Közlemény építési engedély módosításáról – K/5361-9/2026. számú határozat: Maglód, 4280/1–3. hrsz. – HelloParks ellátása

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörében eljárva a következő hirdetményi úton történő tájékoztatást adja a tárgyi eljárásra vonatkozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági ügyben.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a K/5361-9/2026. számú határozattal döntést hozott, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2026. június 6. napján véglegessé vált.

A kifüggesztés és közzététel dátuma: 2026. június 8.

A Hatóság döntése az alábbi:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) az AnyRF Kft. (székhelye: 2030 Érd, Kőműves utca 23.; a továbbiakban: Meghatalmazott) által képviselt Magyar Telekom Nyrt. (székhelye: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.; a továbbiakban: Építtető) részére a TT-97/2023 számú, módosított tervdokumentáció (tervező neve: Szakács Milán; jogosultsága: HI-V; kamarai nyilvántartási száma: 13-16040; a továbbiakban: Tervező) alapján a Maglód HRSZ 4280/1-3 - HelloParks ellátása megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építésére vonatkozó K/28823-17/2024. iktatószámú, 2025. július 4. napján véglegessé vált

az alábbi feltételek betartása mellett:

• a kivitelezés megkezdése a módosítással érintett szakaszon csak a véglegessé vált módosító határozat alapján történhet;
• az Építtető köteles a véglegessé vált építési engedélyt módosító határozatot és az alapjául szolgáló módosított, a Hatóság által jóváhagyott tervlapokat hírközlési e-naplóba feltölteni, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni és az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni;
• az érintett közművek kikötéseit be kell tartani.

A módosítás tartalma:

Az építéssel érintett ingatlanok helyrajzi száma:

Ecser, hrsz. 039/2, 1370/2, 1459/9, 1364/2, 1364/1, 1412/4, 066/6, 066/4, 066/9, 1345/3, 0126/2, 0127/61, 0127/58, 0127/55, 0127/89, 1360/2, 1363, 0125/3, 1385/1, 1385/2, 1403/2, 1403/3, 1403/4, 0116/14, 087/7, 0119/9, 0119/8, 1364/4, 066/10, 066/11, 1345/2, 1360/3, 1370/1, 1395/6, 1412/5, 1437/2,

Maglód, hrsz. 034/4, 4280/12, 4280/13, 013, 4280/11, 4280/18, 4280/8,

Üllő, hrsz. 095/19, 3662, 095/3, 095/4, 3621/6, 3621/7, 3621/8, 3626/3, 3663/2, 3621/9,

Vecsés, hrsz. 039/771, 039/398, 039/770, 039/781, 042/6, 623, 634, 624, 028, 029/156, 029/155, 059/9, 032/7, 047/8, 047/21, 047/23, 047/12, 047/16, 6139/3, 032/4, 038/16, 039/788, 046/8.

A fenti számú alaphatározat jelen módosítással nem érintett részei változatlanul maradnak.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 83. § (4f) bekezdése szerint, ha az ellenérdekű ügyfél az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, a szakhatóság a hozzájárulását jogszerű hallgatással is megadhatja.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

A PVKH Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály az Eht. 83. § (4f) bekezdése alapján a szakhatósági állásfoglalást jogszerű hallgatással megadta.

A PVKH Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály PE/TIV/04068-2/2026. számú, 2026. március 30. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély módosításához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

1. A tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a csapadékvíz, a földtani közeg és a felszín alatti víz ne szennyeződjön. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában ne okozzon (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőségromlást.
2. Az építés során az esetlegesen bekövetkező káreseményt (havária), a felszín alatti víz vagy a földtani közeg szennyeződését telefonon azonnal, írásban legkésőbb a következő napon az illetékes vízügyi hatóságra be kell jelenteni, és a kárelhárítást a vonatkozó jogszabályok előírásait követve kell elvégezni. A talajba, vagy felszín alatti vízbe esetlegesen bekerülő szennyezőanyag(ok)ra vonatkozóan a vízminőség-vizsgálatokat el kell végezni. A tevékenység során esetlegesen bekövetkező káresemény (havária), felszín alatti víz, valamint a földtani közeg szennyeződése esetén annak felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról gondoskodni kell. Havária bekövetkezése esetén biztosítani kell a földtani közeg és a felszín alatti vizek maximális védelmét.
3. A munkálatok során csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a felszín alatti vizeket nem károsítják. A tereprendezés során csak bizonyítottan szennyeződésmentes, a fedőképződménnyel megegyező szemcseméretű föld használható, hulladéknak minősülő anyagok használata tilos.
4. A munkálatok során üzemeltetett gépek esetében a biztonsági előírásokat be kell tartani, az üzemanyag- és kenőanyag-elfolyásokat, és ezáltal a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezését meg kell akadályozni. A gépek üzemanyaggal, kenőanyaggal történő ellátásakor csepegést felfogó, megfelelő magasságú védőperemmel ellátott védőtálcát kell alkalmazni.
5. Felszín alatti vízbázisok vízbázisvédelmi védőövezetén és védőidomában csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.
6. A tevékenység során a vízfolyásokba (Maglódi 17.-csatorna, 173-csatorna) a szabad áramlást akadályozó, illetve szennyező anyag nem kerülhet.
7. A kivitelezés befejezését követően - szükség esetén - a medret az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
8. A tevékenységet a felszíni vizek jogszabályban meghatározott parti sávjára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával kell végezni.
9. A tevékenység úgy végezhető, hogy a vízfolyások parti sávján a vízfolyások kezelője számára biztosított maradjon a fenntartási és üzemeltetői feladatok ellátása.
10. Parti sávban depónia nem létesíthető, munkagép, folyékony üzemanyag vagy potenciálisan vízszennyező anyag nem tárolható.
11. A megvalósítás során a csapadékvíz-elvezető rendszerbe a szabad áramlást akadályozó, illetve szennyező anyag nem kerülhet.
12. Amennyiben a hálózat építése során a munkagödrökben/munkaárkokban víztelenítés válik szükségessé, meg kell oldani a kitermelt víz ártalommentes elhelyezését; a kitermelt víz a csapadékvízelvezető-rendszerbe csak a kezelő hozzájárulása alapján vezethető.
13. A kivitelezés befejezését követően - szükség esetén - a csapadékvízelvezető-rendszert, valamint a burkolatokat az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
14. A használatbavételi engedélyezési kérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet.

A PVKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály PE/EPO/1048-2/2026. számú, 2026. március 30. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély módosításához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

1. A beruházás 30 cm mélységet meghaladó földmunkáit a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén csak régészeti megfigyelés mellett, tükörfelület kialakításával lehet végezni.
2. A régészeti megfigyelést annak megkezdése előtt a szakfeladatot ellátó intézmény útján legalább 1 munkanappal korábban be kell jelenteni elektronikus úton Hatóságomnak, elvégzését pedig jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
3. Amennyiben a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor a régészeti bontómunkát régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A régészeti bontómunka megkezdését Hatóságomnak Korm. rendelet 7. sz. melléklete szerinti tartalommal be kell jelenteni.
4. A fenti szakfeladatok elvégzésére a Ferenczy Múzeumi Centrum (2000 Szentendre, Fő tér 2-5., https://femuz.hu/regeszet/ (új ablakban nyílik meg), megfigyeles@muzeumicentrum.hu (e-mail nyitása külső alkalmazásban)) jogosult.
5. A régészeti szakfeladatok elvégzésére Beruházónak a feltárásra jogosultsággal rendelkező intézménnyel szerződést kell kötnie.
6. A szakfelügyeletekről szóló jegyzőkönyvet Hatóságomnak meg kell küldeni.

Maglód Város Önkormányzatának Jegyzője I/406-6 /2026. számú, 2026. április 24. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély módosításához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

1. Közterületen végzett útfelbontási és egyéb munkákhoz közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulást kell kérni önkormányzatomtól.
2. Jelezzük, hogy a járdák, díszburkolatok, aszfaltozott utak átvágását nem támogatjuk, azok tekintetében a kivitelezési módot kérjük Önkormányzatunkkal leegyeztetni illetve a terv szerinti átfúrással megoldani.
3. Közhasználatú területen fát, növényzetet csonkolni vagy kivágni csak a jegyző előzetes írásos engedélye alapján, indokolt esetben szabad.
4. Az összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, ezt figyelembe kell venni.
5. A közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy - 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban - kétoldali fasor telepítését ne akadályozza.
6. Az ellátás építményei - a benyújtott tervek szerinti - föld alatti hálózatként létesíthetők
7. Tereprendezés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.
8. A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
   1. a vonatkozó hatályos jogszabályokban megengedett határértéket el nem érő mértékű környezetterhelést és igénybevételt nem okoz,
   2. kizárja a környezetkárosítást.
9. Az út menti meglévő vízelvezető árkok megtartandók.
10. A nyomvonal kitűzésének időpontjáról önkormányzatomat értesíteni kell, a munka megkezdése előtt 8 nappal.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000.- Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

A Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerint a 10. § (1) bekezdés 12. pontjában foglalt hatáskörében eljárva megvizsgálta az Építtető által előterjesztett, építési engedély módosítási kérelmet, tervet és mellékleteket és megállapította, hogy azok hiánypótlást követően megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 1/2026. (I. 30.) NMHH rendelet 14. § (1)-(4) bekezdéseiben foglalt előírásnak.

Eljárása során a Hatóság megállapította, hogy:

• a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
• a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
• az Építtető építési jogosultsága fennáll,
• az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

Az Eht. 83. § (4f) bekezdése szerint, ha az ellenérdekű ügyfél az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, a szakhatóság a hozzájárulását jogszerű hallgatással is megadhatja.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással.

A PVKH Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Kérelmező Hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. §-a alapján szakhatósági állásfoglalást kért a Vízügyi Hatóságtól tárgyi ügyben.

A Vízügyi Hatóság által az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdések az alábbiak:

• Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
• Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A megkereséshez csatolt, Meghatalmazott által 2026. február hónapban készített TT-97/2023 számú tervdokumentáció, valamint a rendelkezésemre álló adatok érdemi vizsgálatát követően a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet] szerint érvényes és végleges határozattal kijelölt vízbázist nem érint, azonban Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. (2360 Gyál, Kőrösi u. 190.) üzemeltetésében álló, 35100/1237- 5/2020.ált. számú (vízikönyvi szám: 6.2/F/701) határozattal kijelölt Vecsés községi vízmű I. számú vízbázis hidrogeológiai „B” védőidomának felszíni vetületén helyezkedik el.

A vízbázis védőidomok, védőterületek és védőövezetek igénybevételére vonatkozó korlátozásokat a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 10-14. §-a, valamint az 5. számú melléklet határozza meg.

A Maglódi 17.-csatornára és a 173-csatornára vonatkozó parti sávot a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet] 2. §-a határozza meg.

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 4. § (1) bekezdése szerint: „a felszíni víztest jó állapotának eléréséhez és fenntartásához a vízhasználó (ide értve a kibocsátót is) köteles hozzájárulni”.

A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján:

„(1) Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízilétesítményen bevezetett a) határértéknek megfelelő,

b) határérték alatti

e rendelet alapján engedélyezett kibocsátások kivételével.”

A parti sáv használatára vonatkozó előírást a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. §-a figyelembevételével tettem.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítására vonatkozó előírás a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés b) és c) pontján alapul.

A földtani közeg és a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határértékeket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1., 2. és 3. mellékletei határozzák meg.

A 219/2004 (VII. 21). Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint az üzemeltető az általa okozott szennyezést, illetve károsodást a vízvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni, illetve a vizek állapotának azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodása esetén köteles megkezdeni a kárelhárítást a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően.

A hatósági döntéshozatal a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet], a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény figyelembevételével történt.

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. mellékletének 4. pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásom az Ákr. 55. § (1) bekezdésén alapul.

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki.

A Vízügyi Hatóság feladat- és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet] 10. § (1) bekezdés 2. pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza.”

A PVKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Az AnyRF Kft. kérte az NMHH-tól a tárgyi elektronikus hírközlési építmény módosított építési engedélyének megadását, amiben hatóságom az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7. pontja alapján szakhatóságként működik közre. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre tekintettel adtam meg:

A beruházással érintett Vecsés 037/39,/54, 047/12,/16 és Ecser 066/4,/6, 0127/61 hrsz. -ú ingatlanokon található a közhiteles hatósági nyilvántartásában szereplő, 52325 azonosító számú, „Ecser - 9. lelőhely”, 48768 azonosító számú, „Ecser - 8. lelőhely”, 30927 azonosító számú, „Vecsés - M0 51. lelőhely” és a 30899 azonosító számú, „Üllő - Juhállás-dűlő” nevű régészeti lelőhely, amely Vecsés közigazgatási területére is átnyúlik.

A földfelszíntől számított 30 cm-t meghaladó beavatkozás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 8a. pontja alapján földmunkának minősül, amely esetben nyilvántartott régészeti lelőhelyen a Kötv. 7. § 21. pontja szerint megelőző feltárás elvégzése szükséges.

A régészeti megfigyelést a Kötv. 22. §. (3) bekezdés a) pontja írja elő. A régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 37. pont) célja a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása. A Korm. rendelet 35. § (1)-(3) bekezdése szabályozza a régészeti megfigyelés keretében végzett régészeti bontómunkát. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézmény a Kötv. 22. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a gyűjtőterületén érintett vármegyei hatókörű városi múzeum.

A beruházó költségviselését a Kötv. 19. § (3) bekezdése írja elő. A régészeti szakfeladatokra a Kötv. 22. § (11) bekezdései szerint a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak szerződést kell kötnie, amennyiben a megelőző feltárás elvégzésére a terület rendelkezésre áll. A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket. A Kötv. 22. § (10) bekezdése értelmében a megelőző feltárás költségei magukba foglalják a régészeti feltárás terepi munkavégzésén túl - beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is - a jogszabályban meghatározott tartamú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit.

A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 35. § (1)-(3) bekezdése szabályozza a régészeti megfigyelés keretében végzett régészeti bontómunkát. A régészeti bontómunka megkezdését a Korm. rendelt 7. mellékletében meghatározott adattartalommal Hatóságomnak be kell jelenteni. A Korm. rendelet 46. § (1) bekezdése alapján a feltárás (bontómunka) során eredeti összefüggéseiben megmaradt régészeti emlék előkerülését a feltárást végző intézmény három napon belül köteles bejelenti Hatóságomnak, valamint megelőző feltárás esetén értesíteni a Beruházót; a bejelentett régészeti emlék megtartására a feltárást végző intézmény javaslatot tehet Hatóságomnak. A Korm. rendelet 46. § (2) bekezdése alapján a bejelentett régészeti emlék elkerüléséről vagy helyszíni megtartásáról és kezeléséről, valamint a szükséges állagmegőrző intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül a hatóság helyszíni szemle alapján dönt.

Tájékoztatom az Építtetőt, hogy ha a megelőző feltárást (régészeti megfigyelést) szükségessé tevő beruházás bármilyen okból meghiúsul vagy szünetelésének időtartama a feltárás felfüggesztésétől vagy befejezésétől számítva meghaladja az egy évet, a Korm. rendelet 36. § (3) bekezdése alapján a beruházó köteles az ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről és a feltárt régészeti emlékeknek a hatóság által előírt állagmegóvásáról gondoskodni. Felhívom továbbá a figyelmet, hogy a Korm. rendelet 36. § (4) bekezdése szerint amennyiben a beruházás vagy a feltárás munkálatainak harminc napot meghaladó szünetelésére a feltárást végző, hogy intézménynek fel nem róható okból kerül sor, a feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, őrzéséről a feltárást végző intézmény a beruházó költségére köteles gondoskodni.

A szakhatóság eljárását az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55-56. §-a szabályozza. A jogorvoslati lehetőségről az Ákr. 55. § (4) bekezdése rendelkezik.”

Maglód Város Önkormányzatának Jegyzője szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hírközlés-felügyeleti Igazgatóság Építményengedélyezési Osztálya megkereste hivatalom a fenti engedélyezéséhez szükséges szakhatósági eljárás lefolytatása céljából.

A 2026. 04. 25. napján iktatott megkereséshez csatoltan megküldött AnyRF Kft. által készített TT-97/2023 munkaszámú tervdokumentáció vizsgálata során megállapítást nyert, hogy Maglód Város közigazgatási területét a Ny-19, Ny-20 illetve Ny-21 rajzszámú tervlapjai érintik. A beadott dokumentáció vizsgálatát követően megállapításra került, hogy a szakkérdés a hiánypótlásként kiírt pontosítások nélkül nem dönthető el, ezért az I/406-2/2026 ügyiratszámú végzésemmel hiánypótlásra szólítottam fel a kérelmező ügyfelet, a hatóság egyidejű tájékoztatásával.

Az AnyRF Kft. 2025. 04. 02. illetve 2026. 04. 20. napján pótolta a hiányzó dokumentumokat.

Maglód Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 4/2016.(111.3.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: HÉSZ) és térképi melléklete alapján ellátással érintett terület KÖu-Gy illetve Gá/1 övezetben van.
A kikötésekre vonatkozó előírásokat a HÉSZ 8. §, 10. §, 12. § tartalmazza az alábbiak szerint:

„8. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

a) a vonatkozó hatályos jogszabályokban megengedett határértéket el nem érő mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b) kizárja a környezetkárosítást,

c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken. „

„10. § (1) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.”

„12. § (1) Úthálózat felújítása során, továbbá új közlekedési elem létesítése, kiépítése esetén a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni. „

„15. §

(1) A meglévő és a tervezett közüzemű:

a) vízellátás,

b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),

d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

c) közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.”

Maglód Város településképének védelméről szóló 10/2019. (VI. 24.) önkormányzati rendelet 1. melléklete szerint az érintett ingatlanok Ipari-Gazdasági és Közlekedési területen helyezkednek el

23. §-a szerint:

„(1) Új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

- Ipari - gazdasági területek

A Maglód Város Képviselő-testületének helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, és a településtisztaság egyes kérdéseiről szóló 23/2003.(XII.1.) Kt. rendelete szerint:

„8. § (2) A föld felszínén és a földben csak olyan tevékenység folytatható, amely annak minőségét nem szennyezi, az adott területen szükséges optimális mennyiséget nem veszélyezteti.

9. § (4) A vizekbe szennyező hatású, de azok fertőzést vagy káros szennyeződést elő nem idéző anyagokat csak a vízügyi hatóságnak, az egészségügyi szervek szakvéleménye és azok által megállapított előírások alapján lehet bevezetni. Olyan termelő- vagy szolgáltató egységet, amely működése során a vizek fertőzését és káros szennyeződését idézheti elő, csak szennyvíztisztító berendezéssel, illetve ahhoz kapcsolva szabad építeni és üzemben tartani.

22. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(6) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.”
A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerint:

„2. § E rendelet alkalmazásában

2. fás szárú növény: lombhullató és örökzöld fák, bokorfák, cserjék és többtörzsű fák együttes megnevezése;

3. közhasználatú terület: a közterület, valamint a nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló területrésze;

12. A közhasználatú területen lévő fás szárú növények kivágása és pótlása

21. § (1) Közhasználatú területen fát kivágni akkor lehetséges, ha

a) annak növényegészségügyi állapota szükségessé teszi,

b) élet- vagy balesetveszélyes,

c) veszélyezteti a vagyonbiztonságot vagy vagyoni kárt okoz vagy

d) az a szakértői vélemény alapján meghozott hatósági döntés alapján egyéb ok miatt indokolt.

(2) A közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágásához a hatóság engedélyét kell kérni.”

Az érintett ingatlanok közül a Maglód 013 ill. 4280/13 hrsz szilárd burkolatú út. A beadott tervek szerint az új hálózat föld alatti elhelyezéssel kerül kialakításra, utak esetén irányított fúrással. Az érintett ingatlanokon jelentős fás szárú növény nem található.

A tárgy szerinti építmény - kikötések betartásával - megfelel a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek, azokkal nem ellentétes, ezért a szakhatósági állásfoglalást megadtam.

Az önálló fellebbezést az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozva adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

Szakhatósági állásfoglalásomat az Ákr.55. §-a és az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása 7. pontja alapján adtam ki.”

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) 5. § (6) bekezdése alapján az Építtető megfizette.

Az Eht. 44. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani.

A fellebbezésről szóló tájékoztatás az Ákr. 116. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére és helyére vonatkozó tájékoztatás az Ákr. 118. § (3) bekezdésén, a halasztó hatály a 117. § (1) bekezdésén alapul.

A másodfokú eljárás díjának összegét a Díjrendelet 5. § (10) bekezdése határozza meg. A 18. § (2) bekezdése értelmében a fellebbező díjfizetési kötelezettségét a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára történő átutalással, vagy természetes személy ügyfél esetén ugyanezen számlaszámra készpénz átutalási megbízás útján (sárga csekk) is teljesítheti. Az átutalási megbízás közlemény rovatában a fellebbező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát, csekken történő befizetés esetén az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. A 18. § (3) bekezdése szerint a díjfizetés megtörténtének igazolását (befizetési bizonylat vagy feladóvevény) a kérelemnek tartalmaznia kell.

A döntésbe a Hatóság Építményengedélyezési Osztályon (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) hivatali időben, a fenti telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetekben a döntés hirdetmény útján történő közlését vagy a döntés közhírré tételét alkalmazza.

Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.

Kiadmányozta: dr. Rajnai Judit Andrea osztályvezető, Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Budapesten, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.