Mint arról korábban beszámoltunk, a siófoki szakmai konferenciát idén is Dr. Koltay András, az NMHH elnöke nyitotta meg. A Médiatanács tagjai közül Dr. Szadai Károly és Bartóki-Gönczy Balázs tartott előadást. Szadai Károly felszólalásában többek között felhívta a figyelmet arra, hogy különösen a helyi, körzeti és közösségi médiumok azok, amelyek fennmaradása komoly erőfeszítéseket igényel. Ugyanakkor kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben a Médiatanács tizenhárom és fél milliárd forintot fordított a magyar médiarendszer támogatására.

Bartóki-Gönczy Balázs az újmédia kulturális, társadalmi és gazdasági hatásairól beszélt. Kiemelte: szükség van az online platformok szabályozására, hiszen a médiatörvény megszületésekor a legnagyobb befolyásoló erővel rendelkező médiumokra rótták a legnagyobb felelősséget. Ez a befolyásoló erő azonban átalakulóban van, növekszik az online platformok felelőssége, amit a szabályozásnak is követnie kell. Ezt szolgálja a médiatörvény decemberi módosítása is, melynek értelmében a streamingszolgáltatók tartalmaira is vonatkozik a korhatár-besorolás követelménye.

2022-ben 180 ezer háztartás mondta le egy év alatt a tévé-előfizetését – tudtuk meg Sugatagi Gábortól, a hatóság piackutatási osztályvezetőjétől, aki a streamingszolgáltatók tavalyi előretöréséről tartott előadást. Mint elmondta: a korábbi években megszilárdult a szolgáltatók iránti bizalom, így egyre nagyobb azok aránya, akik a lineáris tévé-előfizetésüket lemondva csak streamingszolgáltatókra fizetnek elő. Az idősek médiahasználatáról készült NMHH-felmérést ismertette Galambos István, az NMHH kutatási igazgatóhelyettese. Mint elmondta: az interneten már minden korosztály jelen van, az 50–75 évesek online aktivitása mostanra meghatározó piaci tényezővé vált. Az idősebb internetezők közül szinte mindenki használja a közösségi médiát, egyharmaduk a fizetős streamingszolgáltatásokat is – tudtunk meg Galambos Istvántól. Az erről szóló kutatás az NMHH honlapjáról elérhető.     

Dr. Somogyi Ákos, a hatóság gyermekvédelmi főosztályvezetője az online gyermekvédelemről szóló előadásában a hatóság és a szülők hatásköréről és felelősségéről beszélt. Önmagában a szabályozás nem védheti meg gyermekeinket az online veszélyektől – mondta. A gyermekek médiatudatosságának kialakulásában a szülőké a kulcsszerep, a hatóság ezért többek között őket is igyekszik megszólítani az olyan kampányokkal és edukációs kiadványokkal, mint például a Kézikönyv gamer gyermekekhez.

Adataink kincset érnek: aggódunk értük, mégsem vigyázunk rájuk eléggé – derült ki az NMHH egyik friss kutatásából, amelyet Soós Edina, az NMHH kutatási munkatársa ismertetett. A DIMSZ és a hatóság közös kutatásából megtudhatjuk: a hazai internetezők közel háromnegyede tart tőle, hogy kereskedelmi célokból visszaélnek az adataival, ugyanakkor nagyjából 100–150 ezer ember megosztja személyes, akár érzékeny adatait a szolgáltatókkal.