 előfizetésre szerződnek.

Minden ötödik vállalkozásnál van olyan mobilelőfizetés, melyet külsős (azaz nem dolgozó) használ. A nagyvállalati szektorban jelentős a külsős által használt előfizetések száma.

15. táblázat: Mobil hang előfizetések (%)

Előfizetések száma	Vállalkozás 5–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
1-2 db	16	0	29
3-5 db	28	4	10
6-9 db	21	0	13
10-24 db	25	10	23
25 vagy több db	10	86	25
SIM átlag (darab)	12	321	25

16. táblázat: Külsős által használt előfizetések (%)

Állítás	Vállalkozás 5–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
van a cégnél/szervezetnél külsős által használt előfizetés	20	36	13
külsős által használt előfizetések aránya az összes előfizetésen belül	15	27	41
Bázis = mobilszolgáltatást közvetlenül igénybe vevő vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek külsős által használt: nem dolgozó, hanem olyan személy által használt előfizetés, aki a kedvezőbb feltételek miatt csatlakozott a céges flottához

Mobilelőfizetések – számlafizetés

A mind a vállalkozói, mind az NP+GOV szektorban a szervezetek többsége teljes egészében fizeti az alkalmazottak mobilköltségeit.

17. táblázat: Az alkalmazottak által használt mobilelőfizetések költségviselője (%)

Költségviselő	Vállalkozás 5–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
Teljesen a cég fizeti	89	80	70
Az alkalmazottak is hozzájárulnak	9	18	30
Nem tudja, nem válaszol	2	1	0
Bázis = mobilszolgáltatást közvetlenül igénybe vevő vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Mobilelőfizetések – szolgáltatóváltás

A mobilszolgáltatást közvetlenül igénybe vevő 10–249 fős vállalkozások valamivel több mint egytizede váltott szolgáltatót az elmúlt három év során.

Akik nem váltottak szolgáltatót, többségükben elégedettek a jelenlegi szolgáltatójukkal.

18. táblázat: Váltottak-e mobilszolgáltatót az elmúlt 3 évben? (igen válaszok %)

A vállalkozás típusa	2023	2024
Vállalkozás 5–249 fő	13	11
Vállalkozás 10–249 fő	12	12
Vállalkozás 250+ fő	7	7
NP+GOV	10	7
Bázis = mobilszolgáltatást közvetlenül igénybe vevő vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

19. táblázat: Mi az oka, hogy nem váltottak szolgáltatót (%)

Miért nem váltottak szolgáltatót?	Arány
Elégedettek a jelenlegi szolgáltatóval	79
Nincs kedvezőbb ajánlat	13
Szerződés, hűségidő köti a szolgáltatóhoz	21
Nem foglalkoztak vele	7
Bonyolult lenne a szolgáltatóváltás	6
Más ok miatt	1
Bázis = mobilszolgáltatást közvetlenül igénybe vevő vállalkozások és NP+GOV szervezetek, amelye nem váltottak szolgáltatót

Mobiltelefon-előfizetések

• Az 5–249 fős vállalkozások között a mobiltelefon-szolgáltatást használó vállalkozások aránya 91% volt 2024-ben, ami az előző évhez képest nem mutat jelentős elmozdulást.
• Az építőipari (84%) és a szálláshely, vendéglátás (80%) szektorokban marad el az üzleti célú mobilhasználat az átlagostól.
• A vállalkozások döntő többsége saját nevén lévő mobil előfizetéseket használ.
• Az 5 -249 fős vállalkozások körében 89%, a nagyvállalati szektorban teljeskörű a cég saját nevén lévő mobil előfizetések aránya. A szálláshely, vendéglátás szektorban a legkevésbé jellemzők a saját néven szerződött mobil előfizetések – a cégek 72%-a vásárol ilyen módon mobil szolgáltatást.
• A szolgáltatói kötődés tekintetében az 5–249 fős vállalkozások körében a Telekom a legnagyobb mobilszolgáltató, a vállalkozások fele (51%) ettől a szolgáltatótól vásárol mobilszolgáltatást. A Vodafone (23%) és a Yettel (29%) is jelentős piaci részesedéssel bírnak, míg más szolgáltatók csekély piaci részesedéssel vannak jelen.
• Az 5–249 fős vállalkozások átlagosan 12 mobil előfizetéssel rendelkeznek, a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál meghaladja a 300-at a mobil előfizetések átlagos száma.
• Minden ötödik (20%) kis és közepes vállalkozásnál van olyan előfizetés, amelyet nem munkatárs, hanem külsős személy használ. A nagyvállalati szektorban lényegesen magasabb (36%) a külsősök által használt előfizetések aránya.
• Az alkalmazottak által használt mobilelőfizetések költségeit a vállalkozások többsége teljes egészében fedezi.
• Az 5–249 főt foglalkoztató cégek 89%-a, a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok 80%-a teljes egészében fizeti a dolgozói mobilköltségeit.
• Nem jellemző a szolgáltatóváltás – kevés vállalkozás váltott szolgáltatót az elmúlt három év során.
• Az 5–249 fős vállalkozások 11%-a, a nagyvállalatok 7%-a váltott szolgáltatót a vizsgált időszakban.
• Azok, akik nem váltottak szolgáltatót, többségükben elégedettek a jelenlegi szolgáltatójukkal vagy nem találtak kedvezőbb ajánlatot.

Small screen internet használata – jellemző adatmennyiség

A mobilelőfizetések 94%-ához tartozik mobilinternet-csomag is. Az előző időszakhoz képest nem történt változás az SSMI penetrációban (2023-ban 95% volt.).

A legtöbb szervezetnél jellemzően 1-5 Gbyte-os csomagok tartoznak a mobil hang előfizetésekhez.

20. táblázat: A legjellemzőbb adatkeret (%)

Adatmennyiség	2023	2024
1 Gbyte alatt	7	4
1-5 Gbyte	35	41
6-10 Gbyte	20	24
10 Gbyte feletti, korlátos	11	9
(Belföldön) korlátlan	19	18
Európai Unióban korlátlan	2	1
Nem tudja, nem válaszol	6	3
Bázis = SSMI-szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek SSMI = small screen mobilinternet

Large screen internet (LSI) – használat

Az 5–249 fős vállalkozások jelentős hányada használ LSI mobilinternetet. A többség legfeljebb 1-2 darab LSI SIM-et használ.

Magas a belföldi korlátlan adatforgalommal rendelkező LSI SIM-ek aránya.

21/1. táblázat: Az LSI SIM-ek száma (%)

Év	Vállalkozás 5–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
2023	30	50	23
2024	29	45	22

21/2. táblázat: Az LSI SIM-ek száma (%)

SIM-kártyák száma	Vállalkozás 5–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
1 db	46	0	60
2 db	22	13	12
3-5 db	22	20	16
5 vagy több db	11	67	11

22. táblázat: A legjellemzőbb adatkeret (%)

Adatmennyiség	2023	2024
1 Gbyte alatt	8	3
1-5 Gbyte	23	19
6-10 Gbyte	13	20
10 Gbyte feletti korlátos	16	16
(Belföldön) korlátlan	29	30
Európai Unióban korlátlan	2	1
Nem tudja, nem válaszol	9	11
Bázis = LSI-szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek LSI = large screen mobilinternet

Large screen internet (LSI) – szolgálatói kötődés

A legnagyobb szolgáltató az LSI piacon (is) a Telekom. Az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások fele a Telekomtól (is) vásárol LSI mobilnetet.

23. táblázat: Szolgáltatói kötődés – LSI-szolgáltatások (%)

Szolgáltató	Vállalkozás 5–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
Telekom	51	61	51
Vodafone	22	23	24
Yettel	25	22	23
Egyéb szolgáltató	3	0	0
Nem tudja, nem válaszol	2	0	6
A Vállalkozások 250+ fő és az NP+GOV szegmensekben az alacsony elemszám miatt jelentős az adatok bizonytalansága. Bázis = LSI-szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő 5–249 fős vállalkozások és NP+GOV szervezetek Vállakozás = vállalkozások 5–249 fős   NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Small screen mobilnet, large screen mobilnet

• Úgy tűnik, telítődött a mobil hang előfizetésekhez tartozó mobilinternet piaca. Az előző évhez hasonlóan mobil hang előfizetések nagy többségéhez tartozik mobilinternet csomag is.
• 2023-ban a mobilelőfizetések 95%-a, 2024-ban 94%-a mellett volt mobilinternetes adatforgalmi csomag is.
• Lényegesen alacsonyabb a mobil hang előfizetéshez nem kapcsolódó ún. large screen mobilinternet (LSI) – előfizetések penetrációja.
• Az 5–249 fős vállalkozások 29%-a használ ilyen mobilinternet előfizetést; jellemzően 1-2 SIM-et.
• A nagyvállalati szektorban a vállalkozások 45%-ánál van, jellemzően 5 vagy több LSI előfizetés.
• Az LSI piacon (is) a legnagyobb szolgáltató a Telekom.
• Az LSI-t használó 5–249 fős vállalkozások 51%-a, a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok 61%-a Telekomtól vásárolja a mobil hang szolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternetet.
• A piac jelentős részét tudhatja magáénak a Vodafone és a Yettel is.
• A Vodafone a kisebb cégeknél 22%, a nagyvállalatok körében 23% részesedéssel bír. A Yettel a kisebb cégeknél 25%, a nagyvállalatok között a piac 22%-át tudhatja magáénak.

Adatátvitel

Adatátviteli szolgáltatás – használat

Az adatátviteli szolgáltatás használata a közép- és nagyvállalati szektorra jellemzőbb.

24. táblázat: Adatátviteli szolgáltatás használata (%)

A vállalkozás típusa	Használat aránya
5–9 fő	16
10–19 fő	18
20–49 fő	24
50–249 fő	42
Vállalkozás 250+ fő	49
NP+GOV	15

25. táblázat: 10–249 fős vállalkozások – idősor (a szolgáltatást használók %)

Év	Használat aránya
2020.	27
2021.	20
2022.	26
2023.	19
2024.	23
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Adatátviteli szolgáltatás – szolgáltatói kötődés

Az 5–249 fős vállalkozások körében az adatátviteli piac felét a Telekom/T-Systems uralja.

26. táblázat: Szolgáltatói kötődés – adatátviteli szolgáltatások az 5–249 fős vállalati szegmensben (%)

Vállalat	Arány
Telekom / T-Systems	50
Digi	4
Invitech	7
Vodafone	18
Egyéb	21
Nem tudja, nem válaszol	6

27. táblázat: Szolgáltatók piaci részesedése – adatátviteli szolgáltatások (esetszámok)

Vállalat	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
Telekom / T-Systems	10	3
Digi	0	2
Invitech	7	0
Vodafone	1	0
Egyéb	4	1
Nem tudja, nem válaszol	1	1
A Vállalkozások 250+ fő és az NP+GOV szegmensekben az alacsony elemszám miatt jelentős az adatok bizonytalansága. Bázis = adatátviteli szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő 5–249 fős vállalkozások és NP+GOV szervezetek Vállakozás = vállalkozások 5–249 fős   NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Adatátviteli szolgáltatás – a használt technológiák

Vegyes a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások körében alkalmazott adatátviteli technológia – bérelt vonali megoldások mellett nagyobbrészt VPN-technológiát használnak.

28. táblázat: A használt adatátviteli technológiák – legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások (%)

A szolgáltatás típusa	2022	2023	2024
Bérelt vonali szolgáltatás	9	6	5
VPN-szolgáltatás	3	3	6
Más adatátviteli szolgáltatás	2	1	1
Nem tudja, nem válaszol	1	2	2
Bázis = adatátviteli szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő legalább 10 fős vállalkozások

M2M-szolgáltatás – használat

Az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások körében kevesen használnak M2M-megoldást. A nagyvállalati szektorban lényegesen több vállalkozás használt valamilyen M2M-megoldást.

29. táblázat: M2M-szolgáltatás használata (használók %)

A vállalkozás típusa/mérete	A használat aránya
Vállalkozás 5–249 fő	3%
Vállalkozás 250+ fő	19%
NP+GOV	1%
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek

30. táblázat: Az M2M-szolgáltatások alkalmazási területei (%)

Alkalmazási terület	Arány (%)
biztonságtechnika, létesítményfelügyelet, kamerák	42
fizetési megoldások, pénztárgépek	26
gépjárművek, szállítmányok nyomon követése	13
termelési folyamatok automatizálása	13
technológia-felügyelet, mérésleolvasás, szenzorok	12
egyéb	21
Bázis = M2M szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek M2M = a gépek egymás közötti, emberi beavatkozás nélküli, automatikus kommunikációját szolgáló mobilinternet szolgáltatás

Adatátviteli és M2M-szolgáltatás

• Összességében az 5–249 fős vállalkozások hozzávetőleg egyötöde (19%) használ bérelt vonali, VPN vagy más technológiájú adatátviteli szolgáltatást.
• Az adatátviteli szolgáltatások használata elsősorban a közepes és nagyvállalati szektorra jellemző.
• A mikro- és a 10–19 főt foglalkoztató vállalkozások 16-18%-a használ adatviteli szolgáltatást.
• Az 50–249 főt foglalkoztató vállalkozások körében az adatátviteli szolgáltatást használó cégek aránya 42%.
• A nagyvállalati szektorban (250+ fős vállalatok) ez az arány jelentősen magasabb, minden második cég használ adatviteli szolgáltatást.
• Az adatátviteli piacon is a legnagyobb szolgáltató – az előző évekhez hasonlóan – a Telekom. Az adatátviteli szolgáltatást használó cégek 50%-a van kapcsolatban a Telekommal az adatátviteli szolgáltatást illetően. A piac jelentős hányadát tudja magáénak a Vodafone (18%) és az Invitech (7%). A nagy szolgáltatók mellett jelentős szerepet játszanak a kisebb – bizonyos esetekben lokális – szolgáltatók. Összességében a cégek 21%-a vásárol ilyen kisebb cégtől adatátviteli szolgáltatást.
• Alacsony az M2M (Machine-to-Machine) megoldások penetrációja.
• Összességében az 5–249 fős cégek mindössze 3%-a alkalmaz ilyen technológiát.
• A nagyvállalati szektorban lényegesen magasabb az M2M-technológiát használó cégek aránya – a nagyvállalati körben minden ötödik cég (19%) alkalmaz M2M-megoldást.
• Jellemzően az ipari, kereskedelmi és szállítási szektorban tevékenykedő vállalkozások használnak M2M-megoldást.
• Változatos területeken használják a vállalkozások az M2M-megoldásokat.
• Az M2M felhasználási területe erősen függ a vállalkozás tevékenységétől: a szállítmányozási szektorban elsősorban gépjármű nyomon követésre, az iparban biztonságtechnikai területen és ipari folyamatok figyelésére használják.

Helyhez kötött internet

Helyhez kötött internet – használat

Közel teljeskörű a helyhez kötött internet használata. A vállalkozások és a nonprofit szervezetek, illetve a közszolgálati szféra szereplői körében is a döntő többség használja a helyhez kötött internetet a napi tevékenységének támogatásához.

31. táblázat: Helyhez kötött internet-előfizetések (%)

A vállalkozás típusa, mérete	Használ helyhez kötött internetet
Vállalkozás 5–249 fő	93%
Vállalkozás 250+ fő	99%
NP+GOV	93%
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Helyhez kötött internet – SSMI – LSI kereszthasználat

Minden második (52%) 5–249 fős vállalkozás együttesen használja a helyhez kötött internetet és a mobil hangszolgáltatáshoz kapcsolódó mobilinternet szolgáltatást (ssmi). Sokan, a szóban forgó vállalkozások 27%-a használ HK internet, ssmi és lsi szolgáltatást is.

Mindössze az 5–249 fős vállalkozás 2%-a nem használ az üzleti tevékenységének a támogatására internetet.

31/2. táblázat: Különböző internet-technológiák kereszthasználata (%)

Technológia	Kereszthasználati arány
nincs internet	2
csak SSMI	6
csak HK internet	12
HK internet + LSI	2
HK internet + SSMI	52
HK internet + SSMI + LSI	27
Bázis = 5–249 fős vállalkozások

Helyhez kötött internet – szolgáltatói kötődés

A Telekom a legnagyobb helyhez kötött internetszolgáltató – az 5–249 fős vállalkozások fele ettől a szolgáltatótól vásárolja a helyhez kötött internetszolgáltatást.

32. táblázat: Szolgáltatói kötődés – helyhez kötött internet (%)

Vállalat	Vállalkozás 5–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
Telekom / T-Systems	52	60	51
Digi	8	3	15
Invitech	3	20	5
Vodafone	15	13	6
Yettel	3	4	1
Egyéb szolgáltató	21	24	25
Nem tudja, nem válaszol	3	4	2
Bázis = helyhez kötött interneti szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Helyhez kötött internet – sávszélesség

Nagy a használt helyhez kötött internet sávszélességének a szóródása. A vizsgált vállalkozások és szervezetek többsége már legalább 100 Mbit/s sávszélességű helyhez kötött internetszolgáltatást használ. Azonban továbbra is jelentős az ennél alacsonyabb sávszélességű szolgáltatást igénybe vevők aránya.

33. táblázat: A helyhez kötött internet sávszélessége (%)

Sávszélesség	5–249 fő	5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	Vállalkozás 250 fő felett	NP+GOV
30 Mbit/s alatt	8	9	5	5	5	0	9
30-99 Mbit/s	19	21	19	12	20	12	20
100-499 Mbit/s	22	23	19	26	27	29	23
500-999 Mbit/s	14	14	14	12	14	15	13
1 Gbit/s felett	14	14	14	16	14	43	17
Nem tudja/nem válaszol	23	19	29	28	21	1	17
Bázis = helyhez kötött interneti szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Helyhez kötött internet – használt technológia

A legelterjedtebb technológia az optikai hálózat. A nagyvállalati szektorban sok cég használ internetszolgálatáshoz bérelt vonali technológiát. De továbbra is jelentős a dsl és koax technológiát alkalmazók részaránya.

34. táblázat: A helyhez kötött internet technológiája (%)

Technológia	5–249 fő	5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	Vállalkozás 250 fő felett	NP+GOV
Bérelt vonali előfizetői szolgáltatás	10	8	10	13	24	37	12
ADSL / VDSL	18	18	19	14	14	20	16
Kábeltévés internet (koax)	17	20	14	12	11	3	11
Optikai hálózatra épülő internet	46	45	44	55	39	44	51
Vezeték nélküli, de helyhez kötött internet	8	7	12	8	15	4	11
Egyéb technológia	1	0	2	1	0	2	1
Nem tudja, nem válaszol	9	10	8	7	8	2	7
Bázis = helyhez kötött interneti szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Helyhez kötött internet – sávszélesség és technológia – idősor

Az elmúlt időszakhoz képest nem változott jelentősen az igénybe vett elérés sávszélessége – kis mértékben csökkent a 100 Mbit/sec alatti sávszélességek aránya, és ezzel együtt minimális mértékben növekedett a legalább 500 Mbit/sec aránya.

A használt technológia tekintetében egyre nagyobb teret nyer az optikai hálózat, és ezzel együtt egyre inkább szorulnak vissza az egyéb elavult technológiák.

35. táblázat: A helyhez kötött internet sávszélessége (%)

Sávszélesség	2022	2023	2024
30 Mbit/s alatt	4	8	7
30-99 Mbit/s	22	26	24
100-499 Mbit/s	32	32	30
500-999 Mbit/s	20	17	18
1 Gbit/s- vagy több	21	18	20
Bázis = 10–249 fős cégek, ahol meg tudták mondani a sávszélességet

36. táblázat: A helyhez kötött internet technológiája (%)

Technológia	2022	2023	2024
Bérelt vonali előfizetői szolgáltatás	20	11	13
ADSL / VDSL	30	15	17
Kábeltévés internet (koax)	11	26	12
Optikai hálózatra épülő internet	38	46	55
Vezeték nélküli, de helyhez kötött internet	3	13	11
Egyéb technológia	7	2	1
Bázis = 10–249 fős cégek, ahol meg tudták mondani a technológiát

Helyhez kötött internet – szolgáltatóváltás

Az elmúlt évek tapasztalatához hasonlóan továbbra sem jellemző a helyhez kötött internetszolgáltató váltása. A 10–249 fős vállalkozások nagy többsége ragaszkodik meglévő szolgáltatójához.

37. táblázat: Váltottak-e helyhez kötött internetszolgáltatót az elmúlt 3 évben? (10–249 fős vállalkozások)

Év	Szolgáltatót váltók aránya
2020	9%
2021	14%
2022	8%
2023	7%
2024	10%
Bázis = helyhez kötött internet szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő vállalkozások és NP+GOV szervezetek Vállakozás = vállalkozások 10–249 fős

Helyhez kötött internet – 10%-os áremelés hatása

Nem jelent még igazi alternatívát a mobilinternet a helyhez kötött internetszolgáltatásban. A vizsgált szervezetek nagy többsége egy 10%-os áremelést is inkább megfizetne.

38. táblázat: 10%-os áremelés hatására tett lépések (%)

Mit tenne?	Vállalkozás 5–249 fő	Vállalkozás 250 fő felett	NP+GOV
mobilnetre váltana	14	0	9
továbbra is előfizetnének megemelt díjon	64	74	64
keresnének kedvezőbb csomagot ugyanannál, vagy egy másik szolgáltatónál	19	25	23
végleg lemondanák a szolgáltatást	1	0	0
nem tudja, nem válaszol	2	1	5
Bázis = helyhez kötött internet szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások és NP+GOV szervezetek

39. táblázat: Mit tenne, ha nem találna kedvezőbb díjcsomagot (%)

A vállalkozás típusa	fizetné a megemelt díjat	lemondaná a szolgáltatást
Vállalkozás 5–249 fő (n = 133)	93	4
Vállalkozás 250+ fő (n = 8)	94	6
NP+GOV (n = 13)	93	0
Bázis = akik kedvezőbb díjcsomagot keresnének

Helyhez kötött internet

• A digitalizáció terjedésével párhuzamosan általános a helyhez kötött internet használata a vizsgált vállalkozások és szervezetek körében.
• Az 5–249 főt foglalkoztató cégek 93%-a vesz igénybe helyhez kötött internetszolgáltatást. A nagyvállalati szektorban gyakorlatilag teljes körű (99%) a vezetékes internet használata.
• A helyhez kötött internetszolgáltatásban is a legjelentősebb piaci szereplő a Telekom – az 5–249 fős vállalkozások 52, a nagyvállalatok 60%-a vásárolja ettől a szolgáltatótól a helyhez kötött internetszolgáltatást.
• Jelentős szereplő a piacon a Vodafone – az 5–249 főt foglalkoztató cégek 15, a nagyvállalatok 13%-a vásárol vezetékes internetszolgáltatást a Vodafone-tól.
• Nagyvállalati körben kiemelkedő szerep játszik a Invitech – a nagyvállalatok 20%-a ezzel a szolgáltatóval áll kapcsolatban a vezetékes internetszolgáltatás tekintetében.
• A piac jelentős szeletét fedik le a kisebb cégek – összességében a vizsgált vállalatok több mint 20%-a áll kapcsolatban a helyhez kötött internetszolgáltatás kapcsán kisebb, esetenként lokális vállalkozásokkal.
• A szolgáltatók fejlesztéseinek köszönhetően folytatódik a technológiaváltás. Egyre több cégnek van lehetősége az elavult technológiák helyett optikai hálózaton igénybe venni a helyhez kötött internet-szolgáltatást.
• 2024-ben a 10–249 főt foglalkoztató vállalkozások 47% kapta a vezetékes internetet optikai hálózaton – 2022-ben még csak 38%, 2023-ban 46% volt ez az arány.
• A nagyvállalati szektorban kiemelkedően magas (37%) a bérelt vonali szolgáltatás részesedése a helyhez kötött internetszolgáltatáson belül.
• Ezzel együtt még jelentős fejlődési lehetőséget mutat ez a piac – a cégek közel 30%-a még mindig koax vagy adsl technológián keresztül kapja szolgáltatójától a vezetékes internetszolgáltatást.
• Nem jellemző a szolgáltatóváltás a helyhez kötött internet piacán. A vizsgált vállalkozások és szervezetek kis hányada váltott internetszolgáltatót az elmúlt időszakban.
• A 10–249 fős vállalkozások mindössze 10%-a váltott internetszolgáltatót az elmúlt három év során.
• Ez az arány gyakorlatilag változatlan évek óta: 2022-ben 8%, 2023-ban pedig 7% volt.
• Nem jelenti továbbra sem a mobilinternet a vezetékes net igazi alternatíváját a vállalkozások szemében. Egy 10%-os áremelést inkább kifizetnének a vállalkozások, semmint mobilnetre váltsanak.
• Egy 10%-os extra áremelés hatására a vizsgált 5–249 fős vállalkozások mindössze 14%-a váltana mobilnetre.
• Végső soron a vállalkozások több, mint 80%-a megfizetné a vezetékes internet szolgáltatásért a magasabb árat a szolgáltatójának.

Helyhez kötött telefon

Helyhez kötött telefon – használat

A helyhez kötött telefonszolgáltatást a vizsgált cégek és szervezetek elsősorban saját néven veszik igénybe.

40. táblázat: Helyhez kötött telefon előfizetések (%)

Használnak-e, illetve ki az előfizető?	Vállalkozás 5–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
használnak, és közvetlenül a cég az előfizető	67	92	71
használnak, de egy másik cég az előfizető	1	0	1
használnak, de egy magánszemély az előfizető	0	0	0
nem használnak helyhez kötött telefont	1	1	1
nem tudja, nem válaszol	33	3	28

41. táblázat: 10–249 fős vállalkozások – idősor (a szolgáltatást használók %)

Év	Arány
2020.	69%
2021.	73%
2022.	68%
2023.	67%
2024.	68%
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek

Helyhez kötött telefon – szolgálatói kötődés

A helyhez kötött telefon piacán a Telekom a legjelentősebb szolgáltató társaság.

42. táblázat: Szolgáltatói kötődés – helyhez kötött telefon (%)

Vállalat	Vállalkozás 5–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
Telekom / T-Systems	68	75	58
Digi	7	1	2
Invitech	5	19	10
Vodafone	10	4	5
Egyéb	11	6	25
Nem tudja, nem válaszol	1	1	3
Bázis = helyhez kötött telefonszolgáltatást közvetlenül igénybe vevő vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek

Helyhez kötött telefon

• A vizsgált cégek, szervezetek továbbra is ragaszkodnak a helyhez kötött telefonos elérhetőséghez, ezért a többségük továbbra is használja ezt a szolgáltatást.
• Az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások 67, a nagyvállalatok 93%-a használ a napi munkája során helyhez kötött telefont.
• Minél nagyobb egy cég, annál valószínűbb, hogy van helyhez kötött telefon előfizetése: az 5–9 fős mikrovállalkozások és a 10–19 fős vállalkozások 66%-a, a 20–49 fős vállalkozások 72%-a, az 50–249 fős cégek 73%-a használ vezetékes telefont.
• A helyhez kötött telefonok piacán a legnagyobb szolgáltató a Telekom – a vezetékes telefont használó 5–249 fős vállalkozások 68, a nagyvállalatok 75%-a a Telekomtól vásárolja a vezetékes telefon szolgáltatást.

Bundling

Csomagok – távközlési szolgáltatást csomagban igénybe vevők

Az 5–249 fős gazdasági társaságok többsége csomagban veszi igénybe a távközlési szolgáltatásait.

A kisebb cégekre jellemzőbb a bundling.

43. táblázat: Távközlési szolgáltatást csomagban igénybe vevő cégek (%)

A vállalkozás mérete	Arány
5–9 fős	64%
10–19 fős	64%
20–49 fős	58%
50–249 fős	52%
Bázis=legalább két szolgáltatást használó szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek Csomag = a szolgáltatásokra egy közös szerződés vonatkozik, vagy azokról egy közös számla érkezik, és az együttes igénybevételért valamilyen csomagkedvezményt kapnak

Csomagban igénybe vett távközlési szolgáltatások elterjedtsége – csomagban kötött szerződések elterjedtsége

A beszédcélú mobil, a helyhez kötött telefon és helyhez kötött internet szolgáltatások vannak elsősorban csomagokban.

44. táblázat: Milyen szolgáltatásokat tartalmaznak a csomagok (%)

Szolgáltatások	Arány
beszédcélú mobiltelefon és SSMI	77%
helyhez kötött telefon	62%
helyhez kötött internet	72%
mobilinternet kártya (LSI)	30%
adatátviteli szolgáltatás	10%
M2M	3%
más szolgáltatás	3%
Bázis: távközlési szolgáltatást csomagban igénybe vevő 5–249 fős vállalkozások NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek Csomag = a szolgáltatásokra egy közös szerződés vonatkozik, vagy azokról egy közös számla érkezik, és az együttes igénybevételért valamilyen csomagkedvezményt kapnak

Csomagok – kereszthasználat

A leggyakoribb csomagkombinációk a helyhez kötött internet és telefon mobil hang előfizetéssel alkotott csomagja, illetve a két helyhez kötött szolgáltatás – internet és telefon – kombinációja.

45. táblázat: Csomagban igénybe vett szolgáltatások (%)

Szolgáltatások	Arány
Hk internet+HK telefon+mobiltelefon	17%
Hk intenet+HK telefon	17%
Hk internet+mobiltelefon	14%
Hk telefon+mobiltelefon	11%
Mobiltelefon+mobilinternet kártya (lsi)	9%
Hk internet+HK telefon+mobiltelefon+mobilinternet kártya (lsi)	6%
Hk internet+mobiltelefon+mobilinternet kártya (lsi)	6%
Hk internet+HK telefon+mobiltelefon+adatátviteli szolgáltatás	3%
Hk telefon+mobiltelefon+mobilinternet kártya (lsi)	1%
Más bundling	17%
Bázis: távközlési szolgáltatást csomagban igénybe vevő 5–249 fős vállalkozások NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek Csomag = a szolgáltatásokra egy közös szerződés vonatkozik, vagy azokról egy közös számla érkezik, és az együttes igénybevételért valamilyen csomagkedvezményt kapnak HK: helyhez kötött

Csomagban igénybe vett távközlési szolgáltatások elterjedtsége – idősor

Az elmúlt évhez képest emelkedett a 10–249 fős vállalkozások körében a távközlési szolgáltatásokra csomagban szerződő szervezetek száma – továbbra is a cégek több mint a fele vesz igénybe csomagban távközlési szolgáltatást.

46. táblázat: Csomagban kötött szerződések elterjedtsége (%)

Év	Arány
2020	53
2021	56
2022	55
2023	54
2024	60
Bázis = 10–249 fős vállalkozások Csomag = a szolgáltatásokra egy közös szerződés vonatkozik, vagy azokról egy közös számla érkezik, és az együttes igénybevételért valamilyen csomagkedvezményt kapnak

Csomagban igénybe vett távközlési szolgáltatások

• Népszerű a szolgáltatások egy szerződés alatt történő igénybevétele. Sok cég használja ki – elsősorban a kisebb vállalkozások – a szolgáltatók által nyújtott csomagajánlatokat és az ezzel járó kedvezményeket.
• A vizsgált 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások közel kétharmada (62%) csomagban (is) fizet elő távközlési szolgáltatást.
• A mikro és kisvállalkozások körében magasabb a bundling, mint a nagyobb cégek között: az 5–9 fős és 10–19 fős vállalkozások 64, a 20–49 fős vállalkozások 58, az 50–249 főt foglalkoztató cégek 52%-a fizet elő csomagban távközlési szolgáltatásra.
• Az 5–249 fős szolgáltatást csomagban vásárló vállalkozások körében a leggyakoribb csomag összetétel a helyhez kötött internet+telefon+mobiltelefon (17%), valamint a helyhez kötött internet+telefon (17%) szolgáltatások.
• Az elmúlt évekhez képest növekedett a bundling aránya. Míg 2023-ban a 10–249 főt foglalkoztató cégek 54%, 2024-ben már 60% vásárolt csomagban távközlési szolgáltatást.

Internet, online szolgáltatások és platformok

Az internetszolgáltatás üzletkritikussága

Az internetszolgáltatás elérhetetlensége a vizsgált gazdasági társaságok jelentős hányadának okozna üzleti károkat.

Az 5–249 fős vállalkozások elsősorban a helyhez kötött internettől függenek, a mobilinternet kiesése kezelhetőbb problémát okozna.

47. táblázat: Mekkora problémát okozna fél napos kimaradás a … szolgáltatásban? (%)

Mekkora problémát okozna?	helyhez kötött internet	mobilinternet
az internet nem üzlet-kritikus, lényegtelen	4	13
kisebb kellemetlenséget jelentene	23	30
megéreznénk a kiesést, de nem járna anyagi veszteséggel	35	28
megoldanánk a kiesést, de üzleti veszteséggel járna	22	18
leállna a cég, súlyos anyagi veszteséggel járna	16	10
nem tudja, nem válaszol	0	1
Bázis: az adott internet szolgáltatást igénybe vevő 5–249 fős vállalkozások

A helyhez kötött internetszolgáltatás üzletkritikussága – idősor

Az elmúlt évekhez hasonlóan a 10–249 fős vállalkozások egyharmada számára okozna a helyhez kötött internet leállása anyagi károkat.

48. táblázat: Fél napos kimaradás hatása a helyhez kötött internetszolgáltatásban (%)

A kimaradás hatása	2020	2021	2022	2023	2024
az internet nem üzlet-kritikus, lényegtelen	4	2	3	5	2
kisebb kellemetlenséget jelentene	26	23	23	27	24
megéreznénk a kiesést, de nem járna anyagi veszteséggel	38	42	39	33	38
megoldanánk a kiesést, de üzleti veszteséggel járna	21	21	21	22	23
leállna a cég, súlyos anyagi veszteséggel járna	10	12	15	13	13
nem tudja, nem válaszol	0	0	0	1	0
Bázis: az adott internet szolgáltatást igénybe vevő 5–249 fős vállalkozások

Az mobilinternet-szolgáltatás üzletkritikussága – idősor

Emelkedett azoknak a társaságoknak az aránya, ahol üzleti kárt okozna a mobilinternet–szolgáltatás leállása.

49. táblázat: Fél napos kimaradás hatása a helyhez kötött internetszolgáltatásban (%)

A kimaradás hatása	2023	2024
az internet nem üzlet-kritikus, lényegtelen	15	10
kisebb kellemetlenséget jelentene	34	32
megéreznénk a kiesést, de nem járna anyagi veszteséggel	29	32
megoldanánk a kiesést, de üzleti veszteséggel járna	13	18
leállna a cég, súlyos anyagi veszteséggel járna	9	6
nem tudja, nem válaszol	0	1
Bázis: az adott internet szolgáltatást igénybe vevő 5–249 fős vállalkozások

Az internet üzletkritikussága

• Az internet használata olyannyira az üzleti folyamatok részévé vált, hogy egy esetleges internetkimaradás a cégek nagy részénél jelentős működési zavarokat okozna.
• A vezetékesinternet-kapcsolat kritikusabb üzleti szempontból, mint a mobilinternet – a helyhez kötött internet kimaradása több vállalkozás életében jelentene jelentős zavarokat.
• Az 5–249 fős vállalkozások többsége számára problémát jelentene a vezetékes internetkapcsolat meghibásodása – a vezetékes internet kimaradása miatt a cégek 16%-a gyakorlatilag leállna, 22% megoldható, de üzleti veszteséggel járó problémával találná szembe magát, további 35%-ának bár nem okozna anyagi kárt, de megérezné a kiesést.
• A mobilinternet hasonló volumenű kiesése az 5–249 fős vállalkozások 10%-a életében okozna megoldhatatlan problémát, 18% életében megoldható, de üzleti kárral járó kiesést okozna, további 28% életében pedig anyagi kárral nem járó kiesést okozna.
• A nagyvállalati szektorban a vezetékes internet leállása a cégek háromnegyede (75%) számára okozna más-más mértékű, de jelentős üzleti fennakadást. Ebben a szektorban is a mobilinternet kevésbé kritikus infrastruktúra: a nagyvállalatok 42% számára okozna kisebb-nagyobb fennakadással járó problémát.
• Az elmúlt évhez képest kis mértékben emelkedett az internetet üzletkritikusnak értékelő cégek aránya; 2023-hoz képest többen jelezték, hogy problémát okozna a cég életében az internet leállása.
• 2023-ban a 10–249 fős vállalkozások 68, 2024-ben 73%-a jelezte, hogy fennakadásokat okozna az üzleti folyamataiban a helyhez kötött internet leállása.
• A mobilinternet szolgáltatás kimaradása 2023-ban a cégek 51%-ának, 2024-ben 57%-nak jelentene megoldandó problémát.

Internethasználat – használat területei #1

Az 5–249 fős gazdasági szervezetek körében az előző évhez képest változatlanul az internet használatának legjelentősebb területei az elektronikus levelezés, az online bankolás és online ügyintézés.

50. táblázat: Internethasználat területei (%)

Az internethasználat területe	Arány
elektronikus levelezés (e-mail)	98
online banki tranzakciók végzése	91
ügyintézés	89
internetes beszerzés	76
honlap üzemeltetése	71
internetes telefon- és videóhívások, konferenciák	47
megjelenés, hirdetés az online közösségi portálokon	45
objektumvédelem, kamerarendszer üzemeltetése	45
távmunka, fájlok távoli elérése	43
távoli szerverszámítógépen futó felhőalkalmazások	34
csoportmunkát támogató megoldások	24
IP-telefonrendszer	17
webáruház, e-kereskedelmi megoldás üzemeltetése	18
intranet és/vagy extranet üzemeltetése	11
egyéb célra	1
Bázis = 5–249 fős vállalkozások Vállakozás = vállalkozások 5–249 fős

Internethasználat – használat területei #2

Sokrétűen használják a vizsgált gazdasági és egyéb szervezetek az internetet.

Az elektronikus levelezés, az bankolás, és az ügyintézés mérettől függetlenül általános használati területek. A honlap üzemeltetésben és az internetes beszerzésben vannak gazdasági forma és létszám szerinti eltérések.

51. táblázat: Internethasználat területei – TOP5 terület (%)

Az internethasználat területe	Vállalkozások 5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	Vállalkozások 250+ fő	NP+GOV
elektronikus levelezés (e-mail)	97	99	99	98	99	99
online bankolás	91	93	92	88	94	92
ügyintézés	87	93	91	87	98	88
internetes beszerzés	73	76	83	81	84	67
honlap üzemeltetése	68	72	81	72	75	78
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek

Internethasználat – idősor

Tovább bővült a 10–249 fős vállalati szegmensben a digitalizáció.

Emelkedett, így gyakorlatilag teljeskörűvé vált az üzleti email használata.

Tovább növekedett az internetet online bankolásra, ügyintézésre, internetes beszerzésre használók aránya.

Növekedett a fájlok távoli elérését támogató megoldások és a felhőalkalmazások használata is.

52. táblázat: Internethasználat területei – idősor (%)

Az internethasználat területe	2022	2023	2024
Elektronikus levelezés [e-mail]	94	95	99
Online banki tranzakciók végzése	81	87	92
Ügyintézés [pl. adóbevallás, hivatalos ügyintézés]	82	86	92
Internetes beszerzés	67	73	79
Internetes telefon- és videóhívások, konferenciák	53	60	56
Távmunka, fájlok távoli elérése	33	40	47
Távoli szerverszámítógépen futó felhőalkalmazások	25	32	38
Csoportmunkát támogató megoldások	24	30	29
Vállakozás = vállalkozások 10–249 fős

Internet használatának területei

• A digitalizáció erősödésével gyakorlatilag teljeskörűvé vált az email üzleti célú használata, az online bankolás és ügyintézés.
• Az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások 98%-a használ üzleti céljaira elektronikus levelezést. Tízből kilenc vállalkozás használja az internetet bankolásra (91%), illetve online ügyintézésre (89%).
• Jelentős az internetes beszerzés – erre a célra a vizsgált vállalkozások 76%-a használja az internetet -, valamint az online jelenlét biztosítása, a honlap-üzemeltetés (71%).
• Minden második cég használja az internetet online közösségi portálokon történő megjelenésre, hirdetésre (45%), internetes kommunikációra (47%), objektumvédelemre, kamerarendszer üzemeltetésre (45%).
• Jelenetős a távmunkát, fájlok távoli elérését támogató megoldások (43%), a felhőalkalmazások (34%) használata.
• Kevésbé jelentős – és szektorspecifikus – a webáruház, online kereskedés üzemeltetése (18%).
• Jelentős tartalékokkal rendelkezik az IP-telefónia használata, ilyen megoldásokat a vizsgált vállalkozások 17% használ.
• Folytatódik az online megoldások térnyerése a 10–249 fős vállalkozások körében – 2024-ben is bővült az online lehetőségeket használó vállalkozások köre.
• Az elektronikus levelezés használata a 2022-es 94%-ról 98%-ra bővült.
• Dinamikus a fejlődés az online bankolás (81%-ról 92%-ra), az online ügyintézés (82%-ról 92%-ra) és az internetes beszerzések (67%-ról 79%-ra) terén.
• Jelentősen bővült a távmunkát, a fájlok távoli elérését biztosító megoldások használata (33%-ról 47%-ra), valamint a felhőalkalmazások (25%-ról 38%-ra) igénybe vétele.

Kiegészítő informatikai szolgáltatások – telekommunikációs szolgáltatótól igénybe vett szolgáltatások #1

Az 5–249 fős vállalkozások elsősorban email-fiókot, fix IP-címet, domaint és internetbiztonsági szolgáltatást vásárolnak telekommunikációs szolgáltatójuktól. Érdekes a wifi-képes eszközök igénybe vétele: ezt a vállalkozásoknak többsége a telekommunikációs szolgáltatójától veszi igénybe; valószínűleg túlnyomó többségben a szolgáltató által biztosított routert.

Más szolgáltatótól leginkább online számlázót, domaint, internetbiztonsági megoldást és email-fiókot vesznek igénybe.

53. táblázat: Kiegészítő szolgáltatások igénybevétele (%)

Kiegészítő szolgáltatás	Telekommunikációs szolgáltatójuktól	Más szolgáltatótól	Mindkét módon igénybe veszik
Email postafiók, email tárhely	37	33	2
Wifi-képes eszköz	58	12	1
Domain-név	24	33	3
Vírusvédelmi, internetbiztonsági szolgáltatás	24	34	2
Online számlázó szoftver	16	38	2
Fix IP-cím	35	17	1
Microsoft 365 / Office 365	19	26	3
Online tárhely szolgáltatás	13	17	1
Készülékbiztosítás például törés, lopás esetén	17	10	2
Felhőalapú informatikai szolgáltatás	9	13	2
Szerverpark/szerver bérlés	5	7	2
Tömeges SMS / üzenetküldés szolgáltatás	5	2	1
CRM rendszer	2	5	1
Eszközbérlés	2	3	1
Saját mobil adathálózat	3	1	2
Bázis = 5–249 fős vállalkozások Vállakozás = vállalkozások 5–249 fős

Kiegészítő informatikai szolgáltatások – szolgáltatótól igénybe vett szolgáltatások #2

Az online számlázó szoftvereket inkább a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások veszik igénybe, kevésbé a nagyvállalatok.

A domain, fix ip szolgáltatások, a Microsoft 365 szolgáltatás, a CRM és a szerverbérlés pedig a foglalkoztatotti létszám emelkedésével válik egyre széleskörűbben használttá.

54. táblázat: Kiegészítő informatikai szolgáltatások igénybe vétele – használt szolgáltatások (%)

Kiegészítő szoilgáltatás	Vállalkozások 5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	Vállalkozások 250+ fő	NP+GOV
Online számlázó szoftver	55	59	60	55	33	46
Domain-név	58	58	64	69	73	63
Fix IP-cím	47	59	60	69	76	55
Microsoft 365 / Office 365	43	55	52	59	46	42
CRM rendszer	5	9	14	21	19	5
Szerverpark/szerver bérlés	9	14	21	25	23	14
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek Vállakozás = vállalkozások 5–249 fős

Kiegészítő informatikai szolgáltatások használata – idősor

Folytatódott az online számlázók térnyerése a 10–249 fős gazdasági tarsaságok körében – a tavalyi évhez képest 2024-ben is jelentős emelkedés történt a használat tekintetében. Kis mértékben bővült az online tárhely használata is.

Viszont megtorpant a Microsoft 365 előretörése – 2023-hoz képest nem bővült a penetrációja. Az elmúlt évhez képest nem változott a készülékbiztosítás és a CRM rendszerek használata. Kis mértékben vesztett népszerűségéből az eszközbérlés.

55. táblázat: Kiegészítő informatikai szolgáltatások használata – idősor (%)

Kiegészítő szolgáltatás	2022	2023	2024
Online tárhely szolgáltatás	33	34	36
Microsoft 365 / Office 365	35	53	53
Online számlázó szoftver	34	49	57
Felhőalapú informatikai szolgáltatás	21	32	25
Készülékbiztosítás	15	29	30
Eszközbérlés	13	11	9
CRM rendszer	6	10	11
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek Vállakozás = vállalkozások 10–249 fős

Kiegészítő informatikai szolgáltatások – csomagban történő vásárlás

Tízből nyolc 5–249 fős vállalkozás vásárol a telekommunikációs szolgáltatójától kiegészítő informatikai szolgáltatást, de ezeket a vállalkozások többsége nem csomagban veszi igénybe.

56/1. táblázat: Kiegészítő szolgáltatások igénybevétele (%)

Kiegészítő szolgáltatás	2023	2024
vesz igénybe IT szolgáltatást telekommunikációs szolgáltatójától	82	80
nem vesz igénybe a telekommunikációs szolgáltatójától	13	15
nem vesz igénybe IT szolgáltatást	5	5

56/2. táblázat: Kiegészítő szolgáltatásokra fordított összeg (%)

Előfizet/nem fizet elő	2023	2024
csomagban fizetnek elő	35	37
nem csomagban	56	56
nem tudja	10	7
Bázis = 5–249 fős vállalkozások Csomagban veszik igénybe: a távközlési és informatikai szolgáltatásokra közös szerződés vonatkozik, vagy azokról egy közös számla érkezik, és az együttes igénybevételért valamilyen csomagkedvezményt kapnak

Kiegészítő informatikai szolgáltatások – költés

Jelentősen emelkedett az 5–249 fős vállalkozások kiegészítő informatikai szolgáltatásokra a telekommunikációs szolgáltatójuk felé kifizetett költsége.

57. táblázat: Kiegészítő szolgáltatásokra fordított összeg* (%)

Ráfordítás	2023	2024
10 000 Ft alatt	27	22
10 000-24 999 Ft	22	12
25 000-49 999 Ft	20	16
50 000 Ft vagy több	31	50
Bázis = kiegészítő szolgáltatást igénybe vevő 5–249 fős vállalkozások Súlyozatlan n: 548

Átlagos havi költés

• 2023-ban: 54 ezer Ft;
• 2024-ben: 95 ezer Ft

Teljes havi költés

• 2023-ban: 3,9 Mrd Ft
• 2024-ben: 6,6 Mrd Ft

Költés: csak a távközlési szolgáltatóktól igénybe vett szolgáltatások költségei

Kiegészítő informatikai szolgáltatások

• Az informatikai szolgáltatások piacán az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások szolgáltatótól elsősorban email-postafiókot, illetve tárhelyet, domainnevet, vírusvédelmi és internetbiztonsági megoldásokat, valamint fix IP-címet vásárolnak.
• Bizonyos szolgáltatásokat elsősorban nem saját távközlési szolgáltatójuktól, hanem egy külső szolgáltatótól vásárolják.
• Domainnevet külső szolgáltatótól 33%, saját távközlési szolgáltatójától 24% vásárolja. A vírusvédelmi, illetve internetbiztonsági megoldások esetében is hasonló a helyzet, saját szolgáltatótól 24%, külső IT-szolgálttótól 34% vásárol ilyen szolgáltatást.
• A wifi-képes eszköz ezzel szemben elsősorban saját telekommunikációs szolgáltatótól származik – a cégek 58%-nál saját telekommunikációs szolgáltatótól, 12%-nál más, külső szolgáltatótól származó eszköz található.
• Folytatódik az online számlázó szoftverek dinamikus térnyerése.
• Az előző időszakhoz képest jelentősen emelkedett az online számlázót használó 10–249 fős cégek aránya. 2022-ben a vizsgált vállalkozások 34, 2023-ban 49, 2024-ben 57%-a használt online számlázót.
• Kis mértékben növekszik az online tárhelyszolgáltatást igénybe vevő vállalkozások köre is. 2023-hoz képest 2 százalékponttal több cég, a 10–249 fős vállalkozások 36% vesz igénybe szolgáltatótól online tárhelyet.
• A Microsoft365 esetében az elmúlt évben tapasztalt jelentős növekedés megtorpant, és az előző évhez hasonlóan 2024-ben is a vizsgált vállalkozások 53%-a használt Microsoft online office megoldást.
• Az igénybe vett online szolgáltatások bővülése magával vonta a költségek emelkedését is. 2024-ben közel 100 ezer forintra emelkedett az 5–249 fős vállalkozások átlagos havi informatikai költése.
• Minden második vállalkozás legalább 50 ezer forintot fordít havonta ilyen célra.

Online szolgáltatások – online kommunikációs szolgáltatások használata #1

Az 5–249 fős vállalkozások elsősorban a Messenger, a Viber és a Teams alkalmazásokat használják üzleti kommunikációjukban.

58. táblázat: Kommunikációs szolgáltatások használata (%)

Szolgáltatás	Arány
Messenger (Facebook Messenger)	35
Viber	27
Teams (Microsoft Teams)	23
Google (Meet/Chat/Workspace)	17
Zoom	17
Skype (Skype for Business)	14
WhatsApp	13
iMessage	10
Instagram	9
Signal	2
Discord	2
Telegram	2
Snapchat	2
Jabber (Cisco Jabber)	1
egyéb szolgáltatás	1
Bázis = 5–249 fős vállalkozások

Online szolgáltatások – online kommunikációs szolgáltatások használata #2

Elterjedtebb a Teams és a Zoom használata a nagyobb cégek körében.

Érdekes a Messenger szerepe – függetlenül a cég méretétől sok helyen használják az üzleti kommunikációban is.

59. táblázat: Kommunikációs szolgáltatások használata – igénybe vett szolgáltatások (%)

Szolgáltatás	5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	250+ fő	NP+GOV
Teams (Microsoft Teams)	14	29	33	51	68	24
Zoom	16	15	22	29	39	20
Google (Meet/Chat/Workspace)	16	18	22	18	25	21
Messenger (Facebook Messenger)	37	32	34	29	28	32
Skype (Skype for Business)	15	10	15	23	21	16
Viber	28	25	26	25	22	17
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek Vállakozás = vállalkozások 5–249 fős NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek 5 fő felett

Online szolgáltatások – online kommunikációs szolgáltatások használata – idősor

Az előző évhez képest bővült a Teams-et használók köre. Viszont a Skype, a Viber, a Google Meet és a Messenger vesztett szerepéből a 10–249 fős vállalkozói szegmensben.

60. táblázat: Online kommunikációs szolgáltatások használata – idősor (%)

Szolgáltatás	2022	2023	2024
Skype	8	18	14
Viber	18	28	25
MS Teams	11	29	33
Messenger	12	36	32
Zoom	5	22	19
WhatsApp	1	13	14
Google Meet	1	25	19
2022-ben csak azoktól kerültek megkérdezésre az egyes szolgáltatások, akik egy előző kérdésben jelezték, hogy használnak nyilvános internet-alapú telefonálási megoldásokat, mint pl. Skype, Viber, MS Teams, Zoom az üzleti tevékenységük során. 2023-2024-ben minden megkérdezettől minden szolgáltatás a nevének felolvasásával kérdezésre került. Vállakozás = vállalkozások 10–249 fős

Online szolgáltatások – online kommunikációs szolgáltatások használati formái

Az 5–249 fős vállalkozások a vizsgált online szolgáltatásokat elsősorban üzenetküldésre használják.

Jelentős a videó nélküli hagyományos irányokba kezdeményezett hívások volumene is.

61. táblázat: Milyen módon használják a szolgáltatásokat? (%)

Mire használja?	Arány
Üzenetküldés	75
Videó nélküli beszélgetés	44
Videótelefonálás, videókonferencia	57
Dokumentumok, munkaanyagok megosztása	50
Egyéb módon	2
Nem tudja nem válaszol	1
Bázis: valamilyen online kommunikációs szolgáltatást igénybe vevő 5–249 fős vállalkozások

62. táblázat: A videó nélküli beszélgetést használják-e hagyományos mobil vagy vezetékes előfizetők hívására? (%)

Gyakoriság	2023	2024
gyakran	31	32
ritkán	26	27
nem	43	40
nem tudja nem válaszol	1	1
Bázis: 5–249 fős vállalkozások, ahol videó nélküli beszélgetésre (is) használják ezeket az online alkalmazásokat NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek Csomag =a szolgáltatásokra egy közös szerződés vonatkozik, vagy azokról egy közös számla érkezik, és az együttes igénybevételért valamilyen csomagkedvezményt kapnak

Online kommunikációs szolgáltatások / Online platformok

• Az online kommunikációs szolgáltatások piacán továbbra is egyértelműen a Messenger a piacvezető platform.
• Az elmúlt évhez képest kis mértékben vesztett ugyan a részesedéséből, de továbbra is ezt a szolgáltatást használják legtöbben. 2023-ban az 5–249 fős vállalkozások 39, 2024-ben 35%-a használta a Messengert üzleti célra (is).
• Jelentős szerepet játszik a Viber – ezt a vállalkozások 27% használja -, valamint a Microsoft Teams – ezt a vállalkozások 23% veszi igénybe.
• Visszaesett a Google Meet/Chat/Workspace használata. A 2023-as 24%-ról, 2024-ben 17%-ra mérséklődött az ezt igénybe vevő cégek aránya.
• A Teams és a Zoom használatában látható jelentős eltérés a mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalti szektor tekintetében.
• A Teams szolgáltatását az 5–9 fős mikrovállalkozások 14%-a, a 10–19 fős vállalkozások 29%-a, a 20–49 főt foglalkoztató cégek 33%-a, az 50–249 fős cégek 51%-a, a nagyvállalatok 68%-a használja üzleti folyamatai során.
• A Zoom használata mérsékeltebb piaci részesedés mellett hasonló eltéréseket mutat a különböző cégméretek mentén. A Zoomot az 5–9 fős mikrovállalkozások 16%-a, a 10–19 fős vállalkozások 15%-a, a 20–49 főt foglalkoztató cégek 22%-a, az 50–249 fős cégek 29%-a, a nagyvállalatok 39%-a használja a mindennapi munkájában.
• Az online kommunikációs platformok jellemző felhasználási területe az üzenetküldés – az ilyen szolgáltatást használó 5–249 fős vállalkozások 75%-a üzenetküldésre (is) használja ezeket a platformokat.
• Sokan használják emellett videóhívások lebonyolítására (57%), valamint dokumentumok, munkaanyagok megosztására (50%) ezeket az online platformokat.

Online szolgáltatások – online platformok használata #1

Az előző évhez hasonlóan a Facebook platform szolgáltatásai – közösségi szolgáltatás és a hirdetések – a legnépszerűbb online platform szolgáltatások.

63. táblázat: Online platformok használata (%)

Online platform	Használata az 5–249 fős vállalkozásoknál (%)
Facebook közösségi szolgáltatás	27
Facebook hirdetések	26
YouTube	12
Facebook Marketplace	12
Google AppStore	11
Google Cloud	11
Instagram	10
Google AdSense	7
eMAG Marketplace	6
Linkedin	5
Microsoft Azure	4
Apple AppStore	3
eBay	2
Amazon Marketplace	2
Amazon Web Services	2
X (Twitter)	2
egyéb online platform	1
Bázis = 5–249 fős vállalkozások

Online szolgáltatások – online platformok használata #2

A TOP5 online szolgáltatást teljesen a két tech óriás szolgáltatásai fedik le – a Facebook és a Google szolgáltatásai.

Kiegyensúlyozott a Facebook hirdetések használata – méretüktől függetlenül a gazdasági társaságok egynegyede használja ezt a szolgáltatást.

64. táblázat: Online platformok használata – TOP5 igénybe vett szolgáltatás (%)

Online platform	Vállalkozások 5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	Vállalkozások 250+ fő	NP+GOV
Facebook közösségi szolgáltatás	26	27	32	25	32	36
Facebook hirdetések	25	27	28	25	25	21
YouTube	9	14	18	18	18	2
Google AppStore	12	9	12	7	21	18
Facebook Marketplace	9	14	18	10	9	12
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek

Online szolgáltatások – online platformok használata – idősor

2022. óta folyamatosan emelkedik a 10–249 fős vállalati szektorban a Facebook Marketplace használata, viszont ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken a Facebook közösségi szolgáltatásának üzleti célú használata.

Megállt a Google szolgáltatások (Youtube, Cloud stb.) használatának bővülése.

65. táblázat: Online kommunikációs szolgáltatások használata – idősor (%)

Online kommunikációs szolgáltatás	2022	2023	2024
Facebook közösségi szolgáltatás	38	31	28
Facebook hirdetések	24	25	27
Instagram	9	9	11
Facebook Marketplace	7	9	15
YouTube	5	17	15
Google Cloud	3	11	11
Google AppStore	3	9	10
Google AdSense	2	8	8
eMAG Marketplace	1	8	9
Linkedin	5	5	7
Apple AppStore	2	5	4
Microsoft Azure	2	4	6
eBay	0	4	2
Amazon Web Services	1	3	2
X (Twitter)	4	2	2
Amazon Marketplace	1	2	3
Vállakozás = vállalkozások 10–249 fős

Online platformok

• Az 5–249 fős vállalkozások körében a Facebook és a Google platformok használata dominál. A két tech óriás platformjai teljesen lefedik az öt leggyakrabban igénybe vett szolgáltatást.
• Az 5–249 fős vállalati szektorban az üzleti céllal leggyakrabban használt online szolgáltatások között szerepel a Facebook közösségi szolgáltatása (27%), a Facebook hirdetések (26%), a YouTube (12%), a Facebook Marketplace (12%), és a Google AppStore (11%).
• A 10–249 fős vállalkozások körében csökkent a Facebook közösségi szolgáltatás használata: 2022-ben még 38%-a használta, 2024-re ez az arány 28%-ra csökkent. Ugyanakkor a Facebook Marketplace használata folyamatosan nőtt: 2022-ben még csak 7% volt a felhasználási arány, ami 2024-re elérte a 15%-ot. A Facebook hirdetések szintén kiemelkedő, egyre növekvő szerepet töltenek be: 2022-ben a vállalkozások 24%-a, 2024-ben pedig 27%-a alkalmazta ezt a szolgáltatást.
• A Google platformjai szintén népszerűek, különösen a YouTube és a Google Cloud. Azonban a Google platformjainak használata 2023-hoz képest már nem mutatott további jelentős bővülést.

IoT, mesterséges intelligencia

IoT – IoT-megoldások alkalmazása

A kis cégeknél alacsony az IoT-megoldások penetrációja. Elsősorban a nagyobb cégek és a nagyvállalatok élnek az IoT adta lehetőségekkel.

66. táblázat: IoT-megoldások alkalmazása (%)

Vállalkozás típusa	2023	2024
Vállalkozás 5–249 fő	6	5
5–9 fő	6	5
10–19 fő	4	4
20–49 fő	4	5
50–249 fő	10	10
Vállalkozás 250+ fő	13	25
NP+GOV	6	6
Bázis: 5–249 fős vállalkozások NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek IoT-megoldások=olyan megoldások, amelyek automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül gyűjtenek, dolgoznak fel, vagy cserélnek adatokat az internethálózaton keresztül

IoT – idősor

2021. óta gyakorlatilag változatlan az IoT megoldások elterjedtsége – 2024-ben a 10–249 főt foglalkoztató vállalkozások mindössze 5%-a alkalmaz valamilyen IoT megoldást.

67. táblázat: IoT-megoldások alkalmazása (%)

Év	Arány
2020	3%
2021	5%
2022	6%
2023	5%
2024	6%
Bázis: 10–249 fős vállalkozások IoT-megoldások=olyan megoldások, amelyek automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül gyűjtenek, dolgoznak fel, vagy cserélnek adatokat az internethálózaton keresztül

Automatizált üzleti döntések alkalmazása

Jelentős különbségek vannak az MI alkalmazásának tekintetében a különböző méretű vállalkozások viszonylatában – míg a mikrovállalkozások között még nem igazán tört utat magának a mesterséges intelligencia használata, addig a nagyvállalati szektorban már jelentős mértékű.

68. táblázat: Alkalmaznak olyan megoldást, amely a rendelkezésre álló adatok alapján automatizáltan képes üzleti döntést hozni? (%)

Vállalkozás típusa	2023	2024
Vállalkozás 5–249 fő	4	5
5–9 fő	4	3
10–19 fő	4	7
20–49 fő	3	8
50–249 fő	8	13
Vállalkozás 250+ fő	7	27
NP+GOV	2	4
Bázis: 5–249 fős vállalkozások NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek automatizált üzleti döntéseket hozó mesterséges intelligencia: olyan gépi megoldás, amely a rendelkezésére álló adatok alapján, és a korábbi tapasztalatokból tanulva önállóan is képes döntéseket hozni.

IoT és mesterséges intelligencia

• A mikro-, kis- és közepes vállalkozások körében csak kevesen használnak valamilyen IoT megoldást; a nagyvállalati szektorra jellemzőbb az ilyen megoldások használata.
• A nagyvállalati szektorban az előző időszakhoz képest jelentősen emelkedett az IoT megoldást használó vállalkozások száma. 2024-ben a nagyvállalati szektor egynegyede (25%) használt valamilyen IoT megoldást.
• Az 5–249 fős vállalkozások mindössze 5% használ valamilyen IoT megoldást.
• A nagyvállalati szektorban jelentős a mesterséges intelligencia használata – ebben a szektorban a vállalkozások 27%-a használ az üzleti folyamatinak támogatására MI-t.
• A kisebb vállalkozások körében még kevésbé robbant be a mesterséges intelligencia használata – az 5–249 fős vállalkozások mindössze 5%-a használja az üzleti döntéseinek támogatására a mesterséges intelligenciát.

5–9 fős mikrovállalkozások

Az 5–9 fős mikrovállalkozások #1

Létszámban és költésben is jelentős szereplői a vállalati távközlési piacnak az 5–9 fős mikrovállalkozások.

Érdemben nem változott a teljes piacon betöltött súlyuk az elmúlt évhez képest.

• Az 5–249 fős vállalkozásokon belül 55% a részarányuk.
• Ez 48.650 vállalkozást jelent a valamivel több, mint 88 ezer 5–249 fős cégen belül.

69. táblázat: Távközlési célú költéseik abszolút értéke (Mrd Ft/hó) és részesedés a piacból (költés alapon)

Kategória	2023	2024
havi költés (Mrd Ft/hó)	3,6	3,6
részesedés a piacból (%)	40	36

70. táblázat: Az 5–9 fős vállalkozások részesedése a részpiacokból (költés alapon, %)

Részpiac/szolgáltatás	2023	2024
mobil hang + SSMI	39	33
LSI	53	37
HK telefon	44	44
HK internet	40	42
adatátvitel	37	40
Bázis = 5–9 fős vállalkozások

Az 5–9 fős mikrovállalkozások #2

Mérséklődött a mobilszolgáltatásokra fordított költségek volumene.

71. táblázat: A szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások száma (ezer darab)

Szolgáltatás	2023	2024
mobil hang + SSMI	40	43
LSI	15	13
HK telefon	34	31
HK internet	42	45
adatátvitel	4	5
M2M	1	1

72. táblázat: A havi költés a részpiacokon (millió Ft/hó)

Szolgáltatás	2023	2024
mobil hang+SSMI	2 212	2 070
LSI	253	211
HK telefon	410	424
HK internet	593	596
adatátvitel	117	257

73. táblázat: Az egyes részpiacok részesedése a szegmens teljes költéséből (költés alapon %)

Szolgáltatás	2023	2024
mobil hang+SSMI	62	58
LSI	7	6
HK telefon	11	12
HK internet	17	17
adatátvitel	3	7
Bázis = 5–9 fős vállalkozások

Az 5–9 fős mikrovállalkozások #3

Bővült a helyhez kötött internetszolgáltatás igénybe vétele. Az elmúlt évhez képest több mikrovállalkozás használ mobil hang szolgáltatást, azonban kevesebb vesz igénybe LSI szolgáltatást.

2024-ben a mikrovállalkozások 69%-a vesz igénybe szolgáltatást csomagban.

74. táblázat: A használt szolgáltatások (%)

Szolgáltatás	2023	2024
mobil hang+SSMI	84	88
LSI	32	26
M2M	2	2
adatátviteli szolgáltatás	18	16
HK internet	89	93
HK telefon	72	66
Bázis = 5–9 fős vállalkozások

Az 5–9 fős mikrovállalkozások #4

Nem változott lényegesen az internet alapú szolgáltatások használata a mikrovállalkozások körében.

75. táblázat: A használt internetalapú szolgáltatások (%)

Internetalapú szolgáltatás	2023	2024
Email postafiók, email tárhely	70	71
Vírusvédelmi, internetbiztonsági szolgáltatás	57	58
Online számlázó szoftver	52	55
Microsoft 365 / Office 365	37	43
Felhőalapú informatikai szolgáltatás	28	21

76. táblázat: Az internet felhasználási területei (%)

Felhasználási terület	2023	2024
honlap üzemeltetése	62	68
internetes telefon- és videóhívások	47	40
megjelenés, hirdetés az online közösségi portálokon	38	42
távmunka, fájlok távoli elérése	33	39
távoli szerverszámítógépen futó felhőalkalmazások	26	31
csoportmunkát támogató megoldások	21	19
IP-telefonrendszer	16	14
Bázis = 5–9 fős vállalkozások

Hardware eszközök

PC, laptop, tablet használata

A PC és/vagy laptop használat gyakorlatilag teljessé vált.

A tabletek üzleti célú felhasználásában van még jelentős tartalék – a kisebb vállalkozások körében, és a nonprofit+közszolgálati szektorban a szervezetek többsége nem alkalmaz munkájához tabletet.

77. táblázat: PC, asztali számítógép, laptop, tablet használata (%)

A vállalkozás típusa	PC	laptop	tablet
Vállalkozás 5–249 fő	91	82	30
5–9 fő	90	79	27
10–19 fő	94	83	31
20–49 fő	91	90	40
50–249 fő	94	95	40
Vállalkozás 250+ fő	100	100	70
NP+GOV	87	91	17
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek 5 fő felett

PC, laptop, tablet használata – üzleti céllal használt eszközök száma

Az 5–249 fős vállalkozások körében 1,2 milliót meghaladó a PC-k és laptopok száma. A kisebb vállalkozások körében jellemzően 1-5 eszköz található. A nagyvállalati szektorban 25 db-ot meghaladó mennyiség a jellemző mindkét eszköz fajtából.

78. táblázat: PC, asztali számítógép használata 2024-ben (%)

Vállalkozás	Nem használnak	1-2 db	3-5 db	6-9 db	10-24 db	25 vagy több db
Vállalkozás 5–249 fő	9	23	31	20	13	4
5–9 fő	10	29	34	20	6	0
10–19 fő	6	21	31	22	19	1
20–49 fő	9	11	22	20	28	9
50–249 fő	6	2	11	8	28	45
Vállalkozás 250+ fő	0	3	0	2	15	80
NP+GOV	13	22	16	10	22	17

79. táblázat: laptop használata (%)

Vállalkozás	Nem használnak	1-2 db	3-5 db	6-9 db	10-24 db	25 vagy több db
Vállalkozás 5–249 fő	18	35	31	8	6	3
5–9 fő	21	44	30	5	0	0
10–19 fő	17	31	35	10	7	0
20–49 fő	10	22	34	11	16	7
50–249 fő	5	11	20	7	29	28
Vállalkozás 250+ fő	0	3	11	1	20	65
NP+GOV	9	34	23	15	12	7

80. táblázat: tablet használata (%)

Vállalkozás	Nem használnak	1-2 db	3-5 db	6-9 db	10-24 db	25 vagy több db
Vállalkozás 5–249 fő	70	22	6	1	1	0
5–9 fő	74	23	3	0	0	0
10–19 fő	70	20	9	0	1	0
20–49 fő	61	23	13	1	1	1
50–249 fő	60	11	10	2	13	4
Vállalkozás 250+ fő	30	0	11	9	27	23
NP+GOV	83	10	1	1	2	3
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek 5 fő felett

PC, laptop, tablet használat – az egyes eszközök részesedése

A teljes hardware állomány legnagyobb hányadát továbbra is az asztali számítógépek teszik ki. Összességében az eszközállomány 90%-án a PC-k és a laptopok osztoznak. A nagyvállalati szektort kivéve a tabletek aránya nem haladja meg a 10%-ot.

81. táblázat: PC, laptop és tablet eszközök részesedése a teljes eszközállományból (%)

Eszköz	Vállalkozás 5–249 fő	5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
PC	56	60	58	53	52	51	54
laptop	36	33	34	38	39	36	39
tablet	9	7	8	10	10	14	7
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek 5 fő felett

Módszertan, cégdemográfia

Kutatás háttere és módszertana

Háttér

• 2024-ben a Szocio-Gráf Kft. végezte az Elektronikus hírközlési piac használatát vizsgáló kutatást az üzleti felhasználók körében. A kutatás fókusza ezúttal is a különböző hírközlési szolgáltatások használata volt.

Célcsoport

• A legalább 5 fő alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások, valamint a nonprofit és költségvetési szektorban tevékenykedő szervezetek.

Módszertan

• A minta kialakításának szempontjai
  • létszám szerint nem arányos
  • létszámkategóriákon belül gazdálkodási forma, ágazat és régió szerint arányos
  • az egyes rétegeken belül egyszerű véletlen mintavétel
• Az interjúk CATI (telefonos interjú) módszerrel készültek – ez jelentős eltérés a 2023 előtt alkalmazott CAPI (számítógéppel támogatott személyes interjú) módszerhez képest
• Az adatfelvétel 2024.09.01. és 2024.10.21. között zajlott
• A befejezett interjúk száma 1 035.

Célszemély

• Interjú azzal a személlyel készült, aki a vállalkozás, szervezet
  • első számú vezetője vagy helyettese (ügyvezető, igazgató)
  • pénzügyi vagy gazdasági vezetője vagy helyettese
  • informatikáért felelős első számú vezetője vagy helyettese
  • egyéb informatikai munkatársa
  • távközlésért felelős első számú vezetője vagy helyettese
  • egyéb távközlésért felelős munkatársa

Kutatás háttere és módszertana #2

Teljes alapsokaság: A legalább 5 főt foglalkoztató célcsoportba tartozó vállalkozások száma 88 471, nonprofit és költségvetési szervezetek száma 13 436 volt a KSH vonatkozó adatai szerint. A minta kialakításánál, és az adatok teljeskörűsítésekor ezeket a számokat használtuk.

82. táblázat

A vállalkozás típusa	Alapsokaság (N)	Minta (n)	Max. hibahatár (+/-%)*
Vállalkozás (legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozás)	88 471	954	3,2
250+ fő	1 038	60	12,7
50–249 fő	5 188	142	8,2
20–49 fő	11 551	245	6,2
10–19 fő	22 044	252	6,2
5–9 fő	48 650	255	6,2
NP+GOV (nonprofit és költségvetési intézmény)	13 436	81	10,6

Módszertani megjegyzések

Kutatási módszertan változása

• A kutatás 2022-ben CAPI (számítógéppel támogatott személyes interjú) módszerrel zajlott. 2023-tól a módszertani változás keretében az adatfelvétel CATI (telefonos interjú) módszerrel történt.
• után jelentősen csökkent a minta elemszáma: 2022-ben 1745, 2023-ban 1045, 2024-ben 1035 volt.

Elemzéshez kapcsolódó megjegyzések

• A nagyvállalati minta korlátozott elemszáma miatt a vállalati szektort bemutató adatok az 5–249 fős vállalkozások adatait tartalmazzák. A nagyvállalati szektor adatait ettől elkülönítve mutatjuk be.
• Az idősoros elemzések a vállalati szektorban a 10–249 fős vállalkozások adatain alapulnak.
• A 2023. előtti hullámokkal történő összevetésben az eltéréseket bizonyos mértékig a minta elemszámának, illetve a kutatási módszer változása is befolyásolta.

Cégdemográfia #1a

83. táblázat: Régió (%)

Régió	Vállalkozás 5–249 fő	5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
Közép-Magyarország	45	44	46	48	49	50	25
Nyugat-Magyarország	25	25	25	24	25	26	33
Kelet-Magyarország	30	31	29	29	26	24	41

84. táblázat: Településtípus (%)

Településtípus	Vállalkozás 5–249 fő	5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
Budapest	29	28	30	33	36	37	7
nagyváros	25	27	23	23	20	34	26
vidék	46	46	47	45	45	29	67

85. táblázat: Ágazat (%)

Ágazat	Vállalkozás 5–249 fő	5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	Vállalkozás 250+ fő
mezőgazdaság	5	5	4	5	4	2
ipar	31	28	31	35	42	51
kereskedelem	26	29	25	20	15	12
szolgáltatás	39	39	40	40	38	34

86. táblázat: Tulajdonosi szerkezet (%)

Tulajdonosi szerkezet	Vállalkozás 5–249 fő	5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	Vállalkozás 250+ fő
magyar tulajdonú	92	95	93	83	69	62
külföldi vagy vegyes tulajdonú	8	5	7	17	31	38
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek 5 fő felett

Cégdemográfia #1b

87/A. táblázat: Régió – súlyozatlan minta és az alappopuláció megoszlása a mintában (%)

Régió	Vállalkozás 5–249 fő	5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
Közép-Magyarország	44	51	48	36	38	57	25
Nyugat-Magyarország	26	27	23	26	27	30	31
Kelet-Magyarország	31	22	29	38	35	13	44

87/B. táblázat: Régió – súlyozatlan minta és az alappopuláció megoszlása a teljes népességben (%)

Régió	Vállalkozás 5–249 fő	5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	Vállalkozás 250+ fő	NP+GOV
Közép-Magyarország	45	44	46	48	49	50	25
Nyugat-Magyarország	25	25	25	24	25	26	33
Kelet-Magyarország	30	31	29	29	6	24	41

88/A. táblázat: Ágazat – súlyozatlan minta és az alappopuláció megoszlása a mintában (%)

Ágazat	Vállalkozás 5–249 fő	5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	250+ fő
mezőgazdaság	5	3	6	5	9	2
ipar	35	26	33	39	45	55
kereskedelem	23	36	25	13	13	7
szolgáltatás	37	35	36	42	32	37
A mintabeli torzulásokat súlyozással korrigáltuk. Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek 5 fő felett

88/B. táblázat: Ágazat – súlyozatlan minta és az alappopuláció megoszlása a teljes népességben (%)

Ágazat	Vállalkozás 5–249 fő	5–9 fő	10–19 fő	20–49 fő	50–249 fő	250+ fő
mezőgazdaság	5	5	4	55	4	2
ipar	31	28	31	35	42	51
kereskedelem	26	29	25	20	15	12
szolgáltatás	39	39	40	40	38	34
A mintabeli torzulásokat súlyozással korrigáltuk. Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek 5 fő felett

Cégdemográfia #2

89. táblázat: Telephely (%)

A vállalkozás típusa	van másik telephelyük	nincs másik telephelyük
Vállalkozás 5–249 fő	29	71
5–9 fő	25	75
10–19 fő	27	73
20–49 fő	37	63
50–249 fő	59	41
Vállalkozás 250+ fő	57	43
NP+GOV	37	63

90. táblázat: Anyaintézmény/leány (%) – egy vállalkozásnak/szervezetnek lehet anyavállalata/felettes szerve és leányvállalata/alárendelt cége, intézménye is

A vállalkozás típusa	Van anyavállalata / felettes szerve	Van leányvállalata / alárendelt cég, intézmény	Egyik sincs
Vállalkozás 5–249 fő	8	4	89
5–9 fő	4	4	93
10–19 fő	7	3	90
20–49 fő	16	4	80
50–249 fő	29	6	67
Vállalkozás 250+ fő	40	9	52
NP+GOV	11	11	83
Bázis = vállalkozások és NP+GOV szervezetek NP+GOV = nonprofit és költségvetési szervezetek 5 fő felett