A választómező megváltoztatása azonnal és automatikusan elindítja a rendezést.
21 találat
Médiahasználat és közéleti érdeklődés a határon túli magyar népesség körében
„Ha két héten keresztül csupán egyetlen hírforrást használhatna, melyiket választaná?” Fiktív kérdés, esetleges válasz – mondhatnánk, de korábbi kutatásaink során már több ízben bizonyosságot nyert, hogy a fiktív médiafelület erősorrend – noha nem a későbbiekben vizsgálat alá kerülő tényleges médiahasználatot illusztrálja – fontos kiindulási pontként szolgál egy közösség médiafogyasztási gyakorlatának feltérképezéséhez.
Kárpát-medencei magyar média-körkép
Hosszabb csendes időszak után úgy tűnik, pörgősebb ősz köszöntött a határon túli magyar médiavilágra. Több olyan eseményről is beszámolhatunk, amely az együttműködés, a hatékonyság, a képzés ügyét hivatott szolgálni a határon túli magyar közösségek és az anyaország között, főként a tájékoztatás, a média viszonylatában.
Nincs pénz a kisebbségi nyelveken történő tájékoztatásra
Médiahasználat és közéleti érdeklődés II.
A határon túli magyar közösségek körében 2011-ben végzett, médiafogyasztást vizsgáló kutatásunk már ismertetett (és könyv alakban is kiadott) elsődleges eredményeit további elemzésekkel igyekszünk bővíteni. Ilyen kiegészítő irány a médiahasználat és a közéleti érdeklődés összefüggéseinek vizsgálata, aminek főbb alapvetéseivel már foglalkoztunk. Most néhány további részlet megvilágítására teszünk kísérletet.
Digitális tartalmak az ékszerdobozban
Új igazgatót kapott az újvidéki Forum Könyvkiadó, Virág Gábor a vajdasági magyarság egyik ékszerdobozának nevezte a kiadót, amelyben számtalan kincset találhat az ember. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a vajdasági magyar könyvkiadásnak ugyanúgy szembe kell néznie a digitális kihívásokkal, mint a nyomtatott sajtónak, ezért a szemléletváltás nem opció, hanem sürgető kényszer.
Médiahasználat és közéleti érdeklődés
A határon túli magyar közösségek körében 2011-ben végzett, médiafogyasztást vizsgáló kutatásunk egyik legsúlyosabb konklúziója az volt, hogy a nemzeti identitás és értékrend megtartása szempontjából elsősorban az tekinthető igen aggályosnak, hogy mindegyik régióban drasztikusan csökkent a közszolgálati információforrások használata, ami érvényes mind a helyi, mind a magyarországi médiumok esetében.
Egy rövid életű kísérlet (meg egy régi dübörgés)
Meglehetősen rendhagyó sajtótermék látott napvilágot valamikor az idén tavasszal Szerbiában: egy népszerű belgrádi napilap magyar nyelvű hétvégi mellékletet indított, Édes Otthon címmel. Bár a nagy ívű vállalkozásról máris csupán múlt időben beszélhetünk, azért megér pár szót ez a különös média-tünemény.
Média és identitás
Intézetünk kutatási programjai között a kezdetektől fogva szerepel a kárpát-medencei magyar nyelvű média vizsgálata. Eddigi kutatásaink eredményeiből már két kötetet állítottunk össze; az adatfelvétel, a feldolgozás és a publikálás idő- és eszközigényes fázisai után immár az eredmények minél szélesebb körben való megismertetése a feladat.
Nemzeti identitás, asszimiláció és médiahasználat a határon túli magyarság körében 1999–2011
A Médiatudományi Intézet gondozásában megjelent a Nemzeti identitás, asszimiláció és médiahasználat a határon túli magyarság körében 1999–2011 c. kiadvány. Az elemzést végző és a kötetet jegyző szociológus Dobos Ferenc. A 2011 végén végzett felmérés a médiafogyasztás és a nemzeti identitás sokrétű viszonyának feltárását célozta meg a négy legnagyobb határon túli magyar közösség (Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja) körében.
Mit tudhatunk meg egy konferencia apropóján?
Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Médiatudományi és Médiatörténeti Kutatócsoportja és a Médiatanács Médiatudományi Intézete konferenciát rendezett Magyar sajtószabadság és -szabályozás 1920–1989 címmel.