Erre gondolt: ?
A választómező megváltoztatása azonnal és automatikusan elindítja a rendezést.
36 találat
Igazságháborúk
Értékrendbeli választás, hogy egy adott állam, jogrendszer hol húzza meg a szólásszabadság határait – mondta Koltay András az Igazságháborúk II. című konferencián.
Az internetes szólás- és sajtószabadság fontosságát vizsgálta az NMHH
A közérdekű ügyekhez való hozzászólás lehetősége a túlnyomó többségnek nagyon fontos. Több mint 60 százalékuk szerint legyen látható minden vélemény egy online beszélgetés során.
Nemcsak az FPÖ, hanem az SPÖ és az ÖVP is akarták már a Kronen Zeitungot
Néhány napja az úgynevezett Ibiza-videó egyes részleteinek nyilvánosságra hozása és annak következményei keltik a legnagyobb hullámokat az osztrák médiában, de talán Európa szerte is.
Március 15-e és április 11-e: ünnepek a sajtó tükrében
A 1898 és 1927 között hivatalosan nem március 15-ét ünnepeltük, hanem helyette április 11-ét. A magyar polgári átalakulás jogi alapjait lefektető 1848. évi ún. áprilisi törvények királyi szentesítésének napját az 1898. évi V. tc. tette állami ünneppé.
100 éve történt: a tanácsköztársaság és a sajtó
100 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyarországon a kommunisták dominálta kommunista-szocialista kormány vette át a hatalmat. Kikiáltották a tanácsköztársaságot, bevezették a „proletárdiktatúrát”. Hamarosan kiderült, mit is értenek Kun Béláék a „proletár” sajtószabadság alatt.
100 éve történt – Sajtószabadság Magyarországon, 1919 elején
Az októberi forradalmat és az általa hatalomra került új elitet kezdetben a sajtó is rokonszenvvel fogadta. Amint azonban az új kormány sem tudott úrrá lenni az óriási nehézségeken (élelmezési gondok, energiaellátási nehézségek, hadifoglyok és hadirokkantak ügyeinek kezelése, infláció, munkanélküliség stb.), a lelkesedés csökkent a lakosság körében, és ez a lapok hozzáállását is megváltoztatta.
Politikai tisztogatás az osztrák médiában?
Két egyidejűleg bekövetkező jelentős személyi változás borzolja a kedélyeket az osztrák médiában. A legnagyobb fizetős osztrák napilap, a Kronen Zeitung belpolitikai szerkesztőségének vezetője és a harmadik legmagasabb példányszámban megjelenő fizetős osztrák lap, a Kurier főszerkesztője egyaránt távozik posztjáról.
80 éve módosították az 1914. évi sajtótörvényt
Az 1914. évi sajtótörvény (XIV. tc.) elfogadása ellen az akkori ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak, mert abban a sajtószabadság utolsó bástyáinak a lerombolását látták. Az új sajtótörvény azonban a gyakorlatban sohasem érvényesülhetett teljes mértékben. Hatályba lépése után néhány hónappal kitört az első világháború, és ezzel a kivételes hatalom állapota következett be, ami nem tette lehetővé a törvényben kimondott sajtószabadság maradéktalan érvényesülését. Az első világháborút követő forradalmak ugyancsak nem állították vissza a sajtó szabadságát, a sajtótörvényt egyéb törvényekkel, illetve azok alapján hozott rendeletekkel korlátozva alkalmazták. A kiépülő ellenforradalmi rendszer egy ideig fenntartotta a kivételes állapotot, de annak megszüntetése után sem érvényesülhetett e törvény. Új lap alapításához a miniszterelnök engedélye volt szükséges, a belügyminiszter pedig betilthatott lapokat. Többször tettek kísérletet új sajtótörvény elfogadására. Ezek a kísérletek azonban a politikai és az iparági konszenzus hiánya miatt elbuktak.
170 éve született a magyar sajtó szabadsága
Március 15-e az 1848-as forradalom ünnepe és a magyar sajtó napja is. Az 1848-as márciusi Ifjaknak tizenkét pontból álló követeléseiből az első a sajtószabadság megvalósítását, a cenzúra eltörlését követelte: „Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését”.
Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 3.
A szerkesztők szándéka ezúttal is az volt, hogy a tanulmányok e gyűjteménye ezzel a sokféleséggel járuljon hozzá közös európai vitáinkhoz, amelyeket a médiaszabályozás és a szólásszabadság kérdései felől folytatunk.