Egységes Hírközlési Objektummodell (EHO)

Az Egységes Hírközlési Objektummodell (EHO) első hivatalos változatát egyeztetésre szánt változatát 2016 decemberében mutatta be a hatóság. A bemutató után a piaci szereplők, az állami és szolgáltatói oldal, illetve a tervezői és érdekképviseleti szervek is megismerhették, véleményezhették. Az NMHH kérdéssorára érkezett észrevételeket és válaszokat a hatóság szakemberei szakmailag validálták és beépítették az anyagokba.

Az EHO első publikációja óta sokat haladt előre a Hír-Közmű 1.0 és magvalósult az Egységes Szakági Tervezéstámogató Rendszer (ESZTER) fejlesztése is. Az EHO-t az informatikai rendszerekbe történő implementáció alkalmával aktualizáltuk is 2021-ben, ez a frissítés a korábban lefektetett alapokat azonban változatlanul hagyta.

EHO: közös nyelv, közhiteles adatok

Az egységes objektummodellre nagy szükség volt: az elektronikus hírközlési szolgáltatók és hálózatüzemeltetők nyilvántartásai jelenleg egymástól elkülönülten, eltérő adattartalommal működnek. Az NMHH építéshatósági eljárásaiba beérkező hírközlési hálózatfejlesztések terveket sem egységes jelölésrendszerrel nyújtják be. Így az eddigi gyakorlat nem tette lehetővé egy egységes térinformatikai, adatbázis alapú nyilvántartás létrejöttét, használatát. A közös adatformátum és -tartalom, azaz az EHO kialakításával viszont már egységesen írhatók le az elektronikus hírközlési hálózatok legfőbb jellemzői, és kielégítik a nyilvántartásukkal szemben támasztott szakmai elvárásokat.

Az EHO-val párhuzamosan zajlik a Hír-Közmű rendszer fejlesztése is. A Hír-Közmű az elektronikus hírközlési infrastruktúra országos adatainak rendszeresen frissülő, térinformatikai alapú, hatósági nyilvántartását valósítja meg.

A rendszer a kérelmek fogadásán túl az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások elektronikus kezelését is támogatja. Megvalósítása új alapokra helyezi a hírközlési szolgáltatók és az engedélyező, ellenőrző hírközlési hatóság együttműködését. Alapvető elvárás, hogy a rendszer elindításával egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóbbá váljon a szereplők együttműködése. Ezt segíti az EHO, ami a projekt részeként egyrészt egy új közös nyelvet jelent a hírközlési hálózatok és azok elemeire vonatkozóan a tervezői társadalom, a hírközlési szolgáltatók és a hírközlési hatóság között; másrészt megteremti a lehetőségét annak, hogy az NMHH a benyújtott adatokból (tervek) térinformatikai alapú adatbázissal megvalósítsa az országos és közhiteles Hírközlés Hálózati Nyilvántartást (HHNY).

EHO kézikönyv: egységes kézikönyv az egységes objektummodellhez

Az EHO korábbi köteteinek egységes szerkezetbe foglalásával elkészült tehát az EHO kézikönyv. Az új kiadvány feleslegessé teszi a korábban külön-külön publikált EHO_1-Követelmények; EHO_2-Objektumlista, EHO_3-Jelkulcsok, EHO_4-Szabályrendszer dokumentumokat, ezek elérhetősége így a kézikönyv megjelenésekor megszűnik.

Az EHO kézikönyv részletesen ismerteti az EHO-t.  A kézikönyv az alábbi fejezetekre, témakörökre tagolódik, amelyekről az alábbiakban egy rövid áttekintés következik:

1.Bevezetés, amelyből megtudható, hogy az engedélyezési eljárások gyorsítása és az NMHH piaci felügyeleti tevékenységének ellátása nem valósítható meg az hírközlési hálózatok egységes ábrázolása és adatkezelése nélkül. A hírközlési piacon lévő szolgáltatók, üzemeltetők, tervezők, hatósági szereplők, összeségében résztvevők részére szükségessé vált a hírközlési hálózatokat leíró közös nyelv létrehozása. Az EHO modell tartalmazza a hírközlési hálózatok leírásához szükséges tartalmi, kapcsolati összefüggéseket, szabályokat, amely egy elméleti modell. Az EHO kézikönyvben meghatározásra kerülnek a hírközlési hálózat elemeinek minimum és kötelező adattartalmai, objektumok kapcsolati szabályai és ajánlott ábrázolási, megjelenítési (jelkulcs) követelményei is. Továbbra is elsődleges célként szerepel az adat vezérelt dokumentálás támogatása.

2. Fogalomtár: a legfontosabb fogalmakat tisztázza, mint például: Adatkapu, HHNY, OHA, XML, XSD stb…

3. EHO kézikönyv dokumentáció értelmezése: leírja, hogy az EHO-hoz szükséges a GIS adatbázisok felépítésének és kapcsolatainak ismertetése. Az adatbázis szintű felépítés és a hagyományos CAD-CAM rendszerek rajzi ábrázolási technológia között jelentős különbség, hogy az objektum és adatkapcsolatok leírása nem grafikus elemekkel történik, hanem adatbázisban tárolt objektumadatokkal, kapcsolati objektumokkal, hivatkozásokkal, szabályrendszerekkel. Fontos megállapítani, hogy a Hír-Közmű rendszerbe csak olyan adattartalom, XML formátumú állomány tölthető fel, amely minden tekintetben teljeskörű, azaz nemcsak az objektumok kötelező adatai kerülnek meghatározásra, hanem az objektumok egymáshoz való kapcsolatai és a kapcsolatok (illeszkedések, tartalmazások, stb.) szabályai is megfelelőek.

Ebben a fejezetben szó esik még a geometriai követelményekről, a gráfos adatszerkezetről, a kapcsolati szabályok típusairól (áthalad, átvezet, elhelyez, ellát, felelős, hordoz, illeszkedik, tartalmaz, támogat, véd, végződik), és a három szintű validációról.

A Hír-Közmű az adatokat és az adatok közötti összefüggések ellenőrzését három validációs lépésen keresztül végzi:

  1. szintű validáció: objektumok és kapcsolatok megnevezései és adattartalma
  2. szintű validáció: kapcsolati- és geometriai szabályok vizsgálata
  3. szintű validáció: beilleszkedés vizsgálat

4. EHO és XML kapcsolat: Ez a fejezet felhívja a figyelmet az XML (Extensible Markup Language) fontosságára, ami egy szöveges fájl, és az ember és a gép számára is jól olvasható.  Az XML leírja az objektumok EHO szerinti adatát, meghatározza a kapcsolati szabályokat, az érték adatokat, és a geometriát. Az XML hivatott megteremteni az adatátadás formai követelményét. A fejezet bemutatja az XML fő részeit.

5. Objektumok leíró adatai: Ez a fejezet a legnagyobb terjedelmű rész az EHO kézikönyvben. Az EHO objektumok felépítése kerül részletesen leírásra, azaz hogy az egyes objektumok melyik Objektum osztályon belül, melyik kategóriába, típusba és altípusba tartoznak, valamint leírásra kerül az egyes objektumok részletes adattartalma is, paraméterei, és értéktartományai, értékkészletei. Egy objektum adattartalmának teljes felépítéséhez szükséges annak ismerete, hogy az objektum mely objektumtípus mely altípusába tartozik. Vannak olyan gyűjtő jellegű objektum altípusok, amelyek nem példányosíthatóak, csupán objektumokat fog össze egy közös csoportba azért, mert valamely szabály egységesen vonatkozik az adott altípushoz sorolt objektumokra.

6. Jelkulcsok: A korábbi fejezetektől eltérően a jelkulcsi ábrázolásról szóló fejezet tartalma nem kötelezően alkalmazandó, hanem csak a tervezési és engedélyezési eljárások egységes megjelenítéséhez ad javaslatokat és támogatást. A Hír-közmű rendszerben történő ábrázolás tekintetében a megadott minta jelkulcsok nem vezérlő objektumok. A Hír-közmű rendszerben az adatok és tulajdonságaik szabályozzák a megjelenítést, a rajzi jelkulcsok nem kerülnek az XML állományban leképzésre. Az ESZTER tervezéstámogató program használata esetén a jelkulcskészletet a segédprogram dwt-sablonfájl tartalmazza, és a telepítés után az AutoCAD megjelenítési modulja automatikusan kezeli.

Az EHO használatának időütemezése, a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet 33. § (8)-(9) alapján

2022. június 1. és 2022. augusztus 31. között már benyújtható az építési engedélyezési dokumentáció és a kapcsolódó használatbavételi engedélyezési dokumentáció EHO szerint, XML formátumban, de nem kötelező (rendelet 2. vagy 3. melléklete)

2022. szeptember 1-től kötelező az építési engedélyezési dokumentáció és a kapcsolódó használatbavételi engedélyezési dokumentáció EHO szerint, XML formátumban (rendelet 3. melléklet) benyújtása, a többi esetben még nem kötelező (rendelet 2. melléklet)

2023. június 1-től minden engedélyezési dokumentációt EHO szerint, XML formátumban kötelező benyújtani (rendelet 3. melléklet)

EHO Kézikönyv

Közzétéve:
2021. 12. 22.
pdf

EHO XML-minták

Közzétéve:
2021. 12. 22.
zip

EHO XSD-állomány

Közzétéve:
2021. 12. 22.
xsd

EHO Jelkulcsi állományok

Közzétéve:
2021. 12. 22.
zip