1. Mi a reklámeszköz és mi a reklámfelület?

A reklámeszköz alatt a reklámhordozót, valamint a reklámhordozót tartó berendezést együttesen kell érteni. Egy reklámeszköz egy vagy több reklámfelületből állhat.

A reklámfelület a reklámeszköz azon – egy vagy több fizikailag is önálló egységet képező – része, amely funkcióját tekintve egyidejűleg egyetlen reklám elhelyezését vagy digitális felület esetében egyetlen reklám megjelenítését teszi lehetővé.

2. Minden reklámeszközt be kell jelenteni az NMHH-hoz?

Azt a reklámeszközt, amelynek elhelyezésére 2024. január 1. napját megelőzően szabályszerűen került sor, 2024. február 1. napjáig be kell jelenteni az országos reklámkataszterbe.

Azon reklámeszköz elhelyezése minősül szabályszerűnek, amelyet az illetékes önkormányzat településkép-védelmi szempontból szabályosnak minősít, vagy amely reklámeszköz elhelyezése településkép-védelmi szempontból egyébként szabályosnak minősül. A szabályszerű elhelyezésről a bejelentés során kell nyilatkozatot tenni.

3. Elhelyezkedésük alapján milyen reklámeszközöket kell bejelenteni az NMHH-hoz?

A bejelentési kötelezettség a közterületen elhelyezett, valamint a közterületnek nem minősülő magánterületen elhelyezett, közterületről látható reklámeszközre vonatkozik. Közterület jellemzően a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, valamint az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút. Magánterület pedig az, amely nem esik a közterület fogalma alá.

4. Mi a szankciója annak, ha a szabályosan kihelyezett reklámeszköz nem kerül bejelentésre az NMHH-hoz?

Amennyiben az illetékes önkormányzat településkép-védelmi szempontból szabályosnak minősítette az adott reklámeszközt 2024. január 1. előtt, úgy azt be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén 2024. július 1. napjától nem helyezhető el reklám olyan reklámeszközön, amely az országos reklámkataszterben nem szerepel. A 2024. február 1. napját követően beadott kérelmek esetében is nyilatkozni kell, hogy a reklámeszközök településkép-védelmi szempontból szabályosan lettek elhelyezve.

5. A reklámeszköz azonosító reklámeszközön való elhelyezését milyen módon és meddig kell megtenni?

A reklámeszköz egyedi azonosítót az NMHH határozatban fogja közölni, annak a reklámeszközön való elhelyezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodnia a nyilvántartásba vételtől számított 90 napon belül. Az azonosítót időtálló és az időjárási körülményektől függetlenül egyszerűen leolvasható módon, valamint ennek megfelelő, az eszközhöz igazodó méretben és formában kell elhelyezni a reklámeszközön.

6. Mi a díjfizetés alapja a reklámeszköz bejelentésének?

A reklámkataszterbe történő felvétel érdekében új reklámeszköz bejegyzésére irányuló eljárás díja, valamint az éves díj mértéke is 15.000 Ft / reklámfelület; a díjfizetés alapja tehát a reklámfelületek száma, nem a reklámeszközök száma.

Az éves díjat tárgyév március 1. napjáig kell befizetni, kivéve abban az évben, amelyben a reklámeszköz nyilvántartásba vételre kerül. Az első éves díjfizetést a nyilvántartásba vételt követő évben kell megtenni.

7. A bejelentéshez csatolandó fényképek esetében mit jelent pontosan a „közeli” és a „távoli” fénykép?

Mindkét esetben az a fontos, hogy egyértelmű beazonosításra alkalmasak legyenek a képek, tehát közelről a reklámeszköz teljes egészéről egy jó minőségű, éles képet ajánlott készíteni, amelyen az esetleges feliratokat jól ki lehet olvasni, távolról pedig egy olyan, szintén jó minőségű képet kell készíteni, melyen a reklámeszköz közvetlen környezete is szerepel, így segítve a konkrét reklámeszköz fizikai elhelyezkedésének beazonosítását. A fénykép fájlok ajánlott maximális mérete 0,5 MB/fénykép.

8. A reklámeszköz elhelyezkedésére vonatkozó GPS-koordináták során mi az elvárt követelmény?

A GPS-koordinátákat olyan módon kell megadni, hogy azok a konkrét reklámeszköz tényleges, fizikai elhelyezkedésének pontjára mutassanak, azaz az eszköz valamely fizikai pontját határozzák meg. Így nem elegendő annak a pontnak a GPS-koordinátája, ahonnan a reklámeszköz látható.

9. Az adatok csak egyesével vagy csoportosan is feltölthetőek?

Az NMHH honlapján közzétételre kerülő Excel-fájlban csoportosan meg tudják adni az adatokat.

10. Van-e lehetőség hiánypótlásra?

Van lehetőség, amennyiben az eljárás során szükséges, a hatóság végzésben hívja fel az ügyfelet a hiányosságok pótlására.

11. Hogyan kell eljárni az épületen belüli reklámokkal?

Az épületen, építményen belül közzétett reklám, illetve elhelyezett reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés – jogállását tekintve – akkor sem minősül közterületről láthatónak, ha az az épületen, építményen kívülről ténylegesen látható. Ennek alapján az épületen belüli reklámeszközöket nem kell a reklámkataszterbe bejelenteni.

12. Be kell-e jelenteni a cégtáblát vagy az üzlet épületén elhelyezett „saját reklámot”?

Nem kell bejelenteni a (saját) cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot.

Ennek megfelelően ha valamely vállalkozás a használatában álló ingatlanon (például saját épületen vagy bérelt bevásárlóközponti üzleten) olyan tartalmat helyez el, amely mindössze annak megnevezésére utal vagy ott megvásárolható termék, igénybe vehető szolgáltatás stb. népszerűsítését célozza, azt nem kell reklámeszközként bejelenteni.

Előzőekkel szemben be kell jelenteni azt a reklámeszközt, amelyen elhelyezett (megjelenített) reklám elhelyezése (megjelenítése) harmadik személy részére külön értékesítésre (bérbeadásra) kerül. Például a bevásárlóközpontok épületének falán elhelyezett üzlet-megnevezéseket nem kell bejelenteni, ezen üzletek reklámjait (jellemzően: aktuális akciók) azonban igen.

13. Mi a teendő az útbaigazítást segítő táblával, amelyen cégnév, reklám is szerepel?

Ha a tábla elsődlegesen tájékoztatás (és nem reklám) céljából került elhelyezésre, és annak tartalma jellemzően valamely célpont (akár üzlet, bevásárlóközpont) közlekedési irányára, távolságára utal, akkor azt nem kell a reklámkataszterbe bejelenteni. Nem kell bejelenteni az információs vagy más célú berendezést, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.

14. Hogyan kell kiszámolni a reklámeszköz méretét?

Amennyiben a reklámeszköz több reklámfelületet tartalmaz, abban az esetben is egyetlen reklámfelületének méretét kell a bejelentés során megadni. Például olyan citylight esetében, amelynek mindkét oldalán található reklámfelület, nem kell a két reklámfelület méretét összeadni, hanem a méretet „egyszeresen” kell csak figyelembe venni és az egyik (egyetlen oldalról vagy irányból egyidejűleg látható) reklámfelület méretét (eltérő méretek esetén a legnagyobb reklámfelület méretét) kell megadni.

15. A reklámozók adatait is be kell-e jelenteni?

A bejelentést a reklámeszköz tulajdonosa köteles megtenni; ennek során a saját és a reklámeszköz adatait kell megjelölni. Annak adatait, akinek érdekében a reklámot közzéteszik, vagy aki a reklámot megrendeli (reklámozó) nem kell a hatósághoz bejelenteni.

16. Befolyásolja a bejelentési kötelezettséget, hogy az építési reklámháló mennyi időre kerül elhelyezésre?

Az építési reklámháló építési-szerelési vagy bontási munka során kerül kihelyezésre. A fogalom eredendően magában foglalja az ideiglenességet, így nincs jelentősége annak, hogy a kihelyezés rövidebb vagy hosszabb időtartamig valósul meg; a bejelentés valamennyi esetben kötelező.

17. Minden ügyfél köteles fizetni a bejelentésért?

Az új reklámeszköz bejegyzésére irányuló eljárás során egyszeri díjat kell fizetni (15.000 Ft reklámfelületenként), amely igazgatási szolgáltatási díjnak minősül. Az eljárási díj megfizetésére nem kötelezettek azok a szervezetek, amelyek (jogszabály alapján) teljes költség- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesülnek.

A reklámkataszter üzemeltetéséért éves díjat kell továbbá fizetni, amelynek mértéke évi 15.000 Ft reklámfelületenként. A díjfizetés a bejegyzést követő naptári évtől kezdődően esedékes, azaz például a 2024. év során nyilvántartásba vételre kerülő reklámeszközök esetében az éves díjfizetési kötelezettség első alkalommal a 2025. évben áll fenn. Ez a díj nem minősül igazgatási szolgáltatási díjnak; így ennek megfizetésére azon jogalanyok is kötelezettek, amelyek teljes költség- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesülnek.

Előzőekkel szemben be kell jelenteni azt a reklámeszközt, amelynek túlnyomórészt reklám céljából került elhelyezésre, és amelynek tartalma rendszeresen megváltoztatásra (kicserélésre) kerül.