Földrajzi felmérés – jogi háttér

Legutóbb frissítve: 2024. január 31.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Kódex) 22. cikkében foglaltak alapján a nemzeti szabályozó hatóságok és/vagy egyéb illetékes hatóságok kötelesek feltérképezni a széles sávú kapcsolatok biztosítására alkalmas elektronikus hírközlő hálózatok kiterjedését (a továbbiakban: földrajzi felmérés). Az illetékes hatóságoknak a földrajzi felmérést rendszeresen – legalább hároméves gyakorisággal – el kell végezniük.

A Kódex földrajzi felméréssel kapcsolatos rendelkezéseit a hazai jogrendbe az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 83/C. §-a, illetve – a 182. § (3) bekezdés 30. pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok felmérésének részletes szabályairól szóló 9/2020. számú NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) ültette át. Az Eht. és a Rendelet a Kódexben rögzített kötelezettségeken felül további részletes szabályokat állapít meg a földrajzi felmérés lebonyolításával kapcsolatban.

Az Eht. 83/C. §-a alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatokkal kapcsolatban földrajzi felmérést készít, továbbá a rendkívül nagy kapacitású hálózattal ellátatlan földrajzi területről jegyzéket (a továbbiakban: Jegyzék) készíthet, valamint felmérheti a kijelölt terület tekintetében a rendkívül nagy kapacitású hálózat kiépítésére vonatkozó piaci beruházási terveket.

A Rendelet 3. § az Elnök feladatává teszi, hogy a rendkívül nagy kapacitású vagy legalább 100 Mbit/s letöltési sebességre alkalmas hálózatok várható jövőbeli lefedettségére, kiterjedésére, továbbá az ilyen hálózatok kiépítésére vonatkozó beruházási tervekkel kapcsolatos információkra, valamint az ellátatlan területekre vonatkozóan földrajzi felmérést végezzen. A felmérés eredményeként az Elnök azonosítja az ellátatlan területeket, ahol rendkívül nagy kapacitású vagy legalább 100 Mbit/s letöltési sebességre alkalmas hálózat az időszakos adatszolgáltatás időpontját megelőző naptári év utolsó napján nem elérhető és várhatóan az időszakos adatszolgáltatás benyújtásának évében sem válik elérhetővé.

Az Elnök az ellátatlan területekről Jegyzéket készít,és azt közzéteszi a Hatóság honlapján. A Rendelet 4. §-a alapján a Jegyzékben szereplő ellátatlan területek vonatkozásában az Elnök hirdetményben közzétett felhívása alapján bármely adatszolgáltató – a hirdetményben megjelölt adatok megadásával – bejelentheti valamely ellátatlan terület rendkívül nagy kapacitású hálózattal vagy legalább 100 Mbit/s letöltési sebességre alkalmas hálózattal történő lefedésére vagy a meglévő hálózatának ilyen irányú továbbfejlesztésére vonatkozó szándékát. Indokolt esetben a bejelentés alapján az Elnök módosítja a jegyzékben szereplő adatokat, információkat.

Az Elnök a Jegyzék elkészítéséhez elsődlegesen a Rendelet 6. § szerinti adatszolgáltatásban begyűjtött adatokat használja fel. A Rendelet 6. § (1) bekezdése éves gyakoriságú adatszolgáltatást ír elő az adatszolgáltatók számára, amelyet az adatszolgáltatónak – az Elnök erre irányuló külön felhívása vagy döntése nélkül – minden naptári év március 31. napjáig meg kell küldenie az adatszolgáltatás időpontját megelőző naptári évre vonatkozó tény és az adatszolgáltatás benyújtásának naptári évére vonatkozó tervezett adatokat. Az adatszolgáltatást a meglévő elektronikus hírközlő hálózatra vonatkozó adatok tekintetében az adatszolgáltatás időpontját megelőző naptári év utolsó napján (2023. december 31.) fennálló állapotnak megfelelően, a tervezett elektronikus hírközlő hálózatra vonatkozó adatok tekintetében az adatszolgáltatás naptári évének utolsó napjára (2024. december 31.) tervezett állapot szerint kell teljesíteni.

Az adatszolgáltatási kötelezettség a Rendelet 2. § 1. pontjában található meghatározás alapján valamennyi olyan elektronikus hírközlési szolgáltatóra vonatkozik, amely mobil, illetve helyhez kötött internet-hozzáférés szolgáltatás nyújtására alkalmas elektronikus hírközlő hálózaton az időszakos adatszolgáltatás időpontját megelőző naptári évben internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtott vagy ilyen hálózaton az időszakos adatszolgáltatás benyújtásának naptári évében internet-hozzáférés szolgáltatás nyújtását tervezi (a továbbiakban: Adatszolgáltató(k)).

A benyújtandó adatok körét a Rendelet 6.§ (2) és (3) bekezdése rögzíti. Ez alapján az Adatszolgáltatóknak a helyhez kötött elektronikus hírközlő hálózatok lefedettségére, az alkalmazott technológiára, illetve az átviteli közegre, a címhelyek típusára, az előfizetői hozzáférési pontok kiépítettségére és az átviteli sebességre vonatkozó adatokat kell megadniuk, míg a mobil hálózatok tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettség az alkalmazott technológiára, a lefedettségre, az átviteli sebességre és a rádióállomás bekötésének módjára vonatkozó adatok benyújtására terjed ki. Az Adatszolgáltatóknak a tervezett fejlesztésekre vonatkozó hasonló bontású információkat is meg kell adniuk.

A Rendelet 6. § (6) bekezdésében foglaltak alapján az Elnök az adatszolgáltatásra elektronikus űrlapot rendszeresít, amelyet az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő kezdete előtt legalább 60 nappal közzétesz a Hatóság internetes honlapján. Az Adatszolgáltató az adatszolgáltatási kötelezettségét ezen elektronikus űrlap kitöltésével teljesítheti. A Hatóság az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges pontos meghatározásokat, részletes műszaki paramétereket és az elektronikus űrlaphoz benyújtandó dokumentumok listáját közzéteszi a honlapján.

Az adatszolgáltatás során az Adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését az Elnök általános hatósági felügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

Az Eht. 47. § (4a) bekezdése alapján az Elnök az eljárásban szolgáltatott adatokat, iratokat, dokumentumokat a 62-66. § és a 69. § szerinti eljárásában, valamint a 117. § (5) bekezdése alapján az egyetemes szolgáltatók kijelölése során felhasználhatja, továbbá az Eht. 47. § (4b) bekezdése alapján feladatainak ellátása érdekében átadhatja a Hivatalnak, valamint a 22/A. § (2)-(3) bekezdése szerint a miniszternek.