Hír-Közmű – HK

1. Miért van szükség a Hír-Közmű bevezetésére?

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 52. § (2) bekezdés j) pontja alapján a Nemzett Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) nyilvántartást vezet a tervezett, a meglévő, a bontott elektronikus hírközlő hálózatokról, az elektronikus hírközlési építményekről és kapcsolódó eszközökről. Az Eht. 182. § (3) bekezdés 39. pontja nevesíti, a Hírközlés Hálózati Nyilvántartásról szóló 21/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazást. Ehhez kapcsolódik továbbá az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i Európai Parlament és Tanács (EU) 2018/1972 irányelve. [Kódex 20. cikk (1) bekezdés Adatkérés a vállalkozásoktól]
[megjegyzés: A közműnyilvántartásról szóló 19/1974. (Ép. Ért. 24.) ÉVM utasítás óta kötelező közműnyilvántartást vezetni. A szabályozás vonatkozásában jelenleg az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Kormány rendelet van hatályban.]

2. Megszűnik-e a HTMR rendszer a Hír-Közmű bevezetése után?

Nem. A rendszer a HTMR-től függetlenül fog működni. A Hír-Közmű 1.0 elsősorban az elektronikus engedélyezési folyamatot segíti, melyet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendeletben [a továbbiakban: 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet] ír elő. A HTMR rendszer kizárólag a Szupergyors Internet Program (SZIP) projekt megvalósítására került létrehozásra.

3. Hogyan kell kezelni az elektromos oszlopokat a tervezés során?

Elektromos oszlopok elérhetősége még nem működő funkció.
A szolgáltatónak jelenleg ugyanúgy meg kell vásárolni az adatot, mint eddig és a tervezésnél saját maga vagy megbízottja képez egységes hírközlési objektummodell (a továbbiakban: EHO) azonosítót az engedélyezést megelőzően. Az építtető vagy annak megbízottja állítja össze az engedélyezési eljárásban beadandó .xml állományokat a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendeletben meghatározottak szerinti formátumban, melyben minden kötelező adat megadása a sikeres validáció lefutásának feltétele.

4. Hogyan kell eljárni a bérelt hálózatok esetében?

A bérelt hálózatok esetében a szolgáltatóknak kell megegyezni a bérleti szerződésnél arról, hogy kinek lesz a feladata a bérelt infrastruktúra adatainak az EHO szerinti előállítása. Az engedélyezést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az építtető vagy annak megbízottja kezdeményezheti.

5. Mivel lehet Geopdf-et előállítani?

Mind a piacon megtalálható szoftverekkel (például: ArcGIS), mind nyíltforráskódú szoftverekkel (például: QGIS) egyaránt.

6. Hogyan kell képezni az objektum azonosítót?

Az EHO objektum azonosító két részből tevődik össze. Az első 10 karakter az Adatkapun keresztül kapott tervazonosító. Az utána következő maximum 8 karakter azonosítót a tervezés során kell megadni. Egységes Szakági Tervezéstámogató Rendszer (a továbbiakban: ESZTER) használata esetén ez automatikusan történik. Minden EHO azonosító országosan egyedi és az objektum teljes életciklusában változatlan marad.

7. Új EHO verzió kiadásánál mi történik a már megkezdett, de még be nem fejezett tervekkel?

Az EHO-t csak bővíteni lehet. Ha a tervező a meglévő verzió objektumaival meg tudja tervezni a hálózatot, akkor az új verzió esetén is le fog tudni futni a validáció. De ez esetben figyelni kell arra, hogy a beadandó tervben már az új EHO verziószám jelenjen meg. (Tehát át kell írni az .xml-ben az eho_verzió számát az aktuálisra.) A verzióváltással bekerülő új objektumok nem lesznek akadályai a feltöltésnek, hiszen azokat még nem is használta fel.

8. Hogyan kezeli a rendszer az ingatlan-nyilvántartási térképi hibákat?

A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba megállapítása esetén az ingatlanügyi hatóság az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, illetve a hozzá tartozó területi adatokat hivatalból, a vonatkozó jogszabály alapján kijavíthatja. A Hír-Közmű a mindenkor érvényes legfrissebb állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist használja.

9. Meglévő infrastruktúra elemeket milyen azonosítóval kell ellátni?

A Hírközlés Hálózati Nyilvántartás része a Hír-Közmű rendszernek, a Hír-Közmű tágabb jelentésű fogalom.
A tervben felhasznált meglévő hírközlési elemek esetében – ha még korábban nem szerepeltek az adatbázisban –, akkor új EHO azonosítót kell adni. Ha a meglévő infrastruktúra már benne van a rendszerben, tehát rendelkezik EHO azonosítóval, akkor azt kell használni.

10. Hogyan tehető ideiglenes antenna-tartószerkezetekkel kapcsolatos bejelentés?

A 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet 22. §-a szerinti – a 90 napra ideiglenesen elhelyezhető antenna-tartószerkezetek – bejelentésének módja, az ügyintézés menete a Hír-Közmű rendszer bevezetése után nem változik.
A továbbiakban is a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet – jelenleg hatályos – 3. melléklet „1.2.5. A 22. § szerinti előzetes bejelentéshez szükséges telepítési terv”-ben előírt mellékletek nyilatkozattételi űrlaphoz történő csatolásával lehetséges a bejelentést megtenni, a telepítést megelőzően, az elhelyezés előtt legalább 15 nappal.

Egységes Hírközlési Objektummodell – EHO

1. Lehet-e részleges adattal feltölteni a tervet? Vagy kötelező minden adat?

Az EHO kézikönyvben meghatározásra kerültek a hírközlési hálózat elemeinek minimum és kötelező adattartalmainak és az objektumok kapcsolati szabályainak követelményei.
A Hír-Közmű rendszerbe csak olyan adattartalom, .xml tölthető fel, amely minden tekintetben teljeskörű, azaz nemcsak az objektumok kötelező adatai kerülnek meghatározásra, hanem az objektumok egymáshoz való kapcsolatai és a kapcsolatok (illeszkedések, tartalmazások, stb.) szabályai is megfelelőek. Az objektumok szabályai az EHO kézikönyv 5.fejezetben kerültek bemutatásra. Ilyen értelemben tehát nem lehet részleges adattal feltölteni a tervet.

2. Milyen esetekben lesz várhatóan EHO verzió emelés?

EHO verzió emelés olyan esetekben lesz, amikor változik az EHO. Itt például új objektumok, új jövőbeni technológiák bevezetésére kell gondolni. Az EHO módosítások az alábbiak lehetnek:
– új altípus felvétele,
– új paraméter felvétele,
– paraméter értékkészlet bővítés.
Az EHO-t csak bővíteni lehet. Nem lehet meglévő típust, paramétert törölni vagy paraméter értéklistából lista elemet törölni.

3. Mi fog történni EHO verzióváltás esetén?

A verzióváltás esetén új XSD, esetleg új .xml minták készülnek, új ESZTER telepítővel (annak, aki használja) és az EHO kézikönyv is a változásnak megfelelően módosulni fog.
Az új XSD, új minta .xml, és az aktualizált EHO kézikönyv előre közzé tételre kerül a https://nmhh.hu/eho oldalon. Az új ESZTER telepítő készlet (installer) pedig a https://nmhh.hu/eszter oldalon.

4. A tervet mindig csak a legmagasabb verziószámmal lehet beadni?

Az .xml-ben az EHO verzió értéke mindig az NMHH által kiadott hatályos, legmagasabb EHO verziószáma kell, hogy legyen. Alacsonyabb verziószámmal a Hír-Közmű rendszer nem fogad be terv .xml-t. Új EHO verzió kiadása mindig felülről kompatibilis módon történik, azaz a korábbi EHO verzió elemei, paraméterei és kapcsolatai nem kerülnek törlésre, csak bővítésre. Egy korábbi EHO verzióban, megfelelően elkészült terv esetében, elég csak az .xml-ben az EHO verziószámot átírni a legmagasabb verzió számra és a Hír-Közmű rendszer be fogja azt fogadni.

5. Van-e eltérés az adatkötelezőség között különböző eljárásokban?

Az EHO Adatkötelezőség táblázat 1.1.0-0 táblázat 1. munkalap O-T oszlopok tartalmazzák az eljárásonkénti értékadás kötelezőséget.

Egységes Szakági Tervezéstámogató Rendszer – ESZTER

1. Az új terveknél dokumentálni kell a meglévő hálózatot is?

Tervezés esetén a meglévő hálózatot érintő részeknél, az érintett hordozó infrastruktúra elemeket kötelező feltölteni. Az építtető vagy annak megbízottja állítja össze az engedélyezési eljárásban beadandó .xml állományokat a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendeletben meghatározottak szerinti formátumban, melyben minden kötelező adat megadása a sikeres validáció lefutásának feltétele.

2. Az ESZTER bármelyik AutoCad-szoftverrel működik?

Nem. Az ESZTER mindig a legfrissebb AC MAP 3D eszközkészletű szoftverrel használható. Az AutoCad verziójának a beszerzése a felhasználó kötelezettsége, a legális szoftverhasználat előírásai mellett.

3. Miért nem találom a kérdésemre a választ a súgóban?

Ellenőrizze le, hogy megfelelő verzióban használja a súgó funkciót, mivel a böngészők gyakran mentik a korábbi előzményeket a gyorsabb működés biztosítása érdekében. Ezért fordulhat elő, hogy az ESZTER online súgó hiába került a weblapon frissítésre, a programban indított súgó nem a weben megtalálható legfrissebb verziót nyitja meg, hanem a böngésző memóriából egy régebbi változatot.

Adatszolgáltatás

1. Melyik jogszabály alapján történik az adatszolgáltatás?

Az eljárás alapja a Hírközlés Hálózati Nyilvántartásról szóló 21/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: HHNy r.).

Az adatszolgáltatás két lépcsőben történik. Először a HHNy r. 8. §-a szerint a vezetékes elektronikus hírközlő hálózatok vezeték nyomvonal hossza, valamint a vezeték nélküli elektronikus hírközlő hálózatok (antenna-tartószerkezetek, tornyok) darabszáma kerül meghatározásra, járásra vonatkozó földrajzi terület szerinti bontásban. A második lépcsőben történik – a HHNy r. 9. § (1) bekezdése értelmében – az EHO szerinti részletes adatok feltöltése.

2. Kinek kötelező adatot szolgáltatnia?

A HHNy r. 7. § a) – c) pontjai alapján adatszolgáltatásra kötelezettek a meglévő elektronikus hírközlő hálózat, elektronikus hírközlési építmény és kapcsolódó eszköz tekintetében:

• az az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához igénybe vett, meglévő elektronikus hírközlő hálózat, elektronikus hírközlési építmény és kapcsolódó eszköz tulajdonosa;
• ha az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához igénybe vett, meglévő elektronikus hírközlő hálózatnak, elektronikus hírközlési építménynek és kapcsolódó eszköznek nem az elektronikus hírközlési szolgáltató a tulajdonosa, az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához igénybe vett, meglévő elektronikus hírközlő hálózat, elektronikus hírközlési építmény és kapcsolódó eszköz üzemeltetője;
• ha a meglévő elektronikus hírközlő hálózat, elektronikus hírközlési építmény és kapcsolódó eszköz igénybevételével nem nyújtanak elektronikus hírközlési szolgáltatást, a meglévő elektronikus hírközlő hálózat, elektronikus hírközlési építmény és kapcsolódó eszköz üzemeltetője, üzemeltető hiányában tulajdonosa.

3. Az önkormányzat tulajdonában vannak olyan közterületi alépítmények, amelyeket bérbe ad ténylegesen hírközlési közszolgáltatást ellátó cégeknek. Ezáltal mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól?

Abban az esetben, amennyiben elektronikus hírközlő eszköz vagy infrastruktúra tulajdonosa, akkor a HHNy. r. 7. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól nem mentesül.

4. Pontosan milyen adatokat kell megadni?

A HHNy r. 8. §-a alapján az adatszolgáltatás során különös gondot kell fordítani a vezetékes elektronikus hírközlő hálózat esetében a vezeték nyomvonal hosszának méterben kifejezett hosszának (optika, réz, illetve koax esetében külön-külön*), valamint a vezeték nélküli elektronikus hírközlő hálózatok esetében az antenna-tartószerkezetek, tornyok** darabszámának meghatározására.

*Vezetékes elektronikus hírközlő hálózat esetében az adatszolgáltatás időpontjában a hírközlési egységes szerkezetű kábel hossza méterben, tartalékok nélkül, optika, réz és koax bontásban, egyedi előfizetői leágazások és épületen belüli hálózatok nélkül.

**Az antenna olyan eszköz, amely a jelek vételére vagy sugárzására szolgál, ezzel szemben az antenna-tartószerkezet és a torony az a hírközlési műtárgy, amelyre az antennát felszerelik.
Az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag azon antenna-tartószerkezetek, tornyok darabszámára terjed ki, melyek az NMHH hatáskörébe tartozó építési engedély köteles elektronikus hírközlési építmények. Tehát nem kell az antennákról (és a sugárzó kábelről sem) adatot szolgáltatni, csak azokról az antenna-tartószerkezetekről vagy tornyokról, melyek bármely irányú mérete, a legnagyobb fizikai kiterjedése – a villámvédelmet szolgáló eszköz hosszát nem számítva – meghaladja a 6,0 métert.

A HHNy r. 9. §-a alapján a részletes adatszolgáltatás az EHO aktuális követelményeinek megfelelő tartalommal és szerkezetben történik az ötéves adatszolgáltatási időszak alatt.

5. A templomtoronyra, víztoronyra, magánszemélyek házának tetejére, kéményére felszerelt antenna beleszámít a tornyok számába?

Az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag azon antenna-tartószerkezetek, tornyok darabszámára terjed ki, melyek az NMHH hatáskörébe tartozó építési engedély köteles elektronikus hírközlési építmények a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet szerint. Tehát nem kell az antennákról (és a sugárzó kábelről sem) adatot szolgáltatni, csak azokról az antenna-tartószerkezetekről vagy tornyokról, melyek bármely irányú mérete, a legnagyobb fizikai kiterjedése – a villámvédelmet szolgáló eszköz hosszát nem számítva – meghaladja a 6,0 métert.

6. Csak a kültéri berendezésekről kell adatot szolgáltatni, vagy a beltéri ellátást biztosító (alagútban, mélygarázsban elhelyezett) berendezésekről is?

Az adatszolgáltatási kötelezettség azon hírközlési infrastruktúrára, hálózati elemekre terjed ki, amelyek a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet szerint építési engedély köteles elektronikus hírközlési építmények.

7. A telephely területén lévő belső technológia informatikai hálózatra is kell adatszolgáltatást beküldeni?

Az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag azon hírközlő hálózatok, nyomvonalas eszközök hosszára, darabszámára, valamint EHO szerinti adattartalmára terjed ki, melyek az NMHH hatáskörébe tartozó építési engedély köteles elektronikus hírközlési építmények közé tartoznak [a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet szerint].

8. Arra a saját tulajdonban álló (például: önkormányzat, tömegközlekedés, stb) – kizárólag a köztéri kamerarendszer adatainak továbbítására szolgáló – optikai hálózatra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség, amely egyéb szolgáltatói vagy közfeladatot nem lát el?

Az Eht. 83. § (2) bekezdése alapján nincs szükség hatósági engedélyre olyan elektronikus hírközlési építmény építési munkáinak végzéséhez, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját igényeinek kielégítésére használ, vagy azon zárt csoportot alkotó felhasználók belső elektronikus hírközlési forgalma bonyolódik, és az építmény nem terjed túl a vállalkozás vagy személy, illetve a zárt csoportot alkotó felhasználók saját ingatlana határán.
A hivatkozott jogszabályhely alapján a zárt célú hálózatok nem tartoznak az adatszolgáltatás körébe.

9. Vannak olyan eszközeink, amelyeket bérlünk vagy szolgáltatásként veszünk igénybe. Tehát nincs a tulajdonunkban és nem is mi üzemeltetjük. Ezeket is szükséges beszámítani a darabszámok közé?

Azon eszközökről, melyeket nem a szolgáltató üzemeltet és/vagy nincsenek a szolgáltató tulajdonában, arról nem kötelező adatot szolgáltatni.

10. Kinek a kötelezettsége az adatszolgáltatás olyan hálózat esetében, amelyen még nincs tényleges szolgáltatás és nincs bérlője sem?

A hírközlési építmények engedélyköteles építmények, melyek az NMHH engedélyezési hatáskörébe tartoznak. Az építési beruházás utolsó lépése a használatba vételi engedély. Amikor a megépült hírközlési építmény használatba vételi engedélyt kap, akkor megvalósulttá válik és adatszolgáltatásra alapot képez. Amennyiben megvalósult az alépítmény és nincs használatban (nincs bérlő), akkor – a HHNy r. 7. § c) pontja alapján – a tulajdonos az adatszolgáltatásra kötelezett.

11. Mi az eljárás abban az esetben, ha a bérleti szerződés alapján kiadott alépítmény adatainak szolgáltatására a bérlő nem hajlandó?

Az adatszolgáltatás a HHNy r. alapján meghatározott kötelezettség. Az NMHH bírságolhat, amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezettek nem tanúsítanak jogkövető magatartást.
Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt az NMHH az adatszolgáltatásra kötelezettet (tulajdonost vagy üzemeltetőt) eljárási bírsággal sújtja, melyet 15 napon belül kötelező befizetni. Az NMHH ezzel egyidejűleg kötelezi az adatszolgáltatót, hogy – szintén 15 napon belül – tegyen eleget az előírt adatszolgáltatási kötelezettségének.

12. Milyen földrajzi területi bontásban kell az adatokat szolgáltatni?

A HHNy r. 8. §-a szerinti adatszolgáltatást járásra vonatkozó földrajzi terület szerinti bontásban szükséges megadni.
A HHNy r. 9. §-a szerinti, a vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlő hálózatra vonatkozó részletes adatokat az adatszolgáltató belátása szerint, ugyanakkor a HHNy r. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti földrajzi területre vonatkozó bontásra tekintettel szükséges megadni.

13. Nem rendelkezem olyan járáshatár adatokkal, amely alapján az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni tudom. Hol tudok hozzáférni a járások listájához?

Az egyes megyék illetékességi területéhez tartozó járások listája, valamint az egyes járásokhoz tartozó települések listája a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben megtalálható.
A KSH honlapján a járások határai megtekinthetők az alábbi oldalon: https://www.ksh.hu/teruletiatlasz_jarasok

További segítség lehet az openstreetmap oldalon található információ a közigazgatási határokról, amely az alábbi oldalon érhető el: https://data2.openstreetmap.hu/hatarok/index.php
Ezen belül található a járások oldala, melyben minden járás adatai letölthetők (akár .xml, akár JOSM) vagy az OSM térképén a határvonalak közvetlenül megtekinthetők.
https://data2.openstreetmap.hu/hatarok/index.php?admin=7j
Érdemes a JOSM (Java Openstreetmap Editor) használata, mert abból az adatok menthetők akár dxf formában is. A program ingyenes, de használatához felhasználó regisztrálása szükséges.

14. Lehet határidő hosszabbítást kérni az adatszolgáltatás teljesítésére?

Az eljárási határidő Eht. 31. § (1) bekezdésére, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés c) pontjára tekintettel került megállapításra, melyek vonatkozásában további határidő hosszabbítás nem lehetséges.
A rendelkezésre álló adatokat – a HHNy r. 8. §-a szerinti adatszolgáltatási eljárásban – mindenképpen 60 napon belül kell szolgáltatni.

A későbbiek folyamán azonban – a HHNy r. 8. § (2) bekezdése, valamint a 12. § szerint – lehetőség van az adatokban történt módosulások, változások bejelentésére.

15. Hol és hogyan tudom benyújtani a kért adatokat?

Az adatszolgáltatás az NMHH elektronikus ügyintézési felületén teljesíthető.
Az Adatkapun történő belépést követően lehet kiválasztani a menüből a „Hírközlés hálózati adatszolgáltatás” pontot, majd ezt követően az „Adatszolgáltatás 21/2020. NMHH rendelet alapján” elnevezésű űrlapot.
Fontos, hogy e-mail útján ne küldjenek be adatszolgáltatást!

A HHNy r. 9. §-a alapján a részletes adatszolgáltatás az EHO aktuális követelményeinek megfelelő tartalommal és szerkezetben történik, szintén az Adatkapun keresztül. Az adatszolgáltató ütemezése szerint, az ötéves adatszolgáltatási időszak alatt, arányait tekintve minden tárgyév december 31. napjáig. Ebben az esetben az NMHH az adatszolgáltatás megkezdéséről nem fog külön értesítést küldeni.

Mindkét esetben az adatszolgáltatás kizárólag az adatszolgáltatás teljességére vonatkozó nyilatkozat egyidejű megküldésével szabályszerű és elfogadható.

16. Mit jelent a teljességre vonatkozó nyilatkozat esetében a cégszerű aláírás?

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek megfelelően a cégjegyzésre jogosult aláírását és a cégbélyegző lenyomatát jelenti.

17. Mikor fogok értesítést kapni arról, hogy nyilvántartásba vették az általam szolgáltatott adatokat?

Az adatokat az NMHH – a HHNy r. 8. § (3) bekezdés, valamint a 9. § (2) bekezdés alapján – az adatszolgáltatást követően 8 napon belül nyilvántartásba veszi és erről értesíti az adatszolgáltatót.

18. Hogyan (milyen módon) kapom meg a nyilvántartásba vételről szóló értesítést?

A nyilvántartásba vételről szóló értesítést minden adatszolgáltató elektronikus küldeményként a cégkapujára/hivatali kapujára fogja megkapni.

19. Be kell jelenteni, ha megváltozott a cég székhelye vagy a képviselő telefonszáma?

Igen, erről minden esetben értesíteni kell az NMHH-t. A HHNy r. 8. § (2) bekezdése alapján, amennyiben a korábban szolgáltatott adat módosul, azt a változás bejelentésétől számított 30 napon belül – a teljességre vonatkozó nyilatkozat egyidejű megküldésével – be kell jelenteni az NMHH-nak. Az adatokban történt módosulást az NMHH ugyanúgy 8 napon belül nyilvántartásba veszi és arról értesítést küld az adatszolgáltató részére.

20. Mi a teendő abban az esetben, ha körforgalom építése miatt át kell helyezni három olyan oszlopot, amelyet korábban már az EHO szerint feltöltöttem és nyilvántartásba vételre is került?

Amennyiben az elektronikus hírközlő hálózatot érintő olyan változás következik be, amely nem érinti az EHO adattartalmát (székhely, képviselő e-mail címe változása, stb), akkor – a HHNy r. 8. § alapján – a változás bejelentésétől számított 30 napon belül – a teljességre vonatkozó nyilatkozat egyidejű megküldésével – ezt be kell jelenteni az NMHH-nak.

Amennyiben az elektronikus hírközlő hálózatot érintő olyan változás következik be, amely érinti az EHO adattartalmát (cégnév, tulajdonos, technológia változás, stb), azt – a HHNy r. 12. § alapján – a változás bekövetkezéséről számított 3 hónapon belül, szintén az EHO-nak megfelelő tartalmú és szerkezetű adatállomány benyújtásával – és a teljességre vonatkozó nyilatkozat egyidejű megküldésével – kell az NMHH részére eljuttatni.

Amennyiben a változás olyan mértékű, hogy az építési engedélyköteles részt is érint, akkor a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet alapján lefolytatott hatósági eljárást követően jut az információ az NMHH tudomására.

21. Fogok arról értesítést kapni, hogy mikor kell megkezdeni az adatok EHO szerinti feltöltését?

Az NMHH nem fog külön értesítést küldeni a részletes adatszolgáltatás megkezdésének időpontjáról. Az adatszolgáltató felelőssége, hogy – a HHNy r. 9. § (1) bekezdése értelmében – milyen ütemezésben valósítja meg az 5 éves adatszolgáltatási időszak alatt az EHO szerinti részletes adatok feltöltését.

22. Hol tudom az adatszolgáltatással kapcsolatos további kérdéseimet feltenni?

Minden további kérdés esetén vegyék igénybe a hirkozmu@nmhh.hu e-mail címet.