A médiahatóság tájékoztatja az olvasókat, hogy az adott tárgyban nem szükséges további bejelentéseket tenniük.

Harmadik alkalommal mutatta be a Kádár-korszak nyilvánosságát vizsgáló kutatásait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete Budapesten, a médiahatóság Esztergomi úti komplexumában.

„A nyílt cenzúrától a szabadság illúziójáig” címmel jelent meg Borvendég Zsuzsanna és Paál Vince új tanulmánykötete.

Nem derül ki egyértelműen, hogy kik, és az sem, pontosan milyen források alapján értékelték az egyes országokat a Freedom in the World című, hazánk médiahelyzetét is értékelő nemzetközi jelentésben – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Kritikusai szerint megkérdőjelezhető módon minősít dezinformatívnak egyes híroldalakat a londoni székhelyű Global Disinformation Index (GDI). Ezt támasztja alá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánya is.

A közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítások durva, sértő vagy sokkoló jellege a bírói gyakorlatban önmagában még nem indokolja azok korlátozását, hiszen nem mindenki képes szofisztikáltan kifejteni a véleményét – egyebek mellett erről olvashatunk az ORAC Kiadó és az NMHH együttműködésében megjelent új szakirodalmi kötetben.

Friss tanulmányában az NMHH saját kutatási eredményeit egy 1979-es UNESCO-felméréssel összevetve azt vizsgálta, miképp változtak meg napjainkra a hazai geopolitikai tudósítások földrajzi és tematikai preferenciái.

A Médiatudományi Intézet április 10-ei, legutóbbi konferenciájának fókuszában ismét a Kádár-korszak állt.