1. Mi a reklámeszköz és mi a reklámfelület?

A reklámeszköz alatt a reklámhordozót, valamint a reklámhordozót tartó berendezést együttesen kell érteni. Egy reklámeszköz egy vagy több reklámfelületből állhat.

A reklámfelület a reklámeszköz azon – egy vagy több fizikailag is önálló egységet képező – része, amely funkcióját tekintve egyidejűleg egyetlen reklám elhelyezését vagy digitális felület esetében egyetlen reklám megjelenítését teszi lehetővé.

2. Minden reklámeszközt be kell jelenteni az NMHH-hoz?

Reklámeszköz kizárólag tudomásulvételi eljárást követően helyezhető el azzal, hogy a tudomásulvételi eljárás lefolytatása a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörébe tartozik. Azon reklámeszköz elhelyezése minősül szabályszerűnek, amelyet az illetékes önkormányzat településkép-védelmi szempontból szabályosnak minősít, vagy amely reklámeszköz elhelyezése településkép-védelmi szempontból egyébként szabályosnak minősül. A szabályszerű elhelyezésről a bejelentés során kell nyilatkozatot tenni.

3. Elhelyezkedésük alapján milyen reklámeszközöket kell bejelenteni az NMHH-hoz?

A bejelentési kötelezettség a közterületen elhelyezett, valamint a közterületnek nem minősülő magánterületen elhelyezett, közterületről látható reklámeszközre vonatkozik. Közterület jellemzően a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, valamint az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút. Magánterület pedig az, amely nem esik a közterület fogalma alá.

4. Mi a szankciója annak, ha a szabályosan kihelyezett reklámeszköz nem kerül bejelentésre az NMHH-hoz?

Reklámeszköz kizárólag tudomásulvételi eljárást követően helyezhető el azzal, hogy a tudomásulvételi eljárás lefolytatása a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörébe tartozik. Reklámeszközön kizárólag akkor helyezhető el reklám, ha a reklámeszközt a NMHH az országos reklámkataszterbe bejegyezte.

A reklámok közzétételére és a reklámeszközök elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását a járási hivatal ellenőrzi.

5. A reklámeszköz azonosító reklámeszközön való elhelyezését milyen módon és meddig kell megtenni?

A reklámeszköz egyedi azonosítót az NMHH határozatában közli a tulajdonossal, amelynek a reklámeszközön való elhelyezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodnia a nyilvántartásba vételtől számított 90 napon belül. Az azonosítót időtálló és az időjárási körülményektől függetlenül egyszerűen leolvasható módon, valamint ennek megfelelő, az eszközhöz igazodó méretben és formában kell elhelyezni a reklámeszközön.

A reklámeszköz egyedi azonosító elhelyezésének ajánlott módja a Hatóság honlapján érhető el: https://nmhh.hu/szakmai-erdekeltek/reklamkataszter/ajanlas-azonosito-elhelyezesehez

6. Mi a díjfizetés alapja a reklámeszköz bejelentésének?

A reklámkataszterbe történő felvétel érdekében új reklámeszköz bejegyzésére irányuló eljárás díja, valamint az éves díj mértéke is 15.000 Ft / reklámfelület; a díjfizetés alapja tehát a reklámfelületek száma, nem a reklámeszközök száma.

Az éves díjat tárgyév március 1. napjáig kell befizetni, kivéve abban az évben, amelyben a reklámeszköz nyilvántartásba vételre kerül. Az első éves díjfizetést a nyilvántartásba vételt követő évben kell megtenni, megfizetésére az a személy köteles, aki vagy amely a tárgyév február 1. napján a reklámeszköz tulajdonosaként szerepel az országos reklámkataszterben.

7. A bejelentéshez csatolandó fényképek esetében mit jelent pontosan a „közeli” és a „távoli” fénykép?

Mindkét esetben az a fontos, hogy egyértelmű beazonosításra alkalmasak legyenek a képek, tehát közelről a reklámeszköz teljes egészéről egy jó minőségű, éles képet ajánlott készíteni, amelyen az esetleges feliratokat jól ki lehet olvasni, távolról pedig egy olyan, szintén jó minőségű képet kell készíteni, melyen a reklámeszköz közvetlen környezete is szerepel, így segítve a konkrét reklámeszköz fizikai elhelyezkedésének beazonosítását. A fénykép fájlok ajánlott maximális mérete 0,5 MB/fénykép. A fényképek elvárt paraméterei: fekvő tájolás, 4:3 oldalirány.

8. A reklámeszköz elhelyezkedésére vonatkozó GPS-koordináták során mi az elvárt követelmény?

A GPS-koordinátákat olyan módon kell megadni, hogy azok a konkrét reklámeszköz tényleges, fizikai elhelyezkedésének pontjára mutassanak, azaz az eszköz valamely fizikai pontját határozzák meg. Így nem elegendő annak a pontnak a GPS-koordinátája, ahonnan a reklámeszköz látható. A GPS-koordinátákat minimum 6 tizedes pontossággal szükséges megadni.

9. Az adatok csak egyesével vagy csoportosan is feltölthetőek?

Az NMHH honlapján közzétételre kerülő Excel-fájlban csoportosan meg tudják adni az adatokat. Egy beadványban kizárólag azonos tulajdonossal (tulajdonos személyekkel) rendelkező reklámeszközök jelenthetők be.

10. Van-e lehetőség hiánypótlásra?

Van lehetőség, amennyiben az eljárás során szükséges, a hatóság végzésben hívja fel az ügyfelet a hiányosságok pótlására.

11. Hogyan kell eljárni az épületen belüli reklámokkal?

Az épületen, építményen belül közzétett reklám, illetve elhelyezett reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés – jogállását tekintve – akkor sem minősül közterületről láthatónak, ha az az épületen, építményen kívülről ténylegesen látható. Ennek alapján az épületen belüli reklámeszközöket nem kell a reklámkataszterbe bejelenteni. Nem minősül építményen belülinek a reklám közzététele, illetve a reklámeszköz elhelyezése, ha a közzététel, illetve elhelyezés az építmény olyan részén – így különösen teraszon, erkélyen – történik, amely nincsen valamennyi irányból építményszerkezettel körülzárva.

12. Be kell-e jelenteni a cégtáblát vagy az üzlet épületén elhelyezett „saját reklámot”?

Nem kell bejelenteni a (saját) cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot.

Nem minősül reklámnak a cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés.

Nem minősül reklámnak továbbá az üzlethelyiség portáljában – kirakatában – elhelyezett gazdasági reklám. Előzőekkel összefüggésben sem a portált, sem a kirakatot nem lehet kiterjesztően értelmezni, tehát (például) az udvar, parkoló, valamint az üzlethelyiséghez kapcsolódó közterület nem tartozik ezen kivételek közé (az értelmezés azonban ebben az esetben a járási hivatalokhoz tartozik).

Kivétel fennállása esetén a reklámkataszterbe történő bejegyzés nem lehetséges, arra nem kerül sor. Az, hogy adott reklámeszköz a Méptv.-ben meghatározott – fentiek szerinti – kivételek közé tartozik-e, elsődlegesen a járási hivatalok eljárása során kerül tisztázásra. A reklámeszköz tudomásulvétele tárgyában hozott járási hivatali döntés rendelkezésre állása esetén a reklámeszköz az NMHH-nál is nyilvántartásba vehető.

13. Mi a teendő az útbaigazítást segítő táblával, amelyen cégnév, reklám is szerepel?

Az irányítótábla elsődleges rendeltetését tekintve reklámeszköznek nem minősülő, kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység helyéről tájékoztató, a megközelítés irányára, illetve távolságára utaló, legfeljebb 2 m² méretű eszköz. Ha a tábla elsődlegesen tájékoztatás (és nem reklám) céljából került elhelyezésre, és annak tartalma jellemzően valamely célpont (akár üzlet, bevásárlóközpont) közlekedési irányára, távolságára utal, akkor azt nem kell a reklámkataszterbe bejelenteni. Az információs vagy más célú berendezés minden olyan, a helyi építési szabályzatban meghatározott berendezés, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál. Nem kell bejelenteni az információs vagy más célú berendezést, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.

14. Hogyan kell kiszámolni a reklámeszköz méretét?

Amennyiben a reklámeszköz több reklámfelületet tartalmaz, abban az esetben is egyetlen reklámfelületének méretét kell a bejelentés során megadni. Például olyan citylight esetében, amelynek mindkét oldalán található reklámfelület, nem kell a két reklámfelület méretét összeadni, hanem a méretet „egyszeresen” kell csak figyelembe venni és az egyik (egyetlen oldalról vagy irányból egyidejűleg látható) reklámfelület méretét (eltérő méretek esetén a legnagyobb reklámfelület méretét) kell megadni.

15. A reklámozók adatait is be kell-e jelenteni?

A bejelentést a reklámeszköz tulajdonosa köteles megtenni; ennek során a saját és a reklámeszköz adatait kell megjelölni. Annak adatait, akinek érdekében a reklámot közzéteszik, vagy aki a reklámot megrendeli (reklámozó) nem kell a hatósághoz bejelenteni.

16. Befolyásolja a bejelentési kötelezettséget, hogy az építési reklámháló mennyi időre kerül elhelyezésre?

Az építési reklámháló építési-szerelési vagy bontási munka során kerül kihelyezésre. A fogalom eredendően magában foglalja az ideiglenességet, így nincs jelentősége annak, hogy a kihelyezés rövidebb vagy hosszabb időtartamig valósul meg; a bejelentés valamennyi esetben kötelező.

17. Minden ügyfél köteles fizetni a bejelentésért?

Az új reklámeszköz bejegyzésére irányuló eljárás során egyszeri díjat kell fizetni (15.000 Ft reklámfelületenként), amely igazgatási szolgáltatási díjnak minősül. Az eljárási díj megfizetésére nem kötelezettek azok a szervezetek, amelyek (jogszabály alapján) teljes költség- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesülnek.

A reklámkataszter üzemeltetéséért éves díjat kell továbbá fizetni, amelynek mértéke évi 15.000 Ft reklámfelületenként. A díjfizetés a bejegyzést követő naptári évtől kezdődően esedékes, azaz például a 2024. év során nyilvántartásba vételre kerülő reklámeszközök esetében az éves díjfizetési kötelezettség első alkalommal a 2025. évben áll fenn. Ez a díj nem minősül igazgatási szolgáltatási díjnak; így ennek megfizetésére azon jogalanyok is kötelezettek, amelyek teljes költség- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesülnek.